ővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.31/2014/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A hivatali visszaélés bűntette miatt vádlottellen folyamatban lévő büntető ügyben a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa
- február
- napján kihirdetett KB.II.28/2013/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat katonai mellékbüntetésként 1 (egy) évre a zászlósi rendfokozatba visszavetésre is ítéli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárás során felmerült 9.450,- (kilencezernégyszázötven) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: vádlottat a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a
- február
- napján kihirdetett KB.II.28/2013/
- számú ítéletével a Btk.
- § a./ pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntette miatt 200 napi tétel, napi tételenként 1.200 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőn belül a vádlott terhére súlyosabb büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. Csatolta fellebbezésének írásbeli indokolását, melyben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrány enyhe, nem tükrözi kellőképpen a vádlott személyében és az általa elkövetett cselekményben rejlő társadalomra veszélyesség mértékét. Indítványozta ezért, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és a vádlottal szemben rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetést is alkalmazzon. A vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.277/2014/
- számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozott, felülbírálatra alkalmas és egyetértett a vádlott cselekményének jogi minősítésével is. Indítványozta a súlyosító körülményeket kiegészíteni azzal, hogy a vádlott szolgálati helyén több személlyel szemben is büntetőeljárás van folyamatban, és a vádlott által elkövetett cselekmény szintén károsan befolyásolja az intézet fegyelmi helyzetét. Indítványozta ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a vádlottal szemben rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazását. A vádlott írásban előterjesztette észrevételeit, melyben az ügyész által bejelentett fellebbezés elutasítására tett indítványt. Hivatkozott arra, hogy anyagi helyzete nehéz, a hitel törlesztése jelentős megterhelést jelent családja számára. Véleménye szerint az általa elkövetett cselekmény a rendfokozat tekintélyének sérelmével nem járt, ezért kérte, hogy a másodfokú bíróság mellőzze ennek a mellékbüntetésnek az alkalmazását. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság bűnösségi körülményeket értékelő tevékenységével, és felhívta a figyelmet arra, hogy az első fokon eljáró bíróság megindokolta, hogy miért nem tartja szükségesnek a katonai mellékbüntetés alkalmazását. A cselekmény tárgyi súlyával kapcsolatban megjegyezte, hogy a vádlott nem tiltott anyagot juttatott be az elítélt részére, az általa átadott vitaminok nem jelentettek jogtalan előnyt a fogvatartott számára, mivel ahhoz jogszerűen is hozzájuthatott volna. A cselekmény csekélyebb konkrét társadalomra való veszélyességére figyelemmel indítványozta, hogy a másodfokú bíróság ne alkalmazzon katonai mellékbüntetést védencével szemben. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
- §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a büntetőeljárás szabályait betartotta. A szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat számba vette. A vádlott bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, mely vallomást alátámasztották a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, és az okirati bizonyítékok. Bizonyítékokat értékelő tevékenységéről a bíróság számot adott. Az elsőfokú ítélet tényállása a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változással szorul kiegészítésre. E szerint a vádlott élettársi kapcsolata már nem áll fenn. E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, és azt a Fővárosi Ítélőtábla elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és helyesen minősítette cselekményét annak elbírálása idején hatályos Btk.
- § a./ pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettének. Nem tévedett ugyanis, amikor úgy foglalt állást, hogy a cselekmény elbírálásakor hatályos büntető törvény a vádlott cselekményének kedvezőbb megítélését teszi lehetővé. A vádlott kötelességét megszegve jogtalan előnyt biztosított ... elítéltnek azzal, hogy engedély nélkül gyógyhatású készítményeket juttatott be számára. Figyelemmel arra, hogy mindezt büntetés-végrehajtási őrként, tehát adott esetben hivatalos személyként valósította meg, elkövette a Btk.
- § a./ pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettét. A vádlott büntetésének súlyosítása érdekében előterjesztett fellebbezést a másodfokú bíróság alaposnak találta. A vádlott cselekményével nemcsak hivatali kötelességét szegte meg, hanem tudatosan szembehelyezkedett a büntetés-végrehajtási intézet rendjével. Magatartása alkalmas lenne a szolgálatban kötelességszegés vétségének megállapítására is, amelyre azonban azért nem kerül sor, mert a katonai bűncselekmény látszólagos alaki halmazatban áll a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett hivatali bűncselekménnyel. Az előzőek alapján megállapítható, hogy a katonai ügyész alappal hivatkozik arra, hogy a vádlott cselekménye zárt büntetésvégrehajtási intézet keretein belül a katonai rendre és fegyelemre is károsan hatott, ezért indokolt vele szemben katonai mellékbüntetés alkalmazása. Az előzőek alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlottat a Btk.
- §
(1)bekezdés a./ pontja és
- §-a alapján 1 évre a zászlósi rendfokozatba visszavetésre is ítélte. A másodfokú bíróság a cselekmény konkrét tárgyi súlyára figyelemmel egyetértett a pénzbüntetés alkalmazásával, annak napi tétel számával és az egy napi tétel összegével, azonban az önmagában nem lett volna alkalmas a büntetési célok elérésére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az összesen 240.000 forint pénzbüntetés a katonai mellékbüntetéssel együtt alkalmas a Btk.
- §-ában írt büntetési célok elérésére, azaz, hogy a vádlottat és másokat is visszatartson bűncselekmény elkövetésétől. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indokainál fogva helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a vádlott kirendelt védőjének működésével kapcsolatban 9.450 forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a vádlottat kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. ,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke