A határozat elvi tartalma: Nem valósít meg abszolút eljárási szabálysértést, így felülvizsgálati eljárást sem alapoz meg, ha a másodfokú bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt azt állapítja meg, hogy a cselekmény az elsőfokú bíróság által megállapított minősítéstől eltérően minősülhet, ám erről nem tájékoztatja az eljárás résztvevőit, így a jelen lévő ügyészt, a vádlottat és a védőt nem hallgatja meg abban a kérdésben, hogy a védelem előkészítése érdekében a tárgyalást elnapolást illetően élnek-e indítványtételi jogukkal. [Be. 321. §
(4)bekezdés]. KÚRIA Bfv.I.97/2014/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő április hó
- napján tartott v é g z é s t: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Balassagyarmati Törvényszék 12.Fk.267/2010/
- számú ítéletét, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.257/2012/
- számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Balassagyarmati Törvényszék a
- március 29-én kihirdetett 12.Fk.267/2010/
- számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés I. fordulat], testi sértés bűntettében [1978. évi IV. törvény 170. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés] és 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [1978. évi IV. törvény 195. §
(1)bekezdés]. Ezért a II. rendű terheltet - halmazati büntetésül - három év hat hónap börtönbüntetésre, és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a
- október 22-én jogerőre emelkedett 1.Bf.257/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: a társtettesként elkövetett testi sértés bűntetteként értékelt cselekményét társtettesként elkövetett emberölés bűntette kísérletének [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés] minősítette, és a II. rendű terhelttel szemben kiszabott börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés időtartamát egyaránt öt évre súlyosította. A jogerős ügydöntő határozat ellen II. rendű terhelt és védője terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt, amelyben kizárólag S1 sértett sérelmére elkövetett cselekmény jogi minősítését támadták, de nem vitatták S2 sérelmére megvalósult bűncselekményt és a két rendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntettében való bűnösséget, a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását indítványozták. A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.144/
- számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványnak a bizonyítás mikéntjét és a megállapított tényállást támadó, valamint a relatív eljárási szabálysértés megvalósulására hivatkozó részét törvényben kizártnak; a cselekmény jogi minősítését vitató részét alaptalannak ítélte. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség indítványára írásban tett észrevételében kifejtette, hogy az igazságszolgáltatásának nem lehet akadálya az, hogy a terhelt sérelmére elkövetett eljárási hibák orvoslását az eljárási törvény felsorolása a felülvizsgálati okok között nem tartalmazza. A Kúria a Be.
- §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésben írtaknak megfelelően a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Felülvizsgálatnak eljárási szabálysértés miatt csak a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt esetekben van helye, és ezen törvényi okok köre nem bővíthető. A Kúria ilyen, feltétlen hatályon eljárási szabálysértést nem észlelt. kívül helyezést eredményező A felülvizsgálati indítvány sérelmezte, hogy a bizonyítási indítvány ellenére elmaradt a sértett ellen lopás miatt indult eljárás nyomozati iratainak beszerzése, így nem került sor az ügyek egyesítésére, végül ez okból az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére. A felülvizsgálati indítványnak az iratok beszerzésére és az ügyek egyesítésére irányuló indítványok elutasítása, illetve nem teljesítése nem képez eljárási szabálysértést, ez a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó olyan kérdés, amivel kapcsolatban felülvizsgálatnak nincs helye. Az indítványozók hivatkoztak arra, hogy a másodfokú bíróság - a Be. 321. §
(4)bekezdésében írtakat figyelmen kívül hagyva - nem hallgatta meg a terheltet és a védőt a cselekmény a vádirati minősítéstől eltérő, súlyosabb minősülés lehetőségére, ezért a védelem előkészítése érdekében nem indítványozhatták a tárgyalás elnapolását. Nem volt mód arra, hogy a súlyosabb minősítést illetően kifejtsék álláspontjukat az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntetteként minősülés lehetőségéről, és, hogy az ezzel kapcsolatos érveiket előterjesszék. A Be. 366. §
(6)bekezdése szerint, ha a másodfokú bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt azt állapítja meg, hogy a cselekmény az elsőfokú bíróság által megállapított minősítéstől eltérően minősülhet, akkor a védelem előkészítése érdekében a tárgyalást elnapolhatja, és erre nézve a jelen lévő ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja [Be. 321. §
(4)bekezdés]. A másodfokú eljárásban a fenti törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva a bíróság valóban nem tette lehetővé, hogy a védelem a súlyosabb minősítést illetően jogi érveit kifejthesse, ám ez az eljárási szabálysértés a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések között nem szerepel. Mindemellett a védő a másodfokú bíróság nyilvános ülésén a jogos védelem és az erős felindulásban az elhárítás szükséges mértékének túllépésével kapcsolatos álláspontját részletesen kifejtette. A II. rendű terhelt és védője hivatkozott arra is, hogy a rendőrök távozása után a sértettek erőszakkal behatoltak a lakásukba, akiket ők ugyan erőszakosan távolítottak el, de az emiatti felindult állapotban követték és bántalmazták őket. A felülvizsgálati indítványban nem csupán a II. rendű terheltnek felrótt élet elleni cselekmény törvénysértő minősítését [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont], hanem magát a bűnösség meglétét is vitatták [Be. 416. §
(1)bekezdés a) pont], amikor a sértettek jogtalan élet elleni támadásának elhárítására hivatkozva II. rendű terhelt felmentését indítványozták. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálatban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, amely a felülvizsgálati indítványban nem támadható. A felülvizsgálati indítvány részben a bizonyítékok mérlegelését és a megállapított tényállást támadta, és eltérő tényállást helyesnek tartva, érveit ezen tényállásra alapozva, kívánta elérni a felülvizsgálatot. A Kúria kizárólag az alapügyben megállapított tényállás alapján vizsgálhatja, hogy anyagi jogszabálysértésre sor került-e. Az irányadó tényállás szerint a II. rendű terhelt - mivel a sérelmére elkövetett lopási cselekmény miatt történt rendőri intézkedés során a nyomkövető kutya által felkutatott, S2 és családja által lakott háznál az udvaron, illetve a rongyok alatt a gazban megtalálták az eltulajdonított tárgyak egy részét társaival együtt elhatározta, hogy elégtételt vesz S2-n és S1-en az őt ért sérelem miatt. Ezért a terheltek a sértettet kitartóan üldözték, felfegyverkezve test-szerte bántalmazták, fejtájékon nagy erővel megütötték, miközben ölésre utaló kifejezéseket használtak. A menekülő S1-nek II. rendű terhelt azt kiabálta, hogy „meg fogsz dögleni!". A sértett az eszméletét is elvesztette. A Kúria mindenben osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját abban, hogy a vitatott élet elleni cselekmény miért nem minősül erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének. A felülvizsgált ügyben az indulat nagy foka nem erkölcsileg méltányolható okból keletkezett, tudat-szűkült állapotot nem eredményezett, és a rögtönös elkövetés ismérvei sem állottak fenn. A másodfokon eljárt bíróság II. rendű (és a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett) terheltek cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül, törvényesen minősítette emberölés bűntette kísérletének, míg a privilegizált eset megállapítására irányuló felülvizsgálati indítvány alaptalan. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a büntetés felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a törvénysértő minősítés törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. Törvénysértő minősítés hiányában a büntetés felülvizsgálatára nem kerülhet sor. Mindezekre figyelemmel a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Balassagyarmati Törvényszék 12.Fk.267/2010/
- számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.257/2012/
- számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §-ának
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel. Budapest,
- április
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő