(1)bekezdésére alapította. A perbeli, egyesített tűzvizsgálati és műszaki igazságügyi szakvéleményből és az azt kiegészítő szakvéleményekből aggálytalanul megállapíthatónak találta, hogy a perbeli gépjármű károsodásának oka az elektromos főkábel meghibásodása volt. Erre figyelemmel az volt az álláspontja, hogy az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a gyártótól újonnan beszerzett főkábel került a gépjárműbe, és a munka elvégzésekor maradéktalanul betartotta a gyártó cég előírásait. A kábelcserét végző M. G. szerelő tanúvallomását és a szervizinformáció adatait figyelembe véve megállapította, hogy a főkábel sérült volt, cseréjére volt szükség, az meg is történt, de azt nem látta bizonyítottnak, hogy új, a gyártó által előírt, biztonságosabb kábelre történt a csere, mert a tanúvallomást nem fogadta el teljes bizonyító erejűnek, a végellenőrzési lap adatait pedig hiányosnak találta. Ezzel szemben a kirendelt igazságügyi szakértő utalt arra, hogy az új kábel beszerzési bizonylata nem bizonyítja, hogy a beszerelése megtörtént, és a MAN cég számlájából az sem derül ki, hogy a beszerzett kábel milyen járműhöz való. A T. N. K. Kft. állásfoglalása is valószínűségre alapoz, azaz, ha és amennyiben megtörtént a kábelcsere, akkor a tűzeset kialakulásának oka nem vezethető vissza az átalakítás elvégzésére. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy az alperes mulasztása előre vetítette egy káresemény bekövetkeztét, hiszen pontosan ennek elkerülése miatt került visszahívásra a gyártó utasítására a gépjármű. Bizonyítatlan maradt az is, hogy az alperes a beépített kábel cseréje során a gyártó utasításai és a szakma szabályai szerint járt volna el, ezt alátámasztó adminisztratív adat, tény hiányában. Mindezeket értékelve az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a perbeli gépjármű szervizelése során hibásan teljesített. Ezt követően vizsgálta, hogy az alperesi hibás teljesítés okozati összefüggésben álle a felperesnél bekövetkezett kárral. Elfogadta az alap- és kiegészítő igazságügyi szakértői véleményben foglaltakat, miszerint a tűz elsődleges okaként az elektromos kábel ismeretlen eredetű meghibásodása nevezhető meg, míg a tűz kiterjedésének legfőbb oka az olajszennyeződés lehetett, és ennek alapján megállapította a kár és hibás teljesítés közötti oksági kapcsolatot. Az alperes fellebbezett a közbenső ítélet ellen, annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Az ítéleti tényállás téves megállapításának tartotta, hogy a jármű karbantartását az alperes végezte volna, azt a csatolt okiratokból kitűnően a felperes maga végezte. Tévesen került megállapításra az is, hogy a kábel sérült lett volna, ezzel szemben, bár a szerviz információ csak sérülés esetére írta elő a cserét, az alperes a legbiztonságosabb megoldást választva a gyártótól már korábban beszerezte a speciális kábelköteget. Kifogásolta azt is, hogy az ítélet szerint nem állapítható meg, milyen járműbe való a kábel, holott a csatolt számlán lévő cikkszám alapján pontosan behatárolható. Érvelése szerint igazolta az új kábel beszerelésének tényét. Hivatkozott a tűzvizsgálati kiegészítő szakvéleményre (34.), amiben rögzítésre került, hogy szinte elhanyagolhatóan kicsi annak a valószínűsége, hogy más, de nem új kábelt tettek volna a járműbe. Az ítélet tehát ellentétben áll a szakértői véleménnyel is. Előadta, hogy a gyár számláján, a munkalapon, illetőleg a végellenőrzési lapon kívül nincs olyan bizonyítási eszköz, amelyet csatolni lehetett volna annak bizonyítására, hogy a cserét végrehajtotta egy új kábellel. Alaptalanul állítja az ítélet, hogy a végellenőrzési lapon az aláírás olvashatatlan, mert az alperes nyilatkozott rá, hogy az a műszakvezetőtől származik, akinek tanúkénti meghallgatását azonban azért nem indítványozta, mert időközben külföldre települt. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a gépjármű vezetőjének, Gy. Zs.nak a cseh tűzoltó testület előtt tett vallomását is, amiben határozottan nyilatkozott arról, hogy új elektromos vezetékelés vezetett a régihez, ami néhány hónappal előbb került beszerelésre és a vallomása azt is cáfolta, hogy ne tájékoztatták volna a felperest a kábelcseréről. Kifejtette, hogy hibás teljesítést akkor lehetne megállapítani, ha a teljesítés időpontjában fennállt volna a hiba a beszerelt kábelben, vagy maga a szerelés nem felelt volna meg a jogszabályi előírásoknak. Ilyen hibát azonban a szakértő sem tudott feltárni, csupán elvi lehetőségként sorolta fel a kábel megsérülésének lehetséges okait, amelyek nem feltétlenül a teljesítés időpontjában, illetőleg az alperes magatartására vezethetők vissza. Hangsúlyozta, hogy az ítélet nem állapította meg, hogy mi az a károkozó magatartás, amiért az alperes felelősséggel tartozik, ugyanakkor a szakvéleményekből kitűnően a kábel ismeretlen eredetű meghibásodása okozta a tüzet, de nem ez vezetett a kár bekövetkezéséhez. Tehát olyan adat nem merült fel, amely okozati összefüggést mutatna az elvégzett kábelcsere és a bekövetkezett kár között. Előadta, hogy a kárfelelősség alóli kimentési lehetőséget abban az esetben kellene csak vizsgálni, ha a károkozó magatartást, illetve a magatartás és a kár közötti okozati összefüggést a felperes bizonyította volna. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértően fordította meg a bizonyítási terhet. Nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a tűzvizsgálati szakvélemény megállapítása szerint a tűz elsődleges okaként az elektromos kábel ismeretlen eredetű meghibásodása nevezhető meg, míg a tűz kiterjedésének legfőbb oka az olajszennyeződés lehetett. Részletesen kitért a szakvélemények ítélettel ellentmondásban álló, illetve figyelmen kívül hagyott megállapításaira és azt is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem oldotta fel a tűzvizsgálati és a fizikus szakértő megállapításai között feszülő ellentmondást. Az elsőfokú ítélet tényállása azért is hiányos, mert nem foglalkozik azzal, hogy mi és mikor okozhatta a kábel szigetelésének sérülését, és a rögzített nagy mennyiségű olajszennyeződésnek sem tulajdonított jelentőséget, ami pedig a felperes terhére esik, mert neki kellett volna gondoskodnia a szennyeződés eltávolításáról, aminek a jármű mosásával, tisztításával korábban eleget is tett. Kiemelte, hogy a jármű kábele a cserét megelőző 8 évben semmilyen hibajelenséget nem produkált és hangsúlyozta, hogy a kár bekövetkezéséhez vezető oksági láncolat elejétől kell kiindulni és a bizonyításnak részét kellett volna annak is képeznie, hogy mitől és mikor sérülhetett meg a szigetelés. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú közbenső ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira tekintettel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes mérlegelés alapján jutott arra a következtetésre, hogy az alperesi teljesítés hibás volt. Nem fordította meg a bizonyítási terhet, hanem az alperes kárfelelősségének kimentése során várta el annak bizonyítását az alperestől, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, vagyis új kábelt szerelt be a gyártó utasításai szerint és ennek az alperes nem tett eleget. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott széles körű bizonyítási eljárás alapján a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetései azonban nem voltak oszthatóak, ezért a másodfokú bíróság a döntés megváltoztatására látott indokot az alábbiak szerint. A felperes keresetét arra alapította, hogy a visszarendelés során az alperes nem megfelelő módon és/vagy anyaggal végezte el a gyártó által elrendelt szervizmunkát és ez vezetett a meghibásodásra, miáltal a gépjárműben tűz keletkezett és a nyergesvontató kiégett. A Ptk.
- §-ára hivatkozott, ami úgy rendelkezik, hogy szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. Az idézett szabály értelmében mód van arra, hogy a károsult szavatossági igényét kártérítési alapon érvényesítse, azonban őt terheli annak bizonyítása, hogy a kötelezett teljesítése hibás volt, s ebből származóan érte a felmerült kár, a kötelezett pedig mentesülhet a kártérítő felelősség alól amennyiben bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Tény, hogy a felperes tulajdonában álló nyergesvontató
- szeptember 23-án hajnalban kigyulladt és leégett, ennek folytán a felperest kár érte. A kártérítés sikeres érvényesítéséhez a felperesnek kellett bizonyítania a hibás teljesítés tényét és azt, hogy a kára ezzel okozati összefüggésben keletkezett, az alperest a bizonyítási kötelezettség a kimentés körében terhelte. A hibás teljesítés megállapíthatóságához az adott esetben a felperesnek azt kellett bizonyítania, hogy a kábel nem volt megfelelő minőségű, kifogástalan állapotú, azaz a funkció ellátására alkalmatlan, vagy az alperes szakszerűtlenül, nem a gyártó utasításai és a szakma szabályai szerint végezte a munkát, vagy mindkettőt. A rendelkezésre álló bizonyítékok mindezt nem igazolták. A másodfokú bíróság nem látta aggályosnak, hogy az alperes a perbeli gépjármű javítása céljából szerezte be az új főkábelt. A XY632352739 számú számla tartalmazza a 81.25453-6033 kódszámot, amit a szerviz információ az indítókábel cikkszámaként tüntet fel, tehát egyértelműen beazonosítható, hogy mások mellett a felperesi nyergesvontatóhoz való alkatrészt is beszerzett az alperes. Kétségtelen, hogy a számla korábban került kiállításra, mint ahogy a visszahívás történt, de ez magyarázható egyrészt azzal, hogy a 4/A/
- jelzés alatt csatolt gyártói tájékoztatás szerint a kábel
- hét alatt kapható meg, másrészt az iratból az is kiderül, hogy a Man Nutzfahrzeuge Aktiengesselschaft a visszahívási utasítást
- február
- napján adta ki, azzal, hogy az elszámolási határidő
- június
- napja. Az új kábel beszerelését a gyártó számlája mellett a munkalap, a végellenőrzési lap, az elvégzett munkákról kiállított számla, valamint a munkát végző tanú vallomása elégségesen bizonyítják és alátámasztja Gy. Zs. gépkocsivezető is, aki első nyilatkozata során a cseh tűzoltó testület előtt arról nyilatkozott, hogy új elektromos vezetékelés vezetett a régihez, ami néhány hónappal előbb került beszerelésre, erről személyesen is meggyőződött, amikor a szervizből való elhozatal utáni napon a járművet aknára állították és megnézték, hogy mit is cseréltek ki. Ilyen adatok alapján okszerűtlenül jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az új kábel beszerelése nem állapítható meg, és az alperest mulasztás terhelné. Az elsőfokú bírósággal ellentétben a fellebbviteli bíróság nem találta igazoltnak, hogy a régi kábel a csere előtt sérült volt. M. G. szerelő tanúvallomásában ilyet nem állított, de ennek nincs is jelentősége, mivel a régi kábel új kábelre való cseréje megtörtént. Nem került azonban bizonyításra a beszerelt kábel anyaghibája, ezt a szakértői vélemények nem támasztották alá. A cseh rendőrségi szakértői nyilatkozat (1/F/5.) a jármű kigyulladásának kiváltó okát csak feltételezte, lehetségesnek tartotta, hogy a villamos zárlat oka a kábelszigetelés mechanikus károsodása lehetett, de a vizsgálat során a kábel nagyobb része hiányzott. A kirendelt fizikus szakértő (19.) megvizsgálta a kábeldarabokat és véleménye szerint az azon talált ömlenyeket elektromos rövidzárlati ívek hozták létre, amik azonban nem a tűz előzményeként, hanem a már kialakult tűzben keletkeztek a szigetelés megsemmisülése miatt létrejött rövidzárlatok által. E két vélemény alapján tehát a kábel teljesítéskori vagy rejtett hibája nem volt megállapítható. Az elsőfokú bíróság által kirendelt további szakértők
- szám alatti egyesített szakvéleménye megadja, hogy miként írható le a tűz keletkezésének oksági láncolata, de nem jelöli meg konkrétan a tűz eredetét, csupán számba veszi a lehetséges folyamatot: a szigetelés ismeretlen okbóli sérülése, zárlat a fémvázzal, helyi felmelegedés, szikrázás, gyulladás, vélhetően meglévő olajos szennyeződés izzása, majd égése, terjedése, amit az akkumulátor a lemerüléséig segített. Ugyanakkor a tűzvizsgálati és műszaki szakértők következetesen állították, miszerint „A tűz elsődleges okaként az elektromos kábel ismeretlen eredetű meghibásodása nevezhető meg, míg a tűz kiterjedésének legfőbb oka az olajszennyeződés lehetett". A
- szám alatti kiegészítő szakvélemény szintén csak elvi lehetőségeket sorol fel a szigetelés sérülésének külső okaira. Tehát nem határozható meg pontosan, hogy mi okozta a tüzet, csupán a kábel ismeretlen meghibásodása nevezhető meg. A hibás teljesítés másik lehetséges megnyilvánulása a szakszerűtlen alperesi munkavégzés lehetne, de ebben a körben a szakértők sem tudtak állást foglalni és más adat sem merült fel erre nézve. A felperes sem határozott meg olyan magatartást vagy mulasztást, amiből arra lehetne következtetni, hogy nem megfelelő munkavégzés történt. Az SI-ben 98102 kódszámmal jelölt elektromossági körbe tartozó javítás elkészült, erről a gépjármű vezetője meg is győződött és nem merült fel hiba a cserét követően. Az alperes élhetett volna a kiszerelt alkatrész elvitelének a jogával, azonban a munkafelvétel során úgy nyilatkozott, hogy nem tart igényt a cserélt alkatrészre. Minthogy a hiba oka ismeretlen, így nem hozható összefüggésbe az alperessel, ekként nem állapítható meg a Ptk.
- §