Kbf.85/2014/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző szeméremsértés vétségében, ezért 70 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 70.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése, vagy az egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 125.430 forint bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott irányának megjelölése nélkül jelentett be fellebbezést. A védő elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.877/2014/

1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A védő előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását, amelyben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság hiányosan, és helytelenül értékelte az egyébként számbavett bizonyítékokat. Nem bizonyított, hogy önkielégítést végzett, vagy szeméremsértő módon mutogatta magát a vádlott. Kifejtette azon álláspontját, hogy a lakossági bejelentés, valamint a nyomozás során és a bíróság előtt tett vallomások ellentmondásosak. Iratellenességként értékelte azt, hogy tanú1 önkielégítő mozdulatokról nyilatkozott, és ebből a hatóság arra következtetett, hogy a vádlott önkielégítést végzett. tanú2 vallomása nem támasztotta alá tanú1 vallomását, mert ő az autóból nem láthatta az eseményeket. Utalt továbbá arra, hogy mindkét tanú tévedhet abban a tekintetben, hogy önkielégítő mozdulatokat, vagy vizelés utáni utolsó mozdulatokat láttak. Álláspontja szerint a mérlegelési lehetőségén túlterjeszkedett a törvényszék, mert elégtelen bizonyítékok alapján mérlegelt. A vádlott ittasságát vizsgálat nem erősítette meg, ezért nem lehet súlyosító körülményként értékelni. Kifejtette továbbá, hogy még bűnösség megállapítása mellett is eltúlzott a védencével szemben alkalmazott joghátrány, ezért indokolt annak enyhítése. A védő a nyilvános ülésen az elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Az írásbeli fellebbezésindokolásában írtakon kívül kifejtette, hogy ... az utóbbi időben többször előfordultak hasonló jellegű cselekmények, ezért a bűnüldöző hatóságok eleve ebbe az irányba vontak le következtetéséket. Utalt továbbá arra, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a biciklis tanú vallomását nem fogadta el. Elsődleges indítványát bűncselekmény hiányára alapozta, míg másodlagos indítványa a pénzbüntetés mértékének enyhítésére irányult. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz. A bejelentett vádlotti és védői fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
2. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A felmentésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg, ennek során a szükséges bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a nyomozás során érdemi vallomást nem tudott tenni, előadása szerint a cselekmény idején annyira ittas állapotban volt, hogy semmire sem emlékezett. A tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, ekkor is ittasságára hivatkozott, azonban védekezése szerint az ebben az időben arra közlekedő biciklis tanú vallomása, továbbá az ittasság foka kizárja azt, hogy önkielégítést végzett volna. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlotti védekezéssel szemben a tényállást a tettenérő rendőr tanúk vallomása, az igazságügyi ideg- elmeorvos szakértői vélemény megállapításai, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján állapította meg. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az elsőfokú ítélet 2. oldal utolsó két bekezdésétől a 4. oldal közepéig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el a tényállás alapjául. A bizonyítási eljárás során a tettenérő rendőr tanúk, tanú1 és tanú2 tanúk kihallgatása során részletesen foglalkozott azzal, hog a tanúk a vádlott részéről milyen mozdulatokat láttak, azokból megalapozottan lehet-e következtetést levonni arra, hogy a vádlott önkielégítést végzett. Ítéletében kellő részletességgel foglalkozott a vádlott tárgyalási vallomásában mentő tanúként hivatkozott, a helyszín közelében kerékpárral elhaladó személy vallomásával. Logikus érvelés alapján vetette el ezen tanú vallomását, mint olyan bizonyítékot, amelyre tényállás alapítható. A Be. 351. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a vádlott és védője fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak. Megállapítható továbbá az is, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a vádlottnak és védőjének a tényállás felülmérlegelésére, és ezen keresztül a vádlott felmentésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vádlott bűnösségét a Btk. 205. §

(1)bekezdésébe ütköző szeméremsértés vétségében megállapította. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki magát nemi vágyának felkeltése, vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja. Nem kétséges, hogy a vádlottnak az a magatartása, hogy ... belterületén az ... kereszteződésében, nyilvános helyen egy fának háttal nekitámaszkodva önkielégítést végzett, megvalósította a nemi erkölcs elleni bűncselekményt. Az enyhítésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan állapította meg a joghátrány meghatározása során a vádlott javára figyelembe vehető enyhítő körülményt. Tévedett azonban, amikor vele szemben pénzbüntetést szabott ki. A szeméremsértés vétségét a törvény 2 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Az elsőfokú bíróság a joghátrány meghatározása során a vádlottal szemben súlyosító körülményt nem észlelt. ... jogviszonya ugyanezen cselekményhez kapcsolódóan szűnt meg. Rögzíti továbbá az elsőfokú ítélet személyi körülmények része, hogy a vádlott egyetemi hallgató, jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkezik. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést egy évi próbára bocsátás intézkedésre enyhítette a Btk. 65. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdése alkalmazásával. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis a vádlott esetében alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. október
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a bűnügyi költség tekintetében végrehajtható. ,
3. október
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke