Pfv.IX.22.118/2007/2.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Szenes Györgyné ügyvéd, valamint Dr. Nagy Gergely Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Bárdos Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál 35.G.310.273/
- szám alatt indult és a Fővárosi Bíróság 2.Gf.75.879/2006/
- számú ítéletével befejezett perében a másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság
- Gf. 75.879/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 34.270 (Harmincnégyezer-kettőszázhetven) forint felülvizsgálati perköltséget, és az államnak az adóhatóság felhívására 68.540 (Hatvannyolcezer-ötszáznegyven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A peres felek 1991-ben határozott időtartamú megbízási szerződést kötöttek, amelyben a felperes biztosítás-közvetítési, állományvédelmi és egyéb feladatok ellátását vállalta az alperes részére. Az alperes tulajdonosa és ügyvezetője -
- tavaszán tájékoztatta többek között a felperest a cég görögországi működésének beindításáról, majd a felperessel megállapodtak abban, hogy a felperes a görögországi cégalapításban is részt vesz. Az alperes ügyvezetője vállalta a felperes görögországi tevékenységének oly módon való támogatását, hogy egy évig a megbízási szerződést annak ellenére sem szünteti meg, hogy a felperes Magyarországon nem tevékenykedik, továbbá vállalta a magyarországi csoport után járó jutalék összegének folyósítását a felperes görögországi tartózkodásának idejére, végül ígéretet tett arra, hogy az egy év eltelte utáni visszatelepülésekor elért pozícióját megtarthatja, a csoportját visszakapja. A felperes
- szeptemberében kitelepült Görögországba és megkötötte a szerződést a görög I-vel. A felperes
- márciusáig megkapta az alperestől a jutalékát, majd
- áprilisában Magyarországra visszaköltözött és az alperessel fennállt jogviszonya ezt követően megszűnt. A felperes a keresetében szerződésszegés címén 3,380.000 Ft biztatási kár címén 2,600.000 Ft, mindösszesen 5,980.000 Ft kártérítés, ennek
- április 1-jétől járó kamatai és a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság a 35.G.310.273/1997/
- számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek kártérítés címén 4,676.372 Ft-ot, ennek
- április 1-jétől járó késedelmi kamatát, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A Fővárosi Bíróság mindkét peres fél által benyújtott fellebbezés folytán hozott 2.Gf.75.879/2006/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, az alperest terhelő marasztalás összegét 3,533.992 Ft-ra és annak kamataira leszállította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 27.720 Ft első- másodfokú együttes perköltséget, az államnak pedig a felperes 204.770 Ft első fokú és 101.400 Ft másodfokú, az alperes pedig 213.130 Ft első fokú eljárási illetéket. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság 35.G.310.273/1997/
- szám alatt kelt ítélete ellen az alperes a törvényes határidőn belül "fellebbezés" megnevezésű iratot nyújtott be indokolás nélkül és a részletes indokolás előterjesztésére további 8 napos határidő engedélyezését kérte. A fellebbezés nem felelt meg a Pp.
- §ának
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek, miután nem tartalmazta, hogy az alperes a megtámadott ítéletet mennyiben és milyen okból sérelmezi, így a fellebbezés elbírálásra alkalmatlan volt, amelyet az elsőfokú bíróságnak érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Ennek hiányában a Pp. 240. §-ának
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróságnak kellett volna határoznia a fellebbezés elutasításáról. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. -.-.-.A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 235. §-ának
(1)bekezdése értelmében a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. Tény, hogy az alperes által benyújtott fellebbezés nem felelt meg a Pp. 235. §-ának
(1)bekezdésében foglalt feltételeknek. A Pp. 235. §-ának
(2)bekezdése értelmében ilyen esetben, - avagy ha a fellebbezés más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul - a Pp. 95. §-ában foglalt rendelkezések kerülnek alkalmazásra. A Pp. 95. §-ának
(2)bekezdése szerint ha a beadvány (fellebbezés) nem felel meg a törvény rendelkezéseinek vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul az elnök a beadványt rövid határidő tűzésével a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítni, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni. A bíróság tehát a fenti jogszabályhelyek értelmében a fellebbezést anélkül nem utasíthatja el, hogy a felet a hiányok pótlására fel nem hívta volna. A Pp.
- §-a alapján a hiánypótlásra engedett határidő un. bírói határidő, annak időtartamát a bíróság belátása szerint határozza meg és hivatalból vagy kérelemre meg is hosszabbítható. A kialakult bírói gyakorlat szerint a beadvány az esetben sem utasítható el, ha a hiánypótlásra felhívó végzésben engedélyezett határidő ugyan már lejárt, de az elutasító végzés meghozataláig a fél a hiányokat pótolja. A hiányok tehát mindaddig pótolhatók, amíg a bíróság a mulasztás jogkövetkezményeit le nem vonta. A perbeli esetben az alperes a hiányok pótlására 8 napos határidő biztosítását kérte. A bíróság az alperest hiánypótlásra nem hívta fel, de a kért határidőben az alperes a fellebbezés hiányait önként pótolta. Nem sértett jogszabályt ezért az elsőfokú bíróság azzal, hogy a fellebbezést annak hiányos volta miatt nem utasította el, a másodfokú bíróság pedig azzal, hogy az indokolással kiegészített fellebbezést érdemben bírálta el, mert a Pp.
- §
(5)bekezdése értelmében hiánypótlás után a fellebbezést úgy kellett tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adták volna be. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2.Gf.75.879/2006/8. számú ítéletét a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint köteles az alperesnek a felülvizsgálati eljárással okozott költségét megtéríteni. Az alperes felülvizsgálati perköltsége a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a/ pontja és
(5)bekezdése szerint felszámítható, az ÁFA-t is tartalmazó ügyvédi munkadíjat foglalja magában. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 64. §-a alapján alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése és 15. §-ának
(1)bekezdése szerint a felperes köteles az államnak az adóhatóság felhívására megtéríteni. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest, 2008.február 12. Salamonné Dr. Solymosi Ibolya s.k. a tanács elnöke, Gyöngyösiné Dr. Gyügyei Klára s.k. előadó bíró, Dr. Lőrincz Györgyné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok (Pné)