B.247/2013/6 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú Bíróság Balassagyarmaton, a

1. év január hó
2. és február hó
3. napján tartott nyilvános folytonos tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: … vádlott – … bűnös: hivatali visszaélés bûntettében (
4. évi IV. tv.
5. § I. és II. fordulata) A törvényszék ezért 100.- (Egyszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500.- (Kettőezer-ötszáz) forintban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 250.000.- (Kettőszázötvenezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén napi tételenként kell egy – egy nap fogházban letöltendő szabadságvesztésre átváltoztatni. A vádlott köteles az államnak megfizetni – a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására és számlaszámára – az eddig felmerült 1.300.(Egyezerháromszáz) forint bűnügyi költséget. Indokolás: A Salgótarjáni Nyomozó Ügyészség a
6. október
7. napján kelt B. 29/Nyom.63/
8. számú vádiratával egy rendbeli, az
9. évi IV. törvény
10. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat … rendőr főhadnagy vádlott ellen. A törvényszék kihallgatta … vádlottat, ... és ... tanúkat, meghallgatta a ... által a telefonbeszélgetésekről rögzített CD adathordozót, ismertette a nyomozás során keletkezett iratokat és az általa felvett bizonyítási eljárás eredményeként a vádiratival lényegében egyezően az alábbi tényállást állapította meg: … vádlott az általános iskola után elvégezte a gimnáziumot és érettségi vizsgát tett. Ezt követõen a Rendõrtiszti Fõiskolán tanult tovább,
11. évben bûnügyi szaknyomozó képzettséget szerzett és tiszti rendfokozatba nevezték ki.
12. év óta hivatásos rendõr, amely során volt járõr, körzeti megbízott, ügyeletes, majd megbízott csoportvezetõ és
13. november
14. napjától Járõr- és Õrszolgálati alosztályvezetõ.
15. június 8-tól
16. február 4-ig a ... Rendõr-fõkapitányság ellenõrzési szolgálatához volt vezényelve, ezt az idõt leszámítva rendõri szolgálatát a ...i Rendõrkapitányság állományában teljesítette. Havi jövedelme – a pótlékokkal együtt – 210-220 ezer forint. Nõtlen családi állapotú, élettársi kapcsolatban él. Vagyona egy kb. 18,4 millió forint értékû szécsényi ingatlan. Adóssága az ingatlanra felvett banki és BM kölcsön, valamint biztosítási díj kb. havi 70 ezer forint összegben. A vád tárgyává tett cselekmény megvalósítása után állásából felfüggesztették, azóta a havi jövedelme kb. 108 ezer forint. Büntetve nem volt, kitüntetés nincs. A vádlott az élettársa személyére – foglalkozására, jövedelmére és vagyoni viszonyaira – vonatkozó kérdésekre történõ válaszadást megtagadta. … ...i lakos … r. fõhadnagy vádlott személyes ismerõse.
17. február 15-én 13 óra 50 perc körüli időben a ...i Rendőrkapitányság járőre – … r. ftörm. járőrvezető, ... r. őrm. járőrtárs – ...ben, a ... utcában intézkedett a ... forgalmi rendszámú gépkocsival elkövetett közlekedési szabálysértés miatt ...tel szemben. Az intézkedő rendőrök szándéka az volt, hogy … eljárás alá vont személlyel szemben helyszíni bírságot szabjanak ki, amit közöltek is ...tel. A helyszíni bírságolásról a nyomtatványt ... járőrtárs töltötte ki, miközben – 13 óra 58 perckor – … az általa ...tól ... hívószámú mobiltelefonján és segítségét kérte azért, hogy ne kelljen bírságot fizetnie. A vádlott 14.00 órakor felhívta beosztottját, ... járőrvezetőt az elöljárói engedélyével magánál tartott ...-as számú mobilján és tájékoztatást kért az általa tervezett intézkedésről azért, hogy személyes ismerősének, ...nek ne kelljen bírságot fizetnie. ... járőrvezető közölte a vádlottal, hogy a helyszíni bírság nyomtatvány már ki van töltve. Ekkor … felismerte, hogy a … érdekében tett beavatkozásának folytatása túl sok adminisztratív feladattal járna, ezért annak további folytatásától elállt és erről ...et a 14 óra 2 perckor történt visszahívása során tájékoztatta. A vádlott ... számú mobiltelefon készülékén történt beszélgetéseket a Pesti Központi Kerületi Bíróság
18. Ti. 0584/2/
19. Tük. számú engedélye alapján a … Szolgálata rögzítette. … vádlott a törvényszék tárgyalásán tett vallomása során (
20. sz. Tjkv. 3-
21. oldala) elismerte a ...tel és ... járõrvezetõvel történt beszélgetések megtörténtét és azok tartalmát sem vitatta. Vallomása szerint nem állt szándékában a rendõrjárõr intézkedésébe … érdekében beavatkozni, csupán tájékozódni kívánt azért, mert tudja azt, hogy a járõrvezetõ és az intézkedés alá vont személy egy községben, egymástól kb 300 méterre lakik és tudni szerette volna, a járõr hogyan végzi munkáját. Nem állt szándékában a helyszíni bírság semmissé tétele annak ellenére, hogy erre a lehetõsége meg lett volna. Tudja azt, hogy az intézkedésbe nincs joga beleszólni, mert az intézkedõ járõr jogosultsága az, hogy milyen szankciót alkalmaznak. A vádlott a nyomozás során gyanúsítottkénti kihallgatása során tett vallomásában (nyom. ir. 172-
22. oldal) a bűnösségét tagadta, a telefonon történt beszélgetéseket elismerte, az intézkedő járőrvezető felhívását három okkal magyarázta. Eszerint azért hívta fel a járőrvezetőt, mert tudta, hogy … és ... falubeliek. Másodsorban azért, mert … régi ismerőse, egy csapatban fociztak. Ismeri … apját is, aki ...ben a ... Önkormányzat vezetője, aki részéről panasz várható az intézkedéssel szemben. Érdeklődésének harmadik oka az volt, hogy a ... ...i jegyzőtől bejelentés érkezett a ...i Rendőrségre amiatt, mert a roma kerékpárosokat a rendőrök indokolatlanul bírságolják. ... tanú az intézkedő rendőrjárőr vezetője, aki a törvényszék tárgyalásán történt kihallgatása során (
23. sz. Tjkv. 10-
24. oldala) már csak arra tudott visszaemlékezni, hogy ...ben, a ... úton, az OTP mellett intézkedtek és ennek során helyszíni bírságot szabtak ki. A nyomozás során tett vallomásainak ismertetése után azokat fenntartotta és kiegészítette. ...t a nyomozás során
25. május 7-én, majd
26. július 17-én hallgatták ki tanúként. Az első kihallgatás során tett vallomásában (nyom. ir.
27. oldala) határozottan állította, hogy nem emlékszik olyanra, hogy valaki azzal kereste volna meg, hogy nem kellene megbüntetni az illetőt. Arra sem emlékezett, hogy az intézkedés során volt-e telefonhívása. A második kihallgatása során (nyom. ir.
28. oldala) már emlékezett arra, hogy a rendőri intézkedése során volt telefonhívása, azonban a beszélgetés szövegének ismertetése után is határozottan állította azt, hogy ...nek nem volt vele szemben befolyásolási szándéka. ... tanú a rendőri intézkedés során mint járőrtárs a helyszíni bírsággal kapcsolatos nyomtatványt állította ki. A törvényszék tárgyalásán tett vallomása (
29. sz. Tjkv. 15-
30. oldala) során csupán arra tudott visszaemlékezni, hogy a vádbeli napon szolgálatban volt. A nyomozás során tett vallomását (nyom. ir. 139-
31. oldala) ismertetés után is fenntartotta; nem emlékszik arra, hogy ... járőrvezető mondott volna neki valamit … telefonhívása után. A ... Osztálya kivonatot készített a ... r. főhadnagy ...-as hívószámán
32. február 15én történt telefonbeszélgetésekről (nyom. ir. 21-
33. oldalig). A törvényszék a beszélgetésekről készült kivonatokat ismertette, az azokat tartalmazó CD lemezeket a
34. február 7-én tartott tárgyaláson meghallgatta. Ezekből megállapítható, hogy ...-as számon. … főhadnagy
35. február 15-én 14.00 órakor a ...-as számról felhívta ... főtörzsőrmestert a ...-as számon, majd
36. február 15-én 14 óra 02 perckor ...et a ...-ös számon. Az első beszélgetés során … az alábbiakat közölte ...rel; „Figyelj má, itt vagyok az OTP-nél, megálltam egy fél pillanatra és most itt az izé, itt a Kollégáid megállítottak, hogy nem tudnál nekem segíteni, hogy ne kelljen fizetni büntetést” (nyom. r.
37. oldal). A második beszélgetés során ...megkérdezte ...től; „mit terveztek intézkedni?” Az erre adott válasz: ,,...egy helyszíni bírság lesz tízezerért. Szerintem még jó is járt vele.” ...közbeszólt; ,,Biztos?” ... erre adott válasza: ,,Biztos? Ne legyen?” (nyom. ir.
38. oldala). A továbbiakban ... közölte, hogy a kolléga már meg is írta a csekket is, mire … az alábbiakat közölte: ,,Hát akkor nem tudunk vele mit csinálni”. A harmadik beszélgetés során ...közölte ...tel a ...től hallottakat és azt hogy „Legközelebb rögtön, rögvest izé, mert látod, hogy szóltam azon nyomban hívtam őket” (nyom. ir.
39. oldala). A törvényszék a fenti bizonyítékok alapján nem fogadta el ...vádlott védekezését és az azt erősítő ... tanú azon vallomását, miszerint nem történt befolyásolás
40. február 15-én 14 óra körüli időben, ...tel szemben történt rendőri intézkedés során, mert a lehallgatott telefonbeszélgetések tartalma azt cáfolja. Azokból egyértelműen megállapítható, hogy a vádlott és ... járőrvezető közötti beszélgetés ...nek a ...hez intézett kérése után történt és annak célja az volt, hogy … a helyszíni bírság alól mentesüljön. A törvényszék a vádlott védekezésével és ... tanú vallomásával szemben a fenti bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szolgálatban lévő … r. főhadnagy vádlott hivatali helyzetével visszaélve,
41. február 15-én 14.00 órakor azért hívta fel ... r. főtörzsőrmestert a rendőri intézkedése közben, hogy személyes ismerősének, ...nek ne kelljen a közlekedési szabálysértése miatt rendbírságot fizetnie, így mentesüljön az általa megvalósított szabálysértés miatt alkalmazandó következmények alól. A törvényszék elfogadta a vádlottnak a személyi részben lévő adatokra vonatkozó – kétségbe nem vont – vallomását. A ... tulajdonában lévő, ... hívószámú mobiltelefon … által történt kölcsönkéréssel kapcsolatos adatot a törvényszék a ...i Nyomozó Ügyészség Nyom. 63/
42. számú,
43. június
44. napján készült feljegyzése alapján (nyom. ir.
45. oldal) állapította meg. … r. fõhadnagy vádlott az
46. évi IV. tv.
47. §
48. pontja szerinti hivatalos személy, aki hivatali kötelességét azért szegte meg, illetõleg hatáskörét azért lépte túl, hogy ezzel ...nek jogtalan elõnyt szerezzen azáltal, hogy a helyszíni bírság mellõzésével mentesüljön az általa elkövetett közlekedési szabálysértés hátrányos következményei alól. A vádlott ezzel megvalósította az
49. évi IV. törvény
50. § I. és II. fordulata szerinti hivatali visszaélés bûntettét. A törvényszék ezért a Be.
51. §-a valamint
52. § /1/ és /2/ bekezdése alapján bûnösnek mondta ki a hivatali visszaélés bûntettében. A hivatali visszaélés befejezettnek tekintendő annak ellenére, hogy amikor … vádlott felismerte azt, hogy a cselekményének folytatása túl sok adminisztrációs tennivalóval járna és emiatt már nem kérte azt a járőrvezetőtől, hogy a helyszíni bírsággal kapcsolatban kitöltött iratot rontottra vegyék, cselekményével felhagyott, így a jogtalan előny szerzése – az hogy … mentesül a helyszíni bírság megfizetése alól – nem következett be, nem érinti a hivatali visszaélés bűntettének befejezettségét. Az állandónak tekinthető bírói joggyakorlat szerint ugyanis „A bűncselekmény kísérlete kevéssé gyakorlati, mert a kötelességszegés mozzanatával a cselekmény be is van fejezve. Akkor lehetséges kísérlet, ha a kötelességszegés fokozatosan, több lépésben valósítható meg.” (Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára II. kötet 580/
53. oldal
54. pontja). A most vizsgált esetben nem merült fel a fokozatosan, több lépésben történő megvalósítás kérdése, ezért a hivatali visszaélés bűntettének kísérlete sem. Az elkövetéskor hatályos
55. évi IV. tv.
56. §-a a hivatali visszaélés bűntettére 2 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
57. július
58. napjával hatályba lépett a Büntető Törvénykönyvről szóló
59. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), amelynek
60. § /2/ bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. A törvényszék ezért vizsgálta azt, hogy a vádlott cselekménye a Btk. szerint is bűncselekmény-e és az alapján van-e lehetőség annak enyhébb elbírálására. A törvényszék e vizsgálat alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott cselekménye a Btk. szerint is bűncselekmény, arra a
61. § 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. A szabadságvesztés büntetés legrövidebb tartama az
62. évi IV. tv.
63. § /2/ bekezdése szerint két hónap, míg a Btk.
64. §-a szerint három hónap, amiből az következik, hogy az új Btk. alapján a vádlott cselekménye nem teszi lehetővé az enyhébb elbírálást. A törvényszék ezért a vádlott cselekményét az elkövetéskor hatályos
65. évi IV. törvény büntető anyagi jog szabályainak alkalmazásával bírálta el. A törvényszék a büntetés kiszabása körében súlyosítóként értékelte a vádlott terhére azt, hogy cselekményét vezetői beosztásával visszaélve valósította meg és ezzel egyben a rendőri hivatásba vetett közbizalmat veszélyeztette. Enyhítőként értékelte a vádlott javára – kisebb súllyal, mert a hivatásos rendőri szolgálat előfeltétele a büntetlen előélet – azt, hogy büntetve nem volt és az általa a jelen cselekmény miatt történt felfüggesztés folytán elszenvedett egzisztenciális joghátrányt. A törvényszék nem értékelte a vádlott javára a ténybeli elismerést, mert az nem terjedt ki a bűnösség beismerésére. A törvényszék a fenti bűnösségi tényezők együttes értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy ...vádlottal szemben az
66. évi IV.
67. §-ában meghatározott büntetési célok elérése érdekében nem szükséges a Btk.
68. §-ban meghatározott szabadságvesztés büntetés alkalmazása. A hivatali visszaélés bűntette büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, az
69. évi IV. tv.
70. § /3/ bekezdése lehetőséget biztosít a szabadságvesztés büntetés helyett enyhébb büntetés kiszabására. A törvényszék az
71. évi IV. tv.
72. § /1/ bekezdésében meghatározott büntetéskiszabási elvek figyelembe vételével úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben a büntetési célok elérése érdekében az
73. évi IV. tv.
74. §/3/ bekezdésének alkalmazásával pénzbüntetés kiszabás szükséges. A pénzbüntetés napi tételeinek számát az
75. évi IV. tv.
76. § /3/ bekezdésében meghatározott tétel keretein belül úgy határozta meg, hogy az igazodjon az elbírált cselekmény és a vádlott társadalomra veszélyességéhez, míg az egy napi tétel összegét az
77. évi IV. tv. /3/ bekezdése szerinti törvényi minimumban. A törvényszék az egy napi tétel összegének meghatározásakor figyelembe vette a vádlott – személyi részben szereplő – vagyoni, jövedelmi és személyi viszonyait. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén vonatkozó rendelkezés az
78. évi IV. tv.
79. § /1/ és /2/ bekezdésen alapul. A törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki a terhére rótt bűncselekmény elkövetésében, ezért a Be.
80. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Balassagyarmat,
81. év február hó
82. napján Dr. Lente István sk. a tanács elnöke Az aláírásban akadályozott Pauman Mária Magdolna és Nemszilaj Katalin ülnökök helyett is.