← Magyarország

Kfv.37555/2013/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított 5 éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani. A tulajdonos az igényét - választása szerint - a fővárosi vagy a kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.555/2013/9.szám A Kúria a .....jogtanácsos által képviselt .....(felperes címe) felperesnek a .....jogtanácsos által képviselt ......(.....) alperes ellen kisajátításra kötelezés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a ......jogtanácsos által képviselt .....(......) I.r. és a ......ügyvéd (.....) által képviselt ......(1196 ......) II.r. alperesi beavatkozók beavatkoztak - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013.május

  1. napján kelt 10.K.30.110/2013/
  2. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 10.K.30.110/2013/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozóknak 30.000-30.000-30.000 (harmincezer-harmincezer-harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A ......helyrajzi számú, természetben a ......szám alatti „kivett lakóház, udvar" ingatlan-nyilvántartási megnevezésű ingatlan tulajdonosa a II.r. alperesi beavatkozó
  5. évtől kezdődően évenkénti gyakorisággal kérelmeket terjesztett elő a felperesnél az ingatlana megvételének felajánlása tárgyában, hivatkozva arra, hogy a kerületi önkormányzat képviselő-testületének 48/2004.(XII.13.) rendelete Kispest Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról (a továbbiakban: KVSZ.)
  6. számú melléklete szerinti szabályozási tervlapon az ingatlanán létesítendő szervízút kialakítását tervezik. Sérelmezte, hogy az ....autópálya zaja és forgalma beleértve a kamion forgalmat is - lakhatását jelentős mértékben akadályozza, zavarja. A
  7. évi beavatkozói kérelem alapján a felperesi önkormányzat polgármestere
  8. július
  9. napján kelt levelében kereste meg az I.r. alperesi beavatkozó közlekedési ügyosztályát és javaslatot tett az ingatlan megvásárlására úgy, hogy a vételárat fele-fele arányban viselné a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat. Az I.r. alperesi beavatkozó közlekedési ügyosztálya válasziratában arról tájékoztatta a felperes polgármesterét, hogy a ...... út meglévő térségi forgalmi rendjének megváltoztatása nem szerepel a főváros érvényben lévő közlekedés-fejlesztési elképzelései között, ezért semmi sem indokolja a kérdéses ingatlan közlekedési célra történő felhasználását. A közlekedésszakmai szempontokat figyelembe véve a terület közös finanszírozással történő megvásárlására vonatkozóan tett javaslatot nem tartja támogathatónak. Miután a II.r. alperesi beavatkozó a
  10. október 13-án kelt levelében ismételten eredménytelenül kérte a kerületi önkormányzattól ingatlana megvásárlását,
  11. december
  12. napján az alperes jogelődjénél az ingatlan kisajátítása iránt terjesztett elő kérelmet. Az alperes a
  13. március
  14. napján kelt ...... számú határozatával az ingatlantulajdonos által beterjesztett kisajátítás iránti kérelmet elutasította, azt idő előttinek minősítette, mivel a megvételre vonatkozó kezdeményezéstől számított öt év még nem telt el. Az ingatlantulajdonos
  15. június
  16. napján ismételten kisajátítás iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az alperes a
  17. augusztus
  18. napján kelt ...... számú határozatával az ingatlantulajdonos által beterjesztett kérelemre kötelezte a ......, hogy a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül a ..... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan kisajátítási kérelmet terjesszen elő. Felhívta az önkormányzat figyelmét, hogy amennyiben a fenti határidőn belül a kisajátítási kérelmet nem terjeszti elő, úgy a kérelmező kérelmére végrehajtásra kerül sor. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes a tényekből a jogszabályoknak nem megfelelő következtetést vont le, amikor a kerületi önkormányzatot kötelezte a kisajátítási eljárás kezdeményezésére, noha a kisajátításra .....kellett volna kötelezni. Utalt a BVKSZ KL közlekedési területek
  19. § /1/ bekezdésében foglaltakra, amely szerint a keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, melyek a főváros közlekedési ellátását biztosító közterületek, telepek, telephelyek és építmények elhelyezésére szolgálnak. A szervízút létesítése nem a kerületi önkormányzat érdekében történt. A KVSZ
  20. számú melléklete az .....autópálya úttestével párhuzamosan egy szervízút építését tartalmazza. Erre azért van szükség, hogy az autópálya által levágott utcát és az egyes (Intézményi) keretövezetbe sorolt ingatlanok megközelíthetők legyenek, az ....keretövezetbe sorolt érintett lakóterület zavarása nélkül. Ezt a tervezési lépést egyértelműen az autópálya építése és a I. keretövezeti besorolás generálta, melyet nem a kerületi önkormányzat hagyott jóvá, tehát nem a kerület érdekében történt. Keresete alátámasztásául a perben benyújtotta .....területés településrendezési igazságügyi szakértő
  21. február
  22. napján kelt magánszakértői véleményét és kifejtette, hogy a szervízút létesítését a .....hibás beruházásainak a káros hatása elhárítása érdekében kellett betervezni. Utalt az EBH 2004.
  23. számú eseti döntésben foglaltakra azzal, hogy az önkormányzati rendelet-alkotás, a rendeletalkotó kisajátításra kötelezhetőségét eredményezheti, de minden estben az eset összes körülménye alapján egyedileg kell vizsgálni a kötelezett személyét. Az alperes nyilatkozata, továbbá az I.r. és II.r. beavatkozó kérelme a kereset elutasítására irányult. alperesi Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  24. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
  25. § /4/ bekezdésére hivatkozott, továbbá idézte a 144/2010.(VII.14.) AB határozat indokolásában foglaltakat. Hivatkozott továbbá az Étv.
  26. § /10/ bekezdésére és /7/ bekezdésére is. Mindezen jogszabályi rendelkezések alapján kiemelte, hogy az alperes helytállóan foglalt állást határozatában akként, hogy az Étv. 30.§ /5/ bekezdésében foglalt 5 éves időtartam figyelemmel az ingatlantulajdonosnak az első alkalommal előterjesztett vételi, kisajátítási kérelmére - eltelt. Kifejtette, hogy a kifogásolt szervízút kialakítását a KVSZ
  27. számú mellékletét képező, a ..... út keleti oldalára vonatkozó kiegészítő előírásokat tartalmazó,
  28. számú mellékletét képező szabályozási tervlapon jelölték. Az EBH 2004.
  29. számú döntés szerint a tulajdonosra hátrányos övezeti besorolásról rendelkező önkormányzati rendelet alapján az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell dönteni arról, hogy ki tekinthető a közérdekű cél kedvezményezettjének. Az Étv.
  30. § /3/ bekezdése értelmében a ......keretein belül a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania. A fővárosi és kerületi önkormányzat megállapodása esetén kisebb területegységre is megállapítható kerületi építési szabályzat. Az elsőfokú bíróság a felperes által csatolt magánszakértői véleményt a fél előadásaként értékelte és részletesen ismertette az abban foglaltakat. Rögzítette, hogy a ...... út lejárójaként a felperesi önkormányzat által betervezett szervízút nem szerepelt az I.r. alperesi beavatkozó fővárosi szabályozási keretövezeti térképén, mégis a ..... út mentén lévő intézményi övezetbe sorolt ingatlanok környezeti terhelésének valamilyen szintű csökkentését hivatott szolgálni. 2010-ben megépült az út mindkét oldalán a zajvédő fal, így a korábban az út mentén fekvő ingatlanok a zajvédő fal mögé kerültek. A megváltozott körülményekre tekintettel a felperesi önkormányzat a KVSZ felülvizsgálatát kezdeményezte a betervezett szervízút vonatkozásában. A .... helyrajzi számú ingatlan az ..... számú részletes rendezési terv alapján a hivatalos helyszínrajz adatainak megfelelően ... lakóövezeti besorolású volt, a 46/1998.(X.15.) Fővárosi Közgyűlési rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT) az ingatlant intézményi (I) keretövezetbe sorolta. A szervízút vagy lehajtó betervezésére a felperesi önkormányzat részéről, az I.r. alperesi beavatkozói önkormányzat általi zajvédő fal megépítése előtt került sor. Mindezen körülmény mindkét önkormányzat érdekeltségét megteremti. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy mindkét önkormányzat érdekeltsége megállapítható, az érdekeltség arányának meghatározása azonban jelenleg idő előtti, az a majdani kisajátítási eljárásban kerül tisztázásra. Hivatkozott az elsőfokú bíróság a kisajátításról szóló 2007.évi CXXIII. törvény, (a továbbiakban: Kstv.)
  31. § /1/ bekezdés b/ pontjában és /2/ bekezdésében, továbbá
  32. § /3/ bekezdésében foglaltakra. Álláspontja szerint, mivel a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezést tartalmazó határozatnál idő előtti az érdekeltség arányának az Étv.
  33. § /6/ és /7/ bekezdéseiben foglaltakra tekintettel történő vizsgálata, ezért a Kstv.
  34. § /3/ bekezdése alapján, amennyiben mind a kerületi, mind a fővárosi önkormányzat érdekeltsége felmerülhet, úgy a kisajátítási hatóság a kisajátítási kérelem benyújtására történő kötelezést bármelyik önkormányzattal szemben jogszerűen előírhatja, aki kisajátítást kérő lehet. A majdani kisajátítási eljárásban kell a részleteket és a tényleges érdekeltséget vizsgálni és tisztázni. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak megváltoztatását kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy nem az a kérdés a jelen perben, hogy kinek az érdekében, hanem, hogy ki miatt következett be a szabályozás kialakítása. Hivatkozott az EBH 2004.
  35. jogesetben foglaltakra. Kifejtette, hogy nem valamilyen kerületi megfontolásból került betervezésre a szervízút, ahogy azt a fővárosi önkormányzat állítja, hanem amiatt, hogy 1985-ben az autópálya bevezető szakasza épült fel a ..... út mentén, a lakóépületek tövében, az épületek előtt, nem a kerület, hanem a főváros tervei alapján és kivitelezésében. Ez a fővárosi beruházás önmagában két problémát gerjesztett. Akadályozta a szabad közlekedést a kerület ezen részén, zsákutcává változtatta a ..... útra kivezető utcákat, továbbá jelentős környezetszennyezést, zajterhelést generált. Ennek a következménye az lett, hogy vagy szervízutat kell létesíteni és az épületeket eltávolítani az autópályától, egyúttal megoldani az intézményi megközelítést, vagy zajvédő falat kell építeni. Ez utóbbinak akkor nem volt realitása, így a főváros és a kerület - és ezt a főváros sem vitatja - közös feladatként, közös tervezéssel, közös költségviseléssel a szervízút megtervezése mellett döntött.
  36. és
  37. évek között azonban a ......mégis megépítette a ..... út mindkét oldalán a zajvédő falat, így a korábbi koncepcióját felülírta, amely következtében a felperes is folyamatba tette a korábbi korlátozások megszüntetését, azaz a KVSZ módosítását. Hangsúlyozta a felperes, hogy az elsőfokú bíróság által is megállapítottan, mindkét önkormányzat érdekeltségét igazolják a körülmények és a bíróság álláspontja is az volt, hogy mindkét önkormányzat érdekeltsége megállapítható. Ebből az álláspontból megítélése szerint csak az az ítéleti döntés következtetett volna, hogy az alperes döntését hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, kötelezve az alperest arra, hogy vizsgálja a fővárosi önkormányzat érdekeltségét is az ügyben. Az alperes, az I. és II.r. alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérelem tárgyaláson történő elbírálását. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. kérte a felülvizsgálati A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le. Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp.
  38. § /2/ bekezdése és
  39. § /2/ bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp.
  40. § /2/ bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A felperes felülvizsgálati kérelmében konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, tartalmilag a .......fennálló érdekeltségét is vizsgálandónak tartotta és ezt hangsúlyozta. A jogerős ítélet indokolásából kitűnően az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta, értékelte és mérlegelte a rendelkezésre állt okirati bizonyítékokat, köztük a felperes által becsatolt magánszakértői véleményt is. Részletesen elemezte az I.r. alperesi beavatkozó érdekeltségét is - ennek hiányát alaptalanul kifogásolta a felperes felülvizsgálati kérelmében. Az elsőfokú bíróság egyértelműen azt állapította meg, hogy a feltárt körülmények mindkét önkormányzat érdekeltségét megteremtik. Ez egybehangzó a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal is, nem volt tehát olyan hiány, mulasztás megállapítható az elsőfokú bíróság eljárása és a jogerős ítélet indokolása vizsgálatakor, amely az eljárás megismétlését megalapozottá és szükségessé tette volna. Egyetértett a Kúria az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontjával is, hogy a két önkormányzat közötti érdekeltségi arány tisztázása a kisajátítási eljárásra tartozik, annak körében kell azt részletesen vizsgálni majd, a felperes a jelen eljárásban felhozott érveit ott kell, hogy felhasználja. Hangsúlyozza azt is a Kúria, hogy a felperes keresete csakis akkor lett volna megalapozottnak tekinthető, ha a kisajátítás kérelmezhetősége körében érdekeltségének teljes hiányát kétséget kizáróan bizonyította volna. A Kstv.
  41. § /3/ bekezdése úgy rendelkezik ugyanis, hogy a kisajátítási hatóság … határozattal kötelezi a kisajátítási kérelem benyújtására azt, aki e törvény szerint kisajátítást kérő lehet. Nem vitásan a felperes, mint kerületi önkormányzat, a kisajátítást kérelmezheti, az érdekeltsége e tekintetben nem zárható ki, így a keresete nem volt megalapozottnak tekinthető. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
  42. § /1/ bekezdésének megfelelően értékelte és mérlegelte a rendelkezésre állt bizonyítékokat, ítélete a vonatkozó anyagi jogszabályi rendelkezéseknek is megfelelt. A jogerős ítélet nem volt jogszabálysértőnek tekinthető a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Kúria a Pp.
  43. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi, I. és II.r. alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp.
  44. § /1/ bekezdés folytán alkalmazandó, Pp.
  45. § /1/ bekezdés és
  46. § /1/ bekezdés szerint kötelezte. A felperes személyes illetékmentességére tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  47. § /1/ bekezdése és
  48. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  49. március
  50. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr.Beniczkyné dr.Kelemen Gyöngyi sk.bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.