Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.65/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A súlyos egészségromlást és maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- június
- napján kihirdetett KB.IV.219/2006/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- június
- napján kihirdetett KB.IV.219/2006/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki súlyos egészségromlást és maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért 7 hónapi fogházbüntetésre, valamint 1 évi és 6 hónapi „B” kategóriájú közúti járművek vezetésétől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, a vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, valamint kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a pótmagánvádló 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, de a törvényes határidőn belül fellebbezést nem jelentett be. A vádlott és védője a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében. A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben a bejelentett fellebbezését fenntartotta. Az elsődleges indítványával kapcsolatban kifejtette, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor védence bűnösségét megállapította. Álláspontja szerint az első fokú ítélet a Be. 351.§
(2)bekezdés b./, c./ és d./ pontjai alapján megalapozatlan, mert a tényállás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, továbbá a bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Kifejtette, hogy védence vallomását az objektívnek tekinthető tanú1 vallomása támasztotta alá, míg az ügy többi tanúja objektívnek nem tekinthető, vagy nem észlelhette megfelelően a baleset körülményeit. A védő beadványában részletesen foglalkozott az elsőfokú bíróság által értékelt bizonyítékokkal, így az eljárás során kihallgatott vádlott és tanúk vallomásával, valamint a két iü. gépjárműszakértő megállapításaival. Álláspontja szerint szakértő1 a véleményét egy alá nem támasztott feltevésre alapította. Kifejtette továbbá, hogy az adott útszakaszra a legnagyobb megengedett sebesség 90 km/h volt, a védence pedig csak 80 km/h sebességgel vezette járművét. Ezért elsődlegesen védencének bizonyítottság hiányában történő felmentésére, másodsorban a vele szemben kiszabott szabadságvesztés pénzbüntetésre történő enyhítésére, valamint a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés mellőzésére tett indítványt. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az írásban bejelentett és indokolt fellebbezését tartotta fenn. A pótmagánvádló jogi képviselője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy nem bűnös és a felmentését kérte. A védő által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A védőnek a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a katonai tanács ítélete részben megalapozatlan a Be. 351.§
(2)bekezdés b./ és c./ pontjai alapján, mert az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, illetve az részben ellentétes az iratok tartalmával. A katonai tanács ugyanis nem rögzítette ítéletében teljes körűen, hogy a vádlott magatartásával mely KRESZ szabályokat szegte meg, nem rögzítette továbbá a vádlott sérüléseit, valamint a rendelkezésre álló iratokkal ellenétesen rögzítette a tényállásban a baleset időpontját. Ezért a másodfokú bíróság a Be. 352.§
(1)bekezdés a./ pontja alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy; „A vádlott magatartásával megszegte a KRESZ 26.§
(4)bekezdésében, valamint 3.§
(1)bekezdés c./ pontjában írt rendelkezéseket is. A baleset eredményeként a vádlott 8 napon belül gyógyuló agyrázódással, a fej horzsolásával, a jobb mellkasfél zúzódásával, valamint a jobb oldali tomportájék zúzódásával járó sérülést szenvedett.” A rendelkezésre álló iratok alapján tényállást annyiban helyesbíti, hogy; „A baleset bekövetkezésének időpontja
- december
- napja.” Egyébként az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során igen részletes, széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, a megvizsgált bizonyítékokat megfelelően értékelte, az eljárási szabályokat betartotta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott védekezésével, valamint az ő vallomását alátámasztó tanú1 vallomásával szemben az ügy egyéb bizonyítékait, így különösen a sértett, valamint tanú2, tanú3, tanú4 és tanú5 vallomásait fogadta el a tényállás alapjául. Az ő vallomásaikat támasztotta alá iü. gépjárműszakértő1 szakvéleménye. Ezen szakvélemény pedig nem állt ellentétben az ügyben eljárt másik gépjárműszakértő szakvéleményében foglaltakkal. Az elsőfokú bíróság logikus magyarázatát adta annak, hogy miért a hivatkozott bizonyítékokat fogadta el és miért nem fogadta el a vádlotti védekezést a tényállás alapjául. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített, illetve helyesbített tényállás már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A Be. 351.§
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Az első fokú ítélet kisebb mértékű megalapozatlansága kiküszöbölésre került, a vádlott és védője új tényre, valamint új bizonyítékra nem hivatkozott, így a csupán az elsőfokú bíróság mérlegelő, értékelő tevékenységét támadó védői fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott KRESZ szabályszegései okozati összefüggésben álltak a baleset bekövetkezésével, a sértettek sérüléseivel és ezért a vádlott bűnösségét a Btk.187.§ (1 bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés b./ pontja szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékossággal és súlyos egészségromlással járó közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapította meg. A védőnek az enyhítésre irányuló fellebbezése sem alapos. A katonai tanács ítéletében helytállósan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a cselekmény tárgyi súlyára és az elkövető alanyi bűnösségének fokára figyelemmel 7 hónapi fogházbüntetést szabott ki. Helyesen járt el akkor is, amikor a büntetlen előéletű és eddig hibátlan közlekedési előélettel rendelkező vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Ugyanezen okokra, valamint az eddig kiválóan teljesített katonai szolgálatra figyelemmel, törvényes a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés is. Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a többszörös KRESZ szabályszegést elkövető és a közlekedési baleset során maradandó fogyatékosságot, valamint súlyos egészségromlást okozó vádlottat 1 évi és 6 hónapi időtartamban eltiltotta a „B” kategóriájú közúti járművek vezetésétől. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa által kiszabott fő- és mellékbüntetés megfelel a kialakult bírói gyakorlatnak és a Btk.37.§-ában írt büntetési céloknak, ezért a másodfokú bíróság az enyhítésre irányuló fellebbezésnek nem adott helyt. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§-án alapszik. Budapest, 2008. február 1. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest, 2008. február 1. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő