A határozat elvi tartalma: A közigazgatási szervként eljáró földhivatalnak nincsen hatásköre szerződés érvényessége tekintetében állást foglalni, azt kizárólag polgári bíróság teheti meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.100/2014/12.szám A Kúria a Horváthné dr. Nagy Ildikó ügyvéd által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Lukács Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Toldy Miklós ügyvéd által képviselt (...) beavatkozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján kelt 10.K.32.141/2013/
- számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 10.K.32.141/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 10.000-10.000.(tízezer-tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Néhai M. F.-né, mint eladó, valamint a felperes, mint vevő
- november
- napján adásvételi szerződést kötöttek a (...) számú, (...) hrsz. alatt lévő házas ingatlan 1/3-ad részére. A tulajdonjog bejegyzési kérelmet a felperes
- november
- napján nyújtotta be a Fővárosi Kerületek Földhivatalához, majd a Fővárosi Kerületek Földhivatala az
- április
- napján kelt 217497/
- számú hiánypótlási felhívást követően a bejegyzési kérelmet az
- október
- napján meghozott 21 7497/
- számú határozatával elutasította, mivel a felperes a hiánypótlási felhívásban kért, az adásvételi szerződés érvényességéhez szükséges társtulajdonosi elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot nem pótolta, és határidő hosszabbítást sem kért. Néhai M. F.-né a
- május
- és
- augusztus
- napján kelt adásvételi szerződésekkel értékesítette újra tulajdonhányadát. 1/6-od tulajdoni illetőséget vétel jogcímén az alperesi beavatkozó részére, további 1/6-od illetőséget V. J. részére, mely tulajdonjogok az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerültek. A felperes az elsőfokú földhivatali határozattal szemben jogi képviselője útján
- szeptember
- napján fellebbezést terjesztett elő, melyben hivatkozott arra, hogy
- szeptember
- napján kapta kézhez az első fokon eljárt földhivatal
- október
- napján kelt elutasító határozatát. A fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd
- március
- napján kelt határozatával a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes jogi képviselője útján a másodfokú földhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő. A Fővárosi Bíróság 1.K.31.502/2004/
- számú jogerős ítéletével a keresettel támadott másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Kerületek Földhivatala a jogerős ítélet alapján
- július
- napján hiánypótlási felhívásában kérte a társtulajdonosok elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatának a csatolását. A hiánypótlási felhívásra a felperes jogi képviselője útján bejelentette, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 17.P.90.624/
- számon tulajdonjog megállapítása iránti pert indított. Az elsőfokú hatóság bevárta Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.P.90.670/2010/
- számú,
- március
- napján meghozott elsőfokú ítéletét, majd a
- június
- napján kelt 123883/1/
- számú határozatával törölte M. F.-né tulajdonjogát, és 2/6 tulajdoni hányadban bejegyezte a felperes tulajdonjogát (a per kimenetelétől függő) hatállyal. A döntés ellen az alperesi beavatkozó jogi képviselője útján fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés folytán eljárt alperes
- augusztus
- napján kelt végzésével az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az eljárt földhivatalt új eljárásra utasította. Az újabb elsőfokú eljárásban az elsőfokú hatóság újabb hiánypótlási felhívást adott ki a felperes jogi képviselője részére kérve a bejegyzés iránti kérelemhez a társtulajdonosok elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatának pótlólagos csatolását. A Budapesti
- számú Körzeti Földhivatal a 153716/4/
- számú,
- november
- napján kelt határozatával 1/6-1/6-od tulajdoni hányadban bejegyezte a felperes tulajdonjogát vétel jogcímén. Továbbá a 153716/3/
- számú határozattal törölte az alperesi beavatkozó tulajdonjogát. Az elsőfokú döntésekkel szemben az alperesi beavatkozó fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 30117/2/
- számú
- február
- napján kelt határozatával a 153716/3/
- és 153716/4/
- számú határozatokat úgy változtatta meg, hogy az alperesi beavatkozó fellebbezésének helyt adott, és a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította. A másodfokú határozat indokolásában megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 27/
- (XII. 31.) MÉM rendelet (Vhr.)
- §
(1)-
(3)bekezdésében foglaltak alapján, mivel az ingatlan közös tulajdonban volt (és van jelenleg is), a néhai M.F.-né, mint eladó, valamint a felperes, mint vevő között létrejött adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezhetőségéhez a társtulajdonosok elővásárlási jog gyakorlásáról lemondó nyilatkozatára van szükség. A felperes a keresetében az alperes határozatának a bírósági felülvizsgálatát, téves indokai alapján annak hatályon kívül helyezését, továbbá perköltséget kért. Az eljárt bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, kiemelte, hogy az alperes helytállóan választotta meg az alkalmazandó jogot, ugyanis a jelenleg hatályos, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény (Inytv.) 91. §
(1)bekezdése kifejezetten rendelkezett arról, hogy e törvény
- január
- napján lép hatályba, így a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni, ezért az ügyben az ingatlan- nyilvántartásról szóló
- évi
- törvényerejű rendeletet (Inytvr.) kellett alkalmazni. Eljárásjogi szempontból pedig helyesen alkalmazta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL törvényt(Ket.), mivel annak
- §
(2)bekezdése a megismételt eljárásokban is alkalmazni rendelte a Ket. szabályait. Az Inytvr. végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM (Inytvr. Vhr.) 83. §
(1)bekezdése kimondta, hogy ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vételjog címén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik a
(2)és
(3)bekezdésben foglaltak kivételével csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni. A
(2)bekezdés szerint, ha a jogosult nem nyilatkozott, a kérelmező köteles igazolni, hogy a jogosultat nyilatkozattételre írásban felszólította és a kapott vételi ajánlatot vele közölte. A
(3)bekezdés alapján, ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, melyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget, vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket. Az eljárt bíróság kiemelte, hogy a földhivatal regisztratív szerv, így a bejegyzések alapjául benyújtott magánokirat alaki és tartalmi megfelelőségét kellett vizsgálat alá vetnie, és észlelnie kellett, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratnak tartalmaznia kell a Vhr. 83. § (l)-
(3)bekezdésben foglaltaknak megfelelően az elővásárlásra jogosult nyilatkozatát arról, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, vagy ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye, vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel, vagy számottevő késedelemmel járna a szerződő felek együttes nyilatkozat a szükséges, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget, vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket. Az
- november
- napján kelt adásvételi szerződés e kritériumokat nem tartalmazta, az ingatlan eladón kívüli további tulajdonostársaira még csak nem is utalt, így önmagában bejegyzésre alkalmatlan volt. A felperes felülvizsgálati kérelmében az eljárt bíróság ítéletének megváltoztatását kérte az alperes 30117/2/2013 számú határozatára kiterjedően, kérte, hogy kötelezze a Kúria az első fokon eljárt szervet a felperesi tulajdonjog bejegyzésre, másodlagosan hatályon kívül helyezést kért a Pp.
- §-a alapján. Előadta, hogy a jogerős ítélet a Ptk.
- §
(1)
(5)
(6)bekezdésbe - mint az
- évi
- tvr. szubszidiárius szabályába - ütközik, valamint tévesen és nem teljes körűen határozta meg az irányadó eljárásjogot, nincs jogi indoklása az ítéletnek, amely a Pp.
- §-ába és
- §-ába ütközik. Kiemelte, hogy a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelme korábban került bejegyzésre az 1993-as ranghelyen, így ebből szempontból sem lehet a jelenlegi 2003-ban ranghelyet szerző tulajdonostársak beleegyezéséhez kötni a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét. Utalt arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a rangsortartás szerinti eljárás alapintézménynek minősül. Az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelmeikben kérték a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő következtetésekre jutott. (Pp.
- §) A Kúria osztotta az alperesi beavatkozó jogi álláspontjában, egyben a jogerős ítéletben foglalt indokolást, megállapítva, hogy megalapozatlan a felülvizsgálati kérelemben foglalt azon hivatkozás, miszerint az ítéletnek nincs indokolása. Az eljárt bíróság ugyanis egyértelműen rögzítette, hogy a földhivatalnak nincsen hatásköre a szerződés érvényessége tekintetében állást foglalni, egyben kiemelte, hogy arra sincs hatásköre, hogy az elővásárlási jog elévülését megállapítsa, ugyanis azt kizárólag polgári bíróság teheti meg ítéletében, ennek hiányában pedig a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatta, s mivel a kérelem elbírálásakor az ingatlan osztatlan közös tulajdonban állt, valamint az eladó tulajdonostárs nem valamely tulajdonostársnak, hanem kívülálló harmadik személy vevőnek kívánta a tulajdoni hányadát elidegeníteni, ezért helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatától eltekinteni nem lehetett. A felperes ugyan hivatkozott az elővásárlási jog elévülésére, a jogosultak halálára, a felek jó- és rosszhiszeműségére, azonban az ítélet indokolásában helyesen szerepel, hogy ezeket az eljárt földhivatal hatásköre hiányában nem vizsgálhatta. Figyelemmel arra, hogy a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme a feltételeknek nem felelt meg, így a földhivatal a kérelmet elutasította. A felperes azon hivatkozására tekintettel, miszerint az 1993-ban megindult eljárásban a korábban hatályos eljárási jogszabály az Áe.
- §-a értelmében 1999-ben már nem lehetett volna hiánypótlási felhívást kibocsátani, osztotta a Kúria az eljárt bíróság ítéletében rögzítetteket, hogy az eljárás időbeli elhúzódásra tekintettel az időközben hatályba lépett eljárási jogszabály a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései voltak irányadóak, annak
- §
(2)bekezdésében is foglalt rendelkezéseire tekintettel. A kifejlettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a Kúria az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A Kúria rögzíti, hogy az eljárás illetékét, a felperes teljes személyes költségmentességére az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
- §-a valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §,
- §-a alapján a Magyar Állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Minya Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró