A határozat elvi tartalma: "A megállni tilos" tábla hatálya alatt a menetiránnyal szemben közlekedő járművel a tábla által tilalmazott oldalon való megállás közlekedési szabályszegés. A KÚRIA mint másodfokú bíróság Kfv.II.37.056/2012/5.szám A Kúria a Boros Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Rendőrfőkapitánya alperes ellen közigazgatási bírság tárgyú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Fővárosi Bíróság
- október
- napján kelt 15.K.32.217/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Bíróság 15.K.32.217/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes a gépjárművével
- szeptember
- napján a - a kétirányú közlekedési útszakaszon az úttest menetirány szerinti jobb oldalán elhelyezett „Megállni tilos" tábla hatálya alatt a menetiránnyal szemben állt meg. A szabályszegésről készített fényképfelvételen látszik a „Megállni tilos" tábla, alatta a 70 m-es kiegészítő tábla, felette a „" tábla és a felperesi gépjármű az úttestnek ezen, a táblával érintett menetirány szerinti jobb szélén, a menetiránnyal szemben. A másik felvételen a gépjármű látható közeli felvételen, mögötte a „Behajtani tilos" tábla, amely jelzi, hogy onnan az út egyirányú. A Megyei Rendőrfőkapitány, mint elsőfokú hatóság a
- október
- napján kelt 21000/00542037/2/2010.ált. számú határozatával a felperesi üzembentartót 30.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 15.§
(1)bekezdésének a) pontjának és a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
- §
(1)bekezdés d) pontjának megsértése miatt. A szabályszegés miatt a felperessel szemben a közigazgatási bírságot a 410/2007.(XII.29.) Korm. rendelet 1.§
(1)bekezdése, 5.§-a, valamint a
- számú melléklet
- sora alapján szabta ki. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- december 29-én kelt 21000/00542037/8/2010.ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rámutatott, hogy a fényképfelvételek és az ellenőrző berendezés alkalmazása során rögzített GPS koordináták alapján a szabályszegés elkövetése bizonyított. A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat ellen, vitatva a szabályszegés elkövetését, a másodfokú eljárásban az ügyintézési határidő túllépését. Az elsőfokú bíróság a felperesi keresetét alaptalannak találta, ezért azt elutasította. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló fényképfelvételek alapján a tényállás tisztázott, a szabályszegés ténye igazolt. A felperes a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164.§
(1)bekezdése értelmében a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, nem cáfolta az alperes megállapításait, nem igazolta, hogy a gépjármű haladási irányából megállást tiltó tábla nincs kihelyezve. Az alperes a határozatát az ügyintézési határidőn belül hozta meg, a kézbesítési késedelem az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabálysértés. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének helyt adó döntés hozatalát kérte. A jogi szakvizsgával rendelkező felperes a képviseletét saját ügyvédi irodáján keresztül maga látta el a Pp. 73/C.§
(3)bekezdése folytán. Rendkívüli jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 339.§
(1)bekezdését, mert indokolatlanul találta törvényesnek a támadott közigazgatási határozatot. A bíróság helytelenül alkalmazta a bizonyítási teherre vonatkozó szabályt, a Pp. 164.§
(1)bekezdését. Az alperes nem bizonyította a tényállás megalapozottságát, holott a bizonyítási teher megfordulása nélkül ez az alperes kötelezettsége volt, de a Pp. 336/A.§
(2)bekezdése is alkalmazható lett volna. Álláspontja szerint az alperesnek kellett volna bizonyítania honnan érkezett a gépjármű és abból az irányból nincs kihelyezve megállást tiltó tábla. Utalt arra is, hogy ugyanezen a helyen történő parkolás miatt több ügy indult, amelyekben eltérő döntések meghozatalára került sor, ez a jogbiztonságot veszélyeztetheti. A PK 152. állásfoglalásra figyelemmel ügyvédi munkadíj megítélését kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között a megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott ügyintézési határidőre vonatkozó megállapítást nem vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat áttekintve megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat, az ügy eldöntése szempontjából releváns tényeket és az azt alátámasztó bizonyítékokat rögzítette és abból a bizonyításra vonatkozó szabályok helyes alkalmazásával, a Pp. 206.§
(1)bekezdése értelmében helytállóan állapította meg, hogy az alperesi határozat megalapozott és törvényes, a közlekedési jogsértés elkövetése bizonyított. A Pp. 164.§
(1)bekezdését helytállóan alkalmazta, a bizonyítás a felperest terhelte, neki kellett bizonyítania, hogy a támadott határozat a keresetben foglalt okból jogsértő. A felperes az őt terhelő bizonyítási teher fennállását tévesen vitatta. A bizonyítási teher megfordulása nem következett be, mert a tényállás vitatásán túl a felperes a tényállás valóságát cáfoló bizonyítékot nem szolgáltatott, a tényállás tisztázottságához kétség nem fért. Nem volt olyan megállapítás tehető, hogy az alperes nem tett eleget tényállás megállapítási kötelezettségének. Az alperes a GPS koordináták és a fényképfelvételek alapján egyértelműen bizonyította, hogy a felperes az általa üzemben tartott gépjárművel a menetirány szerinti jobb oldalon elhelyezett „Megállni tilos" tábla hatálya alatt állt meg, megsértve ezzel a KRESZ 15.§
(1)bekezdés a) pontját a KRESZ 10.§
(1)bekezdés a) pontjára és
(6)bekezdésére is figyelemmel. A megállási tilalmat jelző tábla hatálya az úttestnek arra az oldalára terjedt ki, amely oldalon a felperes a járművével megállt. A tilalom hatályát nem érinti, de nem is annullálja az a körülmény, hogy a felperes a tábla szerinti menetiránnyal szemben közlekedett és azzal szemben parkolt le. A tilalom a tábla elhelyezésével az úttestnek arra az oldalára terjedt ki, ahol a gépjármű állt. A Kúria annyiban pontosítja az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását, hogy az ügy megítélése szempontjából lényegtelen az a körülmény, hogy a gépjármű a másik irányból érkezett és a haladási irányának megfelelően az úttest másik oldalán volt-e megállást tiltó tábla, ezért ezt a körülményt a felperesnek nem is kellett - mint szükségtelent - bizonyítania. Felhívja a Kúria a felperes figyelmét arra, hogy a KRESZ 40.§
(1)bekezdése megszabja, hogy kétirányú forgalmú úton a gépjárművel hogyan és hol szabad megállni. A felperes által hivatkozott, más eljárásokban hozott ítéleteket a Kúria nem értékelhette, minden ügy egyedi megítélésű, a bizonyítás elégtelensége, a bizonyítottság hiánya miatt hozott hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő ítéletekben hozott döntések jogbizonytalanságot nem eredményeznek, a jelen ügyre kiható következtetés nem vonható le belőlük, bizonyítékként való értékelésüket pedig a Pp. 275.§
(1)bekezdése kizárja. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálattal élő felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése, a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor hatályos 1990. évi CXIII. törvény 50.§
(1)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati illeték viselésére. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest, 2013. január 23. Dr. Tóth Kincső sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika sk. bíró