A határozat elvi tartalma: Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás esetében a támogatás visszafizetésére öt év áll a hatóság rendelkezésére, amely időtartamot - eltérő törvényi rendelkezése hiányában - az alperes elsőfokú határozatának kézbesítése nem szakít meg, illetve nem áll be az elévülés nyugvása sem. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.548/2013/5.szám A Kúria a Juhász, Császár, Csvila Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek ..alperes,ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május
- napján kelt 14.K.27.435/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.435/2013/
- számú ítéletét az alperes 72/0301/4248/31/
- számú határozatának felülvizsgálatára irányuló keresetet elutasító részében, valamint az alperes 72/0301/4248/31/
- számú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felek az eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági és Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/
- (X.12.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján integrált ültetvény elnevezésű célprogramnak volt kedvezményezettje. A támogatható terület nagysága a 2004/2005-ös gazdálkodási évben 8,40 hektár volt, amely vonatkozásában az elsőfokú alperesi hatóság
- október 26-án kelt határozatával 802.161 forint támogatási összeg kifizetését rendelte el a számára. A 2004/2005-ös év vonatkozásában a korábbiakban meghozott elsőfokú határozatot az elsőfokú hatóság
- július
- napján kelt határozatával az R.
- §
(10)bekezdés bb) alpontja alapján a támogatható terület 4,66 hektárra csökkenése miatt megváltoztatta és az első gazdasági évre vonatkozóan a támogatási összeget 445.009 forintra csökkentette. A felperes támogatható területnagyságát a továbbiakban két tényező befolyásolta: - A felperes az elsőfokú hatóság jóváhagyása mellett 2006-ban átvállalta a C. F. Kft.-től a D8AY2-3-00 fizikai azonosítójú fizikai blokkban található 13,73 hektáros területet. Így a felperes az integrált ültetvény célprogramban összesen 17,73 hektár támogatható területnagysággal rendelkezett. - A felperes 2007-ben az elsőfokú alperesi hatóság jóváhagyása mellett részleges visszavonást jelentett be, így a D8AY2-3-00 fizikai blokkban 15,20 hektár támogatható területnagyság maradt. A felperes a 2005/2006-os gazdálkodási évben kifizetési kérelmet nyújtott be, amelyet azonban az elsőfokú hatóság - a felperes fellebbezésének hiányára tekintettel - jogerősen elutasított. A felperes 2007. május 15-én a 2006/2007-es gazdálkodási évre 15,2 hektár helyett 11,6 hektár után igényelt kifizetést. A kifizetési kérelmet az elsőfokú hatóság - a felperes fellebbezésének hiányában - jogerősen elutasította. Ezt követően az elsőfokú hatóság jogerős határozatát 2010. augusztus 12-én kelt határozatával visszavonta és a felperes agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásból való kizárása mellett döntött. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a támogatási időszak alatt második alkalommal vált szükségessé a tárgyévre vonatkozó támogatás teljes egészének visszavonása, ezért az R. 17. §
(9)bekezdése alapján a felperest ki kellett zárni a támogatásból. Emellett kötelezte a felperest a 2004/2005-ös támogatási évben kifizetett támogatás visszafizetésére is. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- október 31-én kelt határozatával a támogatásból történő kizáró elsőfokú határozatot (a továbbiakban: Határozat 1.), valamint az ugyanezen a napon kelt határozatával a visszafizetésre kötelező elsőfokú határozatot is helybenhagyta (Határozat 2.). A kizáró határozattal összefüggésben arra hivatkozott, hogy a jogkövetkezményt a 2005/2006-os gazdálkodási évre, valamint a 2006/2007-es gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmeket elutasító és a felperes által jogorvoslattal meg nem támadott határozatok alapozták meg. A visszafizetési kötelezettséggel összefüggésben - figyelemmel a felperes fellebbezésében foglaltakra is - arra hivatkozott, hogy a C. F. Kft.-től átvállalt területek esetében a 2004/2005-ös gazdálkodási évre összesen 1.451.530 forint került támogatási összegként megítélésre és átutalásra, a felperes pedig - tekintettel az átvállalási kérelem tartalmára - köteles az átvállalt területek után kifizetett, jogosulatlan támogatásokért helytállni. A felperes keresete folytán eljárt Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság)
- május 27-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Bíróság döntését azzal indokolta, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 57/A. §
(4)bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz a másodfokú határozat meghozatalára nyitva álló időtartamra, amelyet az alperes nem kétségesen elmulasztott. Ám önmagában ez a tény az eljárás érdemét nem érintette. Utalt az Eljárási tv. visszakövetelés elévülését szabályozó 64. §
(1)bekezdésére is, amely az ötéves időtartam meghatározása mellett rendelkezik az elévülés nyugvásáról. Az elévülés megszakadásának hiányzó szabályozását pedig a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 327. §
(1)bekezdéséből vette át. Megállapította, hogy felszólításnak minősül minden olyan írásbeli közlés, amiből a követelés érvényesítésének szándéka kitűnik. Mivel az elsőfokú határozatok mindegyike tartalmazta azokat a tényeket és adatokat, amelyből a felperes a vele szemben támasztott követelést azonosítani tudta, emellett
- augusztus 19-én kézbesítették számára az elsőfokú kizárást és visszakövetelést tartalmazó elsőfokú határozatokat, ezért az elévülés megszakító joghatály beállt, a felperes az elévülésre jogszerűen nem hivatkozhatott. A Bíróság felhívta a 2419/2001/EK rendelet
- cikkét, valamint az azt hatályon kívül helyező és a vitatott gazdasági években hatályos 796/2004/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet)
- cikk
(1)és
(5)bekezdését is, amely közösségi jogi rendelkezések az elévülést 10 év hosszúságban, jóhiszeműség esetén 4 évben határozták meg. A Bíróság a felperes jóhiszeműségét azzal zárta ki, hogy a 2006-os átvállalási ügylet révén tisztában kellett lennie jogelődje gazdálkodási viszonyaival. Mindemellett megvalósulni látta az R. 17. §
(9)bekezdésében foglaltakat is a felperes egymást követő két gazdálkodási évben benyújtott jogsértő kifizetési kérelmeit jogerősen elutasító alperesi határozatok révén. A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, amelyben az alperesi határozatok, valamint a Bíróság jogerős ítéletének hatályon kívül helyezése mellett azt kérte, hogy a Kúria mellőzze a felperes támogatás visszafizetésére történő kötelezését. Indokolása értelmében a visszafizetendő 1.451.530 forint tőke és annak járulékai a 2004/2005-ös gazdálkodási év támogatására vezethetők vissza. A támogatást a felperes jogelődje használta fel, annak mikéntjéről pedig a felperesnek nem volt tudomása. Jogsértésként hivatkozott az Eljárási tv. 57/A. §
(4)bekezdésére, amelynek az alperes közel kétéves eljárási időtartamával az ügy érdemére is kihatóan nem felelt meg. (Az elsőfokú határozatokkal szembeni fellebbezést a felperes
- augusztus
- napján terjesztett elő, míg az alperes határozatait
- október 31-én hozta meg.) A Bíróság jogerős ítéletében nem indokolta az ezzel kapcsolatos felperesi kereseti kérelem elutasítását. A felülvizsgálati kérelem értelmében a Bíróság megsértette az Eljárási tv.
- §
(1)bekezdését is, mivel a visszafizetésre okot adó gazdálkodási év utolsó napja
- december 31-e volt, ehhez képest az öt év
- december 31-én telt le. Így a
- évben kifizetett támogatás
- december 31-éig volt felperestől visszakövetelhető. A Bíróság kifejezetten a hivatkozott törvényi szabályt megsértve állapította meg a felperes kötelezhetőségét a visszafizetés kapcsán, illetve jogsértően hivatkozott ítéletében a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra is. A felperes hivatkozott a 2419/2001/EK rendelet 49. cikk
(5)bekezdésére. Az EK rendelkezés második fordulata négy évre korlátozza az elévülési időszakot a felperes jóhiszeműsége esetén. A felperes magát jóhiszeműnek ítélte és a Ket. 3. §
(2)bekezdés b) pontjának sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy az alperes nem folytatott le bizonyítást jóhiszeműsége igazolásával szemben. Végül az R. 17. §
(9)bekezdését is sérelmezte arra tekintettel, hogy abból álláspontja szerint nem következik a visszafizetési kötelezettség, különösen akkor ha a visszakövetelt összeggel a felperes soha nem rendelkezett. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítása mellett a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását indítványozta. A Kúria utal arra, hogy az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény 51. §-ával módosított a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 57/A. §
(1a)bekezdése értelmében
- július hó
- napjától az alperes jogutóda az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Kúria a jogutódlást a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján
- sorszám alatti végzésével megállapította. A felülvizsgálati kérelem részben megalapozott. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem kapcsán elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elévülés szabályaira tekintettel az alperes milyen időtartam alatt volt jogosult a felperest az agrár-környezetgazdálkodási támogatás első gazdálkodási évében (2004/2005-ös év) kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezni. Az időmúlás a jogban jogi tényként, a jogviszonyok tartalmát, a jogviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek mibenlétét befolyásoló körülmény. Az időmúlás azonban nem önmagában, hanem az adott jogviszonyra szabott normatív közegben eredményez változást a jogokban és kötelezettségekben. A támogatási jogviszony jelen perben megítélendő formájában közjogi jellegű. A per tárgya annak a közhatalmi, hatósági határozatnak a jogszerűsége, amely a felperestől elvárt magatartást és annak jogkövetkezményeit rögzíti. Ezért annak megítélésére - kifejezett törvényi utalás hiányában, akár háttérjogszabályként is - a Ptk. magánjogi helyzetekre és alapvetően a diszpozitivitásra szabott rendelkezései nem alkalmazhatóak. A perbeli esetben az időmúlás jogi tényének az alperesi határozatban levont jogkövetkezményei ezért az Eljárási tv. rendelkezései alapján ítélendők meg. Az Eljárási tv.
- §
(1)bekezdése értelmében „[k]özvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az intézkedésben jogosulatlanul részt vettek. (...)” A
(2)bekezdés szerint „[h]a a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő határozatot a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.” A hivatkozott törvényi szabályból következőleg a visszakövetelés időtartama öt év, amelyet a jogosulatlan támogatás igénybevétel gazdasági évének utolsó napjától kell számítani. Az időmúlást csak az a körülmény befolyásolja akasztja meg -, ha a visszaköveteléssel érintett támogatás igénybe vételi jogosultságát a fél bíróság előtt vitatja, mert ilyenkor a jogerős bírósági határozat meghozataláig eltelt idő nem számít bele az időmúlásba az elévülési idő nyugszik. Az Eljárási tv. hivatkozott és fentiek szerint értelmezendő rendelkezései szerint tehát a visszakövetelésre az alperesnek öt év alatt kell sort kerítenie. Ez az időtartam csak a meghatározott tárgykörben zajló bírósági eljárás alatt nyugszik, azt az alperes eljárási aktusa nem akaszthatja meg. Az elévülés megszakadására azaz az elévülési idő újraszámítására - törvényi szabályok hiányában nincs lehetőség. A kifejtettekből következőleg az alperes elsőfokú hatósága által megküldött határozat nem váltja ki az elévülési idő nyugvását, és nem alkalmas annak megszakítására sem. Az Eljárási tv. rendelkezései értelmében a jogosulatlan támogatás visszakövetelésére összességében öt év alatt kellett volna sort keríteni. Az Eljárási tv. 64. §
(1)bekezdése értelmében az ötéves elévülési időtartam abban az esetben irányadó, amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem rendelkezik eltérően. A 2004/2005-ös gazdálkodási évben hatályos EK rendelet 73. cikk
(1)bekezdése a jogosulatlan kifizetés esetére előírja a mezőgazdasági termelőnek a szóban forgó összeg kamattal együtt történő visszafizetési kötelezettségét. Az EK rendelet 73. cikk
(5)bekezdése a visszafizetési kötelezettség függő jogi helyzetét a támogatás kifizetése és a kedvezményezett számára a kifizetés jogosulatlan voltával kapcsolatban az illetékes hatóság által tett első értesítés közötti tíz évig tartja fenn. Az
(5)bekezdés második fordulata értelmében „[a]z első albekezdésben említett időszak azonban négy évre korlátozódik, ha a kedvezményezett jóhiszeműen járt el.” [Az EK rendelet szövegszerűen azonos a 2419/2001/EK rendelet 49. cikk
(1)bekezdésével.] Az EK rendelet a támogatási jogviszony kedvezményezettjének személyében bekövetkező változás helyzetét nem szabályozza. A visszakövetelés elévülésének számításakor kifejezetten a támogatás kedvezményezettjét jelöli meg, tehát azt a személyt, aki a támogatáshoz hozzájutott és azt gazdálkodása során felhasználta. Az EK rendelet 73. cikk
(5)bekezdés második fordulata pedig egyértelművé teszi azt, hogy a kedvezményezett jóhiszeműen is követhet el olyan jogsértést, amely miatt utóbb visszafizetési kötelezettséggel jogosulatlanná válik a támogatásra. Önmagában tehát az, hogy a felperes az átvállalási kérelem betétlapjának
- pontja szerint tisztában volt a jogelőd 2004/2005-ös évben megszerzett támogatásának tényével - egyéb tényállási elemek hiányában -, nem eredményezi közvetlenül e támogatásigénybevétellel összefüggő rosszhiszeműségét is. A peres iratok között nem volt fellelhető sem a felek előadása sem pedig egyéb bizonyíték, amely arra mutatott volna, hogy az alperes a 2004/
- gazdálkodási évre a felperes jogelődjének kifizetett támogatással összefüggésben akár a jogelődöt, akár a felperest tájékoztatta volna bármilyen jogsértéséről. Mindezen indokok alapján a Kúria nem osztotta a Bíróság jogi álláspontját a Határozat
- tekintetében sem az Eljárási tv., sem pedig az EK rendelet alkalmazott rendelkezéseinek értelmezését illetően. A felülvizsgálati kérelemmel egyezően megállapította, hogy a Határozat
- és a jogerős ítélet az Eljárási tv.
- §
(1)
(2)bekezdésébe ütközően törvénysértő. Ezért a Kúria a Bíróság jogerős ítéletét részben, valamint a Határozat 2.-t az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Döntésével azonban nem érintette a Határozat 1.-t, amely vonatkozásában a felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a jogerős ítéletet e részében hatályában fenntartotta. A felperes a kifejtettekre tekintettel részben megalapozott felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 81. §
(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett úgy, hogy a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. Mivel az alperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a értelmében teljes személyes illetékmentesség illeti, ezért a felülvizsgálati illeték a 6/
- (IV. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam terhén marad. Budapest,
- október
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró