Kbf.35/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bek.] miatt emelt vád alól felmenti. Az eljárás során felmerült 2.600,- (kettőezer- hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül lehet bejelenteni. Indokolás: A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a

1. február
2. napján kihirdetett Kb.II.33/2012/
3. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért 2 évre próbára bocsátotta, egyben kötelezte az eljárás során felmerült 2.600 forint bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosítás, pénzbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője felmentés érdekében fellebbeztek. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.334/2013/
4. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, ennek keretében a súlyosító körülmények köréből mellőzze a vádlott fenyítéseit, az enyhítő körülmények köréből pedig mellőzze a pozitív színezetű parancsnoki jellemzését, dicséretére és az időmúlásra való hivatkozásokat. A vádlott szolgálatteljesítése egységesen átlagosként értékelhető, így ez külön büntetés-kiszabási körülményként nem kell figyelembe venni. Ezen túlmenően az elkövetési időhöz képest nem állapítható meg olyan tartamú időmúlás, amelyet büntetés-kiszabási körülményként lehetne értékelni. Indítványozta a másodfokú ügyészség, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben a Btk.
5. §

(3)bekezdése, és 87. §

(2)bekezdés e./ pontja alkalmazásával pénzbüntetést szabjon ki, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Az ügyész, a vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A felmentésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés alapos, míg az ügyészi fellebbezés nem vezethetett eredményre. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A törvényszék katonai tanácsa a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson ténybelileg nem vitatta a tényállásban rögzített magatartást, azonban felelősségét nem ismerte el. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlott ténybeli beismerése, a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, azon belül is elsősorban a műholdas helymeghatározó rendszer adatai alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. a Btk. 348. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében. A szolgálatban kötelességszegést azt követi el, aki őr-, ügyeleti, vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátásra vonatkozó rendelkezést más módon, súlyosan megszegi. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának álláspontja szerint a vádlott a IV. fordulatban írt elkövetési magatartást fejtette ki, amikor

1. december 28-án nem jelentette az ügyelet felé, hogy az előírt időben 08 óra 30 perckor, majd a délutáni időszakban 14 óra 15 perckor nem tudja megkezdeni a műszeres sebességmérést, továbbá hogy ugyanezen alkalommal 14 óra 15 perc és 14 óra 21 perc közötti időben ténylegesen a sebességmérési feladatát nem végezte. A szolgálatban kötelességszegés vétségének IV. fordulata valamely jelentési kötelezettség mulasztásával akkor valósítható meg, ha az egyben a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezés más módon, súlyosan történő megszegését jelenti, tehát ha az adott szolgálatra vonatkozó valamely rendelkezés maga keletkezteti ezt a speciális jelentési kötelezettséget. A vádlott munkavégzésére vonatkozóan két szolgálati okmány található az iratok között, az egyik az eligazítás a napi feladatok ellátáshoz, a másik a vádlott munkaköri leírása. Az előbbi csak feladat- meghatározást tartalmaz, jelentési kötelezettségről nem tesz említést. A munkaköri leírás több jelentési kötelezettséget is rögzít, így szolgálatba indulás előtt, és a szolgálat végén teljesítendőket, azonban nem tartalmaz olyan konkrét rendelkezést, hogy a sebességmérés késedelmes megkezdéséről jelentést kellene tenni. Azon vádlotti cselekmény tekintetében pedig, hogy délután ... szám előtt 14 óra 15 perc és 14 óra 21 perc közötti időben, tehát mintegy 6 percen át nem végzett sebességmérési feladatot, nem vonható le olyan következtetés, hogy a szolgálatban kötelességszegés vétségének IV. fordulatát megvalósította volna. A tárgyalás anyagává tett útvonalvizsgálati jelentésből is megállapítható, hogy a vádlott 14 óra 10 perckor még a sebességmérés helye irányába közlekedett, és 14 óra 21 perckor kérte az ügyelettől a technikai szünet engedélyét. Nem áll rendelkezésre semmiféle adat arra vonatkozóan, hogy a következő szolgálatteljesítési hely felé közlekedő vádlott szándékosan ne akarta volna teljesíteni a feladatát. Magatartása legfeljebb gondatlan magatartásként értékelhető, és a történeti tényállásban rögzített mindkét magatartás csupán a vádlott fegyelmi felelősségét alapozhatja meg. A másodfokú bíróság megjegyzi, hogy konkrét szolgálati rendelkezés megszegését sem a vád, sem az elsőfokú ítélet tényállása, illetve az iratok sem tartalmazzák. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól a Be.
2. §

(3)bekezdés a./ pontjában foglaltakra figyelemmel, a Be.

1. §-a alapján bűncselekmény hiányában - felmentette. A felmentő rendelkezésre figyelemmel a másodfokú bíróság a Be.
2. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján úgy rendelkezett, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §

(1)bekezdésén, valamint a Be. 386. §

(1)bekezdés c./ pontján alapszik. Budapest,

1. február
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. elődó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. szavazó bíró