Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.039/2014/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Nagykanizsai 1.sz. Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Hári Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a ....Törvényszék
- június
- napján kelt ..... számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 19.000 (tizenkilencezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a ..... Törvényszék Cégbírósága a
- február 10-én meghozott Cgt....... számú végzésével N.... tag kérelme alapján elrendelte az alperes taggyűlésének összehívását, arra a kérelmező tagot feljogosítva, az alábbi napirendi pontok megtárgyalására:
- A felperes kizárásának kezdeményezéséről való határozat.
- A felperes ügyvezető visszahívása és új ügyvezető választása.
- A felperes tag és ügyvezető elleni kártérítés érvényesítése.
- A törzstőke felemelésének elhatározása.
- A törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése.
- A törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása.
- Az utolsó beszámoló és az utolsó két év ügyvezetésében előfordult követelésvásárlások és eladások, valamint a számlák kifizetésével kapcsolatos üzleti tevékenység, továbbá az ügyvezető által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitika könyvvizsgáló által történő megvizsgálása. N.. tag a cégbíróság végzésében foglaltak szerint a taggyűlést összehívta. A taggyűlés határozatképtelen volt, ezért az alperes
- május 14-én 10 órai kezdettel megismételt taggyűlést tartott, amelyen megjelent a 290 szavazattal rendelkező felperes és a 162 szavazattal rendelkező N.... tag, ezzel a törzstőke 97,835%-a képviselve volt. A két tagon kívül a taggyűlésen jelen volt N... képviseletében dr. H.... ügyvéd, valamint H... és R.... A taggyűlés megkezdése után dr. H.....ügyvéd ismertette a felperes kizárásának, ügyvezetői tisztségből való visszahívásának, illetve a vele szemben kártérítésről való döntéshozatalnak az indokait, egyben tájékoztatta a felperest arról is, hogy e napirendi pontoknál a Gt.20.§
(5)bekezdése és 47.§-ának
(3)bekezdése alapján nem szavazhat. A taggyűlésen a felperes a meghívóban nem szereplő további napirendi pontok felvételét javasolta, amelyeknek a közlése az alperes harmadik tagjával nem történt meg. N.. a taggyűlési meghívóban nem szereplő kérdések megtárgyalásához nem járult hozzá. Ezt követően a felperes a taggyűlésről azzal távozott, hogy a rendőrségre megy feljelentést tenni és később vissza fog térni. A felperes távozása után N....a taggyűlést folytatta és szavazatával a taggyűlés többek között - az alábbi határozatokat hozta: A taggyűlés a 2/
- számú határozattal a felperest az ügyvezetői tisztségből azonnali hatállyal visszahívta és ügyvezetőnek választotta önálló cégjegyzési joggal N.-t, valamint H..-t. A taggyűlés a 4/
- számú határozattal elhatározta a törzstőke 7.380.000 forinttal való megemelését. Az új törzsbetét megvásárlására - az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultat kijelölve - kizárólag N.....tagot jogosította fel, és rendelkezett arról, hogy a törzstőke felemelése készpénzben történik oly módon, hogy N... kijelölt vevőnek az új törzsbetét pénzbetéteinek legalább felét a taggyűlési határozat meghozatalát követő 30 napon belül kell tejesíteni a társaság számára, míg a további hátralévő összeget a társaság cégjegyzésétől számított egy éven belül kell befizetnie. A határozat rendelkezett arról, hogy az első befizetendő részlet 3.880.000 forint, a fennmaradó 3.500.000 forintot pedig legkésőbb
- március
- napjáig kell teljesíteni. A határozat megállapította, hogy a törzstőkeemeléssel a társaság törzstőkéje 12.000.000 forintra, míg N... üzletrésze (a társaság irányításában 75%-os mértékű befolyást biztosító) 9.000.000 forintra nő. A felperes a taggyűlés helyszínére a határozatok meghozatala és a taggyűlés befejezése után érkezett vissza. A taggyűlési határozattal érintett változásokat a cégbíróság a társaság kérelmére bejegyezte. A felperes keresetében a 2/
- és a 4/
- számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Mindkét határozatnál hivatkozott arra, hogy azok a Gt.146.§-ának
(1)bekezdésébe, 9.§-ának
(2)bekezdésébe és a Ptk.4.§-ának
(1)bekezdésébe ütköznek. Állította, hogy a kisebbségi tulajdonos N....elvonta tőle, mint ügyvezetőtől a taggyűlés levezetésének és a jegyzőkönyv elkészítésének jogát, valamint a taggyűlésen jelen lévő személyek miatt fenyegetve érezte magát, ezért kérte, hogy a taggyűlés tartson szünetet, mert feljelentést kívánt tenni és azt követően kívánt visszatérni, amit figyelmen kívül hagytak. A 2/2014. számú taggyűlési határozat esetében hivatkozott arra is, hogy az új ügyvezető megválasztása nem tartozik a Gt.20.§-ának
(5)bekezdésében meghatározott esetek közé, ezért e tekintetben N.... jogi képviselőjétől téves tájékoztatást kapott. A 4/2014. számú taggyűlési határozattal kapcsolatban előadta, hogy az a Gt.155.§
(3)és
(4)bekezdésébe, a Gt.156.§
(1)bekezdésébe és a Ptk.4.§
(1)bekezdésébe és 5.§-ába ütközik, mert a tőkeemelést elhatározó döntés meghozatala után 15 nap áll tagok rendelkezésére az elsőbbségi joguk gyakorlására, emiatt jogszabályba ütközik az az eljárás, hogy a kisebbségi tulajdonos a társaság tagjaival nem közölte a törzstőke felemeléséről szóló határozatot, a felemelés mértékét és azt a döntést, hogy a felemelt törzstőkét milyen módon kell befizetni a társaság részére. Ezzel a jóhiszemű joggyakorlást figyelmen kívül hagyó magatartásával a kisebbségi tulajdonos a többieket egyúttal ki is zárta az elsőbbségi jogok gyakorlásából, azzal egyedüli céllal, hogy a tulajdoni arányokat módosítsa, a társaság 75%-os mértékű többségi tulajdonát megszerezze. Ez az eljárás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik, joggal való visszaélést valósít meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 38.100 forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a perben a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a taggyűlésen vele szemben bárki kényszerítő vagy fenyegető magatartást tanúsított volna, vagy bárki akadályozta volna ügyvezetői joga gyakorlásában. A bizonyítékokból csak az volt megállapítható, hogy a felperes a taggyűlésről önként távozott, ezáltal saját magatartásával tette lehetővé azt, hogy N... tag a taggyűlést nélküle folytassa le. Utalt arra is, hogy a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének alapjául a felperes nem hivatkozhat arra, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet nem ő vezette, mert a taggyűlési jegyzőkönyv hiányossága a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésének ténybeli alapjaként nem szolgálhat (BDT 2010.2372.I.). Kifejtette, hogy amennyiben az érintett tag vezető tisztségviselő, e társasági jogviszonyának megszűnésére vonatkozó taggyűlési határozat tekintetében e tagot a szavazásnál kizártnak kell tekinteni (BDT 2013.3016.). A felperes tehát az ügyvezetői tisztségből való visszahívása tárgyában a Gt.20.§
(5)bekezdése alapján nem szavazhatott. Abban a tekintetben pedig, hogy felperes szavazhatott volna-e az új ügyvezető megválasztása tárgyában, a felperes keresete azért volt megalapozatlan, mert a felperes önként, szabad akaratából, annak tudatában távozott a taggyűlésről e határozat meghozatala előtt, hogy távozása a taggyűlés folytathatóságát nem gátolja. Hivatkozott arra, hogy a Gt.155-156.§-ai alapján nincs akadálya annak, hogy a tőkeemelést a társaság egy taggyűlésen hajtsa végre, ehhez az szükséges, hogy a napirenden szerepeljen a tőkeemelés elhatározása, az, hogy a taggyűlés dönteni fog az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelöléséről és ennek során a törzsbetétek arányától való eltérés lehetőségéről. Megállapította, hogy a felperesnek a cégbíróság végzéséből és a taggyűlési meghívóból tudnia kellett az említett körülményekről. Mindezek ismeretében önként hagyta el a felperes a taggyűlés helyszínét, ezzel saját maga adott lehetőséget arra, hogy meg legyen a szükséges többség az elsőbbségi jog gyakorlására jogosult személyének kijelöléséhez és a törzsbetétek arányától való eltérés eldöntéséhez. Megállapította azt is, hogy a törzsbetétek arányától való eltéréssel végrehajtott tőkeemelés nem valósított meg joggal visszaélést. Ennek oka az, hogy a tőkeemelés célja nem csak a társaság gazdasági megerősítése lehet, hanem a mögött állhat valamelyik tagnak az a szándéka is, hogy megváltoztassa a társaság tagi struktúráját, a kialakult tulajdoni arányokat. E szándék megvalósítása visszaélésszerű joggyakorlásnak nem minősül, amennyiben a taggyűlés betartja a törzstőke felemelésére vonatkozó szabályokat. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Az elsőfokú ítélet indokolásában megállapított tényállással szemben állította, hogy 2014. március 14. napján a taggyűlésen megakadályozták őt abban, hogy ő, mint ügyvezető vezesse a taggyűlést. Arra hivatkozott, hogy ennek azért van jelentősége, mert mint ügyvezető jogosan rendelhetett volna el a taggyűlésen szünetet, illetve félbeszakíthatta volna a taggyűlést. Állította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen és szűkítő módon értelmezte a Gt.146.§
(1)bekezdésének rendelkezéseit. Az ügyvezetőt a helyes értelmezés alapján megilleti a taggyűlés levezetésének, lebonyolításának a joga, és ebbe a jogba beletartozik az is, hogy a taggyűlést félbeszakítsa. Erre tekintettel a kisebbségi tulajdonos eljárása a Gt.146.§
(1)bekezdésébe, a Ptk.4.§
(1)bekezdésébe, valamint a Ptk.5.§
(1)és
(2)bekezdésébe ütközik. A 2/2014. számú taggyűlési határozatot a fentieken túlmenően azért tartotta jogszabálysértőnek, mert a Gt.20.§
(5)bekezdésébe ütközik, ugyanis a felperest N... tag jogi képviselőjének erre vonatkozó ellentétes tájékoztatásával szemben szavazati jog illette volna meg az új ügyvezető megválasztása tárgyában. A 4/
- számú határozattal kapcsolatban előadta, hogy jogszerűtlenül vonta össze a taggyűlés a 4.,
- és
- napirendi pontokat. A meghirdetett napirendi pontoktól a taggyűlés nem térhetett volna el. A taggyűlési meghívóban olyan összevont napirendi pont, amelyről a 4/
- számú határozat született, nem szerepelt, így a taggyűlésnek külön kellett volna határozni a 4., 5.,
- napirendi pontokról. Állította, hogy a taggyűlés a jóhiszemű joggyakorlás következményének figyelmen kívül hagyásával hozott határozatot arról, hogy a többi társasági tagot kizárja az elsőbbségi jog gyakorlásából, és a törzstőke felemelést úgy valósítja meg, hogy a társaságban az addig kisebbségi tulajdonosnak 75%-os mértékű befolyása legyen. Ilyen módon a 4/
- számú taggyűlési határozat a Ptk.4.§
(1)bekezdésébe ütközik, mert N... kisebbségi tulajdonos a törvényben biztosított jogával visszaélt és olyan döntést hozott, amellyel a többi tulajdonosnak jelentős érdeksérelmet okozott, önmagát pedig indokolatlanul nagy vagyoni előnyhöz juttatta. Állította, hogy a 4/
- számú taggyűlési határozat azért is jogszabálysértő, mert meghozatalával a taggyűlés megsértette a Gt.
- és 156.§-ában foglalt, a törzstőke felemelésére vonatkozó rendelkezéseket. A felperes a másodfokú eljárásban fellebbezését azzal egészítette ki, hogy vitatta, hogy a taggyűlés jegyzőkönyvét a taggyűlésen vették volna fel, állította, hogy az utólag készült el. Ennek bizonyítékául csatolta az elsőfokú eljárásban
- június
- napján megtartott tárgyaláson már tanúként meghallgatott R.... közjegyző előtt tett vallomását tartalmazó okiratot 3/F/1 sorszámon. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira tekintettel. bíróság ítéletének A fellebbezés nem megalapozott. A Pp.3.§
(2)bekezdése értelmében a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A Pp.253.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján, ha nem a törvény megelőző rendelkezései szerint kell határoznia, az ügyben érdemben dönt. A
(2)bekezdés szerint, ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja, illetőleg közbenső ítéletet vagy részítéletet hoz. A
(3)bekezdés szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (247.§) változtathatja meg. A társasági taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A felperes által megjelölt jogszabálysértés szabja meg a fentiek értelmében a bíróság számára azokat a korlátokat, amelyek között a bíróság a társasági taggyűlési határozatot felülvizsgálhatja. Ha bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapítja meg, más - a megjelölttől érdemben eltérő - jogszabálysértésre a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását nem alapíthatja. Ugyanez vonatkozik a másodfokú eljárásra is. A másodfokú bíróság a fellebbezésben megjelölt okból vizsgálhatja felül az elsőfokú eljárásban a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés fennállását vagy fenn nem állását, vagyis csak azt vizsgálhatja, hogy a fellebbezésben megjelölt okból jogszabálysértő-e a keresettel és fellebbezéssel érintett taggyűlési határozat. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes által megjelölt okokból sem a 2/2014., sem a 4/2014. számú taggyűlési határozat nem ütközik jogszabályba. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok közül semmi nem igazolja a felperesnek azt a tényállítását, hogy őt megakadályozták volna a taggyűlés vezetésében. Maga a felperes sem állította az elsőfokú eljárásban, hogy jogszabály vagy a társasági szerződés nem teszi lehetővé, hogy a taggyűlést nem az ügyvezető vezesse le. A taggyűlést a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a cégbíróság hívta össze N.... tag indítványára, az összehívásra N.-t jogosítva fel. A taggyűlést N....... jogi képviselője vezette, a felperes nem is állította a perben azt, hogy ez ellen tiltakozott volna, vagy a levezető és a jegyzőkönyvvezető személyének kijelölése érdekében szavazást kért volna. A 2/2014. számú taggyűlési határozat rögzítette, hogy a felperes a Gt.20.§
(5)bekezdése alapján nem szavazhatott. Ez a megállapítás valóban téves. A felperes a visszahívására vonatkozó határozati javaslatról nem szavazhatott, de az új ügyvezető megválasztásáról szavazhatott volna. Ezért e kérdésekről külön kellett volna dönteni. Helyesen állapította meg azonban az elsőfokú bíróság, hogy ennek nincs jelentősége a határozat érvényessége szempontjából. A határozat akkor lett volna jogszabálysértő, ha a felperes a taggyűlésen jelen van és nem engedik szavazni, illetve szavazatát nem veszik figyelembe. A két kérdésről azért lehetett együtt szavazni, mert a felperes távolléte miatt a szavazásból kizárásnak nem volt jelentősége. A Gt.19.§
(2)bekezdése szerint a társaság minden tagja jogosult a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. Ez a lehetőség a felperes előtt is nyitva volt, maga döntött úgy, hogy nem marad a taggyűlés helyszínén. A 4., 5.,
- napirendi pontok összevonása ügyrendi kérdés. Sem a jogszabály, sem a társasági szerződés nem zárja ki, hogy a tagok egyes napirendi pontokról együtt szavazhassanak. Ezt maga a felperes sem állította a per során. Ennek a kérdésnek kizárólag a határozatok tartalma szempontjából van jelentősége. A törzstőke felemelésére a Gt.
- és 156.§-ai alapján kétféle módon kerülhet sor. Az első és általános módja a tőkeemelésnek a tőkeemelés elhatározása, majd a tagok nyilatkoztatása a tőkeemelés elhatározásától számított 15 napon belül arról, hogy elsőbbségi jogukkal élni kívánnak-e vagy sem. Amennyiben a tagok elsőbbségi jogukkal élni kívánnak úgy a tőkeemelésben a tagok törzsbetéteik arányában jogosultak részt venni. Amennyiben pedig a tagok nem élnek elsőbbségi jogukkal, úgy a taggyűlés által kijelölt személy(ek) jogosultak a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. A tőkeemelés másik módja, amikor a tőkeemelés elhatározása mellett a társasági szerződés, illetve a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozat kijelöli az elsőbbségi jog gyakorlóját. A perbeli esetben ez történt. Már a taggyűlési meghívóban megjelölt napirendi pontok is ezt a módot rögzítették. Ilyen esetben a többi tagot az elsőbbségi jog nem illeti meg. A felperesnek a taggyűlési meghívóból tudnia kellett, hogy a javaslat szerint a taggyűlési határozat rendelkezni fog az elsőbbségi jog gyakorlására jogosult kijelöléséről, ezért a 4/
- számú taggyűlési határozat sem ütközik a Gt.155-156.§-ába. Ha a felperes nem távozik el, szavazatával befolyásolhatta volna a határozat tartalmát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint, maradéktalanul egyetértve az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában e körben kifejtettekkel, a törzsbetétek arányától való eltéréssel végrehajtott tőkeemelés adott esetben nem valósított meg joggal való visszaélést. A másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban már tanúként kihallgatott R... tanú vallomását rögzítő közjegyzői okiratban foglaltakat a Pp.235.§
(1)bekezdése alapján új bizonyítékként nem vette figyelembe. A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)és 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A sikertelen fellebbezésre tekintettel a felperes perköltséget nem igényelhet és a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik a fellebbezésére lerótt eljárási illetéket, valamint az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amely az alperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll, és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-a alapján az elsőfokú bíróság által megállapított munkadíj 50%-ában határozta meg. Pécs, 2014. november 13. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró