A határozat elvi tartalma: A tapadókár megtérítése iránti igény a teljesítés időpontjától számított 5 év alatt évül el. Pfv.V.21.592/2013/
- A Kúria a dr. Szécsényi Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pozsgai Mária ügyvéd által képviselt I.r. és a dr. Boldizsár József ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Fővárosi Törvényszéken 9.G.40.710/
- szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.559/2012/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperes részére 150.000 (Egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 638.100 (Hatszázharmincnyolcezeregyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az I.r. alperes a közte és a felperes között
- június 18-án létrejött vállalkozási szerződés alapján - a II.r. alperes által készített terveknek megfelelően - elvégezte egy idősek otthona tetőtér-beépítési munkáit. Az átadás-átvételre
- december 15-én került sor. Az épület tetőzete
- májusától kezdődően többször, több helyen beázott. Az I.r. alperes megkísérelte a hibát kijavítani, a tetőbeázás azonban nem szűnt meg.
- júniusában a felperes a hiba okának tisztázása érdekében szakvéleményt készíttetett. A szakértő megállapítása szerint a beázást a tetőszerkezet és a tetőfedés kivitelezési hibái idézték elő; a hiba a tetőfedés teljes elbontásával és újbóli tetőfedéssel szüntethető meg. A szakvéleményben foglaltakra figyelemmel a felperes
- július 17-én, majd
- augusztus 16-án felszólította az I.r. alperest a tetőzet teljes kicserélésére. Az alperes a felszólításnak nem tett eleget. A felperes a
- április 16-án előterjesztett, utóbb módosított keresetében az I.r. alperest elsődlegesen árleszállítás, másodlagosan pedig kártérítés címén 5.925.000 forint és járulékai, valamint a megbízása alapján készült magánszakértői vélemény díja, 456.000 forint megfizetésére kérte kötelezni. A tervező II.r. alperessel szembeni keresetében 395.000 forint kártérítés megfizetésére tartott igényt. Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítélet fellebbezett - az I.r. alperest érintő - rendelkezését helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a beázás oka a perben kirendelt ... igazságügyi szakértő szakvéleményéből kitűnően a tetőhéjalás hibája volt. A tetőhéjalások kötelező alkalmassági ideje pedig a 11/
- (VI.22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet szerint 5 év. A felperes ezért a kellékszavatossági igényét a teljesítéstől számított 5 éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthette volna bíróság előtt; e határidőt azonban elmulasztotta. A tapadókár megtérítése iránti követelése érvényesítésére a felperesnek szintén a teljesítéstől számított 5 éves határidő állt rendelkezésére. E határidő elévülési jellegű, az elévülés megszakítására alkalmas jogcselekmény azonban nem történt. A felperes tehát e határidőt is elmulasztotta. Mindezekre figyelemmel a keresetet el kellett utasítani. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezésének megváltoztatása, és a keresetének helyt adó döntés meghozatala iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §-át,
- §
(3)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését és 221. §
(1)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §-át,
- §
(1)bekezdését és
- §-át. Érvelése értelmében az I.r. alperes által nyújtott, hibásnak bizonyult szolgáltatás kötelező alkalmassági ideje 10 év volt. Álláspontját szerinte a pert megelőzően előzetes bizonyítási eljárás keretében szakvéleményt adott ... szakértő szóbeli nyilatkozata is alátámasztotta. A per során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye és Szondy István nyilatkozata közötti ellentmondásokat pedig a bíróság - súlyos eljárási szabályt sértve - nem oldotta fel. Előadta továbbá, hogy a kártérítési követelése elévülését a
- júliusi és augusztusi felszólítások megszakították, így az elévülés nem következett be. Az a körülmény, hogy az írásbeli felszólításokban nem jelölte meg, hogy kártérítés jogcímén támaszt igényt az I.r. alperessel szemben, a felszólításoknak az elévülés megszakítását eredményező joghatását nem érinti. Megjegyezte, hogy 2009-ben folyamatosan egyeztetések zajlottak a felek között a hibás teljesítés orvoslása érdekében, a
- január 07-i egyeztető tárgyalásról felvett emlékeztetőben pedig az I.r. alperes el is ismerte a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségét. Álláspontja alátámasztása érdekében a felperes az elsőfokú ítélet ellni fellebbezésében előadottakra is hivatkozott. Az I.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme hatályában való fenntartására irányult. a jogerős ítélet A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében jogszabálysértés miatt kerülhet sor. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelemben a Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálat alapját képező jogszabálysértést a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megfelelően szövegesen elő kell adni, másrészt konkrétan meg kell jelölni a megsértett jogszabályhelyet. A jogszabálysértés megjelölése a per során korábban előterjesztett beadványokra történő utalással nem teljesíthető; az ilyen hivatkozások érdemben nem vizsgálhatók (BH 1995.99.). A felülvizsgálati kérelemben ki kell fejteni a kérelem, a jogszabálysértésre történő hivatkozás alapvető indokait is. A korábbi beadványokra történő hivatkozás a kérelem indokainak előadását sem pótolhatja. A felperes felülvizsgálati kérelmében álláspontja alátámasztása érdekében az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében kifejtettekre is utalt. Az e beadványban foglalt azon hivatkozásokat azonban, amelyek a felülvizsgálati kérelemben kifejezetten nem szerepelnek, a Kúria a korábban kifejtettek értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata során nem vehette figyelembe. Az így elbírált felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Ptk-nak a felek közötti vállalkozási szerződés megkötésének időpontjában hatályban volt 308. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a jogosult a teljesítéstől számított 6 hónapos elévülési idő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva e 6 hónapos határidőn belül nem volt felismerhető -, szavatossági jogait a jogosult a Ptk. 308. §
(2)bekezdése értelmében a teljesítéstől számított egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében pedig 3 évig érvényesítheti. Ha a kötelező alkalmassági idő 3 évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Ezeknek a határidőknek az elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság a szükséges szakértői bizonyítást követően a bizonyítékok helyes értékelésével, jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a perbeli épület beázását a tetőhéjalás hibája idézte elő. A per során kirendelt ... igazságügyi szakértő az előzetesen beszerzett szakvélemények ismeretében alakította ki szakmai álláspontját, a felmerült szakkérdéseket megfelelően megválaszolta, és megállapításait a szükséges részletességgel és meggyőző erővel megindokolta. A szakvélemény ezért - figyelemmel arra is, hogy az előzetes bizonyítás keretében eljárt ... szakértő által említett tartószerkezeti hibára utaló adatok nem merültek fel - az érdemi döntés alapjául szolgálhatott; további bizonyításra e vonatkozásban nem volt szükség. A tetőhéjalások kötelező alkalmassági ideje pedig a 11/1985. (VI.22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet mellékletéből kitűnően 5 év. A felperes a kellékszavatossági igényét mindezekre tekintettel a teljesítés időpontjától, 2003. december 15-től számított 5 éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthette volna bíróság előtt. E határidőt azonban nem vitásan elmulasztotta, így szavatossági jogai megszűntek. A szolgáltatás hibájában álló ún. tapadókár a teljesítés időpontjában következik be, így a tapadókár megtérítése iránti igény a Ptk. 324. §
(1)bekezdése, 326. §
(1)bekezdése értelmében a teljesítéstől számított 5 éves elévülési időben érvényesíthető. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása, ideértve az egyezséget is -, valamint a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése a Ptk. 327. §
(1)bekezdése szerint valóban megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után pedig az elévülés a Ptk. 327. §
(2)bekezdéséből kitűnően újból megkezdődik. A felülvizsgálati kérelemben említett,
- július 17-én és
- augusztus 16-án kelt, az I.r. alpereshez intézett felperesi nyilatkozatok azonban nem voltak alkalmasak a kártérítési követelés elévülésének megszakítására. E nyilatkozatok ugyanis nem tartalmaztak pénzkövetelés teljesítésére irányuló felszólítást, hanem - a kellékszavatosság szabályai alapján - a tető kicserélését célozták. A felek között 2009-ben lezajlott egyeztetéseknek, illetve a 2009-ben és 2010-ben tett I.r. alperesi nyilatkozatoknak pedig az elévülési idő számítása során nem volt jogi jelentőségük, a felperes kártérítési követelésének elévülése ugyanis már korábban, mindezeket megelőzően
- december 15-én bekövetkezett. A bíróság mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül rendelkezett a kereset elutasításáról. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az I.r. alperes áfát is magában foglaló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-ának megfelelően az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró