Pfv.21309/2013/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az eredményes jogérvényesítéshez a fél elővásárlási jogának nem csak annak megsértésekor, hanem akkor is fenn kell állnia, amikor a jogsértésre hivatkozva pert indít és kéri a jogkövetkezmények levonását. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.309/2013/10.szám A Kúria a dr. Palka Sándor Ügyvédi iroda, ügyintéző: dr. Palka Sándor pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Korchmáros Somogyi Gábor ügyvéd által képviselt I. r., II. r., a Fóris, Schneider, Szép, Zaccomber Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Zaccomer János ügyvéd által képviselt III. r., a személyesen eljárt IV. r., V. r., VI. r., VII. r., meghatalmazott által képviselt VIII. r., a személyesen eljárt IX. r., X. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV. r., XV. r., XVI. r., XVII. r., XVIII. r., XIX. r., XX. r., XXI. r., XXII. r., XXIII. r., XXIV. r., XXV. r., XXVI. r., XXVII. r., XXVIII. r., XXIX. r., XXX. r., XXXI. r., XXXII. r., XXXIII. r., XXXIV. r., XXXV. r., XXXVI. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Városi Bíróságon 12.P.21.686/

1. szám alatt folyamatban volt és a Törvényszék 2.Pf.20.345/2013/
2. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. - II. - III. r. alperesek részére személyenként 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban teljes egészében pervesztes pártfogó ügyvédjének díja a felperes terhén marad. felperes A le nem rótt 590.000 (ötszázkilencvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az II. r. alperes
3. október
4. napján elcserélte a 7 hrsz. alatti ingatlan 40/21068 tulajdoni hányadát az I. r. alperessel a 5 hrsz. alatti ingatlan 4000/901100 tulajdoni hányadára. A szerződő felek
5. október 17-én kérték a földhivataltól a tulajdonjog változás átvezetését az ingatlan-nyilvántartásba. A csereszerződés alapján a földhivatal tévedésből a 7 hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lapjára - széljegyként - az I. r. alperes helyett a III. r. alperes egyik jogelődjét a M. Kft. jegyezte fel. A III. r. alperes
6. február 22-én levélben jelezte a hibát a földhivatalnak amely
7. november 14-én az okirat alapján rendelkezett az I. és II. r. alperesek tulajdonjoga bejegyzéséről az ingatlan-nyilvántartásba. A II. r. alperes és a T. B. Kft. a
8. október 20-án
9. január 8-án és a
10. július 13-án kelt adásvételi szerződésekkel tulajdoni hányadokat idegenített el az 5 és a 7 hrsz. alatti ingatlanokból az I. r. alperes részére. Az alperes
11. október 26-ától kezdődően már nem rendelkezik tulajdoni hányaddal a perbeli ingatlanokon. A felperes keresetében kérte az I. és II. r. alperesek közötti csereszerződés érvénytelenségének a megállapítását, mert álláspontja szerint a szerződés jogszerűen a II. r. alperes és a M. Kft. között jött létre, a csereszerződés jogszabályba ütközött, jogszabály megkerülésére irányult, valamint színlelt. Kérte továbbá elővásárlási joga folytán a
12. október 20-án,
13. január 8-án és
14. július 13-án kelt adásvételi szerződések vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását is azzal, hogy az ajánlatokat elfogadja, így a szerződések - azonos tartalommal - közte és az eladó között jöttek létre. Kérte továbbá a tulajdoni hányadok kiürítését, birtokába bocsátását, továbbá a tulajdonjoga ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését és az alperesek kötelezését mindezek tűrésére. Az I., II., III., V., VII., és X. r. alperesek a kereset elutasítását kérték, a többi alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a III. r. alperes nem kötött csereszerződést a II. r. alperessel, mert az ténylegesen az I. és II. r. alperesek között jött létre, akiknek megvolt a valós szerződéskötési akaratuk. A csereszerződés alapján a felperesnek nem állt fenn elővásárlási joga az I. r. alperessel szemben, a szerződés így nem ütközött sem jogszabályba, sem a jóerkölcsbe, azt nem jogszabály megkerülésének a szándékával kötötték és színleltnek sem volt tekinthető. Elővásárlási joga hiányában a felperes nem hivatkozhat a szerződés vele szembeni hatálytalanságára sem és a szerződések érvényessége és hatályossága folytán a további kereseti kérelmek sem lehettek megalapozottak. Hivatkozott az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felperesnek már a kereset benyújtásakor hiányzott a perbeli legitimációja, mert csak
15. október
16. napjáig állt fenn tulajdonjoga az ingatlanokon, ezért az esetleges elővásárlási jogának az érvényesíthetőségét ezt követően már elveszítette. Az elővásárlásra való megsértésekor és a (EBH
17. P.5.) jogosultságnak ugyanis az elővásárlási jog per alatt végig fenn kellett volna állnia. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében annak helyes indokai alapján hagyta helyben. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra tekintettel kifejtette, hogy a felperesnek tulajdonostársként állt fenn elővásárlási joga, a földhivatali iratokból megállapíthatóan pedig a földhivatal tévedésből jegyezte fel széljegyként az I. r. alperes helyett a cégnevétől csak egy betűvel különböző M. Kft.-t. A felperesnek tehát már a szerződés megkötésekor sem állt fenn elővásárlási joga a szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőségeken, míg a szerződés érvénytelenségén alapuló kereset eleve nem lehetett megalapozott, mert az kizárólag a nem létező elővásárlási jog megsértésén alapult. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság utasítását új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint elképzelhetetlen, hogy az I. r. alperes és a földhivatal dolgozói nem észlelték, hogy a M. Kft. és a II. r. alperes közötti csereszerződést figyelmen kívül hagyták. Úgy kerültek befogadásra adásvételi szerződések, hogy az I. r. alperesnek nem volt tulajdonjoga a 9067 hrsz. alatti ingatlanon és elmaradt a tulajdonostársak elővásárlási jog gyakorlására való felhívása. A földhivatal a két cég nevét egy levélbe foglalt megkeresésre kicserélte, de azt a három adásvételi szerződés utáni időre széljegyezte, ezért a felperes elővásárlási joga fennállt. A földhivatal és az eljárt jogi képviselők túl sok hibát követtek el az eljárás során és ennek folytán sérült a közhitelesség elve, valamint megsértettek több magánjogot és érdeket. A jogerős ítélet tévesen nem állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletének jogsértését abból eredően, hogy a felperest nem megállapodás alapján, hanem tulajdonosként illette meg az elővásárlási jog. El kellett volna fogadni a felperes által bizonyítottnak, hogy a csereszerződés nem az I. és II. r. alperesek, hanem a II. r. alperes és a M. Kft. között jött létre, mert így a jogerős ítélet téves tényállást vett alapul döntése meghozatalakor. A III. r. alperes
18. február 22-én kérte a széljegyzésről szóló határozat kijavítását, ezért az elsőfokú bíróságnak be kellett volna szereznie azokat a határozatokat, amelyeket a felperesnek nem adtak ki a földhivatal részéről. Téves iktatás nem történt, a széljegyen a csereszerződés szerinti felek kerültek feltüntetésre. A másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet a IV. r. alperes nyújtotta be a földhivatalhoz, mert annak beadása ténylegesen a M. Kft. részéről történt. A további földhivatali iratok beszerzésének elmaradása tehát a tényállás tisztázatlanságát eredményezte. A csereszerződés a felperes álláspontja szerint azért is érvénytelen, mert az eredetileg érvényesen és hatályosan a II. r. alperes és a M. Kft. között jött létre. A hivatkozott elvi határozat csak a megállapodás alapján fennálló elővásárlási jogra vonatkozik, ezért az nem alkalmazható a felperes törvényen alapuló jogosultsága esetére. A Ptk. nem írja elő, hogy a felperes elővásárlási jogának fenn kellene állnia a per teljes folyamán ezért ilyen feltételt elvi határozat sem követelhet meg, a magyar jogrendszer pedig nem precedenseken alapul. Az I., II. és III. r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A jogerős ítélet az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárt és helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le, azokkal a Kúria is egyetértett, jogszabálysértés nem történt. Az elsőfokú bíróság által beszerzett földhivatali iratokból kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy a csereszerződés az I. és II. r. alperesek között jött létre. A csereszerződés és az ugyanezen felek által benyújtott tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem a földhivatal
19. október 17-i érkeztető bélyegzőjével ellátva állt rendelkezésre. A felperes - a jogutód III. r. alperes tagadásával szemben - semmivel sem bizonyította, hogy a II. r. alperes és a M. Kft. között szerződés jött volna létre, vagy a M. Kft. szerződő fél lett volna a csereszerződésben és ilyen szerződésről a földhivatali eljárás során sem határoztak. A hivatkozott széljegy erre vonatkozóan nem bizonyíték, a földhivatali eljárás, illetve egy széljegyzés szerződést nem hoz létre. A földhivatali iratokból megállapítható volt az is, hogy a széljegyzésre valóban tévesen került sor, ezért - mivel azt a földhivatalnak hivatalból is észlelnie kellett volna a kijavításhoz nyilvánvalóan elegendő volt az erre figyelmeztető felhívó levél. A csereszerződés tehát a felperes által hivatkozott okokból nem lehetett érvénytelen és nem volt megállapítható, hogy a M. Kft. ilyen jellegű szerződést kötött volna. A földhivatali eljárás, az eljárás jogszerűségének a vizsgálata nem képezte ennek a pernek a tárgyát, így lényegtelen az, hogy hogyan és miért került sor erre a földhivatal által sem vitatott elírásra. A másodfokú bíróság - helyesen - kijavította az elsőfokú bíróság indokolását annyiban, hogy a felperest az elővásárlási jog - a Ptk.
20. §-ának