← Magyarország

B.61/2013/18 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a

  1. év június hó 3., június hó
  2. és szeptember hó
  3. napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyalás alapján meghozta és a
  4. év szeptember hó
  5. napján tartott tárgyaláson kihirdette a következő í t é l e t e t: A
  6. szeptember hó
  7. napjától
  8. április hó
  9. napjáig előzetes fogvatartásban,
  10. április hó
  11. napától
  12. június hó
  13. napjáig házi őrizetben volt,
  14. június hó
  15. napjától lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló ... vádlott ... b ű n ö s: emberölés bűntettének kísérletében (Btk.
  16. § /1/ bekezdés és
  17. § /1/ bekezdés). A bíróság ezért őt 2 (Kettő) év börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 3 (Három) év eltiltásra ítéli. A szabadságvesztésbe a vádlott által
  18. szeptember hó
  19. napjától
  20. április hó
  21. napjáig előzetes fogva-tartásban,
  22. április hó
  23. napjától
  24. június hó
  25. napjáig házi őrizetben töltött időt beszámítja úgy, hogy négy napi házi őrizet egynapi börtönbüntetésnek felel meg és így – a töredék idõt a vádlott javára számolva – a szabadságvesztésbõl a házi õrizettel 17 (Tizenhét) napot letöltöttnek tekint. A vádlott (legkorábban) a büntetése kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának Bj.50/
  26. tételszám alatt előírt bűnjeljegyzékének
  27. sorszáma alatt szereplő kést elkobozza és megállapítja, hogy annak tulajdonjoga az államra száll. A bűnjeljegyzékben 4., 5., 6., 7., 8., sorszámok alatti dolgok (pulóver, póló, mellény, melegítő alsó és bozótvágó) lefoglalását megszünteti és ... sértettnek kiadni rendeli. A bűnjeljegyzékben 9., 10.,
  28. sorszámok alatti dolgok (késtok, melegítő alsó, póló) lefoglalását megszünteti és ... vádlottnak kiadni rendeli. A bűnjeljegyzékben 1., 2.,
  29. sorszámok alatti dolgok (vérgyanús szennyeződés, cigarettacsikk) megsemmisítését rendeli el. A vádlott köteles megfizetni az államnak – a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatal külön felhívására – az eddig felmerült 249.627.(Kettõszáznegyvenkilencezer-hatszázhuszonhét) forint bûnügyi költséget. I n d o k o l á s: A Nógrád Megyei Főügyészég
  30. február 22-én kelt, B.1433/2012/8-I. BTÖ. számú vádirata alapján 1 rendbeli az
  31. évi IV. törvény
  32. §

(1)bekezdése szerint minősülő és büntetendő emberölés bűntettének az
  1. évi IV. törvény
  2. §-a szerinti kísérlete miatt emelt vádat ... vádlott ellen. A törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása során kihallgatta a vádlottat, ... sértettet, ... , ... , ... tanúkat, meghallgatta dr. Juhász Tamás, dr. Berecz András, dr. Kozma Mihály és dr. Tóth Mária igazságügyi orvosszakértőket, felismerésre bemutatta a rendelkezésre álló tárgyi bizonyítási eszközöket ezen túl ismertette a rendelkezésre álló iratokat. A törvényszék a vádlott, a sértett és a tanúk vallomása, az igazságügyi szakértők szakvéleménye és tárgyaláson történt meghallgatásakor tett szakvéleménykiegészítése, valamint az ismertetett iratok tartalma alapján – a vádirati tényállással lényegében egyezõen – az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott az általános iskola 8 osztályát, valamint az ipari iskola 3 osztályát végezte el, szakképzettsége szobafestő-mázoló, de dolgozott betanított munkásként is pék munkakörben. Elvált családi állapotú, élettársa nincs, egyedül él. Kiskorú gyermeke, vagy más személy, akinek tartásáról gondoskodnia kell, nincsen. Jelenleg dolgozik, mezőgazdasági munkát végez. Havi jövedelme 80.000.- forint, vagyona, adóssága nincsen. A vádlott büntetve nem volt. ... vádlott és ... sértett azonos településen, ...ben lakott két egymáshoz közel lévő tanyán. Egymást jól ismerték, gyakran találkoztak, korábban nem volt közöttük konfliktus. ... vádlott
  3. szeptember 15-én a délutáni órákban ittas állapotban érkezett a ...i ún. ... tanyára, ahol ott tartózkodott két ismerőse, ... sértett és ... is. A vádlott vitába keveredett ...sal, ennek ... úgy próbált véget vetni, hogy megkérte ...t menjen el onnan, aki a sértett kérésének eleget tett. ... vádlott ekkor még a tanyán maradt, tovább italozott és közölte ...sal, hogy elmegy ... helyi lakoshoz azért, hogy egy korábbi nézeteltérésüket megbeszélje, valamint ezért, hogy megverje ...t. A vádlott 17 óra 30 perc körüli időben a kerékpárját tolva elindult a tanyáról, közben kísérte őt a sértett, aki le akarta beszélni a terve végrehajtásáról, azonban ... tántoríthatatlan maradt. Elindult a tanya előtt haladó úton a falu irányába, amikor is a sértett azért, hogy a vádlott bántalmazási szándékát megelőzze, megpróbálta fellökni a vádlottat. ... azonban nem esett el, a lökést észlelve elővett a válltáskájából egy 9,5 cm pengehosszúságú, az élet kioltására alkalmas, meredeken keskenyedő hegyben végződő, frissen élezett ún. horgászkést és azt kiabálta a sértettnek, hogy meg fogja ölni. A fenyegetés hatására ... visszatért a házába, a bejárati ajtó mellől magához vett egy bozótvágó kést és azt leengedve, jobb kezében tartva elindult a vádlott felé. Amikor a sértett ... közelébe ért, a vádlott egy hirtelen mozdulattal szemből rátámadt, megvágta a jobb csuklóját, annak ellenére, hogy a sértett semmilyen fenyegető mozdulatot nem tett a vádlott irányába. ... megpróbált kitérni a további támadás elől, hátrálni kezdett, eközben hanyatt esett. A vádlott ekkor a hanyatt fekvő sértett mellkasára térdelt és a nyaka irányába szúrt. ... igyekezett hárítani a szúrást, de csak a vádlott kezét sikerült kicsit arrébb tolnia, eközben azonban a vádlott lefelé nyomta a kezében lévő kést és beleszúrta a sértett nyakába úgy, hogy az vérezni kezdett. ... lerúgta magáról a vádlottat, bement a házába egy törülközőért, az erősen vérző nyaki sebét leszorította addig, amíg a mentők kiérkeztek, a vádlott pedig magához vette a sértett bozótvágóját és kerékpárját tolva eltávozott a helyszínről. A vádlott a tanyától a falu felé vezető úton haladt, majd a falu melletti tó felé vezető útra fordult, ahol találkozott ...mal, akivel kérdés nélkül közölte, „Kint voltam a tanyán, megöltem a ...t. Elvérzik.” ... a bántalmazás következtében a nyak szúrt sebét, a szúrcsatorna körül a nyaki lágyrészek bevérzését, a jobb csukló felületes sebét, az arc bal oldalának a felületes hámsérülését és bal oldalt a kulcscsont külső harmada alatt a mellkas elülső részének a zúzódását szenvedte el. Ezen sérülések külön-külön és együttesen is 8 napon belüli gyógytartamúak voltak. A nyakon leírt szúrt seb viszonylag kis élszögű pengével bíró, késszerű eszközzel történő, közepesnél kisebb erejű szúrástól keletkezhetett és létrehozható volt a vádlottól lefoglalt késsel. A nyaki verőér mellett elhaladó szúrcsatorna hossza 2 cm körüli volt. A nyaki szúrt sérülés esetén a nyak bal oldalán, közvetlenül a nyaki verőér vetületében, a sérülést létrehozó erőbehatás során fennállt a reális lehetősége a ténylegesnél súlyosabb, közvetlen életveszélyt vagy halált okozó nyaki verőér- és/vagy visszérsérülés keletkezésének. A súlyosabb sérülés elmaradása kizárólag a véletlennek köszönhető. ... vádlott szándéka ... sértett életének kioltására irányult, az elszenvedett sérülések és a bántalmazás között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. Az elszenvedett sérülés következményeként maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. ... vádlott sem a cselekmény, sem a vizsgálat idején nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben. A vádlott személyiségszerkezete személyiségzavarként értékelhető, hiányos önismeretű, egocentrikus, sodorható, befolyásolható, fokozottan sértődékeny, mely azonban a paranoiditás szintjét nem éri el. Csökkent tűrőképességű, fokozottan ingerlékeny, indulatilag labilis, ebből adódóan impulzív-agresszív cselekedetre alkalmas. Kóros elmeállapottal egyenértékű személyiségzavara vagy személyiségtorzulása nincs és a cselekmény elkövetésekor sem volt, így személyiségzavara korlátozó vagy kizáró tényezőként nem vehető figyelembe a terhére rótt cselekmény vonatkozásában. A vádlott ittas állapotban követte el a bűncselekményt, mely azonban nem volt kóros vagy csökevényes (abortív) kóros ittas állapot. ... a terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta, vagy képtelenné tette cselekménye következményeinek felismerésében és abban, hogy a felismerésének megfelelően cselekedjék. ... vádlottat a rendőrség
  4. szeptember 15-én 18 óra 20 perckor őrizetbe vette. A Balassagyarmati Városi Bíróság nyomozási bírája a Balassagyarmati Városi Ügyészség indítványára, 8.Bny.141/2012/
  5. számú,
  6. szeptember 18-án kelt, ugyanezen a napon jogerős végzésével elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását
  7. október
  8. napjáig. A Nógrád Megyei Főügyészség indítványára a Balassagyarmati Városi Bíróság nyomozási bírája 8.Bny.163/2012/
  9. számú végzésével az előzetes letartóztatás időtartamát
  10. december
  11. napjáig meghosszabbította, majd a Nógrád Megyei Főügyészség indítványára 8.Bny.194/2012/
  12. számú,
  13. december
  14. napján kelt végzésével – mely a Balassagyarmati Törvényszék 7.Bnyf.230/2012/
  15. számú,
  16. december
  17. napján kelt végzésével emelkedett jogerõre – ismét meghosszabbította a vádlott elõzetes letartóztatását
  18. március hó
  19. napjáig. A vádirat benyújtását követõen a Balassagyarmati Törvényszék, mint elsõfokú bíróság a tárgyalás elõkészítése során, tanácsülésen hozott 4.B.61/2013/
  20. számú,
  21. március
  22. napján kelt végzésével a vádlott elõzetes letartóztatását az elsõfokú bíróság ügydöntõ határozatának kihirdetéséig fenntartotta, amelyet a Fõvárosi Ítélõtábla, mint másodfokú bíróság az 1.Bkf.10.444/2013/
  23. számú,
  24. április
  25. napján kelt, jogerõs végzésével házi õrizetre változtatott. A Balassagyarmati Törvényszék 4.B.61/2013/14-I. számú, nyilvános tárgyaláson hozott végzésével – mely a Fõvárosi Ítélõtábla 2.Bkf.10.999/2013/
  26. számú végzésével emelkedett jogerõre – a vádlott házi õrizetét megszüntetve lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A Balassagyarmati Törvényszék 4.B.61/2013/18-I. számú, nyilvános tárgyaláson,
  27. szeptember 6-án hozott végzésével – tekintettel arra, hogy a tárgyaláson a lakhelyelhagyási tilalom fenntartására vonatkozó indítvány nem lett elõterjesztve – megállapította, hogy a Be.
  28. § /8/ bekezdése alapján megszûnt, mert annak tartama lejárt. A bíróság az alábbi bizonyítékokat vette figyelembe a bizonyítási eljárásban. A vádlott tárgyaláson tett vallomásában elismerte a bûncselekmény elkövetését és beismerte a bûnösségét is, azonban a történeti tényállás egyes részeit vitatta (
  29. sz. tjkv. 2-
  30. oldal). Vallomása szerint az idõpont nem egyezett, mert kb. fél kettõkor ért a tanyára, amikor ... már az ebédet fejezte be és megkínálta õt borral, melynek a nagy részét közösen fogyasztották el. ...nak annyit mondott, hogy vigyázzon magára, ha árulkodik a fõnökének a bor miatt. Ezt követõen televíziót néztek a sértettel, majd ... bement a faluba, ahol fagylatot vett magának, valamint két liter bort. Visszatért ... hoz és a két liter bor felét közösen elfogyasztották. A második üveg literes bornál ... azt mondta, menjenek ki, mert meg kell fejnie a kecskéket és majd a fejõgépnél megisszák a maradék bort. Ahogy mentek, útközben már csak arra emlékszik a vádlott, hogy vérzett ... sértett nyaka, és a bozótvágó meg a kés ott van a földön. Ekkor fogta a bozótvágót és a saját kését, majd elindult a falu felé. Útközben találkozott egy személlyel, akinek elmondta, hogy mit tett, majd bement a faluba és a polgárõrség házában az ott tartózkodó személynek azt mondta, hívja a rendõröket és a mentõket, mert megszúrta ...t. ... a nyomozás során (nyom. ir. 369-
  31. oldalai) az első,
  32. szeptember 15-én tartott kihallgatásán (nyom. ir. 369-
  33. oldalak) a gyanúsítással szemben panasszal nem élt, elmondta, azért nem, mert elkövette a gyanúsításban közölt cselekményt, azonban a cselekményről nem tett vallomást, a nyomozó figyelmeztetését követően sem. A vádlott a
  34. október 9-én tartott folytatólagos kihallgatása során (nyom. ir. 379-
  35. oldalak) vallomást tett. Ekkor tett vallomása szerint 13 óra 30 perc körüli időben kerékpárral elindult a tanyájától mintegy 4 km-re lévő ... -tanya érintésével a ...i kocsmába. Alkoholt ekkor még egyáltalán nem fogyasztott. Amikor a ... tanyához ért meglátta ismerõsét .. t, aki ott lakott. Mikor odaért hozzá ott volt ... is, aki már indulni készült. ...vel semmi nézeteltérése nem támadt. Mikor ...hoz ért, addig az idõpontig mindössze egy pohár bort fogyasztott. Miután ... eltávozott, ...sal bementek az épületbe televíziót nézni, eközben ... elõvett egy 2 literes mûanyag flakont, ami kb. 3/4-ed részig volt fehérborral. Ezt a bort közösen itták meg, de sem õ, sem pedig ... nem került ettõl ittas állapotba (a gyanúsított megítélése szerint).15 óra 30 perc körül elment ...tól, a ...i kocsmába, ahol vásárolt 2 üveg literes fehérbort, majd kb. 15 perc múlva a borokkal tér vissza ... hoz. A két üveg bor felét elfogyasztották, majd ... közölte vele, hogy megy a kecskéket fejni, és magával hívta ...t is, azzal, hogy a másik üveg bort majd ott megisszák. ... lakrészétõl elindultak a kb. 40 méterre lévõ istállóhoz úgy, hogy ... ment elõl, ... pedig követte õt, de azt nem látta, hogy mi volt ... kezében. Az udvaron a lakrész és az istálló között félúton arra eszmélt, hogy kapott a fejére egy ütést. Az ütés hátulról érte a tarkója jobb oldalát. Az ütés után azt látta, hogy ... vele szemben áll és a jobb kezében egy bozótvágó kést tart. A vádlott nem tudta megmondani, hogy ... milyen körülmények között és mivel mérhette a fejére az ütést. Vallomásában azonban elmondja, hogy ... a bozótvágó kést a jobb kezében leengedve, nem fogta a vádlottra. Ezt követõen emlékezetkiesésre hivatkozva arra emlékszik, hogy ...val dulakodik, a földre kerülnek, majd a kezében van az a kés, ami korábban a táskájában volt. Arra is emlékszik, hogy ... nyakából ömlik a vér és a sértett azt mondta: „Barátok vagyunk és megszúrsz”. Többre nem emlékszik, mint ahogyan arra sem, hogy nyakon szúrta ... sértettet. Még arra emlékszik, hogy ... sértettet ott hagyja a földön, magához veszi a kést és a bozótvágót, majd bement ...be és ott szólt a fiataloknak, hogy hívják a mentõt és a rendõrséget, mert megszúrta a ...t. A
  36. november hó
  37. napján 10 óra 20-kor megkezdett kihallgatás során a vádlott önmagától kiegészíteni, pontosítani nem kívánta a vallomását, egy kivétellel. Vallomásában elmondta, nem emlékszik már pontosan arra, hogy a sértett a bozótvágó kést a konyhaajtó, vagy a fejõgép mellõl vette-e elõ. Nyomozói kérdésre elmondja, hogy amikor a feltételezett ütés a fejét érte, eszméletét vesztette egy kis idõre, majd már csak arra emlékszik, hogy a kése a kezében van, a sértett hanyatt fekszik, miközben õ félig a sértetten térdel, de ekkor már vérzett a sértett nyaka. Ez az egész a lakóépület és a kecskeistálló között történt a tanya udvarán. Arra a kérdésre, hogy miért nem az udvaron, hanem az úton található a vérszennyezõdés, a vádlott nem tudott magyarázatot adni, mint ahogyan arra sem, hogy a fejét ért ütést követõen miért nem, vagy miért csak kevésbé vérzett a feje, illetve, ha vérzett, azt letörölte-e a fejérõl. A
  38. február hó
  39. napján 10 óra 30 perckor megkezdett kihallgatás során a vádlott ismét vallomást tett, azonban korábbi vallomásait sem pontosítani, sem kiegészíteni nem tudta. Elmondása szerint továbbra sem emlékezett arra, pontosan hol, miért és milyen módon szúrta meg ... sértettet. Csak arra emlékszik továbbra is, hogy a földön fekvõ ... sértetten térdel, a kés a kezében van, ami véres és ... azt mondja, hogy „barátom vagy és mégis megszúrtál”. ... sértett vallomásában elõadta, (
  40. sz. tjkv. 7.-
  41. oldal) hogy a vádlott már ittas volt, amikor megérkezett hozzá és annyit mondott kiérkezését követõen, hogy bemegy ...hoz és ...hoz, hogy megölje õket. A sértett próbálta lebeszélni a vádlottat tervérõl, azt mondta neki, hogy ne csináljon semmi balhét, majd dulakodni kezdtek. Ekkor még annyit mondott ... vádlott, hogy utána a sértettet is megöli és elõvette a kését. ... sértett ekkor bement a bozótvágójáért. A sértett elmondta azt is, hogy véleménye szerint, amennyiben õ bármit is tett volna a bozótvágóval a vádlott nem tudott volna olyan közel férkõzni hozzá, hogy nyakon tudja szúrni, ráadásul a kezét is megvágta, valamint az arcát is megsértette, majd ezt követõen a vádlott távozott a helyszínrõl. ... kijött, mondta, hogy kihívja a mentõket, amit a sértett nem akart, végül azonban a mentõk kiérkeztek és miután a helyszínen ellátták a sértettet, a balassagyarmati kórházba szállították. ... sértett a nyomozás során (nyom. ir. 275-
  42. oldal) tett vallomásában az alábbiakat adta elő: a cselekmény elkövetésének napján 16 óra 30 perc körül kijött hozzá ... , hogy a disznóknak elvigye a kaját, majd 5-10 perc múlva érkezett ... vádlott, aki hozott magával egy üveg bort is, amit a sértettnél fogyasztott el. Bementek mindketten a sértett házába, ahol néhány perc elteltével vitatkozni kezdtek, a vitát a vádlott kezdte el. A sértett mindkettőre hangosan rászólt, abból a célból, hogy a vitát fejezzék be, majd ... távozott a sértettől. Nem sokkal azt követően, hogy ... elhagyta a sértett házát, a vádlott is elindult biciklijével és indulás közben annyit mondott, hogy felmegy a ...hoz („...”-hoz), egy kicsit „elbeszélgetni” vele, ugyanis ellopott tőle tizenvalahányezer forintot a … . ... sértett próbálta lebeszélni tervéről a vádlottat, azonban az nem vezetett eredményre, eközben körülbelül 20-30 métert haladva a sértett házától ... község irányába, miközben a vádlott tolta a kerékpárját a sértett pedig a vádlott mellett haladt. Ekkor ő ellökte a mellette haladó ... vádlottat abból a célból, hogy nyomatékot adjon kérésének, miszerint nem szeretné, ha a vádlott balhét csinálna, a vádlott azonban nem esett el, csak megtorpant és elővett a vállára akasztott övtáskájából egy kék nyelű ún. horgászkést és azt ordította a sértettnek, hogy „na most te is megdöglesz”. Erre a sértett ezt válaszolta: „Ha te balhét akarsz, akkor legyen balhé!”. Ekkor ment be ... sértett a házában található bozótvágóért, amit az ajtótól kb. két méterre a fal mellett tartott. Mindeközben a vádlott az útról folyamatosan kiabált a sértettnek, többek között azt, hogy „gyere köcsög, megdöglesz”. ... sértett kijött a házából, jobb kezében leengedve tartva a bozótvágót, miközben a vádlott kezében még mindig ott volt a kés, amit fenyegetően mutogatott a sértettnek, közben azt mondogatva, hogy „gyere köcsög megdöglesz”. A sértett kérte a vádlottat, hogy álljon le, eközben a bozótvágót végig leengedve tartotta a jobb kezében, azzal nem fenyegette a vádlottat. Ekkor ... vádlott hirtelen nekitámadt szemből és megvágta a jobb kezében lévő késsel a jobb karját. Ekkor ő hátrálni kezdett, majd hanyatt esett, a vádlott pedig a nyakához nyomta a kést és beleszúrta. Ekkor ő megfogta a vádlott jobb kezét, amit sikerült egy kicsit arrébb tolnia, de eközben a vádlott folyamatosan lefelé nyomta a kezében lévő kést, ami a sértett nyakán lévő ütőérhez ért, ezt követően lerúgta magáról ... vádlottat, és bement a házba egy törülközőért, hogy leszorítsa a nyakán lévő vérző sebet, majd a házból telefonált a főnökének, ...nak, hogy menjen le hozzá, mert ... vádlott megszúrta a nyakát. Nemsokkal a telefonbeszélgetés után érkezett ... , aki azt mondta, hogy neki a vádlott szólt, hogy menjen fel a sértetthez a tanyára, mert elvágta a sértett nyakát és lehet, hogy már megdöglött az úton. ... hívta a mentőket is, akik a sértettet kórházba szállították. ... sértett nyomozói kérdésre elmondta vallomásában, hogy ... már ittas állapotban volt, amikor a sértett tanyájára megérkezett, a sértettnél pedig elfogyasztott még egy üveg bort, amit a vádlott magával hozott. Szintén nyomozói kérdésre mondta el a sértett, hogy aznap összesen 3-4 pohár, vagy korsó sört fogyasztott, a reggel folyamán. A sértett
  43. november 20-án 10 óra 40 perckor kezdődött kihallgatásán nyomozói kérdésre kiegészítette a korább vallomását, azzal, hogy aznap a vádlott két alkalommal járt a tanyáján és már az első látogatás alkalmával megállapította a vádlottról, hogy ittas, erre elsősorban a vádlott beszédéből és magatartásából következtetett. A második látogatása alkalmával még ittasabb állapotban tért vissza a vádlott a sértett tanyájára, ekkor már tántorgott is. ... vádlott első látogatása alkalmával nem ittak semmit a sértettnél, mivel a sértettnél nem volt ital, ezért is ment be ... vádlott a faluban található kocsmába. Mikor másodjára visszament a vádlott, hozott két üveg, literes fehérbort. Ebből az egyik üveg bort itták meg közösen. ... tanú a tárgyaláson történt kihallgatása alkalmával elmondta, hogy annyit tud az ügyrõl, hogy a cselekmény napján délután kiment a tanyára ... sértetthez. Vitt ...nak egy üveg bort, egy doboz cigarettát majd utána a sértett elküldte õt. Másnap tudta csak meg azt, hogy mi történt elõzõ nap a tanyán. A tanú a nyomozás során tett vallomásában (nyom. ir. 297-
  44. oldal) a
  45. november 20-án 10 órakor kezdődött kihallgatása során előadta, hogy azon a napon, amikor ... vádlott ... sértettet megszúrta, már nem tartózkodott a tanyán, csak előtte volt ott ...nál, magát a vádlott és a sértett között zajló veszekedést, szurkálást nem látta. A cselekmény elkövetésének napján a délutáni órákban volt ... tanyáján, mert meglátogatta a sértettet, akivel baráti viszonyt ápol. Nemsokkal érkezése után jött ... is a sértett tanyájára, aki már a megérkezésekor is szemmel láthatóan ittas állapotban volt. Ezt ... vallomása szerint abból állapította meg, hogy a vádlott dülöngélt és a beszéde is akadozott. A vádlott rögtön, megérkezése után elkezdett ...sal kötözködni és kiabálni. A veszekedés tárgya az volt, hogy ... a korábban a kocsmában miért nem kért a vádlottnak egy italt. A vádlott ... tanút nem bántotta, csak kiabált vele. ... tanú ... sértettel együtt próbálta megnyugtatni, de az eredményre nem vezetett, így ... magához vette a disznóknak szánt kenyeret és ... sértett tanácsára távozott a tanyáról. Azt, hogy kettejük között a későbbiekben mi történt a tanyán, ... tanú már nem látta. ... tanú a tárgyaláson tartott kihallgatásán (
  46. sz. tjkv. 14-
  47. oldal) elmondta, hogy a vádlottal akkor találkozott, amikor kifelé ment a faluból. A vádlottnál egy bicikli volt, meg egy kés és a tanútól cigarettát kért. A tanú adott a vádlottnak egy cigarettát, majd a vádlott elmondta ... nak, hogy megszúrta ...t. Ekkor õ kiment ...hoz. Amikor a helyszínre ért, látott vért, meg nyomokat, amik arra utaltak, hogy amit a vádlott elmondott, az valóban megtörtént. Bement ... házába és látta, hogy ... eszméleténél van, de nagyon vérzik a nyaka. Ekkor a tanú mentõt hívott a sértetthez. ... a nyomozás során tett vallomásában (nyom. ir. 303-
  48. oldal)
  49. szeptember 15-én, 21 óra 47 perckor megkezdett kihallgatás alkalmával elõadta, hogy kb. 3 hete tartózkodott ... községben, egy ismerõse ingatlanában, mely a ... mellett lévõ tónál található. A cselekmény elkövetésének napján 17 óra 53 perckor elindult a falu felé, majd amikor kilépett a kapun, látta, hogy a ... tanyához vezetõ mûúton van egy ember. A tanú elindult az aszfaltút felé a tótól, az ahhoz vezetõ kõvel megszórt földúton. Amikor a tanú kiért az aszfaltútra, a vádlott is ugyanoda ért. A vádlott egy rozoga biciklit tolt, járása láthatóan bizonytalan volt, zaklatottnak tûnt. ... tanú látta a vádlott tekintetén is a zaklatottságot, furcsán álltak a vádlott szemei és zihálva vette a levegõt is. A vádlott lekanyarodott a tó felé vezetõ földútra. A jobb kezében egy bozótvágó volt, ezt a bozótvágót a bicikli vázához fogta hozzá, míg bal kezével a kerékpár kormányát fogta. Amikor a tanú odaért a vádlotthoz, figyelmeztette a vádlottat, arra, hogy a tó magánterület. A vádlott válasza az volt, hogy nem a tóhoz megy, majd ezt követõen cigarettát kért. A kerékpár vázához fogott bozótvágót ekkor észlelte a tanú. Miután a tanú cigarettát adott ... vádlottnak, a vádlott elmondta, hogy kint volt a tanyán, megölte „...t” (a sértettet), vége van neki, el fog vérezni. A vádlott nem egybefüggõen beszélt, hanem szakadozva. A korábban elmondottakat elismételte a vádlott, ugyanis a tanú elõször nem hitt neki, majd miután elmondta a vádlott azt is, hogy megy a rendõrséget értesíteni, a tanú a vádlottat ott hagyva a tanyára futott a sértetthez. Futás közben még látta, ahogy a vádlott a tótól visszafordul és az aszfaltúton elindul a falu irányába. Körülbelül másfél perc múlva ért ... a ... tanyához. A tanya bejárata elõtt (ami villanypásztorral van körbekerítve) látott egy nagy vértócsát, majd onnan nem messze még egyet, mindkettõt a villanypásztoron kívül. A tanú átugrotta a villanypásztort, majd többször is kiabált, a sértettet becenevén szólítva (...). Mivel nem kapott választ, egybõl a házhoz rohant és látta, hogy az ajtó nyitva van, rögtön be is ment. A sértett két szoba között állt a házban. A tanú látta, hogy a sértett tarkója, feje, haja és a nyaka véres. Ekkor hívta a mentõket a sértetthez. A tanú elmondta, hogy a sértett nyaka erõsen vérzett, a vér a sértett nyakáról az állán keresztül a kezén folyt le és a földre csöpögött. Megítélése szerint a sértett sokkos állapotban volt, nem tudta összefüggõen elõadni, mit történt, de azt elmondta, hogy ... szúrta meg, illetve ezt megelõzõen a vádlott ...sal vitatkozott. Nyomozói kérdésre a tanú elmondta, hogy amíg a tónál tartózkodott, nem hallott kiabálást, veszekedést. ... tanú a tárgyaláson tartott kihallgatása alkalmával (
  50. sz. tjkv. 17-
  51. oldal) elmondta, hogy õsszel,
  52. évben bográcsoztak a barátaival és egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy ... a tó felõl jön, tolja a biciklijét és a kezében van egy bozótvágó. Odamegy a bográcsozó baráti társasághoz és olyasmit mond, hogy „nyakon szúrtam a ...t (...t), hívjunk mentõt, mert lehet, hogy már elvérzett.” Ekkor a tanú unokabátyja, ... azonnal hívta a mentõket. A tanú eközben megpróbálta a helyi háziorvost elérni, de az orvos nem volt otthon. A vádlott mindeközben továbbment a kocsmába, majd visszajött még a mentõk kiérkezése elõtt. A mentõk után megérkeztek a rendõrök is, akik kiütötték a vádlott kezébõl a bozótvágót, leteperték és megbilincselték. A tanú a nyomozás során (nyom. ir. 307-
  53. oldal),
  54. november 20-án, 12 óra 9 perckor megkezdett tanúkihallgatáson az alábbiakat adta elő: a cselekmény elkövetésének napján a délutáni órákban, mint polgárőr a polgárőr barátaival együtt a ...i Polgárőr Egyesület épületének az udvarán bográcsoztak. Valamikor a délután folyamán a tó felől a ... tanya felől jött a tanú által már korábbról „...”-ként ismert személy, kerékpárt tolva. A tanúnak azt mondta a vádlott, mikor hozzájuk ért, hogy hívják a mentőket, mert megszúrta a ...t (... ) és vérzik. Valami olyasmit mondott még, hogy azért szúrta meg a ...t, mert az rátámadt, ő pedig védekezett. A tanú megítélése szerint ... vádlott ekkor erősen ittas állapotban volt. Erre abból következtetett, hogy a kerékpárt imbolyogva tolta, valamint a beszéde nehezen volt érthető. A tanú unokabátyja ... hívta a mentőket, a tanú pedig a házorvost próbálta elérni sikertelenül. Amikor a mentők kiérkeztek, ... kísérte őket a sértetthez. A bűncselekmény helyszínén,
  55. szeptember 15-én tartott helyszíni szemle (nyom. ir. 53-
  56. oldal, gépelve 69-
  57. oldal) során egyebek mellett több helyütt vérgyanús szennyeződést rögzített a nyomozó hatóság, mely szennyeződések vérelőpróba során vér jelenlétét mutatták, továbbá a sértett házában lefoglaltak egy általa viselt szürke színű „...” feliratú pulóvert, melynek nyakrészén vérgyanús szennyeződés található, egy kék színű, márkajelzés nélküli rövid ujjú pólót, melynek nyakrészén szintén vérgyanús szennyeződés található. Lefoglalásra került egy zöld színű béléses mellény, melynek hátoldalán „...” felirat látható. A mellényen több helyütt vérgyanús szennyeződés látható, továbbá lefoglaltak egy 1 darab fekete színű melegítőnadrágot is, melynek jobb lábán a zsebaljtól 30 cm-re anyagfolytonosság hiánya látható. Dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő ... vádlott sérüléseirõl
  58. november
  59. napján készítette el véleményét (nyom. ir. 243 -
  60. oldal), amelyet a bírósági tárgyaláson történt meghallgatása során elõadott és a kérdésekre adott válaszaival kiegészített (
  61. sz. tjkv. 3-6.oldal). Szakvéleménye szerint a fejtetõ hátsó részén két egymás közelében lévõ, de egymásra nagyjából merõleges elhelyezkedésû 12 és 15 mm hosszú hegvonal található. Ezen kívül a jobb könyék csúcson volt egy kisebb hámsérülésnek a következményeként meglévõ heges terület. A fejen lévõ hegvonalak viszonylag frissebb jellegûek voltak. Ezt a következtetést abból vonta le, hogy egyrészrõl milyen színûek voltak, másrészrõl a bõr felszínébõl kiemelkedtek, tehát még nem történt meg az a szürkésfehéres színûvé való átalakulása, illetve a hegek idõvel bele simulnak a bõr felszínébe. Tehát ez egy viszonylag frissebb seb volt. Arra azonban nem lehet egyértelmûen nyilatkozni, hogy ezek a szeptember 15-ei események során, vagy azt megelõzõen keletkeztek-e akár néhány hónappal. A hegek jellege, tehát az, hogy a bõrfelszínbõl kiemelkednek, arra utalnak, hogy nem teljesen felületes hámsérülések voltak, hanem a bõr mélyebb rétegeit is érintették. Ilyen sérüléseknél viszont a jó vérellátású fejbõr területén a sérülés elszenvedésekor látható vérzésnek kellett volna lennie. Másrészt a nagy sugarú fej területén nem egy 12 és 15 mm hosszúságú, hanem viszonylag egy hosszabb jellegû sérülést hozott volna létre, hogyha bozótvágóval ütnek a fejnek erre a területére. ... nem tett a gyanúsítotti kihallgatásakor elsődlegesen sérülésről jelentést, a tanúk sem láttak az események után közvetlenül rajta sérülést. A fogdai befogadáskor az orvos nem írt le sérülést, a rendőri jelentésben nem szerepel az, hogy ő sérülést szenvedett volna az események után. Mindezek alapján így már közvetetten alátámasztva, a szakértő álláspontja szerint nem bizonyítható orvosszakértői szempontból, hogy ezek a sérülések a bozótvágó késsel történő bántalmazástól jöttek volna létre. Ezen kívül a vádlott egyetlen ütésről számolt be. Ezzel szemben két darab, nem is egy vonalban, hanem egymásra merőlegesen elhelyezkedő sérülésről van szó, ami azt jelenti, hogy két önálló erőbehatás érhette a fejét valamikor. Ezek között az elkövető és a sérült testhelyzete egymáshoz képest is változhatott. Összességében ezek a sérülések 8 napon belüli gyógytartamúak voltak, a sérülések mértéke alapján a szakértő azt állapította meg, hogy nem volt várható komolyabb, súlyosabb sérülés keletkezése, illetve ezzel kapcsolatosan sem maradandó fogyatékosság, sem súlyos egészségkárosodás nem volt várható. A tanács elnöke felmutatta a bűnjelek közül a Bj. 50/
  62. tételszám alatt kezelt
  63. sorszámú bozótvágó kést, amire a szakértő válaszában elmondta, hogy esetleg rövidebb éllel rendelkező eszközzel történő ütéstől származhatnak a vádlott fején lévő sérülések, ami nem feltétlen jelent kést, hanem lehet egy derékszögű, éllel rendelkező valamilyen eszköz, kemény tárgy. Ezeknek feltétlenül egy kisebb élhosszúsággal kellett rendelkezniük. Dr. Juhász Tamás igazságügyi orvosszakértő ... sértett sérüléseirõl
  64. február
  65. napján készítette el véleményét (nyom. ir. 197 -
  66. oldal), amelyet a bírósági tárgyaláson történt meghallgatása során elõadott és a kérdésekre adott válaszaival kiegészített (
  67. sz. tjkv. 7-
  68. oldal). Szakvéleménye szerint a sértett a nyak bal oldali szúrt sebét, a szúrcsatorna körül a nyaki lágy részek bevérzését, a jobb csukló felületes sebét, az arc bal oldalának a felületes hámsérülését és bal oldalt a kulcscsont külsõ harmada alatt a mellkas elülsõ részének a zúzódását szenvedte el. Ezen sérülések külön-külön és együttesen is 8 napon belüli gyógytartamúak voltak. A nyakon leírt szúrt seb viszonylag kis élszögű, éllel bíró, késszerű eszközzel történő közepesnél kisebb erejű szúrástól keletkezhetett. Ezen sérülés létrehozható volt a bűnjelként lefoglalt konyhakéssel történő, közepesnél kisebb erejű szúrással. Az orvosi dokumentáció szerint a szúrcsatorna elölről hátrafelé balra, ferdén kifelé haladt, s közvetlenül a nyaki verőér mellett haladt el oly módon, hogy a szúrcsatorna hossza 2 cm körül lehetett. A jobb csukló területén leírt felületes, metszett jellegű seb szintén létrehozható volt a bűnjelként lefoglalt késsel. Ez a sérülés úgynevezett védekezési sérülésnek is megfelel. Az arcon bal oldalt a vizsgálat során leírt ferdén lefelé, előrefelé 6,5 cm hosszan futó felületes hámsérülés szintén létrehozható volt dulakodás során, dulakodás közben a bűnjelként lefoglalt késsel történő kis erejű erőbehatás során, például hadonászó mozdulat következtében. Bal oldalt a mellkason a kulcscsont külső harmada alatt leírt 10-szer 5 cm-es zúzódásos sérülés viszonylag sima felszínű, közepes erejű, tompa erőbehatástól keletkezhetett, mely létrehozható volt az előzményben szereplő dulakodás során közepes erejű ütéssel, azonban keletkezhetett a földön fekvő sértettre történő rátérdelés során is. A nyakon lévő szúrt sérülés alatt a vizsgálat során leírt elmosódott határú sárgásszürkés szederjes, szabálytalan alakú, helyenként ecsetszerűen szerteágazó alávérzéses terület a szúrcsatorna körül történő bevérzés, a lágy részek alávérzése következtében alakult ki, mely a vizsgálat során már felszívódó félben volt. Az összkörülményekre figyelemmel azonban valószínűsíthető, hogy a sértett által elszenvedett szúrt jellegű nyaki sérülés a sértett által előadott módon, hanyatt fekvés közben érte. A sértett sem közvetlen, sem közvetett életveszélyes állapotba nem került. Az összkörülményre figyelemmel megállapítható, hogy a vizsgált esetben a sérülést létrehozó eszközzel a sérült testtájékon, azaz a nyak bal oldalán, közvetlenül a nyaki verőér vetületében a sérülést létrehozó erőbehatás során fennállt a reális lehetősége a ténylegesnél súlyosabb közvetlen életveszélyt, vagy halált okozó nyaki verőér és/vagy visszérsérülés keletkezésének is. Az életveszélyt vagy halált okozó nyaki szúrt sérülés elmaradása kizárólag a véletlennek volt köszönhető. Idejében érkezett orvosi segítség, illetve szakszerű orvosi ellátás nélkül sem következett volna be a sértett halála az általa elszenvedett sérülés miatt. Az elszenvedett sérülések következményeként maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. A Bj.50/
  69. tételszám alatt előírt
  70. sorszámú bűnjelként lefoglalt 9,5 cm hosszú egyélű pengével bíró, 20,5 cm teljes hosszúságú konyhakéssel létrehozható volt a sértett által elszenvedett nyaki szúrt sérülés, valamint a csukló területén és az arcon lévő metszett sérülések egyaránt. A
  71. sorszámú bűnjelként lefoglalt konyhakéssel megfelelő erőbehatással, megfelelő testtájékon az emberi élet kioltásával járó sérülés is létrehozható. A kés tehát alkalmas emberi élet kioltására. Az Bj.50/
  72. tételszám alatt előírt
  73. sorszámú bűnjelként lefoglalt bozótvágó késen szabad szemmel vérgyanús szennyeződés nem volt elkülöníthető. A
  74. sorszámú bűnjelkénként lefoglalt konyhakésen a penge mindkét oldalán, valamint a fokán és az él részén is megfigyelhető volt viszonylag nagy kiterjedésben elkent, szabálytalan alakú, rászáradt vérgyanús szennyeződés. Az igazságügyi orvosszakértő a bizonyítási eljárás során véleményét kérdésre kiegészítette azzal, hogy a sértett sérülései bizonyíthatóan 2 rendbeli erőbehatástól keletkeztek (
  75. sz. tjkv.
  76. oldal). Dr. Kozma Mihály igazságügyi orvosszakértő és dr. Tóth Mária igazságügyi pszichiátriai szakértő adott írásban pszichiátriai szakértõi véleményt ... vádlottról, amelyet a bíróság tárgyalásán a szakértõk elõadtak és kérdésekre adott válaszaival dr. Kozma Mihály szakértõ kiegészítette (nyom. ir. 263-
  77. és
  78. sz. tjkv. 2-
  79. oldal). ... vádlott személyes vizsgálata alapján
  80. december
  81. napján készült szakértői vélemény szerint a vádlott elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben sem a szakvélemény elkészültekor, sem a terhére rótt cselekmény idején nem szenvedett. A vádlott hiányos önismeretű, egocentrikus, sodorható, befolyásolható, fokozottan sértődékeny, mely azonban a paranoiditás (túlértékelő kóros lelki alkatúság) szintjét nem éri el. Csökkent tűrőképességű, fokozottan ingerlékeny, indulatilag labilis, ebből fakadóan impulzív-agresszív cselekedetre hajlamos. Rugalmatlan gondolkodású, érzelmileg sekélyes, alacsony kötődési képességű, akarat gyenge, felszínes moralitású személyiség. Felelősséghatára manipulatív viselkedésre hajlamos. A vádlott vizsgált személyiségszerkezete személyiségzavarként értékelhető. Kóros elmeállapottal (elmebetegség) egyenértékű személyiségzavara vagy személyiségtorzulása nincs és a cselekmény elkövetésekor sem volt, így személyiségzavara büntethetőséget korlátozó vagy kizáró tényezőként nem vehető figyelembe a terhére rótt cselekmény vonatkozásában. A vádlott a terhére rótt cselekmény elkövetésekor ittas állapotban volt, mely nem volt kóros vagy csökevényes (abortív) kóros ittas állapot. ... a terhére rótt cselekmény elkövetése idején indulatos állapotban lehetett, mely nem volt kóros indulati állapot és cselekményében egyéb elmekóros motívum sem került felszínre. Fennálló ittasság esetén szakértői szempontból kóros indulat egyébként sem véleményezhető. Minden indulati cselekmény az affektusok tudatszűkítő hatásával járhat, ez azonban ép lélektani alapon jól értelmezhető. Jelen esetben tudatborulás a cselekmény idejére nem volt igazolható. A tudatszűkület mértékének megállapítása bírói hatáskör, ugyanúgy, mint a jogos védelem meghatározása is. ... egészséges védekezésre képes személy. Erre utal, hogy a cselekmény elmondásakor önmagával többször ellentmondásba keveredik, ilyenkor azonban az addig folyamatos beszédmódja szaggatottá, töredezetté, kapkodóvá válik, az addig kialakult logikai láncolata megszakad. Önmentő, saját magát áldozati szerepben feltüntető, hárító, manipulatív viselkedésmód figyelhető nála meg. A vádlott a terhére rótt cselekmény idejére jórészt emlékezőnek mondja magát, szinte minden részletet a saját szemszögéből nézve felidéz és elmagyaráz, kivéve magát a konkrét cselekményt, erre az időre emlékezetkiesést állít. A szakértők megjegyzik, hogy súlyosabb fokú ittasság esetén előfordul az emlékezetzavar anélkül, hogy az kóros ittasságot jelentene, az emlékezetkiesés azonban módszeres védekezési stratégiájának részét is képezheti. Bár a vádlott felszínes moralitású, de tisztában van a gyanúsításban foglalt cselekmény súlyával, annak társadalmi megítélésével és azzal, hogy annak elkövetése büntetést vonhat maga után. A szakértők véleménye szerint, a fentiek alapján, ... vádlott a terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta, vagy képtelenné tette cselekménye következményeinek felismerésében és abban, hogy a felismerésének megfelelően cselekedjék. A bíróság a megvizsgált bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte: ... a tárgyaláson (
  82. sz. tjkv.
  83. oldal) elismerte a bűncselekmény elkövetését és a bűnösségét is beismerte, azonban a vádlott vallomásából a bíróság az elkövetés körülményeire, a cselekménye elkövetésének okára, illetve védelmére előadottakat nem fogadta el. A vádlott a bizonyítási eljárás során előadta egyrészt azt, hogy magára a konkrét cselekményre - vagyis amikor megszúrta ... sértett nyakát - nem emlékszik, azonban a cselekményt megelőzően őt ... részéről jogtalan támadás érte, oly módon, hogy ... rátámadt és a fejére ütést mért, amely miatt a fején sérülések is keletkeztek (nyom. ir.
  84. oldal). Ezeket a bíróság az alábbiakra tekintettel nem fogadta el. ... vallomásában maga is előadta, hogy mielőtt a cselekmény megtörtént, ő a sértett mögött haladt (nyom. ir.
  85. oldal). Nem tudott magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy a sértett hogyan kerülhetett mögé, miközben ... sértett előtte haladt. ... vádlott vallomásában előadottakkal szemben a bíróság elfogadta ... sértett vallomását, a sértett ugyanis a nyomozati eljárásban, majd a bíróság előtti bizonyítási eljárás során is mindvégig következetesen, ellentmondásoktól mentesen adta elő vallomását, miszerint a vádlott cselekményét megelőzően a vádlott mellett haladt, miközben próbálta a vádlottat lebeszélni tervéről, majd meglökte, abból a célból, hogy eltántorítsa a vádlottat attól a tervétől, hogy ...t és ...t bántalmazza (nyom. ir.
  86. oldal). Másrészt az a fajta jogtalan támadás, amit a vádlott akként adott elő vallomása során, miszerint a dulakodást és a szúrást megelőzően őt a sértett ... fejen ütötte volna, nem történt meg. Ezt támasztja alá egyrészt ... sértett következetes vallomása, valamint dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő aggálytalanul elfogadott és kétségbe nem vont szakvéleménye is (nyom. ir. 243-
  87. oldal). A szakértő ugyanis megállapítja, hogy az általa vizsgált sérülések „keletkezhettek akár hetekkel a szeptember 15-i események előtt is.” (nyom. ir.
  88. oldal) A szakértő megállapította azt is, hogy hogy amennyiben a vádlott fején található sérülés a cselekmény idején keletkezett volna, az a jó vérellátású fejbőr területében nagy valószínűséggel a kívülállók számára jól érzékelhető vérzéssel járt volna, ilyen körülmény azonban nem merült fel. A szakértő kitért arra is, hogy a vádlott vizsgált sérülése nem keletkezhetett sem a bozótvágó élétől, sem annak nyelétől (nyom. ir.
  89. oldal, és
  90. sz. tjkv. 3-
  91. oldal), sem pedig kézzel történő ütéstől. Ráadásul a vizsgált sérülés nem egy, hanem legalább két erőbehatást állapított meg, ezzel szemben a vádlott védekezésében egy, a fejére mért ütésről számol be. A vádlottat az őrizetbe vétel alkalmával orvos is megvizsgálta, azonban ő sem fedezett fel ilyen vérzéssel járó sérülést, sőt maga a vádlott sem számolt be erről őrizetbe vétele során. A tanúk sem számoltak be látható vérzésről, sérülésről ... vonatkozásában. A vádlott nyomozás során tett vallomásában (nyom. ir.
  92. oldal) ráadásul arról számolt be, hogy a tarkója jobb oldalát érte hátulról az ütés, míg ezen a testtájékon semmilyen sérülés nem volt, ugyanis a vizsgált sérülések melyeket a vádlott az őt ért támadásnak tulajdonított - a fejbőrön, nem pedig a tarkóján voltak. Nem fogadta el a bíróság a vádlott azon védekezését sem, illetve elutasította védőjének arra vonatkozó indítványát, amely arra irányult, hogy a bíróság vizsgálja meg azt, hogy a vádlott jogtalan támadás miatti jogos védelmi helyzetben cselekedett, arra tekintettel, hogy a sértett visszament a házába és egy bozótvágó késsel a kezében jött ki onnan. A Kúria Büntető Kollégiumának a jogos védelem kérdéseiről szóló 4/
  93. Büntető jogegységi határozata kimondja: „A védekezést támadás elõzi meg. Az elhárítás válasz a támadásra. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogosan védekezõ a jogot védi a jogtalansággal szemben.” A sértett által ... meglökése nem eredményezett jogtalan támadási helyzetet a vádlott „javára”, attól ugyanis a vádlott el nem esett, továbbá a sértett célja nem a vádlott bántalmazása volt, hanem abbeli szándéknak nyomatékosítására szolgált, hogy a vádlottat lebeszélje ...t és ...t hátrányosan érintõ tervérõl. A sértett ráadásul azt követõen vette magához a bozótvágó kését, amelyet a házában tartott, miután a vádlottat meglökte, aki erre reagálva egy horgászkést vett elõ és azt kiabálta, hogy „na most te is megdöglesz”. A sértett válasza erre az volt: „ha te balhét akarsz, akkor legyen balhé” (nyom. ir.
  94. oldal). Ezzel tulajdonképpen, illetve azzal, hogy erre a kijelentésre ... vádlott nem távozott el a sértett tanyájáról, holott erre minden lehetõsége meglett volna, hanem ott maradt, elfogadta ... sértett kihívását, ami azonban ekkor már kölcsönös kihívás volt, hiszen ezt megelõzte a vádlott „na most te is megdöglesz” felkiáltása, amire válaszul magához vette a sértett a bozótvágóját és azt a kijelentést tette, hogy „ha te balhét akarsz, akkor legyen balhé”. A 4/
  95. Büntetõ jogegységi határozat alapján a jogos védelem korlátja a kölcsönös kihívás elfogadása. Szintén a jogegységi határozat mondja ki, hogy a jogos védelemnek a támadás kiprovokálása is korlátja. Márpedig ... azzal, hogy elõvette kését, és felkiáltott, hogy, „na most te is megdöglesz”, tulajdonképpen nem tett mást, mint kiprovokálta azt, hogy ... sértett válaszul bemenjen a házába és a bozótvágót magához véve visszatérjen ... hoz. Önmagában tehát az, hogy ... bozótvágóval a kezében tért vissza, nem eredményezhetett olyan helyzetet, amiben a vádlott ... úgy érezhette, hogy jogos védelmi helyzetben van, de a fentiek miatt még csak vélt jogos védelmi helyzetben sem érezhette magát. Végül a jogos védelmi helyzetet zárják ki a bíróság alább tett megállapításai is: a vélt jogtalan támadási helyzeten túl tényleges jogtalan támadás sem valósult meg. Egyrészt ... sértett a bozótvágó kését mindvégig maga mellett leengedve tartotta kezében, azt nem emelte a vádlott felé sem hadonászó, sem szúró, sem más egyéb támadó jellegû mozdulattal. Ezt maga ... vádlott is alátámasztja nyomozati vallomásában (nyom. ir.
  96. oldal). A fentiekben már hivatkozott igazságügyi orvosszakértõi vélemény is kizárta annak lehetõségét, hogy a bozótvágóval a sértett sérülést okozott volna ... vádlottnak. A bíróság nem fogadta el a vádlott azon védekezését sem, miszerint nem emlékszik pontosan a sértett megszúrásának körülményeire. Ezzel szemben elfogadta az eljárás során kihallgatott tanúk (a sértett ... , ... és ... ) egymástól függetlenül tett, mégis egybehangzó, az eseménysor szempontjából koherens vallomásait, az alábbiak szerint: ... sértett az eljárás során mindvégig következetesen azt állította, hogy miután a bozótvágót magához vette és kiment a házából, ... vádlott rátámadt szemből, majd megvágta a jobb kezében lévő horgászkéssel a sértett jobb karját. ... ekkor hátrálni próbált, de eközben hanyatt esett és a hanyatt esést követően a vádlott a földön szúrta a nyakába a kést (nyom. ir.
  97. oldal). A sértett által elmondottakat támasztja alá ... tanú vallomása is, amely szerint a vádlott ezt mondta neki: „Kint voltam a tanyán. Megöltem a ...t, elvérzik. Vége van. Elvérzik.” Szintén a sértett előadását támasztja alá ... tanú vallomása is, amely szerint ... , mikor odaért a bográcsozó társasághoz, azt mondta az ott tartózkodóknak, hogy hívják a mentőket, mert megszúrta a ...t és vérzik (bár a vádlott ekkor már azt is mondta, hogy a ... - ... sértett - rátámadt, ő pedig védekezett). Az emlékezetzavar vizsgálatának körében a vádlott elmeállapotát vizsgáló dr. Tóth Mária igazságügyi pszichiátriai szakértő és dr. Kozma Mihály igazságügyi orvosszakértő kétségbe nem vont és a bíróság által aggálytalanul elfogadott szakvéleményében az alábbi megállapítást teszi: „súlyosabb fokú ittasság esetén előfordul az emlékezetzavar anélkül, hogy az kóros ittasságot jelentene. Emlékezetzavarra való hivatkozása azonban módszeres védekezési stratégiájának részét is képezheti.” A szakvélemény azt is megállapítja, hogy a vádlott egészséges védekezésre képes, továbbá tudatborulást a cselekmény elkövetésének idejére a szakértők nem igazoltak. Az ügyész kérdésére dr. Kozma Mihály iü. szakértő elmondta (
  98. sz. tjkv.
  99. oldal), hogy az emlékezetkiesés egy egészséges és normális védekezési stratégia a vádlott részéről, mert ha valaki az ittasságából adódóan lenne emlékezet kieséses, akkor nem csak arra a néhány perces időszakra lenne emlékezetkiesés, hanem előtte, utána lévő hosszabb időszakra is, akár órákra. A szakértő a tárgyaláson is megerősítette, hogy tudatborulás a vádlott esetében nem áll fenn. A védő kérdésére a szakértő megerősítette, hogy a védekezési stratégia célja a vádlott felelősségének kimentése (
  100. sz. tjkv.
  101. oldal). A szakértői véleményben foglatlakat támasztja alá a tanúk vallomása is, melyeket a bíróság aggálytalanul elfogadott. A sértett ... is arról számol be, hogy a vádlott nyakon szúrta, továbbá ... és ... tanúk is a sértett előadását támasztják alá, hiszen nekik pedig maga a vádlott mondta azt, hogy „megöltem”, „elvérzik”, illetve „megszúrtam a ...t”. Amennyiben a vádlott ténylegesen nem emlékezett volna a konkrét cselekményre, ezeket nem sokkal a cselekmény elkövetését követően nem is mondhatta volna el a tanúknak. Szintén a szakértők megállapítását támasztja alá, hogy a vádlott a konkrét szúrási cselekmény kivételével mindenre emlékszik, az eseménysort a szúrás kivételével képes felidézni. A bíróság nem fogadta el azt a védői indítványt sem, amely annak megállapítására irányult a bűncselekmény kísérleti szakaszban történő megrekedése tekintetében, hogy a vádlott eredmény elhárító magatartásának köszönhetően nem következett be a halálos eredmény, ugyanis bár ... vádlott valóban beszámolt az első szembejövő személynek, ... tanúnak, majd pedig ... tanúnak is az általa elkövetett cselekményről, aminek köszönhetően ... a helyszínre sietett és értesítette a mentőket, míg ... megpróbálta riasztani a helyi háziorvost, mégis egyértelmű, hogy a halálos eredmény elmaradása nem ennek a vádlotti magatartásnak, hanem a sértett célszerű elhárító magatartásának - annak, hogy megpróbálta magától a vádlott kést markoló és a sértett felé többször is (bizonyíthatóan kétszer) szúró jobb kezét eltolni - köszönhető. A vádlott ittasságára nézve felmerült bizonyítékokat a bíróság a következők szerint értékelte. A vádlott elmondta, hogy ... sértettel közösen fogyasztottak alkoholt, annak mennyiségét illetően a vádlott úgy nyilatkozott, hogy összesen körülbelül fejenként 1,5 liter bort fogyasztottak el. Elmondása szerint ettől mindketten kissé ittas állapotba kerültek. ... sértett vallomásában azt mondta, hogy ... vádlott már ittas állapotban ért ki hozzá a tanyára, - melyet a vádlott tagadott - és a sértett szerint a tanyán közösen egy üveg literes bort fogyasztottak el. Mivel ezt mindketten egybehangzóan állították, a bíróság elfogadta, hogy közösen elfogyasztottak egy liter bort. A cselekményt követően azonban a ... és ... tanúk elmondása is azt támasztotta alá, hogy a vádlott ittas állapotban volt, járása és beszéde nehézkes volt, akadozott és nem mindig kommunikált összefüggően. A vádlott ittasságának mértékére dr. Kozma Mihály igazságügyi orvosszakértő a bizonyítási eljárás során az alábbiakat nyilatkozta (
  102. sz. tjkv.
  103. oldal): „A szûk két liter bor 150-160 gramm abszolút alkohol tartalmú szeszes ital. 10%-os felszívódási veszteséggel számolva és egy átlagos testtömeggel ez azt jelenti, hogy olyan 2 ezrelék körüli véralkohol szint maximumot okozhat. A reggeli idõszaktól kezdõdik az italfogyasztás, tehát a lebomlás is zajlik. A cselekmény 18 óra körül zajlott le, kb. 10 óra eltelik, tehát a 2-2,5 ezrelékes véralkohol szintrõl mintegy 1,5 ezrelék kb. kiürül, tehát valahol egy enyhe fokú alkoholos befolyásoltság szintjén lehet becsülni, tekintettel az idõre, mert 5 órán túli idõpontban már csak becsülni szabad, tehát egy enyhe fokú alkoholos befolyásoltság körüli állapot állhat fenn ezen italfogyasztás esetén. Ha az italfogyasztás túlnyomó része a cselekményt röviddel, 12-3 órával megelõzõen történik, akkor ez felmehet az enyhe fokú ittasságból a közepes fokú ittasság alsó határáig. Becsülni lehet, de egy enyhe, legfeljebb egy közepes fokú ittasság véleményezhetõ az elmondottak alapján. Ha 1 órán belül történik az italfogyasztás, akkor a közepes fokú ittasság fennállhat.” Fentiek alapján a bíróság enyhe fokú ittasságot látott megállapíthatónak. A bíróság aggálytalannak ítélte és elfogadta dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértőnek ... vádlott sérülésiről adott orvos szakértői véleményét és annak a bizonyítási eljárás során elhangzott kérdések alapján tett kiegészítéseit, mint ahogyan dr. Juhász Tamás igazságügyi orvosszakértő által a sértett sérüléseiről készített szakértői véleményt és annak kiegészítéseit. A bíróság aggálytalannak ítélte és elfogadta dr. Tóth Mária igazságügyi pszichiátriai szakértő és dr. Kozma Mihály igazságügyi orvosszakértő által a vádlottról készített elmeorvos szakértői véleményt és annak a bizonyítási eljárás során elhangzott kérdések alapján tett kiegészítéseit. A bíróság aggálytalannak ítélte és elfogadta ... sértett, valamint ... és ... tanúk vallomását. A sértett mind a nyomozás során, mind pedig a bizonyítási eljárásban következetes, ellentmondásoktól mentes vallomást tett. ... és ... tanúk a cselekményt alátámasztó, egymástól független vallomását a bizonyítási eljárásban senki nem vonta kétségbe és nem merült fel adat arra vonatkozóan, amely vallomásuk valódiságát cáfolta volna. A bíróság a személyi rész adatait a vádlott kétségbe nem volt tényállításai, az előzményi iratok, az előzetes fogva-tartásra vonatkozó adatokat az őrizetbe vételről, előzetes letartóztatás elrendeléséről, meghosszabbításáról és fenntartásáról rendelkező rendőrségi és bírósági határozatok alapján állapította meg. A bíróság a fenti indokok alapján megállapította azt, hogy a vádlott a tényállásban írt cselekménye során az emberi élet kioltására irányuló egyenes szándékkal cselekedett. Az elkövetés időpontjában a vádlott tudata átfogta a halál bekövetkezésének a lehetőségét, mivel tisztában volt azzal, hogy a nyak késsel történő megszúrása a sértett nyaki ereinek sérülése miatt életveszély alakulhatott volna ki, vagy halál következhetett volna be. Erre utalnak a vádlott kijelentései, amelyeket a sértetthez intézett a bűncselekmény elkövetését megelőzően, a kés használatának módja (két rendbeli, legalább közepes erejű erőbehatás, szúró mozdulatok, szúrt sebek okozása), a vádlott elkövetés után tanúsított magatartásra, vagyis azon kijelentései, amelyeket a tanúkhoz intézett. Előre látta tehát magatartása lehetséges következményeit és a halálos eredményt kívánva cselekedett. A szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdte, azonban nem fejezte be. A halálos eredmény bekövetkezése a véletlen, illetve a sértett célszerű elhárítási magatartásának köszönhetően maradt el, ezért a bűncselekmény kísérleti szakaszban maradt. A bíróság a vádlott bűnösségét a Be.
  104. § /1/ bekezdése alapján megállapította és cselekményét a váddal egyezően, azonban a
  105. évi C. törvényt alkalmazva a Btk.
  106. § /1/ bekezdése szerinti emberölés bűntette Btk.
  107. §-a szerinti kísérletének minősítette. A
  108. évi C. törvény
  109. § /2/ bekezdése szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévõ új büntetõ törvény szerint a cselekmény már nem bûncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetõ törvényt kell alkalmazni. Ebben a körben a bíróság megállapította, hogy a vádlottra nézve, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi idõpontját alapul véve a
  110. évi C. törvény alapján cselekménye enyhébben bírálandó el, mivel a
  111. évi C. törvény
  112. § /2/ bekezdése értelmében a vádlott a büntetése kétharmad részének kitöltését követõ napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Erre tekintettel a bíróság a cselekmény elbírálásakor hatályos
  113. évi C. törvényt alkalmazta. A Btk.
  114. § /1/ bekezdése rendelkezik arról, hogy a büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának szem elõtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bûncselekmény tárgyi súlyához, a bûnösség fokához, az elkövetõ társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítõ és súlyosító körülményekhez. A Btk.
  115. § /1/ bekezdése az emberölés bűntettére öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. A Btk.
  116. § /2/ bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. A Btk.
  117. § /2/ bekezdése bekezdése szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A bíróság a büntetés nemét és mértékét meghatározó bűnösségi tényezőket az alábbiak szerint értékelte: A vádlott terhére súlyosítóként az élet és testi épség elleni bűncselekmények országos és helyi gyakoriságát, az ittas állapotban történő elkövetést. Enyhítőként értékelte a vádlott javára azt, hogy büntetlen előéletű, hogy cselekményét beismerte és megbánta, hogy cselekménye kísérleti szakban maradt, hogy a sértettnek ténylegesen 8 napon belül gyógyuló sérüléseket okozott és hogy szólt az első szembejövő személynek, ezáltal lehetőséget adott a gyors orvosi segítség igénybevételére. A bíróság a fenti tényezők értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottal szemben a Btk.
  118. §-ában meghatározott büntetési célok - a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el - elérése érdekében a vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés és - mivel méltatlan a közügyek gyakorlására - közügyek gyakorlásától eltiltás együttes alkalmazása szükséges. A szabadságvesztés büntetés tartamát a Btk.
  119. § /1/ bekezdésében meghatározott büntetési tételkeret alapul vételével, a
  120. § /2/ bekezdés /b pontjának alkalmazásával - tekintve, hogy a bíróság álláspontja szerint büntetési tétel legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lett volna -, a közügyek gyakorlásától eltiltást pedig a Btk.
  121. § /1/ bekezdése szerinti tétel keretein belül a szabadságvesztés tartamához igazodóan határozta meg. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk.
  122. § /2/ bekezdés /a pontja alapján - mivel azt bűntett miatt szabta ki - börtönben határozta meg. A bíróság a vádlott által előzetes fogva-tartásban és házi őrizetben töltött időt a Btk.
  123. § /1/ és /3/ bekezdése /a pontja alapján a szabadságvesztésbe beszámította. A bíróság az ügyben ítéletet hozott, ezzel az elsőfokú eljárást befejezte. Az eljárás lefolytatása érdekben már nincs szükség a bűnjelekre. A bíróság a vádlott által a bűncselekmény elkövetése során eszközül használt kést a Btk.
  124. § /1/ bekezdés /a pontja alapján elkobozta és a
  125. § /6/ bekezdése alapján megállapította, hogy az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. Az eljárás során lefoglalt többi dolog lefoglalását a Be.
  126. § /1/ bekezdése alapján megszüntette és azokat a Be.
  127. § /2/ bekezdése alapján kiadta részben a sértettnek, részben a vádlottnak, mint tulajdonosnak, míg a további értéktelen dolgok - amelyekre senki nem tartott igényt megsemmisítését a Be.
  128. § /8/ bekezdése alapján rendelte el. Az eljárás során felmerült bűnügyi költség nem tekinthető sem a vád szerinti, sem pedig a bíróság által minősített bűncselekmény súlyához képest aránytalannak. A bíróság ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki, ezért a Be.
  129. §-a alapján kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére. Balassagyarmat,
  130. év október hó
  131. napján. dr. Lente István László sk. a tanács elnöke, Csörge Zoltán és Rigó Jánosné az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.