← Magyarország

Kfv.37053/2014/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Bírósági ítélet abban az esetben szolgálhat bejegyzés alapjául, amennyiben az bejegyezhető jogra vagy tényre vonatkozik. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.053/2014/8.szám A Kúria a Dr. Hegedűs István ügyvéd által képviselt I.r., II.r. felpereseknek a (...) kormánytisztviselő által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében Dr. László M. Jenő ügyvéd által képviselt (...) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. szeptember
  2. napján kelt 27.K.30.783/2013/
  3. számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 27.K.30.783/2013/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A le nem rótt 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesek tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzés iránti kérelmet nyújtottak be az alperesi beavatkozó 1/1 arányú tulajdonában álló, (...) hrsz.-ú ingatlanra, „elbirtoklás vagy ráépítés" jogcímen. Kérelmükhöz egyéb okiratok mellett a Fővárosi Bíróság 10.K.30.873/2008/
  6. számú ítéletét csatolták. A Budapesti
  7. számú Körzeti Földhivatal hiánypótlást bocsátott ki, melyben a felpereseket a tulajdonszerzést megállapító bírósági ítélet vagy az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás csatolására kérte. A felperesek az okiratot nem csatolták, így az
  8. számú Körzeti Földhivatal
  9. július
  10. napján kelt, 126559/3/
  11. számú határozatával a felperesek kérelmét elutasította. A fellebbezésre eljárt alperesi jogelőd, a fővárosi Földhivatal
  12. szeptember
  13. napján kelt 32416/
  14. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperesek a bejegyzési kérelmüket arra alapozták, hogy az ingatlanon épületet emelnek, ennek azonban az ingatlannyilvántartási bejegyzése nem lehetséges, ehhez ugyanis az Inytv.
  15. §-ára és 29.§-ára tekintettel okirat szükséges. Kiemelte, hogy a felperesek által hivatkozott Fővárosi Bíróság 10.K.30.873/2008/
  16. számú ítélete nem elbirtoklást vagy ráépítést megállapító ítélet, így arra bejegyzési kérelmet alapozni nem lehet. A határozattal szemben a felperesek keresettel éltek, kérték annak hatályon kívül helyezését. Kiemelték, hogy
  17. óta a perbeli ingatlant elbirtokolták, ezen a jogcímen kérték a tulajdonjog bejegyzését. Kiemelték, hogy a Fővárosi Bíróság 10.K.30.873/2008/
  18. számú ítélete megállapította, hogy a tulajdonosi hozzájárulás a Budapest, (...) ker. (...) Önkormányzatnál megtörtént. Az alperesi beavatkozó pedig csak 1995 júliusa óta létezik. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.783/2013/
  19. számú ítéletében az Inytv.
  20. §-ban,
  21. §-ban,
  22. §

(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozással a felperesek keresetét elutasította. Kiemelte, hogy a felperesek a tulajdonjogi és haszonélvezeti jog bejegyzés iránti kérelmüket a Fővárosi Bíróság 10.K.30.873/2008/32-es számú ítéletére alapították, azonban a bíróság rögzítette, hogy az alperes helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a Fővárosi Bíróság hivatkozott ítéletére tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet alapítani nem lehet, figyelemmel az Inytv. 30. §
(1)bekezdésére is, mely szerint a bíróság ítélete abban az esetben szolgálhat bejegyzés alapjául, amennyiben az bejegyezhető jogra vagy tényre vonatkozik. Az eljárt bíróság hivatkozott ítélete pedig nem erre, hanem közigazgatási határozatra vonatkozott, egyebekben pedig az iratok alapján megállapítható, hogy a Fővárosi Bíróság hivatkozott sorszámú ítéletét a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
  1. január
  2. napján kelt Kfv.IV.37.437/2010/
  3. számú ítéletével hatályon kívül helyezte és a felperesek keresetét elutasította. Erre tekintettel az alperes helytállóan állapította meg, hogy a felperesek a hiánypótlási felhívás ellenére sem csatoltak elbirtoklást, vagy ráépítést megállapító jogerős ítéletet, sem pedig az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodást, így a kérelmük elutasítására jogszerűen került sor. Az eljárt bíróság kiemelte, hogy a Pp. 339/A. §-ban foglaltakra tekintettel nem vehette figyelembe az alperesi határozat meghozatalát követően indított polgári eljárás eredményét, mert az az alperesi határozat jogszerűségét nem befolyásolja. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben kérték az eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, a bíróság új eljárásra való kötelezését. Előadták, hogy
  4. június 27-én elindították elbirtoklás és jognyilatkozat pótlás iránti perüket, a per jelenleg a Fővárosi Törvényszék másodfokú hatáskörébe került fellebbezés által. A felek képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárásra utasítását. Előadta, hogy a bíróság a tényállás felderítésére való kötelezettségének nem tett eleget, ezzel a Pp.
  5. §-ban foglaltakat megsértette. Következtetése okszerűtlen. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság előtti eljárásban kérték a per szünetelését, majd felfüggesztését a Pp.
  6. § -ban foglaltak alapján, amit a bíróság elutasított. Kiemelte, hogy az elbirtoklási per jelenleg is folyamatban van, mely előkérdése a fenti tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemnek. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria megállapította, hogy az eljárt bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó, helytálló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő következtetésekre jutott. (Pp. 206: §) A Kúria rámutat, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmükben megismételték a keresetben hivatkozottakat. A Kúria osztotta az eljárt bíróság azon álláspontját, hogy a felek között folyamatban lévő polgári per kimenetele nem előkérdése a jelen perben eljárt bíróság által felülvizsgált közigazgatási eljárásnak. Így a hivatkozásuk az eljárás felfüggesztése iránti kérelem, a Pp.
  7. § tekintetében megalapozatlan volt. Helyesen hivatkozott az eljárt bíróság a Pp. 339/A. §-ban foglaltakra is, hogy a polgári peres eljárás az alperesi másodfokú határozat meghozatalát követően került kezdeményezésre, innentől kezdve a közigazgatási per során a Pp. 339/A. §-ban foglaltaknak megfelelően figyelembe vehető nem volt. Osztotta a Kúria az eljárt bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a Fővárosi Bíróság korábbi 10.K.30.873/2008/
  8. számú ítéletére alapították a felperesek az Inytv. 8.§, 29.§, 30.§
(1)bekezdésben hivatkozott tulajdonjogi és haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmüket elbirtoklás vagy ráépítés jogcímén, figyelemmel azonban arra, hogy a hivatkozott 10.K.30.873/2008/
  1. számú ítélet nem erről rendelkezett, egyebekben pedig a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kfv.IV.37.437/2010/
  2. számú jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte, a felperesek bejegyzési kérelme teljesítésének alapjául nem szolgálhat. A kifejlettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A Kúria az alperes javára perköltséget megállapítani nem tudott, figyelemmel arra, hogy az alperest nem jogtanácsos képviselte, illetve figyelemmel arra is, hogy a felülvizsgálati ellenkérelem érdemi hivatkozásokat nem tartalmazott. A Kúria rögzíti, hogy az eljárás illetékét, és a pártfogó ügyvéd díját figyelemmel a felperesek teljes személyes költségmentességére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. §-a valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §, 14. §-a alapján, illetve a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 62. §
(1)bekezdésében, illetve a Pp. 84. §
(1)bek. d) pontban foglaltak alapján a Magyar Állam viseli. A Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján a Kúria ítélete ellen a további felülvizsgálat kizárt. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Minya Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.