Pfv.20586/2014/8 – Kúria

(1)Pfv.IV.20.586/2014/8.szám A Kúria a dr. Cziráki és dr. Icsu Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Icsu Róbert pártfogó ügyvéd) által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a dr. Domé Judit ügyvéd által képviselt Budapest Főváros XXII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala I. rendű, valamint a dr. Kiss Tibor Zoltán ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala II. rendű alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 36.P.21.821/

1. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.120/2013/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül egyetemlegesen az I.-II. rendű alpereseknek személyenként 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 583.600 (ötszáznyolcvanháromezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket és a felpereseket képviselő pártfogó ügyvéd díját teljes egészében az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesek kereseti kérelmükben a Ptk.
4. §

(1)bekezdése és a Pp.

1. §-a alapján az alperesek kártérítési felelősségének megállapítását, valamint az I.r. alperes II.r. alperes által helybenhagyott határozatával kiszabott építésügyi bírság megfizetése alóli mentesítésüket kérték. Kereseti kérelmüket arra alapították, hogy a felperesek építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be a .. szám alatti áruház négy lakásból álló lakóházzá való építésére, átalakítására, amellyel kapcsolatban az I.r. alperes helyszíni szemlét tartott. Ennek során megállapította, hogy a felperesek már megkezdték az építkezést, ezért azt leállította. Okafogyottság miatt elutasította az építési engedély iránti kérelmet és fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására kötelezte az alpereseket. Ezt a kérelmet a felperesek
2. február 21-én benyújtották. Az I.r. alperes
3. március 2-án ismételt helyszíni szemle során rögzítette, hogy a korábbi leállított állapothoz képest az épületet tovább építették, így
4. április 20-án az I.r. alperes fennmaradási és továbbépítési engedélyt adott a felpereseknek és ugyanakkor kelt határozatával 5.836.000 forint építésügyi bírsággal sújtotta a felpereseket. A II.r. alperes
5. december 15-én kelt határozatával helybenhagyta az I.r. alperes határozatát, megállapítva, hogy az építésügyi bírság megfizetésére kötelező határozat jogszerű és megalapozott volt. A felperesek a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát is kérték, amely keresetet a Fővárosi Bíróság
6. október 21-i 14.K.31.389/2009/
7. számú ítéletével elutasított. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek jelen perben előterjesztett keresetét elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperesek az első helyszíni szemlét követően jogellenesen folytatták az építési tevékenységet. Ezt rögzítette a fennmaradási és továbbépítési engedélyt megadó, felperesek által meg nem támadott határozat is. A fennmaradási engedély önmagában igazolja a szabálytalan építkezést, az
8. évi LXXVIII. törvény
9. §

(1)bekezdése értelmében pedig a megadásával egyidejűleg az építésügyi bírságot is ki kellett szabni. A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per során nem lehet vitássá tenni a közigazgatási eljárás tartalmát, a bírság számításának módját, mivel ezzel kapcsolatban a felperesek a közigazgatási eljárásban előterjesztettek jogorvoslatot. Az I.r. alperes a bírságot kiszabó határozatot a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hozta meg, ezt a határozatot a II.r. alperes helybenhagyta és a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróság is megállapította, hogy jogszerűen alkalmazták a rendelet 3. §

(1)bekezdésében, valamint az 1-

1. számú mellékletben foglaltakat. Ezért mellőzni kellett a felperesek által indítványozott szakértői bizonyítást. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy az I.-II.r. felperesek az elsőfokú perköltség megfizetésére egyetemlegesen 15 napon belül kötelesek. Az ítélőtábla kifejtette, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélethez kötve van, azzal ellentétben nem állapíthatja meg, hogy a közigazgatási eljárásban a hatóság részéről kártérítésre alapot adó jogszabálysértés történt. A PK
2. számú állásfoglalás szerint, ha a károsult közigazgatási pert indított és abban pervesztes lett, ugyanazon az alapon kártérítés iránt már nem indíthat sikeresen újabb pert. A felperesek keresete tartalmát tekintve nem megállapítási, hanem marasztalási típusú kereset, amely burkoltan a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Amennyiben a keresetet megállapítási keresetnek kellene tekinteni, abban az esetben annak a Pp.
3. §-ában meghatározott feltételei nem állnak fenn, mert a felperesek nem jogosultak kártérítésre. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsősorban a jogszabálysértő határozatok hatályon kívül helyezését, az alperesek kártérítési felelősségének megállapítását és az alperesek határozataival megállapított építésügyi bírság megfizetése alól a felperesek mentesítését kérték. Másodlagosan az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára kötelezését kérték, amelynek keretében indítványozták, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek kártérítési felelősségét és mentesítse a felpereseket a jogerősen kiszabott bírságok alól. Vitatták az építésügyi bírságot kiszabó határozat jogszabálynak megfelelő voltát. Álláspontjuk szerint nagyságrendekkel alacsonyabb bírságot kellett volna az alpereseknek kiszabniuk. Állításuk szerint nem végeztek olyan munkálatokat, amiért az alperesek kiszabták a bírságot. Keresetük jogalapjaként a Ptk.
4. §

(1)bekezdését jelölték meg. Előadták, hogy módosított keresetüket a Pp.

1. §-a alapján megállapításra irányuló keresetként terjesztették elő. A felperesek teljesítést nem kérhetnek, mert az I.r. felperes nyugdíjára van letiltás érvényben a folyamatban levő végrehajtási eljárásban, azonban az 5.836.000 forint és járulékai teljes összeg letiltása nem történt meg. Jogszabálysértőnek tartották, hogy az elsőfokú bíróság több bizonyítási indítványuknak nem adott helyt, így az igazságügyi építésügyi szakértői bizonyítást nem rendelte el. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában való fenntartását kérték. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felperesek azt tekintették kárnak, hogy az alperesek a közigazgatási eljárás eredményeként bírságot szabtak ki, amelynek összegét eltúlzottnak tartották. A felperesek által a kereset tárgyává tett magatartást, a bírság kiszabását a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróság már jogerős ítéletével elbírálta. E döntés illetve az alperesek határozatának jogellenessége egy polgári perben nem vizsgálható és nem állapítható meg. Így nem kerülhet sor a felperesek bírság megfizetése alóli mentesítésére. Olyan polgári jogi lehetőség nincs, hogy a polgári bíróság mentesítse a felpereseket a bírság megfizetése alól. A Ptk.
2. §-a, illetve a Ptk.
3. §-a alapján nem lehet azt polgári perben megállapítani, hogy a hatóság a bírság kiszabásával kárt okozott. Maga a bírság kiszabására vonatkozó tevékenység nem olyan jogellenes és felróható magatartás, amely a közigazgatási jogkörben okozott kártérítés alapjául szolgálhat. Helyesen foglalt állást a jogerős ítélet abban a kérdésben is, hogy a Pp.
4. §-ában meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában megállapítás iránti kérelem előterjesztésének nem volt helye. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
5. §

(3)bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdése és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)és

(5)bekezdése szerint kötelezte a felpereseket az alperesek felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesek költségmentessége folytán az állam viseli. A Kúria a Pp.
2. §

(2)bekezdésének megfelelően határozott a felpereseket képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről. Budapest,

1. október
2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő