Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.108/2014/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Patyi Renáta ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe felperesnek - a dr. Zeisz Ottó ügyvéd (fél címe 2) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen jóhírnév megsértése miatt indított perében a Kaposvári Törvényszék
- május
- napján kelt, 15.P.21.414/2013/
- számú ítélete ellen a felperes által
- és 21., az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja az alábbiak szerint: - Mellőzi annak megállapítását, hogy az alperes az általa szerkesztett .... honlapon megjelent „Csalók, visszaélők vagy tisztességes, becsületes hozzáállás? I....com" cikkhez tartozó hozzászólásokban szereplő „csalók" kifejezés megjelentetésével megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. - Mellőzi az alperes elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezését. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 104.000 (egyszáznégyezer) forint, míg kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 24.000 (huszonnégyezer) forint feljegyzett fellebbezési részilletéket a Magyar Állam javára, az illetékes állami adóhatóság felhívására, az ott írt időben és módon. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 31.750 (harmincegyezer-hétszázötven) forint másodfokú eljárásban felmerült részperköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felperes neve Sz...ban bejegyzett gazdasági társaság, amelynek a képviselője B.S, üzemelteti az i....com és i....com domainneveken keresztül elérhető honlapot. E honlapon a társaság 30 napig ingyenes hirdetési lehetőséget biztosít ingatlanhirdetések feladására, ezen időszakot követően a hirdetések díjkötelessé válnak. Az alperes üzemelteti, illetőleg domain használója az .... nevű honlapnak. E honlapon a „Csalók, visszaélők vagy tisztességes, becsületes hozzáállás? I....com" címmel cikk jelent meg, amelyhez több hozzászólás kapcsolódott.
- november
- napján 17:29 órakor „Mindjárt itt a tárgyalás, jó lenne tudni, hogy nyert-e valaki pert ezek ellen a mocskok ellen" tartalmú hozzászólás után alperes válasza 17:43 órakor a következő volt: „Csalók, az biztos.". A felperes módosított keresetében azt kérte, állapítsa meg a bíróság, hogy a fenti kijelentésekkel az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait, valamint kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Az alperes elsődlegesen a polgári per tárgyalásának felfüggesztését kérte a felperes törvényes képviselője, B.S ellen folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes cég létezik, és annak képviseletére B.S jogosult. Állította, hogy a felperes által sérelmezett kijelentések nem a felperesre, hanem a B.S által képviselt másik cégre, az E... E... Ltd.-re vonatkoznak. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az általa szerkesztett .... honlapon megjelent „Csalók, visszaélők vagy tisztességes, becsületes hozzáállás? I....com" cikkhez tartozó hozzászólásokban szereplő alábbi kifejezések megjelentetésével megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát: „Csalók, az biztos. Írta alperes". „Csalók, az biztos. Írta a.... Mindjárt itt a tárgyalás, jó lenne tudni, hogy nyert-e valaki pert ezek a mocskok ellen". Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 80.000 forint részperköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 60.000 forint, míg az alperest, hogy fizessen meg 36.000 forint feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket a Magyar Állam javára külön felhívásra. A törvényszék ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes a
- április 14én kelt sz nyelvű cégkivonattal igazolta létezését, annak VII. pontja szerint képviselője B.S. A keresetlevélhez csatolt, korábbi keltezésű cégkivonat és annak magyar nyelvű fordítása, valamint az utóbb benyújtott sz nyelvű cégkivonat egybevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy a cég létezik, és a társaság nevében B.S törvényes képviselő jogosult eljárni. Az elsőfokú bíróság a polgári per tárgyalásának felfüggesztését nem találta indokoltnak a Pp.152.§-ának
(1)bekezdésére tekintettel, mivel a büntetőeljárás a felperes törvényes képviselője, mint természetes személy ellen folyik, a jelen polgári per tárgya pedig a gazdasági társaság jóhírneve, így a két eljárás alanya nem ugyanaz. A Kaposvári Törvényszék 23.P.20.205/2012/8. szám alatti ítéletéből megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által sérelmezett kijelentések nem csak az E... Ltd.-t, hanem a felperes gazdasági társaságot is érintik, mindkét cégre vonatkoznak. Kifejtette a Ptk.78.§-ának
(1)és
(2)bekezdése alapján, hogy a felperes gazdasági társaság nem köteles tűrni jóhírnevének megsértését. A „csalók" és a „mocskok" kifejezéseket durván sértőnek, a véleménynyilvánítás szabadságát túllépőnek értékelte, ezért a Ptk.84.§-ának
(1)bekezdés a) pontja alapján az ítélet rendelkező részében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét a fenti kijelentésekkel. Ugyanakkor a Ptk.84.§-ának
(1)bekezdés e) pontja, valamint a Ptk.339.§-ának
(1)bekezdésében írt feltételek hiánya miatt a felperes nem vagyoni kártérítés iránti igényét elutasította. A felperes ugyanis a Pp.164.§-ának
(1)bekezdésében írt bizonyítási kötelezettségének a tájékoztatás ellenére nem tett eleget, így nem bizonyította, hogy az alperes jogellenes magatartásával összefüggésben kára, illetőleg milyen összegű kára keletkezett. A perköltségről a Pp.81.§-ának
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az elsőfokú ítélettel szemben mindkét fél fellebbezéssel élt. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte olyképpen, hogy a keresetének teljes egészében adjon helyt a bíróság. Előadta, hogy tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság a jogszabályokat, és nem tett különbséget vagyoni és nem vagyoni kár között. Állította, hogy az alperes tevékenysége a felperes cég ellen nagyságrendileg és összegszerűen is meghatározható károkat okozott, de ez az anyagi kártérítés körébe tartozik. A nem vagyoni kártérítés összegét sem bizonyítani, sem pontosan meghatározni nem lehet. Hivatkozott az új Ptk.-beli sérelemdíj jogintézményének elveire, miszerint a jogsértés megvalósulását vélelmezni kell, ezért annak bizonyítását nem lehet megkövetelni. Kérte köztudomású tényként elfogadni, hogy az alperes magatartása a felperesnek kárt okozott. Előadta, a személyiségi jogok jellemzője éppen az, hogy pénzben mérhetetlenek. Állította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem konkrétan, csak általánosságban hívta fel a figyelmét a bizonyítási teherre, így a felperes nem tudta, hogy pontosan milyen bizonyítást vár el tőle a nem vagyoni kár tekintetében a törvényszék. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletét kérte hatályon kívül helyezni, és az elmaradt konkrét tájékoztatás miatt a törvényszéket a per újabb tárgyalására utasítani. Az alperes fellebbezésében szintén az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság teljes egészében utasítsa el a felperes keresetét. Előadta, hogy a felperes általános társadalmi megítélése rossz. Hivatkozott az elsőfokú eljárás során csatolt, a G.V.V-nak
- december
- napján kelt VJ-122183/
- számú határozatára, amely szerint a felperes cég a fogyasztókkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, így a jelen per tárgyát képező hírnévrontás csupán a versenyhivatal határozatában írt tényállításokra, adatközlésekre korlátozódott. Az értékítélet, mivel nem önkényes, nem jelenthetett hírnévrontást. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a G.V éppen a felperes cég eljárása miatt terjesztette elő a károsultak több tízezres számára tekintettel első közérdekű keresetét a Fővárosi Törvényszékhez, amely első fokon valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a felperes által alkalmazott általános szerződési feltételek több vonatkozásban jogsértőek, és emiatt érvénytelenek. A felperessel szembeni negatív társadalmi értékítélet - állítása szerint visszaköszön a Fővárosi Ítélőtábla más ítéleteiben is. Hivatkozott emellett a Pécsi Ítélőtábla előtt Pf.VI.20.776/
- számon folyamatban volt peres eljárás anyagára a felperes tevékenységével kapcsolatban. Mindemellett a N... 1970-33/2013/H. számú határozatát is felhívta, amelyben 8.500.000 forint adatvédelmi bírsággal sújtotta a felperest tevékenysége miatt. Kiemelte, hogy e határozat indokolása szerint a felperes „egy postaládacég", és a felperes tevékenysége miatt a törvényes képviselőjével, B.Sal szemben 40.000 oldalas vádirat került benyújtásra. A vádirat tartalma szerint 6.000 fő érintett, és mindösszesen 109.000.000 forintot fizettek ki az érintettek a felperes részére. Mindebből következően az alperes álláspontja szerint a büntetőeljárás kimenetele a jelen polgári peres eljárás érdemét is érinti. Mindezek okán - álláspontja szerint - a „csalók" és „ezek a mocskok" kifejezések nem lépték túl a véleménynyilvánítás szabadságát, a felperes megítélését, jóhírnevét nem sértették. Továbbra is állította, hogy a kijelentéseknek a felperes nem alanya, azok nem rá vonatkoznak, hanem az E... E... Ltd.-re. Felhívta a figyelmet arra, hogy B.S - aki a felperes és az E... E... Ltd. képviselője ugyanezen kommentek miatt saját nevében, mint magánszemély, valamint az E... E... Ltd. képviselőjeként is peres eljárást folytatott az alperessel szemben. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a megjelent szövegek időpontját és összefüggését nem vizsgálta, így véleménye szerint a
- augusztus 12-én megjelent hozzászólásból, amelyben valóban a felperes név szerepelt, azonosította a bíróság a
- november 28-án megjelent hozzászólás alanyát. Ez álláspontja szerint olyan távoli időpont és összefüggés, amelynek alapján nem mondható ki az, hogy a „csalók" és „mocskok" kifejezés a felperesre vonatkozna. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a jogsértés megállapítására vonatkozóan. Felhívta a figyelmet arra, hogy a G.V által indított közérdekű keresetben hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla „megsemmisítette", mint ahogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság által hozott elmarasztaló határozatot is. Állítása szerint az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van folyamatban. Kiemelte, hogy a felperes ügyvezetőjét nem marasztalták el bűncselekmény miatt, az eljárásokat a konkurensek indították a felperessel, illetőleg a felperes képviselőjével szemben, s ennek oka éppen az alperes által lehetővé tett negatív vélemények közzététele volt. Ezzel szemben hivatkozott arra, hogy a Fogyasztóvédelmi Hivatal az alperest marasztalta el valótlan adatok terjesztése miatt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sérelemdíj jogintézménye és szellemisége az új Ptk. hatályba lépése előtt indított perekben nem alkalmazható. A felperes nem vagyoni kárának felmerülését és összegét nem bizonyította, enélkül pedig a nem vagyoni kártérítés nem ítélhető meg az EBH2006.1398., valamint az EBH2000.
- eseti döntések értelmében. Hivatkozott arra, hogy a felperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Állította, hogy a felperes és a felperesi ügyvezető társadalmi megítélése már a hozzászólások alperesi közzétételét megelőzően is kifejezetten rossznak volt minősíthető, így a nem vagyoni kártérítésnek sem reparációs, sem prevenciós funkciója nem lehet. Ezt támasztja alá a G.V, valamint a N... határozat is. A felperes fellebbezése alaptalan, az alperes fellebbezése részben alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást nagyobb részben helyesen állapította meg, és abból helyes jogszabályok alapján túlnyomórészt helytálló jogi következtetést vont le. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével nem mindenben értett egyet, ezért azt részben megváltoztatta a Pp.253.§-ának
(2)bekezdése alapján. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletében megállapított tényállást pontosítja, kiegészíti az alábbiakkal: A jelen peres eljárás előzményét képezték a Kaposvári Törvényszék előtt P.20.328/2011., P.20.730/
- és P.20.205/2012., P.20.035/2012., valamint a P.20.745/
- szám alatt folyamatban volt peres eljárások. B.S a korábbi perek felperesének, a ...-szigeteken bejegyzett E... E... Ltd. ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégnek, mind pedig a jelen per felperesének, a felperes, szintén ingatlanközvetítéssel foglalkozó gazdasági társaságnak a törvényes képviselője. Az alperes a M...nek elnöke. Az alperes az E... E... Ltd. és a felperes ingatlanhirdetési tevékenységét nem tartotta tisztességesnek, ezért az .... honlapon közzétette az „Csalók, visszaélők vagy tisztességes, becsületes hozzáállás? I....com" címmel a vitaindító cikkét, melyben a fenti két cég általa megtévesztőnek tartott tevékenységére kívánta felhívni a fogyasztók figyelmét. A vitaindító cikkhez hozzászólásokat várt. A
- augusztus 12-i „Pofonfa" nevű hozzászóló kommentje a következőket tartalmazza: „A döntést mindenkinek magának kell meghoznia az, E... E... Ltd., a felperes, E... E... Ltd. Company, kula-bula offshore cégecskével szemben!" (Somogy Megyei Bíróság 23.P.20.730/2011/
- szám). A cikkhez tartozó #
- sorszámú bejegyzés - amely
- november
- napján 17:29 órakor kelt - szerint „Anonim" nevű hozzászóló kommentjében a következőket írta: „Mindjárt itt a tárgyalás, jó lenne tudni, hogy nyert-e valaki pert ezek a mocskok ellen." Erre a válasz
- november 28-án 17:43 órakor B.Btól: „Csalók, az biztos." (Kaposvári Törvényszék 23.P.20.730/2011/
- sorszám). A fentiekre tekintettel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor arra a következtetésre jutott az alperes védekezésével szemben, hogy a „csalók" és „mocskok", felperes által sérelmezett kifejezések nem csak a korábbi perben felperesként eljárt E... E... Ltd.-re, hanem a jelen per felperesére, a felperes Gazdasági társaságra is vonatkoztak. Mivel a felperes önálló jogalany, Sz...ban bejegyzett gazdasági társaság, így jóhírnevének megsértése miatt saját nevében külön is indíthatott pert az E... E... Ltd.-től és az őket képviselő B.Stól elkülönülve. A jelen per felperesének, a felperes-nak a jogképességét a felperes által csatolt cégkivonat igazolja. A cégkivonat VII. pontja szerint a felperes képviselője továbbra is B.S (Kaposvári Törvényszék P.21.414/2014/
- és
- sorszám alatti iratai). A hozzászólások szövegösszefüggései, valamint szóhasználata (többesszám) alapján egyértelmű, hogy a vitaindító cikk után írt kommentek nem csupán az E... E... Ltd.-re, hanem a jelen per felperesére, a felperes gazdasági társaságra is vonatkoztak, azt az egyik hozzászólás név szerint is említi. Az alperes ezzel ellentétes érvelését az ítélőtábla sem találta megalapozottnak. Az alperes a felperes magatartásának általános negatív társadalmi megítélését állította, és csatolta a G.V, valamint a N... határozatait. A peres felek a felperes tevékenységét érintő, a G.V és a N... határozatai alapján indult bírósági eljárások végeredményére csupán utaltak - ellentétes tartalommal -, azonban sem a bírósági határozatokat nem csatolták, sem azok konkrét ügyszámát nem jelölték meg, így azokat az ítélőtábla figyelembe venni nem tudta. Ugyanakkor a másodfokú bíróság megítélése szerint azok a jelen perben döntő jelentőséggel nem bírtak. Ugyanígy nem bírt jelentőséggel a jelen per elbírálása szempontjából a B.Sral, mint a felperes törvényes képviselőjével szemben indult büntetőeljárás. A jelen polgári per tárgyát ugyanis két kifejezés: a „csalók" és „mocskok" vizsgálata, illetőleg jelentőségének felmérése képezte a felperesre vonatkoztatva. A Ptk.78.§-ának
(2)bekezdése alapján ugyanis a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az alperes, mint az .... honlap üzemeltetője nem vitásan felelősséggel tartozik az ott mások által elhelyezett tartalmakért, amennyiben azok sértő jellegűek, mégsem moderálja, illetőleg távolítja el őket felhívás ellenére. Ellenkező esetben kifejezésre juttatja, hogy egyetért a jogsértő tartalommal. Ebben az esetben megvalósítja a Ptk.78.§-ában írt jóhírnévsértést (BDT2013.2904.). Nem volt vitás a perben, hogy a
- augusztus és november hónapokban írt kommenteket az alperes csupán a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.776/2012/
- számú,
- március
- napján kelt ítéletének kézbesítését követően távolította el, annak ellenére, hogy a jóhírnéve megsértése miatt az alappert már 2011 szeptemberében megindította az E... E... Ltd., akit a felperessel együtt érintettek a negatív tartalmú hozzászólások. A jelen per tárgyát képező, kifogásolt kijelentések, „csalók", „mocskok" nem tényállítások, hanem véleményt fejeznek ki. A „csalók" kifejezés hétköznapi értelemben nem azt jelenti, hogy a Büntető törvénykönyvben írt csalás bűncselekmény tényállását valósította meg az érintett személy, hanem azt, hogy tisztességtelenül járt el a másik féllel szemben, a másik fél helyzetét kihasználta a saját javára. Éppen azért, mert a szövegösszefüggésből egyértelmű, hogy nem bűncselekmény elkövetésével vádolta a kommentelő a felperes céget, az ítélőtábla sem tartotta indokoltnak a polgári per felfüggesztését a felperes cég törvényes képviselőjével, B.Sral szemben indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig. A csalás ugyanis itt nem tényállítás, így a valóság bizonyításának nincs helye. A bíróságnak a véleményekkel összefüggésben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kijelentések túllépik-e a szabad véleménynyilvánítás korlátait, azaz kirívóan durvák, bántóak, lekicsinylőek-e, mert kizárólag ebben az esetben valósítják meg a jóhírnév megsértését (BH2003.407., BDT2012.2740.). A véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja - igazságtartalmára tekintet nélkül az emberi méltóság, becsület és jóhírnév, ahogyan arra az Alkotmánybíróság a 36/
- (VI.24.) AB számú határozatában rámutatott A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.952/2012/
- számú ítéletében kifejtette, hogy az emberek „lehúzására", „átverésére", „lenyúlására" vonatkozó, illetve a bűncselekmény gyanúját is felvető közlések a hozzászólóknak a felperes tevékenységéről alkotott véleményét jelentik. Miután a felperes gazdasági tevékenységét félrevezetőnek, tisztességtelennek minősítő hozzászólások való tényeken alapulnak, a Kúria indokolása szerint a személyiségvédelmet nem alapozzák meg. Az E... E... Ltd.-re vonatkoztatva a Kúria már megállapította, hogy a „trükkös, lenyúlásra szakosodott fantomcégecske" minősítés személyiségi jogi jogsértést, jóhírnévsértést nem valósít meg. A felperes által sérelmezett „csalás", „csalók" kifejezés lényegében szinoním a „lehúzás", „átverés", „lenyúlás" Kúria által már értékelt magatartásával. A Kúria véleményét osztva az ítélőtábla a jelen esetben a „csalók" kifejezést a felperes vonatkozásában nem tartotta jóhírnévsértőnek. Ugyanakkor - amint azt a Pécsi Ítélőtábla a Pf.VI.20.776/2012/
- számú ítéletében már rögzítette - a „mocskok" kifejezés kirívóan bántó, megalázó, ezért személyiségi jogsértést, így jóhírnévsértést megvalósítónak találta. Az ítélőtábla korábbi álláspontját fenntartva, a „mocskok" kifejezést a jelen esetben is jogsértőnek ítélte. Ebben a vonatkozásban az elsőfokú bíróság véleményét osztotta. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság a Ptk.84.§-ának
(1)bekezdés a) pontja szerint ezért csupán a „mocskok" kifejezéssel összefüggésben tartotta megállapíthatónak a jóhírnévsértést, a „csalók" kifejezésre vonatkozóan azonban azt mellőzte. Egyetértett viszont az ítélőtábla a törvényszék és az alperes álláspontjával abban, hogy a felperes a személyiségi jogsértés miatt őt ért károsodás okozati összefüggését és a kár mértékét nem bizonyította - tájékoztatás ellenére. A másodfokú bíróság megítélése szerint a Kaposvári Törvényszék P.21.414/2013/9. sorszámú jegyzőkönyvének 5. oldalán írt tájékoztatás és felhívás megfelel a Pp.3.§ának
(3)bekezdésében írt feltételeknek, azaz az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs ok. A felperes nem bizonyította, hogy az alperes magatartásával összefüggésben őt kár érte, illetőleg milyen mértékű, milyen összegű kár érte. Sérelemdíj új Ptk.-ban írt 2:52.§-a szerinti szempontokat a jelen eljárásban figyelembe venni még nem lehet, hiszen a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése később lépett hatályba, mint ahogy az alperes a jogsértést elkövette. Általánosságban kijelenthető, hogy a jóhírnévsértés egy cégre nézve anyagilag is meghatározható károkat okoz, azonban a konkrét esetben, az adott tényállás mellett, egyéb adat híján nem vagyoni kártérítés megállapítására az ítélőtábla sem látott alapot a Ptk.339.§-ának
(1)bekezdésében, 355.§-ának
(1)és
(4)bekezdésében, valamint Ptk.84.§-ának
(1)bekezdés e) pontjában írt szempontokat figyelembe véve. Ezért az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a nem vagyoni kártérítést elutasító részében. A pernyertesség-pervesztesség arányáról az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság EBH1999.94. számú eseti döntésben kifejtette, hogy személyiségvédelmi perben több polgári jogi igény együttes érvényesítésekor a pertárgy értékét a kártérítési követelés határozza meg. Amennyiben a kártérítési követelés összege nem haladja meg a meg nem határozható perértéket, akkor az objektív szankciók okán alkalmazható 600.000 forintot, mint meg nem határozható perértéket kell figyelembe venni. A jelen esetben a felperes keresete a megállapítás mellett 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányult. Ezért a fent írt jogelvek alapján a pertárgy értéke meghatározható, az 1.000.000 forint. Ebben a vonatkozásban a felperes pervesztes lett, ezért az elsőfokú eljárási illetéket az 1.000.000 forint alapján számítva teljes egészében a felperes köteles viselni, az alperes illeték viselésére nem köteles. E tekintetben megváltoztatta az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet, és az alperes perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. A másodfokú eljárásban a felperes fellebbezésének perértéke a nem vagyoni kártérítés összegével egyező, azaz 1.000.000 forint volt. Ezzel összefüggésben a felperes másodfokon is pervesztes lett, így a per tárgyi illetékfeljegyzési jogos volta folytán feljegyzett 80.000 forint fellebbezési illetéket teljes egészében a felperes köteles viselni az Itv.74.§-ának
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet (továbbiakban Kmr.) 13.§-ának
(2)bekezdése szerint. A felperes fellebbezésével összefüggésben az alperesnek jár a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A.§-ának
(1)bekezdése szerint számított 31.750 forint ügyvédi munkadíj. Az alperes fellebbezésének pertárgy értéke 600.000 forint volt. A két személyiségi jogsértésre vonatkozó megállapítás mellőzésére irányuló kérelemből az ítélőtábla egy kérelmet teljesített, egyet pedig alaptalannak talált. A Pp.81.§-ának
(1)bekezdése szerint az azonos pernyertesség-pervesztességi arányra figyelemmel a 48.000 forint alperesi fellebbezési illetékből az alperes a fele összeget, míg a másik fele összeget a felperes köteles viselni külön felhívásra. A 600.000 forint pertárgyértékű alperesi fellebbezés kapcsán az ügyvédi munkadíjat fele-fele arányban köteles viselni a két fél, így az kioltja egymást. Ezért a másodfokú eljárásban a felperes köteles fizetni mindösszesen 31.750 forint ügyvédi munkadíjat az alperes részére 15 napon belül. A másodfokú bíróság a fellebbezéseket tárgyaláson kívül bírálta el a Pp.256A.§ának
(4)bekezdése értelmében. P é c s ,
- november
- . Döme Attila s.k. a tanács elnöke, dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró