A határozat elvi tartalma: Baromfi vágóhídi vágása 50 tonna/nap mérték felett jogerős egységes környezethasználati engedélyhez kötött. Az engedély megszerzéséig a baromfifeldolgozó üzem működése korlátozható. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.411/2013/4.szám A Kúria a dr. Marjai Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes ellen tevékenységet korlátozó határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január 7-én kelt 4.K.26.887/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.26.887/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak forint felülvizsgálati illetéket. - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
- szeptember 1-jén ellenőrzést tartott a felperes baromfifeldolgozó üzemében. Az üzemben baromfi feldolgozást (vágás, darabolás, hűtés, fagyasztás) végeznek. Az üzem kapacitása 25.000 db/nap vágás, 22.000 db/nap darabolás.
- évben az üzemben feldolgozott mennyiség 3.846.364 db baromfi volt, amely 8.848.568 kg baromfinak felel meg. A vágási napok száma
- évben 211 volt, melyből 196 napon a vágott baromfi összsúlya meghaladta a 25.000 kg-ot. Az elsőfokú hatóság a
- november 15-én kelt 11523-15/
- számú határozatával a baromfifeldolgozó üzemeltetőjének tevékenységét korlátozta a jogerős egységes környezethasználati engedély megszerzéséig akként, hogy a baromfifeldolgozó tevékenység során a napi vágottsúly-kapacitás nem haladhatja meg a 25.000 kg-ot. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- április 24-én kelt 14/6787-4/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot - az indokolás kiegészítésével -helyben hagyta. Kifejtette, hogy a baromfifeldolgozó üzem részére maximálisan engedélyezett baromfivágás 25.000 db/nap volt, amely a jegyzőkönyvben szereplő adatok alapján 2,1 kg/db baromfi átlagsúllyal számolva, napi kb. 52,5 tonna vágott súlyt jelent, amely meghaladja a vágóhídra előírt kapacitási mértéket. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
- melléklet 9/9.
- pontja értelmében egységes környezethasználati engedélyhez kötött az 50 tonna vágott súly/nap mértéket meghaladó termelési kapacitású vágóhídi tevékenység. A felperesi üzem ilyen engedéllyel nem rendelkezett. Kifejtette, hogy szakmai szempontból minden olyan üzem, ahol vágás és zsigerelés is megvalósul, vágóhídnak tekintendő. A 853/2004/EK rendelet
- melléklet 1.
- pontjában szereplő vágóhíd definíció (olyan állatok levágására és zsigerelésére szolgáló létesítmény, amelyben az állatok húsát emberi fogyasztásra szánják) és a 97/11/EK tanácsi irányelv útmutatója értelmében az üzemben végzett tevékenység vágóhídi, vágási tevékenység. A működési engedélyben szereplő névleges maximális üzemi kapacitásra tekintettel a tárgyi üzem műszakilag képes arra, hogy vágóhídi tevékenysége keretében az R.
- számú melléklet
- pontjában foglalt kapacitásküszöböt meghaladja, ezért a tevékenységet korlátozni kellett a környezet védelmének általános szabályairól szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66.§
(1)bekezdés b) pontjára tekintettel az R. 26.§
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős egységes környezethasználati engedély megszerzéséig. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt vitatva, hogy a baromfifeldolgozó üzemben kifejtett tevékenység folytán az vágóhídnak minősülne, hivatkozott arra, hogy a TEÁOR szerinti besorolás az irányadó. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az R.
- számú melléklete
- pontja szerint és a 97/11/EK tanácsi II. melléklet 7/f. pontjához rendelt útmutató értelmében minden olyan üzem, ahol vágás és zsigerelés is megvalósul, vágóhídnak tekintendő. A vágóhídi tevékenység a feldolgozóipar kategóriában szerepel, akárcsak a húsfeldolgozás, a megkülönböztetést az eltérő környezeti hatások indokolják. Az irányelv a baromfi vágóhidak esetén a vágási tevékenységet a tiszta, teljes, eladható vágott test előállításával tartja befejezettnek. A tevékenység már abban az esetben is vágóhídi, vágási tevékenységnek tekintendő, ha a létesítményben tiszta, teljes, eladható baromfitestet állítanak elő. A felperesi üzem vágóhídnak minősül, ott vágási tevékenységet végeznek. A felperes nem rendelkezett egységes környezethasználati engedéllyel, csak annak birtokában végezhette volna a környezethasználati tevékenységét, ezért jogszerűen járt el a hatóság, amikor ezen engedély megszerzéséig a felperes tevékenységét az R.
