A határozat elvi tartalma: A csapadékvíz elvezetésének önkényes megváltoztatását kifogásoló kérelem kapcsán a hatóságnak csak a kérelemben foglaltakat kell vizsgálnia, azon túlmenő kérdésekre hivatalbóli eljárási kötelezettség nincs. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.201/2014/4.szám A Kúria a dr. K É ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. (mindketten: szám alatti lakosok) felpereseknek a Baranya Megyei Kormányhivatal alperes ellen csapadékvíz elvezetés tárgyában hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a személyesen eljáró beavatkozó, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján meghozott 7.K.27.138/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Pécsi Közigazgatási és 7.K.27.138/2013/
- számú ítéletét hatályon felperesek keresetét elutasítja. Munkaügyi Bíróság kívül helyezi és a Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperesek és a beavatkozó által lakott városrészen a terep lejtése folytán a csapadékvíz a Bor utcából a Panoráma utcára folyik. A Panoráma utcában sem vízelvezető árok, sem zárt csapadékcsatornahálózat kiépítésre nem került. A felperesek az ingatlanukon jogerős építési engedély alapján lakóépületet építettek, amely építési engedélyhez adott út- és csapadékvíz-kezelői hozzájárulást a Pécs Holding Zrt. azzal a kikötéssel adta meg
- május 12-én, hogy a bejáró lejtésviszonyait úgy kell kialakítani, hogy arról a csapadékvizek a közútra folyjanak. Az ingatlanon keletkező egyéb csapadékvizet zárt tározóba vezetik, az így összegyűjtött csapadékvizet ellocsolják, elszikkasztják, a csapadékvíz közterületre nem kerül. A beavatkozó és más ingatlantulajdonosok
- május 14-én intézkedést kértek a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Arra hivatkoztak, hogy a felperesek a csapadékvíz elvezetését megváltoztatták, a csapadékvizek az ingatlanaikra jutnak, kárt okoznak. A kérelmet további intézkedés céljából a hatóság áttette a Pécs Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez, aki - megismételt eljárásban helyszíni szemlék foganatosítását követően a
- október 12-én kelt 09-9/3239-4/
- számú határozatával amelyet a kötelezettség teljesítésére kiszabott határidő vonatkozásában a 099/3239-5/
- számú határozatával kiegészített - kötelezte a felpereseket az általuk /3, /3 hrsz-ú közút földrészletek, valamint a közös tulajdonukban álló /2 hrsz-ú telek hrsz-ú közúthoz csatlakozó déli nyúlványa, továbbá a /2 hrsz-ú telek területén történt - csapadékvíz lefolyási viszonyok önkényes megváltoztatását eredményező - műszaki beavatkozások megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására. Megállapította, hogy a felperesek a csapadékvíz lefolyást önkényesen, engedély, hozzájárulás és műszaki jóváhagyás nélkül megváltoztatták, mert a /3, /3, hrsz-ú közutak felperesi telekkel határos szakaszán kiemelt útszegély jellegű, betonozott magasítást, a /3 hrsz-ú közút területén víznyelő aknát építettek, ennek folytatásaként a /2 hrsz-ú telek nyúlványa alatt, kb. 5,5 m hosszban kiépített rácsos folyókán, ahhoz a szomszédos /2 hrsz-ú beépítetlen telek területén csatlakoztatott, 3,5 m hosszúságú, terepszint alatti csőátereszen keresztülvezetve, betonba ágyazott kitorkolló fejet létesítettek. Ezzel a felperesek a közutakon összegyűlő csapadékvizet rávezették a /2 hrsz-ú telekre, azt eláztatták, a víz továbbfolyt a beavatkozó ingatlanára kárt okozva. A felperesek a határozat ellen fellebbeztek, amelyben elismerték, hogy a csapadékvíz lefolyási viszonyának megváltoztatására azért voltak kénytelenek, mert az utcában korábban építkezők önkényesen megváltoztatták a csapadékvíz lefolyását, ezért ők azt kívánták megakadályozni, hogy a csapadékvíz a felperesi telekre jusson. Az alperes a
- december 20-án kelt II-B-5/958-6/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben arra hivatkoztak, hogy a vízlefolyási viszonyok megváltoztatását az ingatlanuk védelme érdekében végezték el. Állították, hogy a hatóság nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, mert nem vizsgálta, hogy más ingatlantulajdonosok mikor és milyen körülmények között változtatták meg a csapadékvíz lefolyását. Álláspontjuk szerint szükséges lett volna ezen ingatlantulajdonosoknak az ügybe történő bevonására, továbbá ellenük hivatalból is eljárást kellett volna indítani. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, mert álláspontja szerint az alperes a helyi önkormányzatokról szóló 199o. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8.§
(1)bekezdése folytán fennálló feladatkörének ellátása során a tényállást nem teljes körűen tárta fel. A hatóságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a felperesek részéről miért volt szükség a csapadékvíz elvezetés megváltoztatására. Vizsgálni kellett volna továbbá azt is, hogy a felpereseknek a csapadékvíz elvezetést megváltoztató építési tevékenysége és más ingatlantulajdonosoknak a víz lefolyásának önkényes megváltoztatására tett intézkedései miként változtatták meg a csapadékvíz lefolyását. Jogsértően járt el a hatóság, amikor csak és kizárólag a felpereseket kötelezte a műszaki beavatkozások megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására. Az eljárásba a többi ingatlantulajdonost is be kellett volna vonni és vizsgálni kellett volna a csapadékvíz kezelésének megoldására végzett műszaki beavatkozásokat. Ezeknek a körülményeknek a vizsgálatát és a tények tisztázását az új eljárásra a hatóság számára előírta. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
(1)bekezdését, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 25.§
(1)bekezdés b) pontját. Kifejtette, hogy a tényállást teljes körűen tisztázta. A bejelentők beadványában foglaltak kivizsgálása volt az eljárás tárgya, így a beadvány tartalma határozta meg azt a személyi kört is, amely érintett volt az adott jogvitában. A beadvány tartalma alapján azt kellett vizsgálni, hogy a felperesek által végzett műszaki beavatkozások megváltoztatták-e a csapadékvíz lefolyását és azzal a közterületen összegyűlő csapadékvizet továbbvezették-e a beavatkozói és más ingatlanokra. Mindebből következően a hatóságnak nem kellett vizsgálni a Panoráma utcában olyan, más ingatlantulajdonosok által a csapadékvíz elvezetést érintően végzett műszaki beavatkozásokat, amelyek az adott ügyben a kérelmezők által nem voltak panaszlottak és hivatalból sem kellett vizsgálni a teljes Panoráma utcai csapadékvíz elvezetési módozatokat. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor olyan tényállási elemek vizsgálatát hiányolta, amely nem volt az eljárás tárgya. A beadvánnyal nem érintett tulajdonosi kör nem volt az adott eljárásban ügyfélnek tekinthető. A bíróság az új eljárásra az ügy eldöntése szempontjából relevanciával nem bíró tények vizsgálatát rendelte el. A felperesek felülvizsgálati hatályban tartását kérték. ellenkérelmükben a jogerős ítélet A beavatkozó a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt állapította meg, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott. Az eljárás tárgya az érintett ingatlantulajdonosok által 2012. május 14-én előterjesztett intézkedés iránti kérelem volt, amely a felperesek által kivitelezett, a csapadékvíz elvezetését befolyásoló műszaki beavatkozásokat kifogásolta, azok jogszerűségét vitatta, azt állítva, hogy a felperesek a csapadékvizet továbbvezették az ingatlanaikra. A hatóságnak ennek a beadványnak a tartalmi vizsgálata kapcsán csak a beadványban foglalt felperesi ingatlanon végzett műszaki beavatkozásokat kellett felderítenie és ennek eredményeként a csapadékelvezetés módjának önkényes megváltoztatását kellett vizsgálnia. A hatóság ezért a vizsgálódási körét nem lépte túl, amikor csak a felperesi ingatlan kapcsán vizsgálódott és csak a felperesek által végzett engedély nélküli műszaki beavatkozások jogszerűsége tárgyában foglalt állást. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a Korm.r. 25.§
(1)bekezdés b) pontjába és a Pp. 206.§
(1)bekezdésébe ütközően olyan tények vizsgálatának hiányát rótta az alperes terhére, amely tények vizsgálata nem volt az eljárás tárgya és azokat nem is kellett sem kérelemre, sem hivatalból vizsgálnia a hatóságnak. Az eljárás tárgya ugyanis nem a Panoráma utca csapadékvíz-elvezetési rendszerének vizsgálata volt, hanem kizárólag az a körülmény, hogy a felperesek végeztek-e az ingatlanukon engedély nélkül olyan műszaki beavatkozást, amely a csapadékvíz lefolyási viszonyokat úgy változtatta meg, hogy azok nem a közterületre, hanem a beavatkozói és további ingatlanokra juttatták a csapadékvizet az építési engedélyhez kiadott út- és csapadékvíz-kezelői hozzájárulással ellentétben. A felperesek maguk sem vitatták - sőt elismerték - a fellebbezésükben azt, hogy útszegélyt, kitorkollást építettek, amely megakadályozta, hogy a csapadékvíz az ingatlanukra folyjon a közterületről. Így a csapadékvíz koncentráltan rávezetésre került a szomszédos ingatlanra, és a beavatkozói és a további ingatlanokra és ott kárt okozott. Mindebből következően megállapítható volt, hogy a határozatban foglalt kötelezés jogalapját a felperesek a fellebbezésükben elismerték, azt keresetükben sem kifogásolták, beismerték, hogy végeztek olyan műszaki beavatkozásokat, amelyre nem rendelkeztek engedéllyel. A csapadékvíz elvezetésének módját önkényesen, engedély, hozzájárulás nélkül megváltoztatták olyan módon, hogy az nem a közterületre, hanem a szomszédos ingatlanra került átvezetésre. Mindebből következően a hatóság jogszerűen hozott olyan határozatot, amellyel a felpereseket kötelezte ezeknek a műszaki beavatkozásoknak a megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására. A felperesek a keresetükben a tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztását, további ügyfeleknek az eljárásba való bevonását, illetve az eljárás hivatalból történő lefolytatásának hiányát alaptalanul kifogásolták, mert hatósági eljárás hivatalból történő lefolytatását nem követelhetik, az eljárás kérelemre indult, a hatóságnak a bejelentés tartalmát kellett megvizsgálnia és csak abban a körben kellett tényállást megállapítania és határozatot hoznia, amely a kérelemmel érintett volt. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperesek keresete megalapozatlan, ezért a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperesek alaptalan keresetét a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján elutasította. A pervesztes felperesek a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a Pp. 82.§
(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek az alperes jogi képviselettel felmerült és a kifejtett munkával arányban állóan megállapított elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Az alperesi beavatkozó az elsőfokú eljárás során költséget nem igényelt, a felülvizsgálati eljárás során költsége nem is merült fel, ezért részére elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megállapítását a Kúria a Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján mellőzte. A pervesztes felperesek a Pp. 78.§
(1)bekezdése, 82.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, dr. Rothermel Erika sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Márton