A határozat elvi tartalma: Szerződésből eredő kártérítési igény esetén a kár és a károkozó szerződésszegése (jogellenes magatartása) közötti okozati összefüggést is a károsultnak kell bizonyítania. Pfv.V.21.298/2014/
- A Kúria a dr. Tomor Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Árnyasi Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszéken 7.G.40.576/
- szám alatt folyamatban volt és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.466/2014/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati rendelkezését hatályában fenntartja. kérelemmel támadott Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 800.000 (Nyolcszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 3.356.700 (Hárommillió-háromszázötvenhatezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes részben pályázat útján nyert támogatásból gázmotorgenerátorral működő erőművet kívánt létesíteni, amelyben az alperes által ... térségében termelt alacsony fűtőértékű földgáz eltüzelését tervezte. A megtermelt villamosáramot a kötelező áramátvétel keretében kívánta értékesíteni a ... hálózatán keresztül. Az erőmű földgázellátásának biztosítása érdekében
- szeptember 24-én földgáz-adásvételi előszerződést kötött az alperessel. Ezt követően
- október 15-én a beruházás első ütemére,
- április 02-án pedig a második ütemére támogatási szerződést kötött a .... A beruházás teljes megvalósításához a felperesnek hitelfelvételre is szüksége volt.
- június 17-én ezért 562.406.809 forint kölcsönösszeg erejéig kölcsönszerződéseket kötött a ... Zrt-vel. A kölcsön folyósításának feltételei közé tartozott, hogy a felperes benyújtsa az erőmű teljes kapacitásához szükséges inert gáz biztosítására vonatkozóan az alperessel megkötött szerződését, valamint az áram kötelező átvételére vonatkozó, a ... Zrt-vel a villamosenergia értékesítése, a ... Zrt-vel pedig a csatlakozás, illetve az üzemvitel érdekében létrejött szerződéseket. Az alperes
- augusztus 02-án megtagadta a végleges földgázadásvételi szerződés megkötését. A ... pedig a
- szeptember 15én kelt határozatával - annak szükségtelenségére hivatkozva elutasította a felperes kötelező villamos energia átvétel mennyiségének meghatározására irányuló kérelmét. Mindezeket követően a ... Zrt.
- október 12-án a hitelnyújtáshoz szükséges feltételek teljesítésének hiányára hivatkozással felmondta a kölcsönszerződéseket, és így a beruházás megvalósítása meghiúsult. A felperes módosított keresetében 1.300.413.840 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a beruházás azért hiúsult meg, mert az alperes jogos ok nélkül elzárkózott a végleges földgáz-adásvételi szerződés megkötésétől. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 33.567.330 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes jogos ok nélkül tagadta meg a végleges adásvételi szerződés megkötését, ezért a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §-a folytán alkalmazandó
- §
(2)bekezdése alapján igényt tarthatott az ezzel összefüggésben felmerült kára megtérítésére. A kártérítési igény eredményes érvényesítéséhez azonban a felperesnek az alperes szerződésszegése mint jogellenes magatartás, valamint a kára mellett a kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggést is igazolnia kellett volna, bizonyítási kötelezettségének azonban e vonatkozásban a perben sikerrel nem tett eleget. A kölcsön folyósításának ugyanis a földgázellátásra vonatkozó szerződés megkötésén kívül a kötelező áramátvételre vonatkozó megállapodás bemutatása is feltétele volt. A ... elutasító határozata folytán azonban a felperes ilyen megállapodással sem rendelkezett. Azt pedig a per során nem bizonyította, hogy a szükséges bankkölcsönhöz e megállapodás hiányában is hozzájutott volna, illetőleg a beruházást egyébként meg tudta volna valósítani. Az okozati összefüggés bizonyítottságának hiányára tekintettel ezért a keresetet el kellett utasítani. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezésének helybenhagyása iránt a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 339. §
(1)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 221. §
(1)és
(2)bekezdését. Érvelése szerint a beruházás meghiúsulását a másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben az idézte elő, hogy az alperes jogos ok nélkül megtagadta a földgáz-adásvételi szerződés megkötését. A megvalósítani kívánt erőmű ugyanis földgáz felhasználásával működött volna, a gázellátás hiányában tehát a beruházást semmiképp nem lehetett volna megvalósítani. Erre figyelemmel annak, hogy nem kötött megállapodást a kötelező áramátvételre vonatkozóan, a beruházás meghiúsulása szempontjából nem volt jogi jelentősége. A ... egyébként is már azt követően hozta meg az elutasító határozatát, hogy az alperes szerződésszegése bekövetkezett, és így az erőmű megvalósítása meghiúsult. Megjegyezte, hogy az erőmű által termelt villamos energiát kötelező áramátvétel hiányában is értékesíteni tudta volna. Sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság az okozati összefüggés körében kifejtett álláspontját kellően nem is indokolta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Szerződésszegésből eredő kártérítési igény érvényesítése esetén a Ptk. 318. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 339. §
(1)bekezdése értelmében a kár, a károkozó fél szerződésszegése mint jogellenes magatartás, valamint a kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés bizonyítása a károsult kötelezettsége, a károkozó viszont kimentheti magát a kártérítési felelősség alól annak igazolásával, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az okozati összefüggés körében a felperesnek a perben - a másodfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően - azon kívül, hogy a végleges földgáz-adásvételi szerződés megkötésének elmaradása szerepet játszott a beruházás meghiúsulásában, azt is bizonyítania kellett, hogy a beruházás megvalósításának egyéb, az alperes érdekkörén kívül eső feltételei teljesültek, vagyis a beruházás az alperes szerződésszegésének hiányában megfelelően megvalósítható lett volna. Ha ugyanis a felperes a beruházást egyébként sem tudta volna megvalósítani, a kár az alperes szerződésszegésével nem hozható jogilag releváns okozati összefüggésbe. A rendelkezésre álló bizonyítékok kizáróan nem lehet megállapítani. alapján azonban ezt kétséget A beruházás pénzügyi fedezetének biztosításához szükséges bankkölcsön igénybevételének ugyanis a földgázellátásra vonatkozó megállapodás létrejöttén kívül további feltételei is voltak, e feltételek közül pedig a felperes a kötelező áramátvételre vonatkozó megállapodás megkötését nem vitásan nem tudta teljesíteni. Azt pedig a felperes a perben nem bizonyította, hogy a beruházás finanszírozását ennek hiányában is biztosította volna, vagyis a földgázellátás hiányán kívül a beruházás megvalósításának nem volt semmilyen akadálya. A felperes egyébként a beruházás leállításáról nem közvetlenül 2010. augusztus 02-át követően, tehát akkor döntött, amikor az alperes bejelentette, hogy elzárkózik a végleges földgázértékesítési szerződés megkötésétől, hanem csupán 2010. októberében, azt követően, hogy a ... meghozta a kötelező áramátvételt érintő elutasító határozatát, a ... Zrt. pedig felmondta a kölcsönszerződéseket. Mindezekre tekintettel tehát - a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően - kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a tervezett beruházás az alperes szerződésszegésének hiányában megvalósult volna. A kár és az alperesi szerződésszegés közötti okozati összefüggés ezért nem igazolható; a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül rendelkezett a kereset teljes elutasításáról. Nem sértette meg a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségét sem. A jogerős ítélet indokolása maradéktalanul megfelel a Pp. 239. §-a folytán a másodfokú eljárásban is megfelelően alkalmazandó Pp. 221. §-ában meghatározott követelményeknek. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni. Budapest,
- november
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Mária s.k. bíró