- melléklet
- pontjában írt kapacitásban korlátozta. Utalt arra, hogy az R. 14.§-a alapján a rendelet hatályba lépését követően a felperes köteles volt a tevékenységét bejelenteni, a bejelentés alapján történt meg az egységes környezethasználati engedély megszerzésének előírása. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és - emellett nem az elsőfokú hatóság, hanem - az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a 97/11/EK tanácsi irányelv II. melléklet 7/f. pontját, az R.
- számú melléklet
- pontját, a 853/2004/EK rendelet
- melléklet 1.
- pontját. Állította, hogy vágóhídi tevékenységet nem végez, a kiadott működési engedélye baromfifeldolgozásra vonatkozik. A baromfifeldolgozás a TEÁOR
- számú tevékenység értelmében: a baromfi vágóhídi vágása, tisztítása és csomagolása; friss (nyers), hűtött vagy fagyasztott baromfihús gyártása, részekre darabolása. Álláspontja szerint egységes környezethasználati engedély csak az 50 tonna vágott súly/nap termelési kapacitást meghaladó létesítményekre vonatkozik. A bíróság megsértette továbbá a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
(1)bekezdését, 221.§
(1)bekezdését is, mert az ítélet téves ténybeli következtetéseket tartalmaz, továbbá az indokolása hiányos, mert a bíróság figyelmen kívül hagyta a TEÁOR besorolást. Az R. 14.§-át tévesen alkalmazta a bíróság, mert nem ezt a rendelkezést, hanem egy korábban hatályban volt 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) 14.§
(4)bekezdését idézte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria a felülvizsgálat kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A perben irányadó tényállás szerint a felperes a baromfifeldolgozó üzemében az általa hivatkozott TEÁOR besorolás alapján is baromfi vágóhídi vágását, tisztítását és csomagolását végzi, fagyasztott, nyers vagy hűtött baromfihúst gyárt és darabol részekre. A baromfi vágóhídi vágása is azt mutatja, hogy a felperes üzemében vágóhídi tevékenységet végeznek, amely megfelel a 97/11/EK tanácsi irányelv II. melléklet 7/f. pontjához fűzött útmutató szerinti vágóhídi tevékenységnek, azaz a tiszta, teljes, eladható vágott test előállításával befejeződő vágóhídi tevékenységnek. A felperes tevékenysége az R. 3. melléklet 21. pontjában foglaltak alapján a vágóhídra megállapított küszöbértéket a 25 tonna vágott súly/nap kapacitást mindaddig nem haladhatja meg, amíg jogerős egységes környezethasználati engedélyt nem kap. Helytállóan hivatkozott ezért az alperes arra, hogy a Kvt. 66.§
(1)bekezdés b) pontja, 67.§
(1)bekezdése alapján a környezethasználat egységes környezethasználati engedély alapján lett volna megkezdhető, mert a felperesi üzemben az egységes környezethasználati engedélyhez kötött 50 tonna vágott súly/nap kapacitást az ellenőrzési jegyzőkönyvi adatok szerint meghaladták (alperesi határozat
- oldal). A felperes részére egységes környezethasználati engedély nem került eddig kiadásra. A felperes
- augusztus 1-jén egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtott be, amely kérelem elbírálása folyamatban volt. A helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve és a felperes nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy a felperes üzeme a névleges maximális üzemi kapacitásra tekintettel műszakilag képes volt arra, hogy a vágóhídi tevékenység keretében az R.
- számú melléklet 9/9.
- pontjában foglalt kapacitás küszöböt meghaladja. Mivel az be is következett, ezért kellett a tevékenységét korlátozni. A felperesre nézve a Kormr. 14.§
(4)bekezdése írt elő bejelentési kötelezettséget és nem az ítéletben hivatkozott R. 14.§-a. Ez a tévedés azonban az ügy érdemére nem hatott ki. Az R. 19.§
(1)bekezdése vonatkozik a felperesre, az egységes környezethasználati engedély megszerzése kötelezettség, amelyet a peradatok szerint a felperes megkért, az eljárás folyamatban van. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, abból és a jogszabályi rendelkezésekből helytálló következtetést vont le arra, hogy az alperes megalapozott és törvényes határozatot hozott. A bíróság a felperes nyilatkozatait vizsgálta, a bizonyítékokat értékelte és az ítéletét megfelelően indokolta. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során jogi képviselet hiányában felszámítható költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. Budapest,
- november
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika sk. bíró a kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Márton