← Magyarország

B.224/2008/160 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a

  1. március
  2. és 20., április 3., június
  3. és 8., október 9.,
  4. január 11., március 3,
  5. és 10., június
  6. és 3., október 4.,
  7. és 20.,
  8. január 5.,
  9. és 11., február 28., (március 16-án tartott helyszíni kihallgatás), március 28., április 4., és 6., június 20., szeptember 21., október 6., november
  10. és 28.,
  11. január 3.,
  12. és 24., február
  13. és 20., április
  14. és 17., május 21., június 11., július 12., szeptember 3., és 13., október 29., november 6., december 15.,
  15. február 4., március
  16. és
  17. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: ... I.r. vádlott - ... b ű n ö s - csalás bûntettében, mint társtettes (Btk.318.§

(1)és
(5)bek. a./ pont, 20.§
(2)bek.) (I/I. vp.), - folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, mint társtettes, (Btk.276.§, 20.§
(2)bek., 12.§
(2)bek.) (I/I.vp.) - folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, mint társtettes (Btk.276.§, 20.§
(2)bek., 12.§
(2)bek.) (I/II.vp.) - csalás bûntettében, mint bûnsegéd (Btk.318.§
(1)és
(5)bek. a./ pont, 21.§
(2)bek.) (I/III. vp.) - magánokirat-hamisítás vétségében, mint bûnsegéd (Btk.276.§,21.§
(2)bek.) (I/III. vp.). Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - 1 (Egy) év 6 (Hat) hónap börtönbüntetésre ítéli. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 4 (Négy) évre felfüggeszti. A bíróság az I.r. vádlottat a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett csalás bűntettének (I/II. vp.), illetve a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntettének (II/I. vp.), továbbá a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(6)bekezdés a./ pontja szerint minősülő, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének (II/II. vp.) vádja alól felmenti. ... II.r. vádlott - ... b ű n ö s - csalás bûntettében, mint társtettes (Btk.318.§
(1)és
(5)bek. a./ pont, 20.§
(2)bek.) (I/I. vp.), - folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, mint társtettes, (Btk.276.§, 20.§
(2)bek., 12.§
(2)bek.) (I/I.vp.) - folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, mint társtettes (Btk.276.§, 20.§
(2)bek., 12.§
(2)bek.) (I/II.vp.) - csalás bûntettében (Btk.318.§
(1)és
(5)bek. a./ pont) (I/III. vp.) és - magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.276.§) (I/III. vp.). Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - 2 (Kettő) év börtönbüntetésre ítéli. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 5 (Öt) évre felfüggeszti. A bíróság a II.r. vádlottat a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett csalás bűntettének (I/II. vp.), illetve a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett csalás bűntettének (II/I. vp.), továbbá a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(6)bekezdés a./ pontja szerint minősülő társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének (II/II. vp.) vádja alól felmenti. ... III.r. vádlottat - ... a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (II/I. vp.) vádja alól felmenti. ... IV.r. vádlottat - … a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (II/I. vp.) vádja alól felmenti. ... V.r. vádlott - … b ű n ö s - csalás bûntettében (Btk.318.§
(1)és
(5)bek. a./ pont) (I/I. vp.). Ezért a bíróság 4 (Négy) hónap börtönbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 2 (Kettő) évre felfüggeszti. A bíróság az V.r. vádlottat a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (I/III. vp.) és a Btk. 276.§-ába ütköző és aszerint minősülő, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (I/III. vp.) vádja alól felmenti. Az ismeretlen helyen tartózkodó ... VI.r. vádlott - ... b ű n ö s - közokirat-hamisítás bûntettében, mint társtettes (Btk.274.§
(1)bek. c./ pont, 20.§
(2)bek.) (I/IV.vp.) Ezért a bíróság a VI.r. vádlottat megrovásban részesíti. A bíróság kötelezi ... I.r. és ... II.r. vádlottakat, hogy jelen ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen kártérítésként a ... Kft. magánfélnek 28.653.100.(Huszonnyolcmillió-hatszázötvenháromezer-egyszáz) forintot, ezen összegnek
  1. április
  2. napjától járó, évente esedékes mértékű késedelmi kamatát, valamint az államnak 900.000.(Kilencszázezer) forint illetéket. A bíróság kötelezi ... V.r. vádlottat, hogy jelen ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg kártérítésként az ... magánfélnek 7.670.570.- (Hétmillió-hatszázhetvenezerötszázhetven) forintot, ezen összegnek
  3. április
  4. napjától járó, évente esedékes mértékű késedelmi kamatát, valamint az államnak 460.235.- (Négyszázhatvanezer-kettőszázharmincöt) forint illetéket. A bíróság a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.6/
  5. szám alatt nyilvántartott bűnjelek közül az - 1./ sorszám alatti ... mini diktafonkazetta lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... szám alatti lakosnak, - 2.-3.-4.-5./ sorszám alatti A/4 méretű füzetek és iratok lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli … szám alatti lakosnak, - 6-30./ sorszám alatti iratok lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... I.r. vádlottnak. (B.224/
  6. számú ügy II. vádirat.) A bíróság a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.159/
  7. szám alatt nyilvántartott bűnjelek közül az - 1-47./ sorszám alatti iratok, nyomtatványok lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... V.r. vádlottnak, - 48./ sorszám alatti fűzős dossziét kiadni rendeli a … Kft. felszámolójának, a .. címére. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből az I.r. vádlott 84.075.- (Nyolcvannégy-ezerhetvenöt) forintot, a II.r. vádlott 480.190.-(Négyszáznyolcvanezer-egyszázkilenc-ven) forintot, az V.-VI.r. vádlott egyetemlegesen 696.660.- (Hatszázkilencvenhatezer-hatszázhatvan) forintot, az I.-II. és V.r. vádlott egyetemlegesen 1.146.056.- (Egymillió-egyszáznegyvenhatezer-ötvenhat) forintot köteles megfizetni az államnak külön felhívásra. Az I. számú vádirat kapcsán folyt eljárás során felmerült bűnügyi költségből 175.000.(Egyszázhetvenötezer) forintot, míg a II.számú vádirat kapcsán 975.217.- (Kilencszázhetvenötezerkettőszáztizenhét) forintot az állam visel. Az ítélet ellen az I., III.r. és VI.r. vádlottak, valamint a III.r. vádlott védője a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezést jelenthet be. Az ítélet ellen - a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés vonatkozásában - az ... felszámolója is fellebbezést jelenthet be a kézbesítéstől számított 8 napon belül. Indokolás: I. A Nógrád Megyei Főügyészség B.1496/2006/
  8. BTÖ. számú vádiratával különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt
  9. november
  10. napján emelt vádat ... I.r., ... II.r., ... III.r., ... IV.r. és ... V.r. vádlottakkal szemben(továbbiakban I. számú vádirat). Ezen büntetőeljárás a Nógrád Megyei Bíróságon B.177/
  11. szám alatt indult, majd miután a bíróság ... V.r. vádlottal szemben jogerős ügydöntő határozatot hozott, az eljárást ... I.r., ... II.r., ... III.r. és ... IV.r. vádlottak vonatkozásában elkülönítette, ezen ügy
  12. február
  13. napján B.30/
  14. szám alatt folytatódott, majd
  15. szeptember
  16. napján megtartott tárgyaláson a bíróság egyesítette a Balassagyarmati Törvényszéken B.224/
  17. szám alatt folyamatban lévő büntetőügyhöz. A Nógrád Megyei Főügyészség B.347/2007/18-I. BTÖ számú vádiratával (továbbiakban II. számú vádirat)
  18. december
  19. napján emelt vádat csalás bűntettei miatt ... I.r., ... II.r., ... III.r. és ... IV.r. vádlottakkal szemben, mely büntetőügy B.224/
  20. szám alatt került iktatásra. Az I. számú vádiratban (B.1496/2006/
  21. BTÖ szám) az ügyész az alábbiakat tette vád tárgyává: ... I.r. vádlott a
  22. augusztus
  23. napján bejegyzett ... szám alatti székhelyű … Kft. tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezető igazgatója. ... II.r. vádlott a ... Kft. alkalmazottja és egyes ügyekben az ügyvezető által adott meghatalmazás alapján teljes jogú képviselője. ... III.r. vádlott az
  24. május
  25. napján bejegyzett ... szám alatti székhelyű ... Kft. tagja és önálló cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője. ... IV.r. vádlott a
  26. március
  27. napján bejegyzett ... szám alatti székhelyű ... Bt. beltagja és önálló képviselője. ... V.r. vádlott az ... Bt. kültagja. ----- . ----A 6,5 millió forint jegyzett tőkéjű ... Kft. „üzleti stratégiája” alapvetően a megtévesztésre épült. Képviselőinek, I.r. ... nak és II.r. ... nak gyanúsítottaknak nincs képzettségük, a cég kivitelezéshez szükséges szakemberekkel nem rendelkezik, ennélfogva mindig csak fővállalkozói feladatokat vállalt. Irodájuk közös, a 7,7 millió forint jegyzett tőkéjű ... Kft-vel, mellyel egymás tevékenységéről tudva összehangoltan tevékenykednek, mitöbb, a ... Kft. ügyvezetője, III.r. ... gyanúsított megbízás alapján banki és könyvelési ügyleteket is bonyolított a ... Kft-nek. Tevékenységüket jellemzi, hogy a ... Kft., mint fővállalkozó és a tényleges kivitelezést végző társaság közé egy hozzájuk közel álló céget - többnyire a ... Kft-t - iktatnak közbe, ahol a pénzügyi teljesítés rendszerint elakad, így ők nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a kivitelező céggel. A ... Kft. csupán továbbszámláz, tényleges munkát nem végez. I. A ... székhelyű, holland érdekeltségű ... Kft.
  28. évben székhelyén egy 20 lakásos üdülőfalut kívánt építtetni. A munka elnyerésére irányuló versenytárgyalás első fordulóján a ... Kft. képviseletében III.r. ... és I.r. ... gyanúsítottak vettek részt, hogy kellő információt szerezzenek a tender fő paramétereiről. Ezt követően rögtön találkoztak II.r. ... gyanúsítottal, aki megbeszélésüket követően már kellő információ birtokában a ... Kft. képviseletében ment el a versenytárgyalás még aznap megtartott következő fordulójára. I.-II. és III.r. gyanúsítottak célja a ... i munka mindenáron való megszerzése volt és ennek érdekében, akár irreális feltételeket is vállaltak leginkább a kivitelezési határidők, de a bekerülési költség tekintetében is. Miután a ... Kft. megnyerte a versenytárgyalást,
  29. december
  30. napján megkötötte a kivitelezésre a vállalkozói szerződést a ... Kft-vel bruttó 383.750.000 forint vállalkozói díj ellenében
  31. augusztus 31-i kivitelezési határidővel. A szerződést II.r. ... gyanúsított írta alá annak ellenére, hogy az ügyvezető ezidő szerint I.r. ... gyanúsított volt. A megrendelő ... Kft. és a ... Kft. közötti fővállalkozói szerződés értelmében az 5 %-os jóteljesítési garancia csak a végszámlánál vehető figyelembe, míg a ... Kft. minden részszámla esetében érvényesítette alvállalkozói vonatkozásában. A fővállalkozói szerződés megkötését követően a ... Kft. a beruházás bonyolításával megbízta a ... Kft-t, míg a kivitelezési munkák elvégzésére
  32. december 29-én az... Kft-t vonta be alvállalkozóként. A vállalkozói szerződések megkötését megelőzően
  33. december 22-én háromoldalú megállapodás jött létre a ... Kft., a ... Kft. és az ... Kft. között -mintegy fizetési biztosítékként - az ... Kft. ügyvezetőjének, ...nak a kérésére. Ebben a felek arra kötöttek egyezséget, hogy az általuk egymásnak benyújtott számlák a megrendelő által nyert kiegyenlítést követően 15 napon belül minden más benyújtott számla ellenére kizárólagos elsőbbséget élveznek a kifizetés tekintetében és átutalást nyernek. Ennek ellenére az ... Kft. által
  34. augusztus 25-én bruttó 25.000.000 forintról kiállított ... számú számlát sem a ... Kft., sem a ... Kft. nem egyenlítette ki. A számla kifizetése az ... Kft. folyószámláját vezető MKB Bank által történt faktorálás keretében. A ... Kft. az MKB Bank felé a fizetési határidő meghosszabbítását kérte több alkalommal, azonban az összeg kiegyenlítése annak ellenére nem történt meg, hogy a ... Kft. számlái kifizetést nyertek a ... Kft. részéről, illetve a ... Kft. számlakövetelése is a ... Kft. által, vagyis mind a ... Kft-nek, mind pedig a ... Kft-nek megvolt a fedezete és pénzügyi lehetősége a teljesítésre. Mitöbb, a ... Kft. azt kérte a megrendelő ... Kft-től, hogy a legmagasabb összegű utolsó előtti átutalást -
  35. november 29-i 72.160.000.- forintot - ne a szerződésben feltüntetett bankszámlára, hanem az OTP-nél nyitott számlájára utalja. A háromoldalú megállapodást ismételten megszegve ... I.r. gyanúsított a ... Kft. ügyvezetőjeként
  36. március
  37. napján engedményezési szerződést kötött az ... Kft. jogi képviselőjével, dr. ...ral anyagbeszállítás címén mindösszesen 36.000.000 Ft értékben, melyből 27.000.000 forintot -
  38. június 27-én 10.000.000.-,
  39. július 11-én 10.000.000.-,
  40. augusztus 4-én 7.000.000.engedményezett a ... Kft. az ... Kft. felé, a ... Kft. által kifizetett összegből. A ... Kft. az engedményezéshez hozzájárult, mivel nem volt tudomása a ... Kft. - ... Kft. - ... Kft-k közötti háromoldalú megállapodásról. Az ... Kft-vel kötött engedményezési szerződésről az ... Kft. ügyvezetőjét, ... t sem tájékoztatták. Az ... Kft. ténylegesen 9.961.100.- forint kölcsönt folyósított a ... Kft. felé, illetőleg adásvételi szerződés alapján 10.555.200.- forintot fizetett a .... szám alatti ... Kft. által építendő társasházból két lakás megvásárlására, melynek visszavásárlására a szerződés lehetőséget biztosított, és az
  41. augusztus 31-én megszüntetésre is került. Az ügyletből fennmaradó 6.483.700.- forintot az ... Kft. helyett ténylegesen az... Kft. ügyvezetője, ... kapta meg, mely társaság is adásvételi szerződést kötött a ...nyei ingatlanra. Ezen kifizetések a felek közötti háromoldalú megállapodás alapján fedezetet nyújtottak volna az ... Kft. faktorszámlájának kiegyenlítésére. A
  42. március 11-én kötött engedményezési szerződés nem valós gazdasági eseményt tükröz, és a valótlan tartalmú szerződés a ... Kft. könyvelési irataiban felhasználásra került. A
  43. március 21-én az ... Kft. a ... Kft. felé benyújtotta a .... számú, 34.242.989.- forintról szóló számláját a ... Kft. által
  44. december 19-én kiadott teljesítményigazolás alapján, miszerint a beruházásban résztvevő felek 70 %-ban határozták meg annak … ültségi fokát. A ... Kft. az általa adott teljesítésigazolás ellenére az ... Kft. számláját nem fogadta be azon indokkal, hogy a teljesítés az ... Kft. részéről nem volt 70 %-os, ezért a számlát a ... Kft. sem fogja tőle befogadni. Mindezek ellenére azonban a ... Kft. benyújtotta a 70 %-os ...ültségi foknak megfelelő számláját a ... Kft. felé 63.445.000.- forint értékben, ami kiegyenlítésre is került a ... Kft. által 30.536.600.forint értékben banki átutalással, illetve további értékben kompenzálás útján. A ... Kft-nek és a ... Kft-nek a pénzügyi fedezet az ... Kft. számlájának kiegyenlítésére rendelkezésre állt, azonban I.r. ... , II.r. ... és III.r ... gyanúsítottak a számla összegének pénzügyi rendezése nem állt szándékában, mely magatartásukkal az ... Kft-t tévedésbe ejtették és tartották, mellyel 59.242.989.- forint kárt okoztak.
  45. április elején a ... Kft. és ... Kft. egyoldalúan szerződést bontott az ... Kft-vel, számára az építkezés folytatását nem engedélyezte, azt mással kívánták befejezni, így az elvégzett, de le nem számlázott munkákból az ... Kft. által beszerzett és a kivitelezés helyszínén maradt anyagokból a sértettnek mintegy 38.000.000.- forint kára keletkezett. II. I.r ... gyanúsított, mint a ... Kft. ügyvezetője a megbízás alapján teljes körű ügyvitelre jogosult II.r. ... gyanúsított tudtával és beleegyezésével
  46. március
  47. napján vállalkozói szerződést kötött a ... Kft-vel a ...i üdülőfalu épületgépészeti munkáinak elvégzésére és elektromos vezetékeinek kiépítésére. A ... Kft. a ... Kft. nevében
  48. április 2-a és
  49. június 25-e között kiállított 9 db, összesen 15.450.000.- forint értékű számlát befogadta, a megrendelő ... Kft. felé továbbszámlázta. A ... Kft. a számlák összegét a ... Kft. felé kiegyenlítette. Ezen vállalkozói szerződés nem a ... Kft. ügyvezető igazgatója, ... írta alá, annak megkötéséről tudomással nem bírt. A ...i üdülőfaluban a ... Kft. munkát nem végzett, hanem azt ténylegesen az ... Kft. és az ... Kft. végezte el. ... és ... gyanúsítottak magatartásukkal a megrendelő ... Kft-t tévedésbe ejtették és ezzel 15.450.000.- forint kárt okoztak. I. és II.r. gyanúsítottak egymás tevékenységéről tudva, a ... Kft. nevében kibocsátott valótlan tartalmú számlákat a társaság könyvelési iratai között szerepeltették. III. II.r. ... gyanúsított immáron a ... Kft. ügyvezetőjeként, annak tagja, I.r. ... gyanúsított tudtával és beleegyezésével
  50. január 30-án adásvételi szerződést kötött az... Kft. ügyvezetőjével, ...tel a … szám alatti társasház ½ tulajdoni illetőségére, bruttó 18.000.000.- millió forint értékben. Az adásvételi szerződés elkészítésére a
  51. január 29-én a ...i Körzeti Földhivataltól III.r. ... gyanúsított által kikért ún. „részleges” tulajdoni lap alapján került sor, mely nem tartalmazta az ekkor ténylegesen fennálló, az ingatlant terhelő mintegy 150.000.000.- forintos tartozást. I. és II.r. gyanúsítottak a ... Kft. részéről az ingatlant terhelő tartozásokról nem tájékoztatták a vevőt és az eljáró ügyvédet, mitöbb, egyöntetűen kijelentették, hogy az ingatlan igény-, per- és tehermentes. ... vevő a teljes vételárat ...pénzben megfizette, ugyanakkor a földhivatal a tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította. I.r. ... és II.r. ... gyanúsítottak
  52. május
  53. napján ... vevővel kötött megállapodásban elismerték cselekményüket és mind a társaság nevében, mind pedig magánszemélyként készfizetői kezességet vállaltak a 18.000.000.-forint összegű vételárra, valamint 5.000.000.-forint kártérítés megfizetésére, mely nem történt meg. I. és II.r. gyanúsítottak az... Kft-t, illetve annak ügyvezetőjét jogtalan haszonszerzés céljából III.r. gyanúsított segítségével és közreműködésével tévedésbe ejtették és ezzel 18.000.000.- forint összegű kárt okoztak. ... II.r. gyanúsított, a ... Kft. ügyvezetőjeként I.r. ... gyanúsított tudomásával kötött valótlan tartalmú szerződést ...tel, mely szerződés a ... által a földhivataltól kikért, nem teljes tulajdoni lap felhasználásával történt meg. IV.
  54. április 1-jét követően a ...i holland üdülőfalu beruházásáról az ... Kft. levonult, melyet követően a generálkivitelező ... Kft. az ... Bt-t vonta be alvállalkozóként a munkák befejezése céljából. Az ... Bt. tagjaiként
  55. november
  56. napján jegyezte be a cégbíróság ... IV.r. és ... V.r. gyanúsítottakat. A társasági szerződés módosítása során IV.r. gyanúsított 30.000.- forintot ígért V.r. gyanúsított részére, ha a társasági szerződést, mint kültag aláírja. ... csak ... rábírására és az általa fizetett ellenszolgáltatás fejében vált a társaság tagjává, annak tevékenységében szándékában sem állt részt venni. IV. és V.r. gyanúsítottak tevékenységükkel közreműködtek abban, hogy a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a társasági szerződés módosítása alapján a Bt. tagjainak nyilvántartásában történő változását a cégnyilvántartásba bejegyezte és ezzel valótlan adatot, nyilatkozatot foglaltak közokiratba. Az I. számú vádiratban foglalt tényállások alapján az ügyész ... I.r. és ... II.r. vádlottakat 1-1 rb., a Btk.
  57. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(6)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével, mint társtettest (I. vádpont), 3-3 rb., a Btk. 276. §-ába ütköző és aszerint minősülő és büntetendő, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével, mint társtettest (I.-II.-III. vádpont) és 2-2 rb., a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő, folytatólagosan elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettével, mint társtettest (II.-III. vádpont); ... III.r. vádlottat 1 rb., Btk. 318. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(6)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével, mint társtettest (I. vádpont), 1 rb., a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő, folytatólagosan elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettével, mint bűnsegédi bűnrészest (III. vádpont) és 1 rb., a Btk.
  1. §-ába ütköző és aszerint minősülő és büntetendő magánokirat-hamisítás vétségével, mint bűnsegédi bűnrészest (III. vádpont); ... IV.r. vádlottat 1 rb., a Btk.
  2. §
(1)bekezdés c./ pontjába ütköző és aszerint minősülő és büntetendő közokirat-hamisítás bűntettével mint társtettest és visszaesőt (IV. vádpont); ... V.r. vádlottat 1 rb., a Btk. 274. §
(1)bekezdés c./ pontjába ütköző és aszerint minősülő és büntetendő közokirat-hamisítás bűntettével mint társtettest (IV. vádpont) vádolta meg. A
  1. március
  2. napján megtartott tárgyaláson (B.30/2009/
  3. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) az ügyész a vádirat ismertetésekor az I. számú vádiratot annyival egészítette ki, hogy a I-II. és III. vádpont vonatkozásában az érintett vádlottakat jogtalan haszonszerzési célzat vezette. Az I. számú vádiratban foglaltakat mind a tényállás, mind a minõsítés vonatkozásában az ügyész a B.30/2009/
  5. számú,
  6. június 11-én tartott tárgyaláson megtartott perbeszédében fenntartotta, azt lényegileg annyival egészítette ki, hogy a ... Kft. a ... Kft-tõl 9 tételben vállalta el a munkát, majd abból 7 tételt (a
  7. és
  8. tétel kivételével) továbbadta a ... Kft-nek bruttó 283.750.000,. forintért, aki ugyanezt a 7 tétel munkát adta tovább a tényleges munkát végzõ alvállalkozó, ... Kftnek bruttó 268.750.000.- forintért. A ... Kft. és a ... Kft. közötti árrés 100 millió forint, ha leszámítjuk a
  9. és
  10. tétel értékét, ami összesen 32,8 millió forint, akkor is a ... Kft. haszna az üzleten mintegy 67 millió forint. A
  11. szeptember
  12. napján történt egyesítést követõen a immáron egy szám alatt, B.224/
  13. szám alatti ügyben
  14. alszámon
  15. február 4-én tartott perbeszédében az ügyész az I. számú vádirattal kapcsolatban ismertetett végindítványt, illetõleg a korábban megtartott perbeszédét és az írásban benyújtott vádat is változatlanul fenntartotta. A II. számú vádiratban (B.347/2007/18-I. BTÖ.) ... I.r., ... II.r., ... III.r. és ... IV.r. vádlottak vonatkozásában az ügyész az alábbi tényállásokat tette vád tárgyává: I. ... I.r. gyanúsított és ... II.r. gyanúsított
  16. április 22-én a ... Kft. nevében - I.r. gyanúsított, mint annak ügyvezetője, míg II.r. gyanúsított, mint ún. projekt menedzser - fővállalkozói szerződést kötött a ... által képviselt ... Kft-vel, a ...en megvalósítandó ... Központ építési munkáira vonatkozóan. A szerződés értelmében, az annak
  17. számú mellékletében tételesen kidolgozott munkálatokat
  18. december 31-ig kell teljesíteni, a kialkudott 1.003.266.250.- forint bruttó összegű vállalkozói díjat a megrendelő 8 napon belül átutalással teljesíti abban az esetben, ha a szerződésben meghatározott feltételeket teljesítette a vállalkozó. A szerződést
  19. október 25-én akként módosították, hogy a munka befejezésének határidejeként
  20. augusztus
  21. napját jelölték meg és kikötötték, hogy a szerződésben meghatározott munkák az eredeti szerződéshez képest jelentősen kibővített beruházás I. ütemét képezik. Miután a ... Kft. nem rendelkezett az elvállalt munka végzéséhez szükséges alkalmazottakkal és munkagépekkel, ezért a szerződés teljesítéséhez alvállalkozókat vett igénybe. Ennek keretein belül a ... Kft.
  22. augusztus 15-én szerződést kötött a III.r. ... gyanúsított által képviselt ... Kft-vel, mely gazdasági társaságnak tagjai voltak ... és ... gyanúsítottak is. A szerződés szerint a ... Kft. elvégzi a szálloda építéséhez szükséges gépi földmunkákat, kőműves szakipari munkákat, továbbá a nyílászárók beépítését, valamint a helyszíni művezetést. ... ezt megelőzően a ... Kft. nevében már
  23. július 19-én alvállalkozói szerződést kötött a ... Kftvel, majd július
  24. napján az ... Kft-vel azon munkák elvégzésére, melyekre a ... Kft. csak ezt követően kapott megbízást. Az ... kft. és a ... Kft. ténylegesen nem került szerződéses viszonyba a ... gyanúsított által képviselt gazdasági társasággal, semmiféle munkát nem végeztek számára tekintettel arra, hogy a szerződés időpontjában alkalmazottjaik sem voltak. Ennek ellenére ... III.r. gyanúsított 70.900.000.- forint bruttó (56.720.000.- forint+áfa) összegről kiállított számlát nyújtott be
  25. szeptember
  26. napján a ... Kft. felé. Ezzel egyidejűleg a munka elvégzésének igazolására a gazdasági társaság könyvelésében szerepeltette az ... kft. 28.124.500.- forint+ Áfa, illetve a ... Kft. 28.124.500.- forint+Áfa összeget tartalmazó számláját. A számlákat nem a kibocsátóként feltüntetett gazdasági társaságok állították ki, a szerzõdést nem a ... Kft., illetve ... Kft. ügyvezetõi írták alá, a kibocsátott és felhasznált számlát tartalmazó számlatömböt a kiállítás idõpontjaként feltüntetett dátumot követõen vásárolták meg. Ezt követően a ... Kft. újabb alvállalkozói szerződést kötött a ... IV.r. gyanúsított által képviselt ... Kft-vel a meglévő ebédlő épületének elbontására, továbbá monolit vasbetonszerkezet építésére, mindösszesen 342.000.000.- forint+Áfa vállalkozói díj mellett azzal, hogy a munkát
  27. február 28-ig kell elvégezni. A IV.r. gyanúsított
  28. október 14-én alvállalkozóként vonta be és szerződést kötött ... sértettel, illetve az általa képviselt ... Kft-vel az ebédlőépület elbontására és az új épület alapjainak kiásására azzal, hogy a munkát
  29. november
  30. napjáig kell befejezni. A vállalkozói díj 8.212.000.- forint + Áfa volt, melyet a szerződés értelmében a teljesítésigazolás után fizet meg a megbízó. ... IV.r. gyanúsított a … Kft. által végzett munkálatokat a teljesítési határidőt közvetlenül megelőzően leállíttatta azzal az indokkal. hogy a ... Kft. nevében I.r. ... és II.r. ... gyanúsítottak azt állították neki, az elvégzett munkákat a fővállalkozó nemteljesítése következtében a ... Kft. részére sem tudják megfizetni. Ennek ellenére ... a már elvégzett munkálatok értékét tartalmazó számlát kiállította a ... Kft. felé, ... IV.r. gyanúsított azonban a 7.803.600.- forint+ Áfa összeget tartalmazó számlát különféle indokokra hivatkozva nem fogadta be. ... gyanúsított azonban azt követően, hogy ... ellene polgári pert kezdeményezett, benyújtotta a ... Kft. felé a ... Kft. által elvégzett munkákat is tartalmazó számlát, míg a ... Kft. részéről bevont ... Kft. szintén benyújtotta az ... és a ... Kft-k fiktív számláit azért, hogy azt a generálkivitelező ... Kft. megtérítse számukra. A ... Kft. az elvégzett munkák ellenértékét tartalmazó számlát benyújtotta a ... Kft. felé annak ellenére, hogy az alvállalkozók részéről teljesített munkák ellenértékét nem fizették meg és ez a szerződésben foglaltak ellenére szándékukban sem állt. III.r ... gyanúsított az előzőekben írt valótlan számlákat annak érdekében szerezte be és ... , valamint ... gyanúsítottak által igazolta a munka elvégzését a megrendelő felé, hogy a IV.r. ... által megbízott ... által ténylegesen elvégzett munkát ne kelljen kifizetni a sértett részére. I.r. ... , II.r. ... , III.r. ... és IV.r. ... gyanúsítottak a fenti megtévesztő magatartásukkal 9.754.000 forint kárt okoztak ... nak, aki a kár megtérítése érdekében polgári jogi igényt terjesztett elő. II. A ... Kft. részéről, mind I.r. ..., mind II.r. ... gyanúsított
  31. és
  32. év folyamán több alkalommal kötött különféle, az építőiparban végzendő munkák teljesítésére szerződést mind szóban, mind pedig írásban a ... Kft. ügyvezetőjével, ...ral.
  33. március 3., majd március
  34. napján a ... Kft. alvállalkozói szerződést kötött a ... Kft-vel, mégpedig a ...ban található Rehabilitációs Intézet épületgépészeti munkáinak elvégzésére. A szerződésben foglaltakat a sértett gazdasági társaság teljesítette, ugyanakkor I. és II.r gyanúsítottak nem fizették ki a szerződéseben megállapított 10.700.000.- forint vállalkozói díjat, abból mindösszesen 1.300.000.- forintot térítettek meg. A fennmaradó 9.400.000.- forint kifizetésére nem került sor annak ellenére, hogy a ... Kft. felé a megbízójától az elvégzett munka ellenértéke kiegyenlítésre került.
  35. szeptember folyamán I. és II.r. gyanúsítottak és ... sértett szóban megállapodtak a ...on épülő ... Kft. üzemcsarnokának épületgépészeti munkálatainak elvégzéséről. Ennek értelmében a sértett 17.000.000.- forint vállalkozói díj ellenében végezte el a szerződésben meghatározott munkálatokat, majd ezt és a garanciális javításokat követően
  36. november 26-án kiállította és a ... Kft. felé benyújtotta az ezen összeget tartalmazó számlát a vállalkozás, azonban ... és ... gyanúsítottak azt nem fizették meg részére. A sértettet hosszabb időn át tévedésben tartották, azzal hitegették, hogy az elvégzett munka ellenértékét megfizetik számára, azonban ezt annak ellenére nem teljesítették, hogy a ... Kft. részére a megrendelő megfizette azt. I. és II.r. gyanúsított megtévesztő magatartása következtében ... 17.000.000.- forint kárt szenvedett. A ... Kft.
  37. októberében - pontosan meg nem határozható időben - megrendelést adott a ... Kft. részére műanyag nyílászárók gyártására. A nyílászárók legyártásakor a ... Kft. kiállította a termék áráról szóló, 18.750.000.- forintos számlát, megküldte ... részére, aki a vételárat
  38. december 5-én átutalással megfizette. Ennek ellenére a nyílászárókat I. és II.r. gyanúsított nem szállították le részére többszöri érdeklődés és felszólítás ellenére sem, a gyanúsítottak tévedésben tartották a sértettet azzal, hogy a pénzt vissza fogják utalni számára. Ez azonban nem történt meg, a gyanúsítottak ... követelésére akként reagáltak, hogy a társaság az átutalt összeget szerepeltesse veszteségként a könyvelésében.
  39. októberében a ... Kft. a ...i lakos családi házánál folytatott fűtés- és vízszerelési munkálatok elvégzésével bízta meg alvállalkozóként a ... Kft-t. A vállalási díj 800.000.- forint volt. Bár ... cége elvégezte a megállapodásban meghatározott munkát, a gyanúsítottak ebben az esetben sem fizették meg annak kialkudott ellenértékét, holott a megrendelőtől a ... Kft. megkapta a szerződésben meghatározott vállalkozói díjat. Ugyanezen időszak alatt I. és II.r. gyanúsítottak ...n, a ... Kft. fűtésszerelési … munkáinak elvégzésére adott megrendelést a ... Kft-nek 600.000.- forint vállalkozói díj ellenében, míg ...ban az ... építésén a sértett által képviselt gazdasági társaságnak a fűtési alapvezetéket kellett lefektetnie, az alvállalkozási szerződés értelmében szintén 600.000.- forint vállalkozói díjárt. ... ebben a két esetben is elvégezte a rábízott munkát, azonban a ... Kft., mint fővállalkozó ekkor sem fizette ki a munkák ellenértékét, holott ők azokat a megbízóktól maradéktalanul megkapták. A ... Kft. 2003-ban megvásárolta a korábban a ... Kft. tulajdonában volt, ... úton található telephelyet. Öt hónap elteltével ... értékesítette a ... Kft. részére, mely cég ezalatt az időszak alatt is ott folytatta tevékenységét. A sértett
  40. november 26-án kiállította a bérleti díjról szóló, 7.500.000.- forintot tartalmazó számlát, melyet a ... Kft. azzal az indokkal utasította el és nem fogadta be, miszerint nem tudja értelmezni. A bérleti díjat I. és II.r. gyanúsított nem fizette meg a sértettnek annak ellenére, hogy az általuk képviselt gazdasági társaság ténylegesen használta az előzőekben megjelölt ingatlant. I.r. ... és II.r. ... gyanúsítottak az e vádpontban körülírt gazdasági események alkalmával ... t folyamatosan tévedésben tartották azzal, hogy az elvégzett munkák ellenértékét majd egy későbbi időpontban megfizetik. Miután a gyanúsítottak a megrendelőiktől valamennyi esetben megkapták a vállalkozói díjat, módjukban állt volna a teljesítés abban az esetben, ha ez szándékukban állt volna. A gyanúsítottak magatartása következtében ... 54.650.000.- forint kárt szenvedett, mely jelenleg is fennáll. A II. számú vádiratban foglalt tényállások alapján az ügyész ... I.r. és ... II.r. vádlottakat 1-1 rb., a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütközõ és a
(5)bekezdés a./ pontja szerint minõsülõ és büntetendõ, társtettesként elkövetett jelentõs kárt okozó csalás bûntettével (I. vádpont) és 1-1 rb., a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütközõ és a
(6)bekezdés a./ pontja szerint minõsülõ és büntetendõ, társtettesként, folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bûntettével (II. vádpont); ... III.r. és ... IV.r. vádlottakat 1-1 rb., a a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő, bűnsegédként elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettével (I. vádpont) vádolta meg. Az ügyész a
  1. február
  2. napján tartott perbeszédében (13.B.224/2008/
  3. számú tjk.) a II. számú vádiratban foglaltakat mind a tényállások, mind a minősítések vonatkozásában fenntartotta, ezen vádiratbeli történeti tényállás megállapítására és annak vád szerinti minősítésére tett indítványt. Ugyanakkor perbeszédében és a
  4. alszám alatt írásban is becsatolt végindítványában az ügyész kiegészítette a II. számú vádiratot az alábbiakkal: A ... építési munkáira, az annak lebonyolítására létrejött projekt cég, a ... Kft. 300.000.000.forintos uniós támogatást nyert el. A tervezési munkákat a cég
  5. december 30-ig bejegyzett tulajdonosa, a ... Rt. végezte, így az uniós támogatási feltételek értelmében generálkivitelezői munkát nem vállalhatott és ezért került sor a ... Kft. bevonására, mint generálkivitelező. A ... Kft. részéről ... ügyvezető
  6. április 22-én kötött fővállalkozási szerződést a ... Kft. részéről ... ügyvezetővel és ... projekt menedzserrel a munkák I. ütemére 802.613.000.- forint+Áfa értékben. A ... Kft. a bontási és építési munkákra - mivel a munkavégzéshez szükséges saját dolgozókkal és eszközökkel nem rendelkezett –, alvállalkozókat vont be. Így kötött alvállalkozói szerződést a bontási munkákra a ... és a ... Kft-kel, valamint a szerkezetépítési és szakipari munkák vonatkozásában a ... Rt-vel. A ... Kft. részéről ... kötött alvállalkozói szerződést ...ral, a ... Kft. ügyvezetőjével
  7. május 17én az I. építési ütem (meglévő épület) komplett bontási és földmunkáira 53.115.000.- forint+ Áfa értékben. Az eljárás adatai szerint a ... Kft. addig dolgozott, amíg tudta finanszírozni saját munkáját, ugyanis megrendelői a többszöri ígérgetés ellenére nem fizették ki az elvégzett munkát és miután a munkába járáshoz szükséges üzemanyagköltségre sem nyújtottak fedezetet, a ... Kft. kénytelen volt levonulni az építési területről. A ... Kft. részéről ...
  8. augusztus 15-én kötött alvállalkozói szerződést azzal a ... Kft-vel, amelynek ő és ... is tagja. Ezt megelőzően ... , a ... Kft. ügyvezetőjeként
  9. július 19-én a ... Kft. részéről... ügyvezetővel, illetve
  10. július 20-án az ... Kft. részéről ... ügyvezetővel kötött alvállalkozói szerződést földmunka, tereprendezés, kőműves- és szakipari munkára. Ezen alvállalkozók tényleges munkát nem végeztek, az OEP tájékoztatása szerint a munkavégzés időpontjában bejelentett alkalmazottakkal nem rendelkeztek. Egyik cég sem szerepelt az építési naplóban és a biztonsági őrök által beléptetési nyilvántartásban, az ... Kft. ügyvezetője pedig elmondta, hogy ő nem kötött szerződést a ... Kft-vel, nem dolgoztak ...en és nem állított ki ezzel kapcsolatban számlát. A nyomtatványforgalmazó tájékoztatása szerint a gazdasági eseményt követően mintegy fél évvel később vásárolták a számlatömböt és a számlákon feltüntetett bankszámlákat is jóval később nyitották meg. Ennélfogva a ... Kft. valótlan tartalmú számlákat fogadott be az alvállalkozóitól és ezek alapján nyújtotta be a ... Kft. felé
  11. szeptember 30-án az 56.720.000.- forint+Áfa értékű számláját. Pénzügyi teljesítés azonban egyik gazdasági társaság részéről sem történt. A ... Kft. részéről ... és ...
  12. október 8-án vállalkozási szerződést kötött ...fel, a ... Kft. ügyvezetőjével a meglévő ebédlő elbontására, valamint monolit vasbetonszerkezet építésére 342.000.000.- forint+áfa értékben,
  13. október 10-től
  14. február 28-ig terjedő kivitelezési határidővel. A szerződés szerint a pénzügyi teljesítés három rész- és egy végszámla alapján realizálódik, teljesítési jegyzőkönyv pedig minden hónap utolsó napján nyújtható be, a kifizetés pedig ezt követően 20 napon belül történik. ... hasonló tartalmú alvállalkozói szerződést kötött
  15. október 14-én ...val, a ... Kft. ügyvezetőjével az ebédlő elbontására és az új épület alapjainak kialakítására, összesen 8.212.000.forint+Áfa értékben annyi különbséggel, hogy a kivitelezési határidő
  16. október 15-től
  17. november 15-ig terjed. Kiegészítette a II. számú vádirat tényállását annyiban is az ügyész, hogy ...
  18. szeptember 26-án fizetési meghagyással élt a ... Kft-vel szemben, mely polgári peres eljárássá alakult.
  19. márciusában ... IV.r. vádlott bruttó 7.005.000.- forint értékű számlát nyújtott be a ... Kft. felé, melyet befogadott, de nem egyenlített ki. Végindítványában az ügyész arra is hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a ... Kft. csak a munkák I. ütemére rendelkezett érvényes szerződéssel, ezáltal csak annak finanszírozásra volt reális lehetősége. A munka II. ütemére vonatkozó, ... Kft-vel kötött szerződésre csak azért volt szükség, hogy annak nagyságrendje mellett elhanyagolható - az ebédlő elbontási, tereprendezési és egyéb földmunkákat ténylegesen elvégző - ... Kft. jogos követelését ne kelljen kifizetni, annál is inkább, mivel ezt még a ... Kft-nek kellett volna megvalósítani, illetve a munka elvégzésére vonatkozó valótlan tartalmú számlákat már befogadták. Ezt támasztja alá az a tény is az ügyész szerint, hogy a ... Kft-nek az első részszámla benyújtására lehetőség csak akkor adódott volna, ha a szerződés nagyságrendjéhez arányosan igazodóan kb. 100.000.000.- forintos teljesítést produkál, tehát a ... Kft. 10.000.000.- forintos munkáját a megrendelőnek egyáltalán nem állt szándékában kifizetni. Az ügyész szerint ezen magatartásával ... és ... - ... és ... közreműködésével - a ... Kft-t és ügyvezetőjét, ...t jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette és tartotta, mellyel 9.754.000.forint kárt okozott. Az a tény pedig, hogy időközben a jogerős polgári ítélet alapján ... IV.r. vádlott a megítélt összeget megtérítette, ez csak az okozott kár megtérüléseként, a büntetés kiszabása körében jelenthet nyomós enyhítő körülményt. A II. számú vádirattal kapcsolatban is az ügyész az I. számú vádirat elején kifejtettekhez hasonlóan megerősítette azon álláspontját, hogy a ... Kft. üzleti stratégiája alapvetően a megtévesztésre épült. Az ellenük folyó több eljárásban is beszerzett adatok szerint a képviselőknek nincs építőiparral kapcsolatos végzettségük, közös irodában tartózkodtak a ... Kft. ügyvezetőjével, ... ral, illetve a ... Kft. ügyvezetőjével, ...ral, így egymás tevékenységéről tudva, összehangoltan tevékenykedtek. A ... Kft. vonatkozásában elvégzett munkák után átutalt pénzek nagy részét ... vette fel a ... Takarékszövetkezetnél vezetett folyószámláról, hiszen csak neki és ...nak volt aláírási jogosultsága. Ezekkel a pénzekkel azonban ... sem más tulajdonos, sem az ügyvezető felé nem számolt el, a pénz további sorsáról nem volt tudomásuk. Tevékenységük során úgy alakították kapcsolataikat, hogy az kivitelezések során ők mindig csak fővállalkozói vagy bonyolítói feladatokat vállaltak, hiszen a kivitelezéshez nem rendelkeztek szakemberekkel és ügyeltek arra, hogy köztük és a tényleges kivitelezést végző társaság közé valamely hozzájuk közel álló cég kerüljön be, ahol a pénzügyi teljesítés rendszerint elakadt. Így nem kerültek közvetlen jogi kapcsolatba a tényleges kivitelezést végző céggel és abban az esetben, ha a tényleges munkát végző cég követelte munkája ellenértékét, ők szerződést bontva elküldték és mást szereztek helyére, vagy ezekre a munkákra valótlan tartalmú számlákat tettek be az elszámolásba céljaiknak megfelelően. Az ügyész szerint ennek számos bizonyítékát adták mind a ...i, mind a ...i kivitelezések kapcsán. A cég képviseletében többnyire ... járt el, ő írta alá a vállalkozási szerződést annak ellenére, hogy az ügyvezető ... volt. Ugyanakkor a tényleges kivitelezést végző ... Kft. és a társaság közé a ... Kft-t kellett bevonni, mintegy védőbástyaként, hiszen még a munka megkezdése előtt beszerezték a ... Kft. alvállalkozóitól a fiktív számlákat, így a ... Kft. teljesítését már nem kellett kifizetniük. A ... Kft.
  20. augusztus 31-én a ... Kft. felé bruttó 200.940.785.- forint értékű számlát nyújtott be, melynek teljesítése oly módon történt, hogy 100.000.000.- forintot
  21. december végén átutalással teljesített a ... Kft. Az átutalást követően a bankszámláról 100.000.000.- forintot ... meghatalmazása alapján ... vette fel, majd az összeget papíron kölcsönadta ...nak, aki azt ...pénzben újra befizette a ... Kft. bankszámlájára. Ily módon azt a látszatot keltették, hogy a ... Kft. pénzügyileg teljesítette a ... Kft. számlakövetelését. A ... Kft. a ... Kft. számlája és a papíron történt teljesítés alapján az uniós támogatásból 60.000.000.- forinthoz jutott hozzá, azonban ez már egy másik eljárás alapját képezi. Fentiekre tekintettel megállapítható az ügyész szerint, hogy a ... Kft. megkapta az elvégzett munkák ellenértékét, mivel a későbbiek során a kölcsönadott 100.000.000.- forint visszafizetésre került, hogy ezen túlmenően 50.000.000.- forint előleg nyújtására is sor került a ... Kft. részéről. Ezen összegből a ... Kft-nek lehetősége lett volna a ténylegesen munkát végző alvállalkozók kiegyenlítése, amelynek azonban nem tett eleget, csak részben. A ... Rt-nek bruttó 40.000.000.- forint, míg a ... Kft-nek 3.000.000.- forint kifizetést teljesített. Fentiekre tekintettel a II. számú, írásban benyújtott vádiratot mind a tényállások, mind a minősítések vonatkozásában az ügyész végindítványában és perbeszédében is fenntartotta. (A
  22. március 25-i tárgyaláson (B.224/2008/
  23. sz. tjkv.
  24. old. utolsó előtti bekezdés) az ügyész kifejtette, hogy a ... és a ... Kft-k között
  25. októberében kelt szerződést továbbra is valótlan tartalmú, illetve névleges szerződésnek tekinti.) Az ügyész által a
  26. február 4-i tárgyaláson előterjesztett és
  27. alszám alatt
  28. február 21én írásban megküldött végindítványt a bíróság I.-II.-III. és IV.r. vádlottaknak, valamint védőiknek megküldte, arra 2013.- március 21-én dr. Csonka Árpád I. és IV.r. vádlott meghatalmazott védője, illetve ... II.r. vádlott
  29. március 6-án írásban is reagált. Mielőtt a bíróság az általa megállapított tényállást rögzítené, szükségesnek tartja III.r. vádlott meghatalmazott védőjének a ...i Városi Bíróság előtt a ...i Városi Ügyészség B.1510/
  30. számú vádiratának 1.,-
  31. és
  32. pontjában írt tényállásával kapcsolatos eljárásjogi aggályait tartalmazó jogi álláspontját értékelni az alábbiak szerint: A
  33. október 4-én tartott tárgyaláson a vádirat ismertetése előtt III.r. vádlott meghatalmazott védője indítványozta jelen ügynek a ...i Városi Bíróság előtt B.364/
  34. szám alatt folyamatban lévő ügyével történő egyesítését tekintettel arra, hogy a két ügyben ... I.r. és ... III.r. vádlott személye azonos, illetve a ...i Városi Bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügyben ... III.r. vádlott vonatkozásában a jelen ügyben is szereplő két db, az ... Kft-től, illetve a ... Kft-től a a ... Kft. felé kiállított számlái, illetőleg a ... Kft. által a ... Kft. felé kiállított számlák, mint valótlan tartalmú számlák szerepelnek a tényállás részeként. A törvényszék a 13.B.224/2008/
  35. számú végzésében részletesen kifejtette azon indokokat, melyek alapján a két ügy egyesítését mellőzte. A védő fellebbezése folytán a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bkf.11.258/2010/
  36. számú végzésével az egyesítést mellőző végzést helybenhagyta, minthogy a fellebbezést nem találta alaposnak. A meghatalmazott védő a
  37. március 25-én megtartott tárgyaláson szintén előterjesztette azon eljárásjogi aggályait, mely szerint a két ügy együttes elbírálása célszerű lenne, ennek hiányában pedig a ne bis is in idem elv, illetve a res iudicata elve a ...i Városi Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben eljárásjogi nehézségeket okozhat, erre tekintettel az eljárás felfüggesztését indítványozta. Ekörben a bíróság kifejezetten nyilatkoztatta az ügyészt erre nézve (13.B.224/2008/
  38. számú tjkv.
  39. oldal 1.bek.), hogy a két ügyben részben azonos történeti tényállás körében jelen ügyben büntetõjogi felelõsség megállapítására indítványt a vádirat sem tartalmaz, jelen ügynek a tárgya a ... sérelmére elkövetett csalási cselekmény 9.754.000.- forint összegben, ezen tények ... III.r. vádlott vonatkozásában a történeti tényállás teljeskörûsége érdekében elõzményi adatokként szerepelnek. Az ügyész kizárólag tehát a ... Kft. sérelmére elkövetett és vád tárgyává tett cselekmény körében, csalás bûntette miatt kezdeményezte a III.r. vádlott büntetõjogi felelõsségre vonását, erre tekintettel a ne bis in idem elve (azaz a többszörös illetve kettõs eljárás, illetve ítélethozatal tilalma) nem sérül. Ezzel összefüggésben a III.r. vádlott meghatalmazott védője a vád törvényességét is megkérdőjelezte és indítványozta az eljárás megszüntetését is a törvényes vád hiányában arra is figyelemmel, hogy a ... III.r. vádlottal közölt gyanúsítás és a Nógrád Megyei Főügyészség B.347/2007/18-I. BTÖ (II.számú) vádirata nem azonos tényállást tartalmaz, illetve utalt arra is a védő, hogy a gyanúsítás közlésével hasonló tartalmú tényállás megállapítását indítványozta az ügyész perbeszédében, illetve a
  40. alszám alatti, írásban is benyújtott végindítványában. A bíróságnak már a tárgyalás előkészítő szakaszban vizsgálnia kell azt, hogy a vád törvényes-e és amennyiben nem az, a Be. 267.§
(1)bekezdés j./ pontja alapján az eljárást meg kell szüntetnie. Fenntartva az egyesítés mellőzéséről hozott döntés indokait, a törvényszék álláspontja jelenleg is az és az ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően is az volt, hogy a Nógrád Megyei Főügyészség B.347/2007/18-I. BTÖ (II. számú) vádiratában, illetőleg a 2013. február 4-én megtartott ügyészi perbeszédben és a 155. alszám alatti végindítványban foglaltak alapján ... III.r. vádlott vonatkozásában is a vád törvényes. A Be. 2.§
(2)bekezdése alapján törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A 2. §
(3)bekezdése szerint a bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz. A meghatalmazott védő szerint sem vitatott a vád törvényességének alaki feltétele, azaz az, hogy a vádat ... III.r. vádlottal szemben is a közvádló, az ügyész emelte meg. A vád tárgya meghatározott személynek, a vádló indítványában pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye, mely akkor pontos, ha a meghatározott személy ellen emelt vádban ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a vád szerinti minősítésben megjelölt bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét, a bűncselekmény eredményét, stb. ... III.r. vádlott vonatkozásában a vádirat lényegileg azt tartalmazza az elkövetési idők pontos feltüntetésével, hogy a többszörös alvállalkozói szerződéses jogviszonyban a ... III.r. vádlott ügyvezetése alatt álló ... Kft. két gazdasági társaságtól, a szóban forgó ...i beruházással kapcsolatban valótlan tartalmú alvállalkozói számlákat szerzett be, az ... és ... Kft. ténylegesen nem került szerződéses jogviszonyba a ... III.r. vádlott által képviselt gazdasági társasággal, semmiféle munkát nem végeztek számára és ... ezen számlákat annak érdekében szerezte be és ezáltal ... és ... gyanúsítottak azt igazolták a megrendelő felé valótlanul, hogy a ... IV.r. vádlott által a ...i beruházásba alvállalkozóként bevont ... által képviselt ... Kft. által elvégzett tényleges munkát ne kelljen kifizetni a sértett részére, mivel azt már más elvégezte, mely által ... III.r. vádlott is bűnsegédként közreműködött a sértett felé kifejtett megtévesztő magatartásban. Kétségtelen tény, hogy az ügyész 155. alszám alatt benyújtott végindítványában már maga is a ...i beruházást ütemekre bontja, azt is vád tárgyává téve, hogy az ebédlő elbontási, tereprendezési és egyéb földmunkákat ténylegesen elvégző ... Kft. helyett ezen munkákat is a ... Kft-nek kellett volna megvalósítani, illetve a munka elvégzésére vonatkozó valótlan tartalmú számlákat már befogadták. Túl azon, hogy a vád törvényességét a vádirat tartalma alapján lehet eldönteni és gyakorlatilag ebből a szempontból nincs jelentősége a nyomozás során közölt gyanúsításnak sem, ... III.r. vádlott terhére azt rótta az ügyészség a vádiratban és annak módosításában, hogy ... azáltal működött közre, szándékosan segítséget nyújtva bűnsegédként ... sérelmére elkövetett megtévesztésben és csalási bűncselekményben, hogy a ... Kft. részéről ... által a fiktív számlák beszerzésére ténylegesen a ... Kft. által elvégzett munkák elvégzésének igazolására került sor annak érdekében, hogy a ténylegesen a ... Kft. által elvégzett munkát ne kelljen kifizetnie a ... , illetve a ... Kft-knek. Megállapítható tehát, hogy a vád tárgyává tett cselekményt egyértelműen körülíró, leglényegesebb tények rögzítése megtörtént, kisebb tényállási hiányosságok miatt a törvényes vád hiánya nem állapítható meg, ezek pótlása a végindítványban foglaltak alapján gyakorlatilag a bírósági eljárásban megtörtént. Tény az is, hogy ... III.r. vádlott cselekményét csak és kizárólag a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütközően minősíti az ügyész, ehhez képest kellett a bíróságnak a vád tárgyává tett cselekmény körülírásával kapcsolatos vizsgálatát elvégeznie, a meghatalmazott védő által hivatkozottak sem utalnak arra, hogy akár adócsalásként, akár magánokirat-hamisításként jelen ügyben minősíteni kellene a III.r. vádlottra vonatkozó vád tárgyává tett tényállást az ügyészi álláspontnak megfelelõen, ennek feltüntetése a csalás bûnsegédként való elkövetési magatartása körében történt, csak és kizárólag ekörben kellett ... III.r. vádlott korábbi magatartását és ekörben tett cselekvõségét a bíróságnak is a bizonyítékértékelés és a cselekmény minõsítése kapcsán értékelnie a büntetõjogi felelõsség megállapítása körében. Megjegyzi a törvényszék azt is, hogy sem az adócsalás, sem pedig a magánokirat-hamisítás körében III.r. vádlott vonatkozásában a tényállás nem tartalmazza pontosan ezen büntetőtörvénybe ütköző cselekmények tényeit, így fel sem merül a III.r. vádlott jelen ügyben vád tárgyává tett cselekményeinek minősítése és értékelése akár az adócsalás bűncselekménye, akár a magánokirathamisítás bűncselekménye vonatkozásában. Ehelyütt is megjegyzi a bíróság azt, hogy a vád törvényességének vizsgálata körében annak vizsgálata, hogy a vád tárgyává tett tények megtörténtek-e a valóságban, ezen tényekbõl milyen további következtetés vonható le jelen eljárás keretei között ... III.r. (és … IV.r.) vádlott tudattartalmára és szándékára, már a bizonyítékok értékelése körébe tartozik. Megállapítható tehát az, hogy a vádirat ... III.r. vádlott vonatkozásában is minimálisan ugyan, de tartalmazza azokat a konkrét tényeket, amelyek a vád szerinti minősítésben megjelölt bűncselekmények törvényi tényállási elemeinek megfelelnek. Fentiekre tekintettel az eljárás megszüntetésére ... III.r. vádlott vonatkozásában törvényes vád hiányában nem kerülhetett sor, mivel ... III.r. vádlott tekintetében is a bíróság a vádat törvényesnek találta. ---- . ---A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg: ... I.r.vádlott nõs családi állapotú,kiskorú gyermeke nincs, egy eltartott nagykorú gyermeke van. Magyar állampolgár, állandó lakcíme ... szám. Gépi forgácsoló szakképzettséggel rendelkezik, bejelentett munkahelye nincs, alkalmi munkákból tartja fenn magát, jövedelme általában kb. 50.000 forint. Vagyontalan, tartozása nincs, büntetve nem volt. ... II.r.vádlott nõs családi állapotú,egy kiskorú gyermeke tart el közösen házastársával, magyar állampolgár, állandó lakcíme ... Autószerelõ szakképzettséggel rendelkezik, jelenleg a .... alkalmazottja, termelésirányítóként havi jövedelme 100.000 forint. Vagyontalan, mintegy 10 millió forint tartozása van. Büntetve egyszer volt, - a ...i Városi Bíróság a
  1. április
  2. napján jogerõs B.2962010/2.számú határozatával ittas jármûvezetés vétsége miatt 180.000 forint pénzbüntetésre ítélte. ... III.r. vádlott elvált családi állapotú, élettársi kapcsolatban él, magyar állampolgár, állandó lakcíme ... szám. Egyetemet végzett.
  3. szeptemberében a Kft. alkalmazottja volt, havi jövedelme 58.000 forint volt. Vagyontalan, tartozása van, melyet fizetésének 33 %-a erejéig vonnak tõle. Büntetve nem volt. ... IV. r. vádlott elvált családi állapotú, egy kiskorú gyermeket tart el. Magyar állampolgár, állandó lakcíme ... Fõiskolát végzett, a ... Kft. ügyvezetõje, 2008-ban havi nettó jövedelem 124.500 Ft. volt. Tulajdonát képezi a ... szám alatti családi ház, a ... szám alatti lakás, egy Audi A6-os gépjármű, egy Yamaha motorkerékpár, valamint a ... Kft. 97 %-os, az ... Kft. 80 %-os, a ... Kft. 25 %-os üzletrésze. Tartozása van a Raiffeisen Bank felé 134000 svájci frank erejéig, illetõleg gépjármûveket lízingel mintegy 3 millió Ft értékben, illetõleg 40.000 forint tartásdíjat fizet. Büntetve nem volt. ... V.r. vádlott özvegy családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs, egy eltartott nagykorú gyermeke van. Magyar állampolgár, állandó lakcíme: ... . szám. Érettségizett, híradástechnikai mûszerész szakképzettséggel rendelkezik, jelenleg nyugdíjas, melynek összege havi 130.000 forint. Vagyona a lakcímén szereplõ családi ház ½ tulajdoni hányada, továbbá ...án egy ingatlan. Tartozása van a Postabank felé és egyéb tartozásai is vannak, nyugdíjának 50 %-át levonják ennek fejében. Büntetve kétszer volt: 1./A ...i Városi Bíróság a
  4. május
  5. napján jogerõs 4.B.380/2007/
  6. számú ítéletével adócsalás bûntette, számvitel rendjének megsértése bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte. 2./ A ...i Városi Bíróság a
  7. január 21-én jogerõs 5.Bk. 572/2009/
  8. számú határozatával adócsalás bûntette, magánokirat-hamisítás vétsége és számvitel rendjének megsértése vétsége miatt 6 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. ... VI.r. vádlott már a nyomozás során is ismeretlen helyen tartózkodott, gyanúsítotti, illetve vádlotti kihallgatására nem került sor, így személyi rész keretében a bíróság a bûnügyi priusz adatai alapján az alábbiakat rögzíti: ... VI.r. vádlott büntetve többször volt:
  9. A ...i Városi Bíróság a
  10. március 23-án jogerős B.231/1998/
  11. számú ítéletével garázdaság bûntette és más bûncselekmények miatt 1 év, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelésére is sor került.
  12. A Szolnoki Városi Bíróság a
  13. június 29-én jogerős 7.B.670/2005/
  14. számú határozatával adócsalás bûntettei és adócsalás vétségei, valamint számvitel rendje megsértésének vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektõl eltiltásra ítélte, egyben elrendelte az 1.pont alatti felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását.
  15. A Balassagyarmati Városi Bíróság a 3.B.951/2004/
  16. számú ítéletével - mely a Nógrád Megyei Bíróság Bf.96/2006/5.számú határozatával 2006.szeptember 20-án emelkedett jogerõre - adócsalás bûntette és más bûncselekmények miatt 4 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektõl eltiltásra ítélte.
  17. A Balassagyarmati Városi Bíróság a B.566/2006/
  18. számú ítéletével - mely a Nógrád Megyei Bíróság 3.Bf.69/2007/
  19. számú határozatával
  20. október 10-én emelkedett jogerõre - adócsalás bûntettei és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 10 hónap börtönbüntetésre és a 2 év közügyektõl eltiltásra ítélte.
  21. A Balassagyarmati Városi Bíróság a
  22. november
  23. napján jogerős 10.B.217/2006/
  24. számú ítéletével bûnsegédként elkövetett csõdbûntett miatt 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.
  25. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 17.B.25.067/2007/
  26. számú ítéletével - mely a Fõvárosi Bíróság 27.Bf. 8932/2009/
  27. számú határozatával
  28. április 6-án emelkedett jogerõre-bûnsegédként elkövetett csalás bûntettének kísérlete és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektõl eltiltásra ítélte.
  29. A Balassagyarmati Városi Bíróság a 7.B.415/2005/
  30. számú ítéletével - mely a Nógrád Megyei Bíróság 3.Bf.181/2010/
  31. számú határozatával
  32. november 7-én emelkedett jogerõre -bûnsegédként elkövetett adócsalás bûntette és más bûncselekmények miatt 2 hónap börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 1 évi eltiltásra ítélte.
  33. A Balassagyarmati Törvényszék a
  34. március 19-én jogerős
  35. B.107/2009/
  36. számú ítéletével üzletszerûen elkövetett csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 3 év börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 3 év eltiltásra ítélte.
  37. A Balassagyarmati Városi Bíróság a
  38. május 18-án jogerős B.680/2006/
  39. számú ítéletével bûnsegédként elkövetett adócsalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. ---- . ---A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság az alábbi történeti tényállást állapította meg: I. A Nógrád Megyei Főügyészség B.1496/2006/
  40. BTÖ számú vádirata (I. számú alapján: vádirat) ... I.r. vádlott a
  41. augusztus
  42. napján bejegyzett ... szám alatti székhelyű ... Kft. tagja és önálló képviseletre jogosult ügyvezetője. ... II.r. vádlott a ... Kft. alkalmazottja kezdetben és egyes ügyekben az I.r. vádlott ügyvezető által adott meghatalmazás alapján teljes jogú képviselője, majd
  43. június
  44. napjától a Kft. tagja és önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője. ... V.r. vádlott az
  45. május
  46. napján bejegyzett .... szám alatti székhelyű „... ” ... Kft. tagja és önálló cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője. ... VI.r. vádlott a
  47. március
  48. napján bejegyzett ... szám alatti székhelyű ... Bt. beltagja és önálló képviselője
  49. november
  50. napjától. ... ... szám alatti lakos
  51. november
  52. napjától az ... Bt. kültagjaként nyert bejegyzést a cégnyilvántartásba. A ... Kft. fő tevékenysége megalakulásától kezdve tevékenység volt, ezen belül épület, közművezeték építése, illetve műanyag építőanyag gyártása. ... I.r. és ... II.r. vádlottaknak végezettségük nincs, a ... Kft. kivitelezési szakemberekkel saját alkalmazottként nem rendelkezett, ezért általában fővállalkozói feladatokat vállalt. A ... V.r. vádlott által ügyvezetett ... Kft. több éves üzleti kapcsolatban állt a ... Kft-vel, illetve az I. és II.r. vádlottakkal és a kialakult jó munkakapcsolat alapján a ... Kft. ... úti telephelyén irodát is biztosítottak ... V.r. vádlott részére, akit - lévén hogy I. és II.r. vádlottak nem ...i lakosok - ... I.r. vádlott többször megkért arra, hogy a ... Kft. átutalási megbízásait vigye be a számlavezető bankjához, néhány alkalommal az I.r. vádlott írásos megbízása alapján ...pénzt is vett fel az I.r. vádlott számára és ezt részére átadta. A ... Kft. a vádbeli eseményeket megelőzően a ... Kft. ...i beruházásánál fővállalkozóként járt el, majd a ...i, vád tárgyát képező beruházásnál a ... Kft. alvállalkozójaként. I. A ... -... székhelyű, holland érdekeltségű ... Kft.
  53. évben székhelyén egy 20 lakásos üdülőfalut kívánt építtetni. A munka elnyerésére versenytárgyalás került kiírásra, melyre végül három gazdasági társaság, így az I. és II.r. vádlott által képviselt ... Kft., az V.r. vádlott által képviselt ... Kft. és a ... által képviselt ... Kft. került meghívásra, mindhárom cég önálló ajánlatot terjesztett elő írásban a tervek rendelkezésre bocsátását követően. A szerződéskötést röviddel megelőző versenytárgyaláson ...en a ... Kft. képviseletében ..., a ... Kft. nevében ... V.r. vádlott, míg a ... Kft. nevében ... II.r. vádlott vett részt. ...re a helyismerettel nem rendelkező ...t ... I.r. vádlott kísérte el, a ... Kft. nevében azonban ... II.r. vádlott tárgyalt a ... Kft. képviselőjével, ...ral, illetve a holland tulajdonossal. Miután a ... Kft. megnyerte a versenytárgyalást,
  54. december
  55. napján vállalkozási szerződést kötött a ... Kft-vel a ...en épülő 20 lakásos üdülőfalu kivitelezésére, a hozzá tartozó úttal és közművekkel az ismert tervek alapján nettó 307 millió forint + 76.750.000.- forint Áfa, azaz összesen bruttó 383.750.000.- egyösszegű átalányáras vállalkozó díj ellenében,
  56. augusztus 31-i kivitelezési határidővel. A szerződés teljes tartalma 9 feladatra bontotta szét a ... Kft. által elvállalt munkákat: 1./ gázvezeték-építés a központi fogyasztótól lakásokba bekötve 2./ villany-telepített trafóval 3./ útépítés kiékelt makadám földmunkával 4./ vízellátás, tüzicsappal 5./ gravitációs és nyomott szennyvíz a falusi rendszerbe kötve 6./ nyíltárkú csapadékvíz elvezetés 7./ 20 db üdülőház építése (84 m2/db) 8./ meglévő tanyaépület víz- és gázvezeték cseréje 9./ konyhabútor, beépített háztartási gépekkel. A fővállalkozási szerződés lényeges elemét képezte továbbá, hogy a vállalkozói díj átalányáron tartalmazza a műszaki tartalom megvalósításának teljes költségét, a kivitelezési munkákkal, a tevékenységgel kapcsolatban fizetendő minden díjat, az átadási eljárás költségeit. A vállalkozó a fenti díjon felül a megrendelő által megrendelt pótmunkák ellenérték érvényesítheti. A pótmunka elrendelése a megrendelő részéről cégszerű aláírással ellátott megrendelő levéllel történik. A vállalkozó, azaz a ... Kft. az elvégzett munkáról 6 db részszámlát és 1 db végszámlát állít ki a 15 napon belül elkészítendő számlázási-pénzügyi ütemterv alapján. A részszámla kiállításának alapja a megrendelő vagy meghatalmazott képviselője által aláírt teljesítményigazolásról szóló jegyzőkönyv. Tartalmazza azt is a fővállalkozói szerződés, hogy a megrendelő ... Kft. a végszámla összegéből 3 %-ot visszatart, melyet az éves szavatossági felülvizsgálat eredményes lezárását követően szabadít fel és fizet ki a vállalkozó ... Kft-nek. A vállalkozási szerződés több ízben kiegészítésre, illetőleg módosításra került, a teljesítés végső határidejét
  57. április
  58. napjában határozták meg. A fővállalkozói szerződést
  59. december 22-én ... I.r. vádlott meghatalmazása alapján ... II.r. vádlott írta alá. ... I.r. és ... II.r. vádlottak a ... Kft. nevében a ... Kft-vel
  60. december 22-én kötött vállalkozási szerződésben leszerződött 307 millió forint + Áfa ár, a nyereség lehetőségét tartalmazta, gazdaságilag indokolt volt, a vállalt kivitelezési határidő feszített munkatempót igényelt, ugyanakkor a tényleges időjárási körülmények közepette nem volt reálisan teljesíthető. A fővállalkozói szerződés megkötését követően a ... Kft. a 9 részre felosztott munkafolyamatból hét feladat megvalósítására a ...i beruházással kapcsolatban (al)vállalkozási szerzõdést kötött
  61. december 29-én a ... V.r. vádlott által képviselt ... Kft-vel. Az alvállalkozói szerzõdés tartalma a ... és a ... Kft. között a fõvállalkozói szerzõdés 1., 3., 4., 5., 6.,
  62. és
  63. pontjaira terjed ki, azaz a ... Kft. a ... Kft-vel kötött vállalkozási szerzõdésében vállalt kilenc feladat közül a villany, telepített trafóval, illetve a konyhabútor, beépített háztartási gépekkel munkarészeket nem adta tovább alvállalkozójának, a ... Kft-nek. A ... Kft. nevében ezen szerződést is ... II.r. vádlott írta alá. A ... Kft. a hét munkafeladat elvégzését nettó 227 millió forint + 56.753.000.- forint Áfa, azaz összesen bruttó 283.750.000.forint egyösszegű átalányáras vállalkozási díj ellenében vállalta. A fővállalkozói szerződés rendelkezéseihez hasonlóan 6 db részszámla és 1 db végszámla kiállítására nyújtott lehetőséget és módot a szerződés. A részszámlák kiállításának alapja a megrendelő ... Kft. vagy meghatalmazott képviselője által aláírt teljesítményigazolásról szóló jegyzőkönyv. A vállalkozó a fenti díjon felül a megrendelő által megrendelt pótmunkák ellenértékét érvényesítheti. A pótmunka elrendelése a megrendelő részéről cégszerű aláírással ellátott megrendelő levéllel történik. A ... Kft és a ... Kft. által megkötött alvállalkozói szerződés tartalmazta azt is, hogy a megrendelő ... Kft. a végszámla összegéből 5 %-ot visszatart, mely kifizetésére az éves szavatossági felülvizsgálat eredményes lezárást követően kerül sor a ... Kft. részére. A szerződés teljesítési határidejét
  64. augusztus
  65. napjában határozták meg. A ... Kft. és a ... Kft. közötti alvállalkozói szerződés is módosításra került, a teljesítési határidő
  66. április
  67. napjáig meghosszabbításra került. A ... V.r. vádlott által a ... Kft. nevében a ... Kft-vel
  68. december 29-én kötött szerződésben foglalt 227 millió forint + Áfa ár a vállalt hét feladat műszaki tartalmára nem volt reális, várhatóan veszteséges volt, kivéve, ha az ugyanerre a műszaki tartalomra kisebb összeggel szerződtetett szubalvállalkozó a vele szerződött összegért teljesít, ugyanakkor az általa is vállalt feszített munkatempóval teljesíthető eredeti teljesítési határidő az adott időjárási körülmények között nem volt reálisan teljesíthető. Ugyancsak
  69. december
  70. napján a ... Kft. nevében ... V.r. vádlott alvállalkozói szerződést kötött a ... ügyvezető által képviselt (időközben
  71. október 25-től felszámolás alatt álló) ... Kft-vel a ...en épülő 20 lakásos üdülőfalu kivitelezése tárgyában ugyanazon hét feladat elvégzésére, melyre a ... Kft. a ... Kft-vel kötött alvállalkozási szerzõdést az elõzõekben írtak szerint. Az ... Kft. a szerzõdésben foglalt, hét részfeladatra osztott munkákat egyösszegû átalányáron, 215 millió forint + 53.750.000.- forint Áfa, azaz mindösszesen bruttó 268.750.000.- forint vállalkozói díj ellenében vállalta. A fõvállalkozási, illetve a ... és a ... Kft. által kötött alvállalkozási szerzõdéshez hasonlóan az ... Kft-nek, mint szubalvállalkozónak is az eredeti alvállalkozási szerzõdés szerint 6 db részszámla és 1 db végszámla kiállítására nyílt lehetõsége a számlázási-pénzügyi ütemterv alapján, melynek alapja a megrendelõ vagy meghatalmazott képviselõje által aláírt teljesítményigazolásról szóló jegyzõkönyv. A vállalkozó a fenti díjon felül a megrendelõ által megrendelt pótmunkák ellenértékét érvényesítheti, a pótmunka elrendelése a megrendelõ részérõl cégszerû aláírással ellátott megrendelõ levéllel történik. A ... Kft. és az ... Kft. között létrejött alvállalkozási szerződés ugyancsak azt tartalmazta, hogy a megrendelő ... Kft. a végszámla összegéből 5 %-ot visszatart, melyet a ... Kft. az éves szavatossági felülvizsgálat eredményes lezárását követően szabadít fel és fizet ki a vállalkozó ... Kft-nek. Az ... Kft. a szerződés teljesítési határidejeként
  72. augusztus
  73. napjában állapodott meg a ... Kft-vel azzal, hogy a munkaterület átadásának határideje
  74. március
  75. napja. Az alvállalkozási szerződés I. számú módosítása
  76. szeptember
  77. napján kelt. ... V.r. vádlott a ... Kft. nevében és ... az ... Kft. nevében írta alá, a módosítás lényege változatlan átalányáras szerződéses összeg ismételt megállapítása mellett a szerződés határidejének
  78. november
  79. napjára történő módosítása volt. Ezt követően a ... Kft. a ... Kft-vel a szóbeli megállapodásoknak megfelelően az alvállalkozási szerződés teljesítését az ... Kft. számára kölcsönös akarattal
  80. április
  81. napjában határozta meg. Az ... Kft. nevében ... ügyvezető, mint szubalvállalkozó által a ... Kft-vel ugyancsak
  82. december 29-én kötött szerződésben foglalt, a ... Kft. által vállalt műszaki tartalommal megegyező 215 millió forint + Áfa ár nem volt reális, várhatóan veszteséges volt, ugyanakkor a vállalt,
  83. augusztus 25-i teljesítési határidő csak feszített munkatempóval, megfelelő szervezéssel lett volna tartható és a tényleges időjárási viszonyok között nem volt reálisan teljesíthető.
  84. december 22-i keltezéssel - azonban pontosan meg nem állapítható időpontban - a ... Kft. részéről eljárt ... I.r. és ... II.r. vádlottak, a ... Kft. képviseletében eljárt ... V.r. vádlott, valamint az ... Kft. részéről eljárt ... ügyvezető egyező akaratával ún. háromoldalú megállapodás jött létre a ... Kft., a ... Kft. és az ... Kft. között. Eszerint a felek együttesen kivitelezik a ... Kft. megrendelõ által megrendelt 20 lakásos üdülõfalu és a hozzá tartozó út- és közmûvek beruházásait, melynek során a felek a pénzügyi- és megvalósítási ütemterv alapján az ütemterv megvalósulásának arányában jogosultak 6 db részszámla és 1 db végszámla benyújtására. A háromoldalú megállapodás lényege az volt, hogy a jelen megállapodást aláíró felek egyezséget kötnek arra, hogy az általuk egymásnak benyújtott számlák a megrendelõ által nyert kiegyenlítést követõen a szerzõdésben meghatározott 15 napon belül minden más benyújtott számla ellenében kizárólagos elsõbbséget élveznek a kiegyenlítés tekintetében és átutalást nyernek. Az aláíró felek a jelen megállapodást az általuk egymás közötti szerzõdés érvényes mellékleteként kötelezõen teljesítendõnek ismerik el. Ezen, a
  85. december 22-én a ... Kft., mint megrendelõ és a ... Kft., mint fõvállalkozó között kötött vállalkozási szerzõdés II. számú mellékletét képezõ megállapodást a ... Kft. nevében ... I.r. vádlott, a ... Kft. nevében ... V .r. vádlott és az ... Kft. nevében ... ügyvezetõ írta alá. A ... Kft., a ... Kft. és az... Kft. között létrejött többes vállalkozási jogviszonyban a munkaterület
  86. március 1-jén átadásra került, azonban a meglehetősen kedvezőtlen időjárás szükségessé tette az eredetileg vállalt,
  87. augusztus 31-i teljesítési határidő többszöri módosítását
  88. április
  89. napjáig mindhárom vállalkozás vonatkozásában. A ... Kft. és a ... Kft., illetőleg a ... Kft. és az ... Kft. között létrejött alvállalkozási szerződések 4.4 pontjának
  90. bekezdésében foglaltakkal ellentétesen a ... Kft. a részszámlák kiállítását megelőzően a ... Kft. felé, míg a ... Kft. az ... Kft. felé teljesítésigazolást írásban nem állított ki, nem bocsátott az alvállalkozók rendelkezésére, ugyanakkor a ... Kft. megrendelő részéről műszaki ellenőrként bevont ... Kft. részéről … és ... műszaki ellenőrök a ... Kft. által ... Kft. felé, illetőleg a ... Kft. által az ... Kft. felé
  91. április
  92. napján közölt felmondás időpontjáig összesen nyolc szakasz teljesítésigazolást állítottak ki, mely teljesítésigazolások képezték alapját a ... Kft. részszámlái kiállításának és a ... Kft. ... Kft. felé történő teljesítésének. A ... Kft. és a ... Kft. között létrejött vállalkozási szerződésnek megfelelően a részszámlák vonatkozásában nem került sor visszatartásra, azonban a ... Kft. a ... Kft. felé, a ... Kft. pedig az ... Kft. felé az egyes kiállított részszámlákból 5 %-ot, ún. jóteljesítési garanciaként visszatartott, azaz a ténylegesen az alvállalkozók által kiállított számlák összegéből 5 %-ot levonva teljesítette azokat, megsértve ezáltal az alvállalkozói szerződésekben foglaltakat. Az, hogy a ... Kft. alvállalkozó, illetve az ... szubalvállalkozó milyen összegű részszámlát állíthat ki, minden esetben írásbeli teljesítésigazolás nélkül a ... Kft. részéről eljárt ... I.r. és ... II.r. vádlott közölték, mellyel alapvetően ... V.r. vádlott, a ... Kft. ügyvezetője sem, míg ... , az ... Kft. ügyvezetője pedig egyáltalán nem értett egyet, azonban az Áfa befizetési kötelezettség azonnali jelentkezése miatt hallgatólagosan tudomásul vették a megjelölt összegeket és ennek megfelelően állították ki a számlákat, illetve vették tudomásul a jóteljesítési garanciák levonását. Az egyes szakaszteljesítési igazolások, illetve a vállalkozási szerződések láncolatában a ... Kft. részéről a ... Kft. felé, a ... Kft. részéről a ... Kft., illetőleg az ... Kft. felől ... Kft. felé kiállított számlaösszegek, számlakiállítási dátumok, illetőleg ezek teljesítése az alábbiak szerint valósult meg: a./ A ... Kft. által a ... felé kiállított számlák kiegyenlítése: - I. szakaszszámla, kelte
  93. május 2., összege 38.750.000.- forint, kiegyenlítés dátuma
  94. május 12-én 38.750.000.- forint összegben banki átutalással. - II. szakaszszámla, kelte
  95. június 1., összege 41.250.000.- forint, kiegyenlítés dátuma
  96. június 27-én 31.250.000 forint összegben banki átutalással, illetõleg a
  97. június 6-i engedményezõ okirat alapján 10.000.000 forint összegben az ... Kft. felé. - III. szakaszszámla, kelte
  98. július 5., összege 32.750.000.- forint, kiegyenlítés
  99. július 11-én 22.750.000 forint összegben banki átutalással, illetõleg
  100. június 6-i engedményezõ okirat alapján 10 millió forint az ... Kft. részére. - IV. szakaszszámla, kelte
  101. július 26., összege 38.170.000.- forint, kiegyenlítése
  102. augusztus 4-én banki utalással 31.170.000 forint, illetõleg a
  103. június 6-i engedményezõ okirat alapján 7 millió forint az ... Kft. felé. - V. szakaszszámla, kelte
  104. szeptember 1., összege 24.375.000 forint, kiegyenlítés dátuma
  105. szeptember 19., banki átutalással 24.375.000.- forint. - VI. szakaszszámla, kelte
  106. október 1., összege 46.250.000 forint, kiegyenlítésre került
  107. október 13-án, banki átutalással 46.250.000.- forint. - VII.szakaszszámla, kelte
  108. november 29., összege 72.160.000 forint, kiegyenlítése
  109. december
  110. banki átutalással 72.160.000 forint. - VIII. szakaszszámla, kelte
  111. március 7., összege 7.536.600 forint, kiegyenlítés dátuma
  112. március
  113. banki átutalással 7.536.600 forint összegben. A
  114. március
  115. napjától
  116. április
  117. napjáig tartó vádidőszakban tehát a ... Kft. a vállalt kilenc feladata részarányos elvégzéséért összesen
  118. évben 293.705.000 forint, míg 2006-ban 7.536.600 forint, azaz összesen 301.241.600 forintról állított ki számlát, melyet teljes egészében banki átutalással, illetve az engedményezési szerződés alapján a ... kft. részére a ... Kft. megrendelő teljesített. (A kilenc feladatból a ... Kft. részére, illetve a ... Kft. által az ... Kft. részére alvállalkozásba kiadott hét részfeladatra történt alvállalkozói, illetve szubalvállalkozói teljesítések is alapjai voltak a ... Kft. részéről a ... Kft. felé érvényesített vállalkozási díjrészek fenti összegének.) b./ A ... Kft. által a ... Kft. felé kiállított számlák és azok kiegyenlítése: - I. szakasz, összege 17 millió forint, 5 %-os garanciális visszatartás 680.000 forint, utalandó összeg 16.320.000 forint, kiegyenlítés dátuma
  119. június 27-én banki átutalással 170.000 forint,
  120. május 12-én banki átutalással 16.150.000 forint. - II. szakasz, összege 13 millió forint, 5 %-os garanciális visszatartás 520.000 forint, utalandó összeg 12.480.000 forint, kiegyenlítés dátuma
  121. június 27-én banki átutalással 12.480.000 forint. - III. szakasz, összege 8.421.053 forint, 5 %-os garanciális visszatartás összege 421.053 forint, utalandó összeg 8 millió forint, kiegyenlítés dátuma
  122. július 13-án, banki átutalással 8 millió forint. - IV. szakasz, összege 12.631.579 forint, 5 %-os garanciális visszatartás 631.579 forint, utalandó összeg 12 millió forint, kiegyenlítés dátuma 2005.augusztus 4-én banki átutalással 12 millió forint. - V. szakasz, összege 15.789.474 forint, 5 %-os garanciális visszatartás 789.474 forint utalandó összeg 15 millió forint, kiegyenlítés dátuma 2005.szeptember 19-én banki átutalással 15 millió forint. - VI. szakasz, összege 21.320.000 forint, 5 %-os garanciális visszatartás összege 820.000 forint, utalandó összeg 20.500.000 forint, kiegyenlítés dátuma
  123. október 13-án, banki átutalással 16 millió forint, illetve a
  124. október 4-én a ... V.r. vádlott által képviselt ... Kft. és ... között létrejött engedményezési szerzõdés alapján a ... Kft. fennálló tartozása fejében
  125. október 13-án a ... Kft. 4.500.000 forintot utalt el a ... által megbízott ... Kft. számlájára. - VII. szakasz, összege 73.445.000 forint, 5 %-os garanciális visszatartás összege 3.672.250 forint, utalandó összeg 69.772.750 forint, kiegyenlítés dátuma
  126. december 13-án, banki átutalással 23 millió forint.
  127. március 10-én banki átutalással 1 millió forint,
  128. március 16-án banki átutalással 6.536.600.forint, illetõleg
  129. április 12-én kompenzálással (... Kft. általi anyagbiztosítás címén) 40.278.200 forint. Mindösszesen tehát a vádidőszak tartama alatt a
  130. április
  131. napjáig elvégzett, az ... Kft. vállalkozói teljesítésén alapuló munkák alapján 155.114.800 forint került kiegyenlítésre a ... Kft. által a ... Kft. felé, banki átutalással 114.836.600 forint, míg a ... Kft. által rendelkezésre bocsátott anyagokkal kapcsolatban 40.278.200 forint összegben kompenzálás útján. c./ Az ... Kft. által a ... Kft. felé kiállított számlák és azok kiegyenlítése: - I. szakasz, számla kelte
  132. április 29., összege 981.720 forint, számla kiegyenlítése ...pénzben 981.720 forint.
  133. május 9-én számla összege 17 millió forint, jóteljesítési garancia 850.000 forint, rendezendõ összeg 16.150.000 forint, számla kiegyenlítése
  134. május 13-án banki utalással 16.150.000 forint. -II. szakasz, számla kelte
  135. június 23., összege 8.295.000 forint, jóteljesítési garancia 395.000 forint, rendezendõ összeg 7.900.000 forint, számla kiegyenlítése
  136. június 28-án banki utalással 7.900.000 forint. -III. szakasz, számla kelte
  137. július 11., összege 7.980.000 forint, jóteljesítési garancia 380.000 forint, rendezendõ összeg 7.600.000 forint, számla kiegyenlítése
  138. július 13-án banki utalással 7.600.000 forint. - IV. szakasz, számla kelte
  139. július 29., összege 3.500.000 forint, jóteljesítési garancia 140.000 forint, rendezendõ összeg 3.360.000 forint, számla kiegyenlítése ...pénzzel 3.500.000 forint, ugyanakkor a 140.000 forint levonásra került kompenzálás címén. Számla kelte
  140. augusztus 1., összege 9.975.000.- forint, jóteljesítési garancia 475.000 forint, rendezendõ összeg 9.500.000.- forint, számla kiegyenlítése
  141. augusztus 5-én 9.500.000.- forint banki átutalással. - V. szakasz, számla kelte 2005.szeptember 15, összege 12.075.000 forint, jóteljesítési garancia 575.000 forint, rendezendõ összeg 11.500.000 forint, számla kiegyenlítése
  142. szeptember 19-én banki átutalással 11.500.000 forint. -VI. szakasz, számla kelte
  143. október 10., összege 14.490.000 forint, jóteljesítési garancia 690.000 forint, rendezendõ összeg 13.800.000 forint,számla kiegyenlítése
  144. október 17-én banki utalással 13.800.000 forint. -VII.szakasz, számla kelte 2005.december 5., összege 22.478.400 forint, jóteljesítési garancia 1.070.400 forint, rendezendõ összeg 21.408.000 forint, számla kiegyenlítése banki pénzbefizetéssel
  145. december 13-án 21.000.000 forint, (illetõleg kompenzálással anyagbiztosítás címén 408.000 forint). Számla kelte
  146. december 19., számla összege 14.847.812 forint, jóteljesítési garancia 593.912 forint, rendezendõ összeg 14.253.900 forint, számla kiegyenlítése kompenzálással 14.253.900 forint. Számla kelte
  147. december 21., számla összege 12.273.349 forint, jóteljesítési garancia 490.934 forint, rendezendõ összeg 11.782.415 forint, kiegyenlítése kompenzálással 11.782.415 forint. Számla kelte
  148. december 28., számla összege 15.024.870 forint, jóteljesítési garancia 600.995 forint,rendezendõ összeg, 14.423875 forint, számla kiegyenlítése kompenzálással 14.423.875 forint. -VIII.szakasz, számla kelte
  149. december 30., összege 7.249.292 forint, jóteljesítési garancia 289.972 forint,rendezendõ összeg 6.959.320 forint, kiegyenlítése
  150. március 16-án banki utalással 4.527.810 forint.
  151. március 14-én ...pénzben 1 millió forint, kompenzálással 1.163.510 forint, illetõleg 268.000 forint. Számla kelte
  152. március 21., összege 1.432.000 forint, kiegyenlítése
  153. március 16-án banki átutalással 1.432.000 forint. Az ... Kft. részére tehát az alvállalkozói szerződésben vállalt hét feladat
  154. április
  155. napjáig elvégzett munkái alapján a ... Kft. az ... Kft. részére összesen 141.051230.- forintot egyenlített ki ...pénzben, banki átutalással és kompenzálással. ... az ... Kft. képviselője annak ellenére, hogy az ... Kft. nevében ... V.r. vádlottal, illetve a ... Kftvel írásban (a
  156. december
  157. napján kelt I. számú melléklet - Megállapodás anyagbiztosításról -) megállapodott abban, hogy a ... -... Tanyán épülő 20 lakásos üdülőfalu építőanyag szükségletét részben a megrendelő ... Kft. biztosítja, illetőleg hasonló tartalmú szóbeli megállapodás a ... Kft. és az I. és II.r. vádlott által képviselt ... Kft. között is létrejött a kivitelezés
  158. március
  159. napját követő időszakában és e megállapodásoknak megfelelően a beruházás építőanyag szükségletét az ... Kft. mellett a ... Kft. biztosította (melyet a későbbiekben kompenzálással a ... Kft-re, illetve a ... Kft. az ... Kft-re hárította), már a beruházás kezdeti szakaszától kifogásolta, hogy a teljesítés ütemével nem arányosan teljesít a ... , illetőleg a ... Kft. feléje. Az ... Kft. nevében ... ügyvezető
  160. augusztus 10-én bruttó 25 millió forintról kiállította az .... számú számlát, melyet faktorálás keretében az ... Kft. folyószámláját vezető MKB Bank faktorelőleg címén
  161. augusztus 19-én 19.311.621 forint összegben folyósított. Az alapfaktoring szerződés az ... Kft. és az MKB Bank Rt. között
  162. február 14-én kelt, ennek
  163. számú szerződésmódosítása
  164. augusztus 16-án jött létre, mely szerint kötelezettként a ... Kft. is feltüntetésre került. Ezt megelőzően a ... Kft. nevében ... V.r. vádlott
  165. augusztus
  166. napján nyilatkozatot tett, mely szerint mint vevő, az ... Kft., mint engedményező által
  167. augusztus
  168. napján kiállított 25 millió forint összegű számla alapján teljesíti fizetési kötelezettségét a
  169. november 14-i fizetési határidőig, az átruházott követelésrész 20 millió forintos összegéig, mely szerint az engedményezőt megillető összeget is esedékességkor csak és kizárólag a bank számlájára fizeti meg. ... V.r. vádlott a ... Kft. nevében már
  170. augusztus
  171. napján a faktoring keretszerződés
  172. számú melléklete keretében igazoló ellenjegyzésben vállalta, hogy
  173. augusztus
  174. napjáig teljesíti fizetési kötelezettségét az ... Kft. felé. ... I.r. vádlott szintén
  175. 08.12-i nyilatkozatában vállalta a ... Kft. nevében a faktoring ügylet keretében történő tartozás kiegyenlítésének visszafizetési terheit a
  176. november 14-i lejáratot követően. A faktoring keretszerződés rendelkezései alapján amennyiben a faktorelőleg a kötelezett ... Kft. által nem kerül kiegyenlítésre, úgy azt jogosult az MKB Bank Rt. az ... Kft. felé érvényesíteni. ... V.r. vádlott, mint a ... Kft. ügyvezetője az MKB Bank Rt. felé
  177. december 2-án kelt kérelmében a faktorált számla fizetési határidejének
  178. január 30-i határidőre való módosításának engedélyezését kérte, egyidejűleg megerősítette a
  179. augusztus 12-én tett nyilatkozatának tartalmát. Az MKB Bank Rt.
  180. február 17-én és
  181. április 6-án is felszólította a ... Kft-t, illetve ... V.r. vádlottat, hogy faktorált számlatartozását rendezze, azonban ez nem történt meg. Sem a ... Kft. nevében eljáró ... V.r. vádlott, sem pedig a ... Kft. nevében eljáró ... I.r. és ... II.r. vádlottak az MKB Bank Rt. felé a faktorelőlegként folyósított 19.311.621 forintot nem fizették meg, illetőleg a ... Kft. az ... Kft. felé sem tudta kiegyenlíteni a faktorálásra került 25 millió forintról kiállított számlát. A ... Kft. képviseletében eljáró I. és II.r. vádlottak az... Kft.
  182. augusztus
  183. napjáig való teljesítése alapján, ezen szubalvállalkozói teljesítést is érvényesítette a ... Kft. megrendelő felé, ezen szubalvállalkozói és alvállalkozói teljesítés ellenértékét a ... Kft. a vonatkozó szakaszigazolást követően teljesítette a ... Kft. felé (III. és IV.szakasz.) Ugyanakkor ezen összeget a ... Kft. felé sem teljesítette a későbbiek során sem, illetve a
  184. április
  185. napján a közte és a ... Kft., illetve a ... Kft. és az ... Kft. között szerződésszerű teljesítés nélküli szerződésmegszűnés időpontjában sem ismerte el a tartozását. ... I.r. vádlott
  186. március 9-én a ... Kft. nevében ismételten nyilatkozatot tett, mely szerint tudomása van arról, hogy az ... Kft. és a ... Kft. között vállalkozási szerződés jött létre a ... en épülő üdülőfalu kivitelezési munkáira. Az ... Kft. az ehhez kapcsolódó,
  187. augusztus 15-i keltezésű .... számú számla alapján fennálló 25 millió forint követelését az MKB Bank Rt. engedményezte. ... ezen nyilatkozatában vállalta, hogy a ... Kft. a ... Kft. részére a tartozását rendezi és a 25 millió forint összeget átutalja
  188. március
  189. napjáig. Mivel
  190. április
  191. napján a ... és a ... Kft. közötti alvállalkozói szerződés, illetőleg a ... Kft. és az ... Kft. közötti szubalvállalkozói szerződés a vállalt hét feladat vonatkozásában - a ... Kft. részéről eljáró I. és II.r. vádlott részéről a ... Kft. felé, illetve a ... Kft. részéről az ... Kft. felé közölt egyoldalú nyilatkozattal - szerződésszerű teljesítés nélkül megszűnt, az ... Kft. nevében eljáró ... ügyvezető az eddigieken túlmenő vállalkozói díjigényét mind ... V.r. vádlott a ... Kft. vezetőire hivatkozva, mind pedig a ... Kft. részéről az I.-II.r. vádlott elutasította. Az ... Kft. a
  192. április
  193. napján fennálló, a vállalt alvállalkozói szerződésének teljesítési/...ültségi fokával kapcsolatban az alábbi tények állapíthatók meg: A ... Kft-vel kötött szubalvállalkozói szerződésben foglalt hét feladatot az ... Kft. 66 %-ban teljesítette. Ezen ...ültségi fok alapján
  194. április
  195. napján a
  196. március
  197. napjától eltelt idõszak alatt az ... Kft. - mindamellett, hogy az általa állított pótmunkák- és többletmunkák igazolást nem nyertek és ezen a címen igényt nem támaszthat a büntetõeljárásban - 141.900.000 forint + 25 % áfa, így mindösszesen 177.375.000 forint vállalkozói díjra volt jogosult. (A teljes vállalási ár 215.000.000.- Ft nettó összegx0,66=141,900.000x1,25=177.375.000.- Ft.) Mivel a ... V .r. vádlott által képviselt ... Kft. ugyanazon hét feladatot vállalta el a ... Kft-vel kötött alvállalkozási szerződésében, mint amelyre (szubalvállalkozói) szerződést kötött az ... Kft-vel, ezáltal az ... Kft. teljesítési/ készültségi foka egyben a ... Kft. teljesítési/ készültségi fokát is jelenti, a ... Kft. is 66 %-ban teljesítette az eredeti vállalását, így
  198. április
  199. napján az alvállalkozási szerződésének szerződésszerű teljesítés nélküli megszűnésének idején a ... Kft. 187.275.000 forint vállalkozói díjra volt jogosult. (A ... Kft. teljes vállalási ára 227.000.000 forint nettó összegx0,66=149.880.000x1,25=187.275.000.- forint.) A ... Kft. és az ... Kft. vonatkozásában megállapított 66 %-os teljesítési / készültségi fok ellenére
  200. és
  201. évben a ... Kft. banki átutalással 114.836.600 forintot, míg kompenzálás útján 40.278.200 forintot, mindösszesen 155.114.800 forintot kapott meg a ... Kft-tõl. Az ... Kft. a ... Kft-től a neki járó 177.375.000 forint helyett mindösszesen 141.051.230 forintot kapott meg, melybõl készpénzben és banki átutalással 99.019.530 forinthoz jutott hozzá, illetõleg ... által sem vitatottan 42.031.700 forintot kompenzálással rendeztek feléje. A korábbiakban feltüntetettek szerint a ... Kft. a mindösszesen kilenc feladat elvégzésére
  202. április
  203. napjáig a ... Kft. és az ... Kft. alvállalkozói teljesítését is figyelembe véve a ... Kft. megrendelőtől
  204. évben és
  205. március
  206. napjáig összesen 293.705.000 forintot (2005.) és 7.536.600 forintot (
  207. március 7.), azaz mindösszesen 301.241.600 forintot kapott meg. Az alvállalkozók felé tovább nem adott két feladatra, a teljes, kilenc feladatra vonatkozó eredeti 383.750.000 forintos bruttó vállalási árból mintegy 39 millió forint esik, így megállapítható, hogy a
  208. és
  209. részfeladatok összesen legfeljebb 39 millió forintot köthettek le, így a hét részfeladat vonatkozásában bruttó 268 millió forint és ennek 67 millió forintos Áfa tartalma, így 335 millió forint teljes összeg állt rendelkezésre. Ezen hét részfeladat vonatkozásában az alvállalkozói teljesítések 66 %-át figyelembe véve, a ... Kft. 221.100.000 forintra volt jogosult, mint fővállalkozó a megrendelő felé, mely összeget megfizette a megrendelő ... Kft. a ... Kft-nek. A
  210. április 1-jén fennálló állapot szerint a mindösszesen megkapott 301.241.600 forintból tehát fővállalkozói teljesítési szinten az alvállalkozók teljesítésével arányosan 221.100.000 forint volt az az összeg, amelyet a két alvállalkozó teljesítése révén ténylegesen megkapott a ... Kft. Ehhez képest a közvetlen alvállalkozójának, a ... Kft-nek a 66 %-os teljesítés szerint járó 187.275.000 forint helyett átutalással és nem vitatott kompenzálással 155.114.800 forintot teljesített, így a ... Kft. további 32.160.200 forintra még jogosult volt
  211. április
  212. napján. A ... Kft. az ... Kft. felé a neki ténylegesen járó 177.375.000 forint helyett mindösszesen készpénzben, átutalással és az ... Kft. által sem vitatottan kompenzálás útján 141.051.230 forintot teljesített. Ahogy a ... Kft. nevében eljáró I. és II.r vádlottnak a ... Kft. felé, úgy a ... Kft. nevében eljáró ... V.r. vádlottnak sem volt joga az alvállalkozói szerződések alapján arra, hogy alvállalkozóik felé a részszámlákból is bármilyen összeget, így a szerződésekben feltüntetett 5 %-os, ún. jóteljesítési garancia összegét levonják. Ezen a címen az általuk kiállított számlák összegéhez képest az ... Kft. 6.551.213 forinttal kevesebb összeget kapott meg, mint a számlában feltüntetett összegek. Erre tekintettel az ... Kft. a
  213. április 1-jei állapotot figyelembe véve a 66 %-os teljesítésikészültségi fokára is figyelemmel, mindösszesen 36.323.670 forinttal kevesebb összeghez jutott hozzá, mint ami ténylegesen neki járt volna. Bár ezen végösszegben (36.323.670 forint) benne foglaltatik a ... által az ... Kft. nevében
  214. augusztus 15-én kiállított 25 millió forint összegû számla összege is, szükségesnek tartja a bíróság a ... Kft., így I. és II.r. vádlott cselekvõsége szempontjából azt is a tényállásban rögzíteni, hogy az egyes szakaszteljesítési igazolások során a ... Kft. mûszaki ellenõre által leigazolt készültségi fokokból mennyi esik az alvállalkozók, elsõsorban az ... Kft., de ezáltal a ... Kft. teljesítése alá: I. szakasz: 18 millió forint + Áfa, II. szakasz 28 millió forint + Áfa, III. szakasz 23,2 millió forint + Áfa, IV. szakasz 30.536.000 forint + áfa, V. szakasz 19,5 millió forint + Áfa, VI. szakasz 37 millió forint + Áfa, VII. szakasz 54.328.000 forint+ Áfa, VIII. szakasz 6.280.500 forint+ Áfa volt a ... Kft. teljesítése az ... Kft. ( és közvetve a ... Kft.) alvállalkozói teljesítése révén. A faktorszámla szempontjából a IV. és V. szakaszteljesítés-igazolás bír jelentőséggel a ... Trend Kft. alvállalkozói teljesítése révén 30.536.000 forint, + 19.500.000 forint, összesen 50.036.000 forint + 25 % Áfa = 62.545.000 forint összeget teljesített. Ehhez képest a ... Kft.
  215. augusztus 2-án 12.631.579 forintról állított ki számlát, melyből a jóteljesítési garancia levonása után 12 millió forintot, míg
  216. szeptember 15-én 15.579.474 forintról állított ki számlát, a garanciális visszatartás levonása után 15 millió forintot, azaz mindösszesen 27 millió forintot kapott meg; az ... Kft. pedig a ... Kft-től
  217. július 29-én ...pénzben a jóteljesítési garancia kompenzálással történt levonása után 3.360.000 forintot,
  218. augusztus 1-jén a kiállított 9.975.000 forintból a visszatartás levonása után 9.500.000 forintot, míg szeptember 15-én a kiállított 12.075.000 forint számlából a jóteljesítési garancia levonása után 11.500.000 forintot, azaz mindösszesen bruttó 24.360.000 forintot kapott meg, így teljes mértékben alappal állíthatta ki az ... számú, 25 millió forintról szóló számláját. (Megjegyzendő azonban, hogy a ... és ... V.r. vádlott által sem vitatottan a ... mintegy 40 M-ós nagyságrendű anyagot biztosított az alvállalkozói helyett a beruházáshoz, melyet csak - egy összegben - később,
  219. decemberében kompenzált.) A ... Kft. közvetlen alvállalkozója, a ... Kft. felé 40.278.200 forintot kompenzált anyagbiztosítás címén, azaz az alvállalkozói teljesítést anyagbiztosítással együtt elvállaló ... Kft., illetőleg ... Kft. helyett biztosított az egyes munkafeladatokhoz szükséges anyagokat, illetve az egyes szakaszigazolásokat követően rendszeresen utalt a ... Kft. felé vállalkozási díj részösszegeket, megállapítható, hogy az alvállalkozói szerződések megkötésének időpontjában, azaz a munkálatok megkezdését megelőzően,
  220. decemberében, sőt
  221. tavaszán sem állt szándékában az alvállalkozókat, így a ... Kft-t és az... Kft-t nem kifizetni, azonban menet közben a párhuzamosan folyó beruházásai miatt a fizetési készségét érintõen jogtalan haszonszerzési célzattal mind a ... Kft-t, mind pedig az ... Kft-t megtévesztette az alábbiak szerint: A
  222. december 22-i keltezésű, az I., II. és V.r. vádlott, valamint ... egyező akaratával létrejött ún. háromoldalú megállapodásban (az általuk egymásnak benyújtott számlák a megrendelő általi kiegyenlítést követően 15 napon belül minden más benyújtott számla ellenére kizárólagos elsőbbséget élveznek a kifizetés tekintetében és átutalást nyernek) írtakat megszegve, ... I.r. vádlott - ... II.r. vádlott közreműködésével - a ... Kft. ügyvezetőjeként már
  223. március 11-én a tényleges munkavégzés megkezdése előtt engedményezési szerződést kötött az ... Kft. jogi képviselőjével, ...ral anyagbeszállítás címén, mindösszesen 36 millió forint értékben, melyből 27 millió forintot
  224. június 27-én 10 millió,
  225. július 11-én 10 millió és
  226. augusztus 4-én 7 millió forintot engedményezett a ... Kft. az ... Kft. felé, a ... Kft. által kifizetett összegből. Ezen összegek ... ügyvéd letétjébe kerültek. A ... Kft. az engedményezéshez hozzájárult, mivel nem volt tudomása a ... Kft. - ... Kft. - ... Kft. közötti háromoldalú megállapodásról. Az ... Kft-vel kötött engedményezési szerződésről az ... Kft. ügyvezetőjét, ...t sem tájékoztatták. Ezen engedményezési szerződés tartalmával és céljával ellentétesen, ezen szerződés megkötésére nem a ...i beruházáshoz szükséges anyagok fővállalkozói biztosítása érdekében került sor, hanem az ... Kft. ténylegesen 9.961.100 forint kölcsönt folyósított a ... Kft. felé, illetőleg adásvételi szerződés alapján a ... Kft. 10.555.200 forintot fizetett a … szám alatt az egyébként a ... Kft. által építendő társasházból két lakás visszavásárlására,
  227. augusztus 31-én az ... Kft. által kiállított számla alapján. Az ügyletből fennmaradó 6.483.700 forintot az ... Kft. helyett ténylegesen az ... Kft. ügyvezetője, ... kapta meg, mely társaság is adásvételi szerződést kötött korábban a ...i ingatlanra és ezen adásvételi szerződésben rögzített visszavásárlás ellenértékeként fizetett a ... Kft. Ezen kifizetések (összesen 27 millió forint összegben) a háromoldalú megállapodás alapján fedezetet nyújtottak volna az ... Kft. faktorszámlájának, illetve az ... Kft-nek a IV. és V. szakaszban ténylegesen és arányosan járó vállalkozási díj részszámláinak kiegyenlítésére. A
  228. március 11-én kötött engedményezési szerződés tehát nagyrészt nem valós gazdasági eseményt tükröz és ez a valótlan tartalmú szerződés a ... Kft. könyvelési irataiban is felhasználásra került. Így a IV. és V. szakaszok teljesítésigazolását követően a ... Kft. által a ... Kft. megrendelőtől megkapott bruttó 62.545.000 forintból mindösszesen a ... Kft-nek 27 millió forintot utalt át a ... Kft., melyből 23.450.000 forintot kapott meg az ... Kft. A ... Kft. részéről eljáró I. és II.r. vádlott ezen valótlan tartalmú engedményezési szerződés keretében megkapott összeget nem teljesen a ...i beruházásra fordította, hanem a háromoldalú megállapodást megszegve, fizetési ...sége tekintetében mind a ... Kft. nevében eljáró ... V.r. vádlottat, mind pedig az ... Kft. nevében eljáró ...t megtévesztette. A 66 %-os teljesítési/ készültségi fok alapján az ... Kft. 36.323.670 forintra lett volna még jogosult
  229. április
  230. napján, ezen kereteken belül
  231. március 21-én ... a ... Kft. felé benyújtotta a KA0106689/
  232. számú, 34.242.989 forintról szóló számláját is, mely egyértelműen jogos teljesítése alapján került kiállításra és lényegileg megfelelt a ... Kft. által ... V.r. vádlott részéről
  233. december 19-én kiadott teljesítményigazolásnak is, miszerint a beruházásban résztvevő felek 70 %-ban határozták meg annak készültségi fokát. A ... Kft. az általa adott teljesítésigazolás teljesítésére az ... Kft. számláját nem fogadta be azon indokkal, hogy a teljesítés az ... Kft. részéről nem volt 70 %-os, ezért a számlát a ... Kft. sem fogja tőle befogadni. Mindezek mellett összességében a ... Kft. a korábbiakban leírtak szerint is 32.160.200 forinttal kevesebbet összeget kapott meg ténylegesen a ... Kft-től, hiszen neki is a 66 %-os teljesítési/ készültségi fok alapján 187.275.000 forint járt volna, mely összeg helyett ténylegesen 155.114.800 forint összeget kapott meg átutalással és kompenzálás útján. Tekintettel arra, hogy
  234. április
  235. napjáig lényegileg az ... Kft. teljesítése jelentette egyben a ... Kft-nek a megrendelő ... Kft. felé teljesített alvállalkozói vállalását, ehhez képest a ... Kft. az ... Kft-t ért 36.323.670 forint kárért önmagában ez alapján legalább 32.160.200 forint erejéig nem felel. Tekintettel azonban arra, hogy ... V.r. vádlott a ... Kft. nevében a ... Kft. megrendelőjétől átutalással 114.836.600 forintot kapott meg, illetőleg kompenzálással 40.278.200 forintot, azaz összesen 155.114.800 forinthoz jutott hozzá, ezzel szemben az ... Kft-nek 99.019.530 forintot utalt el és adott át készpénzben, míg kompenzálás címén - jóllehet az alvállalkozók által rendelkezésre bocsátani nem tudott, az építkezéshez szükséges anyagokat a ... Kft. előlegezte meg és biztosította a ... Kftre 40.278.200 forintban áthárítva-, ... V.r. vádlott az... Kft. felé 42.031.700 forint összegben kompenzált. Mivel az ... Kft. teljesítése meghatározta a ... Kft. alvállalkozói teljesítményét is és anélkül, hogy a vádidőszakban az általa vállalt hét feladat... Kft-nek, mint alvállalkozónak történő átadásán kívül saját maga bármilyen feladatot végzett volna, az V.r. vádlott abban az esetben nem felelne a ténylegesen az ... Kft-t ért kárért, amennyiben a ... Kft-vel kötött szerződése és az ... Kft-vel kötött szerződése közötti bruttó 15 millió forintos árrésre eső tényleges 66 %-os teljesítési/ készültségi fok mellett járó összegen belül maradt volna az általa a ... Kft-től megkapott és részéről az ... Kft-nek elutalt összegek különbözete. A 66 % -os teljesítési/ készültségi fok mellett tehát a bruttó 15 millió forint 66 %-a, 9.900.000 forint az az összeghatár, amelyen belül maradt különbözet esetén részben sem felelne a ... Kft. képviseletében eljárt I. és II.r. vádlott által a fizetési készség tekintetében tanúsított megtévesztő magatartásért és az ezáltal jogtalan haszonszerzési célzattal okozott kárért. Mivel átutalással 114.836.600 forintot kapott a ... Kft-től az ... Kft. teljesítése révén a ... Kft., ehhez képest átutalással és készpénzben csak 99.019.530 forintot utalt át a ... Kft. az ... Kft-nek, illetve a rá kompenzáció címén áthárított 40.278.200 forint helyett 42.031.700 forintot hárított át kompenzáció és anyagbiztosítás címén az ... Kft-re, az állapítható meg, hogy a 66 %-os teljesítés mellett irányadó 9.900.000 forinthoz képest 15.817.070 forinttal, míg anyagkompenzáció címén 1.753.500 forinttal több, összesen 17.570.570 forinthoz jutott hozzá. Ezen 17.570.570 forint pedig a 66 %-os szubalvállalkozói teljesítés révén neki járó 9.900.000 forint összeget 7.670.570 forinttal haladja meg, az ... Kft-t ért 36.323.670 forintos kárból ezen kárösszeg (7.670.570 forint) az, melyet ... V.r. vádlott okozott az ... Kft-nek. Mivel maga is 32.160.200 forinttal kevesebb összeget kapott, mint ami a 66 %-os teljesítési/ készültségi fok alapján járt volna a ... Kft-től, az ... Kft-t pedig mindösszesen 36.323.670 forint kár érte a ... Kft-t képviselő I. és II.r. vádlott megtévesztő magatartása folytán, ezen 7.670.570 forintot a ... Kft. a ... Kft. rendelkezésére bocsátotta, ezért ezen 7.670.570 forintos kárösszegért ... V.r. vádlott egyedül tartozik felelősséggel, fizetési készsége tekintetében megtévesztette ...t jogtalan haszonszerzés céljából, hiszen ezen összeg átadásával - amire módja lett volna - ennyivel kevesebb kár érte volna az ... Kft-t. Tekintettel arra, hogy
  236. október 4-én ... V.r. vádlott a magánjellegű tartozása fejében ...ral engedményezési szerződést kötött 4.500.000 forint összegre, ezáltal maga is megsértve a háromoldalú megállapodás rendelkezéseit (az engedményezési szerződés alapján a VI. számú résszámla 20.500.000 Ft összegből a ... Kft.
  237. október 13-án az összeget elutalta ... által megbízott ... Kft. számlájára), illetve anélkül, hogy saját maga bármilyen összeget előlegezett volna, a rá, a ... Kft. által áthárított és vele szemben kompenzált összeghez képest is 1.753.500 forinttal többet hárított át a munkát ténylegesen elvégző ... Kft-re, megállapítható, hogy 7.670.570 forint összegben
  238. októberében, de legkésőbb az alvállalkozói szerződések
  239. április 1-i megszűnésekor ... V.r. vádlott jogtalan haszonszerzés céljából fizetési készsége tekintetében az ... Kft. ügyvezetőjét, ...t megtévesztette és ezzel neki ilyen összegű kárt okozott. A ... Kft. nevében ... V.r. vádlott az ... Kft. teljesítése alapján 161.607.106 forint összegben állított ki számlát a ...i üdülőfalu építéséhez kapcsolódóan, a neki járó összeg 187.275.000 forint lett volna a 66 %-os teljesítés alapján, így nem állapítható meg, hogy a ... Kft. a
  240. december 19-én kiadott teljesítményigazolás alapján az ott írt 70 %-os készültségi foknak megfelelő összegű számláját még részszámla formájában sem - kiállította volna a ... Kft. felé. A
  241. november 15-én kiállított 73.445.000 forintos részszámlával együtt még a későbbiek során,
  242. március 16-ig megkapott összegekkel, illetőleg a
  243. április 12-i kompenzálás összegével együtt sem éri el még a 66 %-os ténylegesen megállapított teljesítési/ készültségi fokot az V.r. vádlott által kiállított számlák összege. Így ezokból sem felelhet ... V.r. vádlott az I. és II.r. vádlottak nemfizetése miatt az ... Kft-t ért kár teljes összegéért. A ... Kft-nek, így I. és II.r. vádlottnak a 66 %-os teljesítési/ készültségi fok mellett megállapított 36.323.670 forint vonatkozásában az ... Kft. számláinak kiegyenlítésére pénzügyi fedezet a ... Kft. teljesítése alapján rendelkezésre állt, csakúgy ezen összeghatáron belül a ... Kft. nevében eljárt ... V.r. vádlottnak is 7.670.570 forint erejéig a ... Kft-től, ezáltal ... I.r. és ... II.r. vádlottnak 36.323.670 forint, mínusz 7.670.570 forint = 28.653.100 forint kárösszeg vonatkozásában, míg ... V.r. vádlottnak 7.670.570 forint kárösszeg vonatkozásában az ... Kft. sértett jogos járandóságának a pénzügyi rendezése nem állt szándékában, fizetési ...ségük tekintetében mind I., mind II.r., mind pedig ... V.r. vádlott az... Kft. ügyvezetõjét, ...t megtévesztették jogtalan haszonszerzési célzattal és ezen szándékos magatartásukkal az ... Kft-nek az elõzõekben leírt megosztás szerinti kárt okozták.
  244. április 1-jén a ... Kft. a ... Kft-vel, ennek következtében a ... Kft. az ... Kft-vel egyoldalúan szerződést bontott, a ... Kft. a ... Kft-nek, a ... Kft. pedig az ... Kft-nek az építkezés folytatását nem engedélyezte, a polgári jogi jogviszonyban (vállalkozási szerződések) sem a ... Kft. képviseletében eljáró I. és II.r. vádlott, sem pedig ... V.r. vádlott elszámolni nem volt hajlandó az ... Kft. nevében eljáró ... val. Az I. és II.r. vádlott állításával szemben a ... Kft. és ... Kft. közötti fővállalkozói szerződés - az alvállalkozói szerződéseket is érintő módon - kétségtelenül bekövetkezett többszöri határidő módosítása nem az ... Kft., így ... ügyvezető magatartására vezethető vissza, annak oka egyértelműen ... I.r. és ... II.r., illetve - kisebb részben - ... V.r. vádlott a fizetési készséget illetően megnyilvánuló megtévesztő magatartása és ... sértettnek a pénzügyi számlázási ütemterv szerint járó arányos ki nem fizetése volt. Az ... Kft-t a 66 %-os teljesítési/ készültségi fokára tekintettel az általa
  245. áprilisáig megkapott mindösszesen 141.051.230 forinthoz képest a korábbiakban megjelölt 36.323.670.- Ft-on túlmenő kára nem keletkezett. A vállalkozási szerződésekben foglaltaknak megfelelő módon pót- és többletmunka elrendelésére sem ... V.r. vádlott részéről, sem az I. és II.r. vádlott által képviselt ... Kft. részéről nem került sor, kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy további, általa elvégzett, de le nem számlázott (többlet) munkák alapján, illetve az általa beszerzett és a kivitelezés helyszínén maradt anyagokból további kára, így különösen további 38 millió forint kára keletkezett volna az ... Kft-nek. II. ... I.r. vádlott, mint a ... Kft. ügyvezetője, a megbízása alapján teljes körű ügyvitelre jogosult ... II.r. vádlott tudtával és beleegyezésével
  246. március
  247. napján valótlan tartalmú vállalkozási szerződést kötött a ... Kft-vel a ...i üdülőfalu építési munkáinak elvégzésére. A ... Kft. a ... Kft. nevében
  248. április 2-a és
  249. június
  250. napjai között kiállított kilenc darab, összesen 15.450.000 forint értékű számlát befogadta, azokat a társaság könyvelési iratai között szerepeltette is, illetve felhasználta. Ezen vállalkozási szerződést nem a ... Kft. ügyvezetője, ... írta alá, annak megkötéséről tudomással nem bírt. A ...i üdülőfaluban a ... Kft. tényleges munkát - az elektromos földkábelek munkaárkainak földkiemelését sem - nem végzett, hanem azt ténylegesen az ... Kft. végezte el. (... I.r. és ... II.r. vádlottak az ... Kft. tényleges teljesítésével szemben az I. tényállási pontban leírt megtévesztő magatartásuk körében hivatkoztak a ... Kft. által elvégzett munkákra akként, hogy ezen munkákat nem az ... Kft. végezte el.) Azonban mivel a ... Kft. a ... Kft-vel
  251. december 22-én egyösszegű átalányáras szerzõdést kötött kilenc részfeladata elvégzésére, ezen magatartásukkal a … Kft-t tévedésbe nem ejtették, a ... Kft. felé jogtalan haszonszerzési célzat õket nem vezette és a számlákban szereplõ 15.450.000 forint kárt a ... Kft-nek nem okoztak. III. ... II.r. vádlott a ... Kft. ügyvezetőjeként, annak tagja, ... I.r. vádlott tudtával és beleegyezésével
  252. január 30-án adásvételi szerződést kötött az ... Kft. ügyvezetőjével, ...tel a ... .szám alatti társasház elvi ½ tulajdoni illetőségére bruttó 18.000.000 Ft értékben. Az adásvételi szerződés el...ítésére a
  253. január 29-én a ...ltól ... V.r. vádlott által kikért ún. részleges tulajdoni lap alapján került sor, mely nem tartalmazta az ekkor ténylegesen fennálló, az ingatlant terhelő mintegy 150.000.000 Ft-os tartozást. Az ún. részleges tulajdoni lap kiváltására ... II.r. vádlott kérte meg ... V.r. vádlottat azzal, hogy olyan tulajdoni lapot kérjen, mint amilyet szokott, illetve arról, hogy ezt milyen ügylethez kéri, ... V.r. vádlottat a II.r. vádlottat nem tájékoztatta csak annyiban, hogy „érdeklődnek” az ingatlan vonatkozásában. ... I.r. és ... II.r. vádlottak a ... Kft. részéről sem az adásvételi szerződéskötést megelőzően, ... II.r. vádlott pedig adásvételi szerződés megkötésekor sem tájékoztatta az ingatlant terhelő tartozásokról a vevőt és az eljáró ...et, az adásvételi szerződés azt tartalmazta, hogy az ingatlan igény- per- és tehermentes. ... , a vevő képviselője - aki nem tudott az ingatlant terhelő tartozásról -, a teljes vételárat megfizette, ugyanakkor a földhivatal a tulajdonjog-bejegyzési kérelmét elutasította. ... I.r és ... II.r. vádlottak
  254. május
  255. napján ... vevővel kötött megállapodásban elismerték cselekményüket és mind a társaság nevében, mind magánszemélyként ...fizetői kezességet vállaltak a 18.000.000 forintos vételár, valamint 5.000.000 forint kártérítés megfizetésére. ... II.r. vádlott az ... Kft-t, illetve annak ügyvezetőjét jogtalan haszonszerzés céljából ... I.r. vádlott segítségével tévedésbe ejtette és ezzel a ... Kft. nevében 18.000.000 Ft összegű kárt okoztak. ... II.r. vádlott, a ... Kft. ügyvezetőjeként ... I.r. vádlott tudomásával kötött valótlan tartalmú szerződést ...tel, mely szerződés alapján a sértett megtévesztése körében került felhasználásra a ... V.r. vádlott által a földhivataltól kért nem teljes tulajdoni lap. ... V.r. vádlott az adásvételi szerződésről tudomással nem bírt, a valótlan tartalmú adásvételi szerződés II.r. vádlott által került felhasználásra I.r. vádlott bűnsegédlete mellett - a sértett megtévesztése körében.. A ... Kft. nevében ... I.r. és ... II.r. vádlottak utóbb a 18.000.000 Ft-os kárt megtérítették ... felé
  256. októberében. IV.
  257. április 4-ét követően a ...i üdülőfalu holland beruházásáról az ... Kft. levonult, melyet követően a generálkivitelező ... Kft. az ... BT-t vonta be a munkák befejezése céljából. Az ... Bt. tagjaiként
  258. november 7-én jegyezte be a cégbíróság ... VI.r. vádlottat beltagként és ...t kültagként. A társasági szerződés módosítása során a VI. r. vádlott 30.000 forintot ígért ... részére, ha a társasági szerződést, mint kültag aláírja. ... csak ... rábírására és az ígért ellenszolgáltatás fejében vált a társaság tagjává, annak tevékenységében szándékában sem állt részt venni. ... VI.r. vádlott és ... tevékenységükkel közreműködtek abban, hogy a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a társasági szerződés módosítása alapján a Bt. tagjainak nyilvántartásában történő változást a cégnyilvántartásba bejegyezte és ezzel valótlan adatot, nyilatkozatot foglaltak közokiratba. II. A Nógrád Megyei Főügyészség B.347/2007/18-I. BTÖ. számú vádirata (II.sz. vádirat) alapján I. ... I.r. és ... II.r. vádlottak
  259. április 22-én a ... Kft. nevében - I.r. vádlott mint annak ügyvezetője, míg II.r. vádlott mint ún. projektmenedzser - fővállalkozói szerződést kötött a ... által képviselt ... Kft-vel a ...en megvalósítandó, ... építési munkáira vonatkozóan. A szerződés értelmében az I. számú mellékletben tételesen kidolgozott munkálatokat
  260. december 31-ig kell teljesíteni, a kialkudott 1.003.266.250.- forint bruttó összegű vállalkozói díjat a megrendelő átutalással teljesíti abban az esetben, ha a szerződésben megfogalmazott feltételeket teljesítette a vállalkozó. A szerződést
  261. október 25-én akként módosították, hogy annak a befejezéseként
  262. augusztus
  263. napját jelölték meg és kikötötték, hogy a szerződésben meghatározott munkák az eredeti tervhez képest jelentősen kibővített beruházás I. ütemét képezik. Miután a ... Kft. nem rendelkezett az elvállalt munka saját elvégzéséhez szükséges alkalmazottakkal és munkagépekkel, ezért a szerződés teljesítéséhez alvállalkozókat vett igénybe. Ennek keretein belül a ... Kft.
  264. augusztus 15-én szerződést kötött a ... III.r. vádlott által képviselt ... Kft-vel, mely gazdasági társaságnak tagjai voltak ... I.r. és ... II.r. vádlottak is. A szerződés szerint a ... Kft. elvégzi a szálloda építéséhez szükséges gépi földmunkákat, különleges szakipari munkákat, nyílászárók beépítését, valamint a helyszíni művezetést. ... III.r. vádlott ezt megelőzően a ... Kft-vel már
  265. július 19-én alvállalkozói szerződést kötött a ... Kft-vel, majd július 20-án az ... Kft-vel azon munkák elvégzésére, melyekre a ... Kft. csak ezt követően kapott megbízást. Az ... Kft. és a ... Kft. ténylegesen nem került szerződéses jogviszonyba a ... által képviselt gazdasági társasággal, semmiféle munkát nem végeztek számára, tekintettel arra, hogy a szerződés időpontjában alkalmazottjaik sem voltak. ... III.r. vádlott 70.900.000 forint bruttó (56.720.000 Ft+áfa) összegről kiállított számlát nyújtott be
  266. szeptember 30-án a ... Kft. felé. Ezzel egyidejűleg a munka elvégzésének igazolására a gazdasági társaság könyvelésében szerepeltette az ... Kft. 28.124.500 Ft+áfa, illetve a ... Kft. 28.124.500 Ft+áfa összeget tartalmazó számláját. A számlákat nem a kibocsátóként feltüntetett gazdasági társaságok állították ki. Az ... Kft. nevében
  267. szeptember 30-án kiállított ... számú számlát tartalmazó számlatömböt a kiállítás időpontjaként feltüntetett dátumot követően,
  268. április 6-án vásárolták és azon olyan bankszámlaszámot jelöltek meg (OTP Bank 11736006-20373102), mely
  269. április 11-én került megnyitásra. A ... Kft. által kiállított ... számú számlát tartalmazó számlatömböt
  270. július 28-án vásárolták, azonban az ott megjelölt számlaszámon (Budapest Bank ...).
  271. május 2-től
  272. augusztus 1-ig terjedő időszakban forgalom nem volt, a számla
  273. március 24-én megszűnt. A ... Kft. további alvállalkozók (köztük a ... Kft-vel
  274. május 17-én az I. építési ütem (meglévő épület) komplett bontási- és földmunkáira, bruttó 66.393.750 Ft értékben kötött alvállalkozói szerződést) bevonásával egyébként a ... Kft-vel megkötött, a beruházás I. ütemét képező szerződés teljesítését megkezdte és a ... által képviselt szerződő hatóság a teljes beruházást 300.000.000 forintos, vissza nem térítendő támogatásban részesítette, a Váti Kht. által is elfogadott részteljesítés alapján a ... Kft.
  275. augusztus 31-én bruttó 200.940.785 forintról számlát állított ki a ... Kft. felé, a teljesítési határidő
  276. szeptember
  277. napja volt. Ezen számla kiegyenlítésére határidőben nem került sor a ... Kft. finanszírozási problémái miatt. A számla kiegyenlítésére ténylegesen
  278. december 29én oly módon került sor, hogy ... , a ... Kft. ügyvezetője 100 millió forintot befizetett a ... Kft. ... Takarékszövetkezetnél vezetett számlájára, majd ezen összeget ... I.r. vádlott megbízásából ... III.r. vádlott felvette, majd ... ismételten, még ugyanezen a napon befizette a ... Kft. számlájára, ily módon az Európai Uniós támogatás arányos része (60.000.000 forint) kifizetésének feltétele a generálkivitelezői részszámla teljesítésének igazolásával teljesült. A ...i beruházással kapcsolatban tehát a ... Kft. a munkálatok I. ütemére nézve első ízben
  279. december 29-én kapott a megrendelő ... Kft-től mindösszesen 100 millió forintot a ténylegesen elvégzett munkák fejében járó 200.940.785 forint helyett. (A későbbiek során
  280. március 29-én kelt megállapodás szerint 100 millió forintot kölcsön visszafizetése címén, illetve
  281. október 19én további 50 millió forint - vállalkozási díjelőlegként - került a ... Kft-hez a
  282. április 22-én kötött, I. ütemre vonatkozó fővállalkozói szerződés alapján, melyből ténylegesen 58 millió forintot kapott meg a ... Kft. Így az egyetlen, a ...i beruházással kapcsolatban kiállított 200.940.785 forint számlaösszegből 158.000.000 forinthoz jutott a ... Kft.)
  283. szeptember
  284. napján a ... Kft. ügyvezetője, ... faxon megrendelte a ... Kft-től a ...i gyógyüdülő területén található volt étterem bontási munkáit és a hozzá tartozó tereprendezést. A megrendelés szerint a pénzügyi elszámolás és teljesítés a munka teljes elvégzése, a projektmenedzser és az építésvezető írásos igazolása után, felmérés alapján történik. A megrendelést a későbbiekben nem követte írásbeli vállalkozói szerződés megkötése a megrendelő és a ... Kft. között, ugyanakkor a ... Kft. által alvállalkozók bevonásával
  285. októberében megkezdett ebédlőbontást és egyéb munkákat a megrendelő nem állíttatta le. Ezt követően
  286. október
  287. napján ... I.r. vádlott a ... Kft. nevében alvállalkozói szerződést kötött az előzőekben írt megrendelés alapján a ... IV.r. vádlott által képviselt ... Kft-vel a meglévő ebédlő elbontására, továbbá monolit vasbetonszerkezet építésére, mindösszesen 342.433.120 forint+áfa, azaz 428.041.400 forint vállalkozói díj mellett azzal, hogy a munkát
  288. október
  289. napjától
  290. február
  291. napjáig kell elvégeznie. ... IV.r. vádlott - a ... val
  292. október 7-én történt kapcsolatfelvételt követően -
  293. október 14én alvállalkozóként vonta be és szerződést kötött a ... által képviselt ... Kft-vel a meglévő ebédlő elbontására, az új épületek alapjainak kiásására és a kitermelt föld elszállítására azzal, hogy a munkát
  294. október 15-
  295. november
  296. napja között kell elvégezni. A vállalkozói díj 8.212.000 forint + áfa, azaz összesen 10.265.000 forint volt. A szerződésen belül a bontást m2-ként 7000 forint+áfa, míg a földkitermelés m3 -ként 1000 forint+áfa összegben került megállapításra. A szerzõdés szerint az alvállalkozó ... Kft. egy db részszámlát és 1 db végszámlát nyújt be felmérés alapján, azaz a megbízó teljesítésigazolás után fizet. ... IV.r. vádlott a ... Kft. által végzett munkálatokat
  297. november 24-én a teljesítési határidőt közvetlenül megelőzően leállíttatta azzal az indokkal, hogy a ... Kft. nevében ... I.r. és ... II.r. vádlottak azt állították neki, hogy az elvégzett munkákat a fővállalkozó nemteljesítése következtében a ... Kft. részére sem tudják megfizetni. A munka leállítását követő egyeztetések eredményre nem vezettek, ... a már elvégzett munkálatok általa megállapított értékét tartalmazó számlát (
  298. április 3-án) kiállította a ... Kft. felé, összesen bruttó 9.364.320 forint értékben. A számlában 474.8 m2 bontási munkálatot (7000 Ft/ m2 + áfa összegben), 4400 m3 föld kitermelését (1000 Ft/m3+áfa összegben), illetõleg 10 forduló betontörmelék elszállítást (8000 Ft/forduló+áfa összegben) érvényesített. ... IV.r. vádlott teljesítésigazolás hiányára történt hivatkozással a számla befogadását elutasította. A munkálatok ... Kft. általi megkezdését követően egyébként ... IV.r. vádlott mintegy 700.000 forintot bocsátott vállalkozási díjelőlegként ... rendelkezésére. ... IV.r. vádlott a ... Kft. nevében
  299. január
  300. napján a ... Kft-vel kötött szerződésére hivatkozva kérte az addig a ... Kft. által ténylegesen elvégzett munkák igazolását, melyet
  301. január 12-én ... II.r. vádlott visszautasított a ... Kft. és a ... Kft. között szereplő részszámlázási lehetőségek elmaradására, valamint a megrendelő ... Kft-vel történő folyamatos pénzügyi egyeztetésekre hivatkozással, azzal, hogy a ... Kft. az eddig elvégzett munkák felmérésétől nem zárkózik el. Ezt követően IV.r. vádlott
  302. május 19-én és november 27-én is kérte a teljesítésigazolás kiadását ... II.r. vádlottól, melyek végül
  303. március
  304. napján vezettek a ... Kft. részéről I. és II. r. vádlott által kiadott teljesítésigazolási jegyzőkönyv kiadásához, mely szerint a ... Kft. által addig elvégzett munkák 420 m2 bontás és 2335 m3 föld kiemelés és elszállítás, 7.005.240 forint számlázható bruttó összeget jelentenek. Ugyanezen a napon a ... Kft. 7.005.240 forint bruttó összegben számlát állított ki a ... Kft. felé, azonban a ... Kft. által elvégzett munka alapján kiállított számla ellenére a ... Kft. semmit nem fizetett meg a ... IV.r. vádlott által képviselt ... Kft. részére. A megrendelõ ... Kft. a beruházás II. ütemére ugyancsak nem fizetett semmit a ... Kft. részére. A ... Kft. nevében ... - ügyvéd útján -
  305. március
  306. napján szólította fel IV.r. vádlottat és cégét 7.803.600 forint+Áfa összeg megfizetésére, melynek eredménytelensége után a Nógrád Megyei Bíróság
  307. szeptember 26-án bocsátott ki fizetési meghagyást a ... Kft-vel szemben. A ... Kft. által
  308. április 3-án, illetve
  309. szeptember 14-én kiállított számlában foglalt 474,8 m2 bontási munka, illetve 4400 m3 föld kitermelésével szemben a ... által képviselt ... Kft. a ... Kftvel
  310. október 14-én kötött szerzõdés alapján ténylegesen csak 1465 m3 földet termelt ki és szállított el, illetve a bontási munkát is csak 89,4 %-ban végezte el, azaz mindösszesen 443,424 m2 épületet bontott el. Erre tekintettel a ... Kft. és a ... Kft. között létrejött alvállalkozói szerzõdés szerzõdésszerû teljesítés hiányában történt megszûnésekor a ... Kft. mindösszesen a bontási munkával kapcsolatban 443,424m2x7000 Ft+áfa=3.724.762 forintra, a földkitermeléssel kapcsolatban 1465x1000 Ft+áfa=1.758.000 forintra, ezeken a címeken mindösszesen 5.482.762 forintra+ a nem vitatott betontörmelék elszállítása okán bruttó 96.000 forintra, azaz mindösszesen 5.578.762 forint vállalkozói díjra volt jogosult az általa kiállított számlában szereplõ 9.364.320 forinttal szemben. A IV.r. vádlott által elõlegként átadott 700.000 forint beszámításával a ... Kft. jogos díjigénye 4.878.762.- forint. ... IV.r. vádlott tehát alappal vitatta a ...

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.