Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.094/2014/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Nagyné dr. Lukács Anna ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Schall Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a dr. Kulcsár Renáta ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése és egyéb iránt indított perében a .... Törvényszék
- május
- napján kelt ..... számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, a perköltség vonatkozásában megváltoztatja, a felperes által az I. rendű alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 3.810.000 (hárommilliónyolcszáztízezer) forintra, a II. rendű alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét pedig 1.750.000 (egymillió-hétszázötvenezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására - 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint, míg a II. rendű alperesnek 625.000 (hatszázhuszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az
- augusztus 1-jén alapított .......Kft. tagjai alapításától a felperes, valamint házastársa .......voltak. A céget a felperes alapítása óta, mint ügyvezető képviselte, és
- február 22-től
- szeptember
- napjáig ügyvezetője volt az I. rendű alperes is. Az
- július 1-jén alapított .......Kft.-nek a felperes
- november 10-től
- december 31-éig volt a tagja, ettől az időponttól kezdve a kft. tagja a .......Kft. lett. A
- augusztus 17-én indult felszámolási eljárás folytán a ........Kft.-t a cégbíróság
- december
- napjával törölte a cégnyilvántartásból. A .......Kft.
- augusztus
- napjától áll felszámolás alatt.
- december
- napján a felperes, mint eladó és a ......Kft., mint vevő névértéken üzletrész adásvételi szerződést kötött a felperes kizárólagos tulajdonát képező a ......Kft. 78.560.000 forint névértékű, a társaság közvetlen irányítását biztosító üzletrészre. Az üzletrész adásvételi szerződés alapján a változást a ......Kft. adataiban
- július 22-i határozatával jegyezte be a cégbíróság a cégnyilvántartásba. A ......Kft. házipénztár főkönyvi kartonja alapján
- december 31-én a pénztárból ..... részesedés vásárlása jogcímen 60 millió forint kifizetést könyveltek. A kifizetés bizonylataként rendelkezésre álló
- sorszámú kiadási pénztárbizonylaton az a szöveg található, hogy „pénztár fizessen az alábbiak szerint 60.000.000 forint, azaz hatvanmillió forintot ...... részesedés". A bizonylaton nem szerepel, hogy kinek kell 60 millió forintot kifizetni és az átvevő aláírása helyén sem szerepel név vagy aláírás. A .......Kft.
- december 31-én taggyűlést tartott, amelyen a jegyzőkönyv szerint a felperes tájékoztatta a tagokat arról, hogy az üzletrészét el kívánja adni névértéken. Az adásvételhez a társaság hozzájárult, sem a tagok, sem a társaság nem kívánt élni elővásárlási jogával, hozzájárultak ahhoz, hogy az üzletrészt a felperes a ......Kft-re ruházza át. Ugyanezen a napon készült el a .......Kft. társasági szerződésének módosítása, valamint az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés. A ......Kft.
- december 24-én taggyűlést tartott, amelyen az I. rendű alperest, mint cégvezetőt azonnali hatállyal visszahívta bizalomvesztés és a társasági üzletigazdasági érdekeinek megsértése miatt. A felperes
- március 29-én büntető feljelentést tett az I. rendű alperes ellen, majd a feljelentést
- október 18-án kiegészítette azzal, hogy a
- december 31-ére tervezett üzletrész adásvételi szerződést és a ......Kft. ugyan aznapra keltezett taggyűlési jegyzőkönyvét nem ő írta alá, valamint a .......Kft. könyvelésében szereplő 60 millió forint kiadást nem vette át. A feljelentés alapján az alperessel szemben sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügy. A nyomozóhatóság a
- január
- napján kelt határozatával a sikkasztás bűntette és más bűncselekmények tekintetében a nyomozást megszüntette, majd a ....... Járási Ügyészség a
- március 20-án kelt határozatával a nyomozást a felperes feljelentése alapján az I. rendű alperessel szemben indult számvitel rendjének megsértése bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége tekintetében is megszüntette. A felperes az üzletrész vételárát a .......Kft-től igazoltan írásban nem követelte és a .......Kft. ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásban a felszámolónak a követelését hitelezői igényként nem jelentette be. A II. rendű alperes építőmérnök foglalkozású, a ...... Zrt., illetve a .......Kft. alkalmazásában dolgozott 2008-
- között. 2008-ban ismerkedett meg az I. rendű alperessel. A II. rendű alperes ........ vásárolt építési telket, amelyen családi ház építésébe kezdett, amely jelenleg is folyamatban van. Az építkezést az I. rendű alperes munkájával segítette. Az alperesek között érzelmi kapcsolat áll fenn, azonban nem élettársak. A felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az I. rendű alperest 60 millió forint és annak
- január 1-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére, a II. rendű alperest pedig annak tűrésére, hogy amennyiben a fenti követelés az I. rendű alperestől nem hajtható be, úgy a felperes a követelését a II. rendű alperes tulajdonában lévő ....... ......hrsz.-ú ingatlanra vezetett végrehajtásból hajthassa be. Pontosított kereseti kérelmében (.........sorszámú jegyzőkönyv) úgy nyilatkozott, hogy keresetében az üzletrésze ellenértékének, illetve abból 60 millió forintnak a megfizetésére kéri kötelezni az I. rendű alperest, aki ezt az összeget nem fizette meg. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy az üzletrész adásvételi szerződést a ......Kft. ügyvezetőjeként írta alá, ezért vételár fizetésével nem tartozik, amelynek következtében a vételár meg nem fizetésével okozott kárt sem köteles megtéríteni. Vitatta azt a felperesi tényállítást is, hogy a kft. házipénztárából 60 millió forintot felvett volna. Arra hivatkozott, hogy a felperesnek korábban, a kft. árbevételéből kifizetett összegek könyvelése történt meg
- december 31-ével úgy, hogy annak érdekében került sor az üzletrész adásvételi szerződés megkötésére is. A II. rendű alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen arra hivatkozással, hogy a felperesnek nem áll fenn követelése az I. rendű alperessel szemben, másodlagosan tagadva azt a felperesi állítást is, hogy az I. rendű alperestől ingyenes vagyoni juttatásban részesült volna. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az I. rendű alperes javára 5.334.000, a II. rendű alperes javára 3.150.000 forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltség, valamint az állam javára 1.500.000 forint le nem rótt eljárási illeték megfizetésére. Ítélete indokolásában a Ptk.339.§-a, illetve a Gt.31.§
(1)bekezdése, valamint a Ptk.219.§
(2)bekezdése alapján kifejtette, hogy az I. rendű alperes ügyvezető cselekménye folytán az általa képviselt társaság vált jogosítottá, illetve kötelezetté. A jogi személyt a jogok és kötelezettségek elkülönülten, mint önálló jogképességgel rendelkező jogalanyt illetik meg, emellett jogi személy a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal rendelkezik, amelyhez elkülönült felelősség társul, ezért a jogi személy nevében, tevékenységi körében eljáró, a jogi személy vezető tisztségviselői jogviszonyban álló személyekkel szemben a jogi személlyel szerződő fél közvetlenül nem léphet fel. Amennyiben a közvetett károkozás folytán a vezető tisztségviselő tevékenységének következtében a társasággal szerződő fél károsodik, az okozott kárért a gazdasági társaság tartozik helytállni, tehát az I. rendű alperes felelőssége nem a károsult felperessel, hanem a ........Kft-vel szemben állna fenn. Utalt arra is, hogy a felperes az elsőfokú eljárásban maga nyilatkozott úgy, hogy közte és az I. rendű alperes között magánszemélyként jogviszony nem volt. Miután az I. rendű alperes mind a házipénztár esetleges kezelése, mind a .......Kft. által szerződés alapján fizetendő vételár teljesítése kapcsán csak vezető tisztségviselői jogkörén belül járhatott el, ezért közvetlenül a felperes, mint harmadik személy felé kártérítési felelősséggel nem tartozik. A II. rendű alperessel szemben a Ptk.203.§
(1)bekezdésére alapított keresetet azért találta alaptalannak, mert megállapította, hogy az I. rendű alperessel szemben a kereset elutasítására tekintettel a felperes nem bizonyította, hogy olyan, az igény állapotába jutott követelése állt volna fenn, amelynek kielégítési alapját az alperesek között létrejött ingyenes átruházással elvonták volna. Minderre tekintettel megállapította, hogy szükségtelen volt annak vizsgálata is a perben, hogy az alperesek között létrejött-e egyáltalán ajándékozási szerződés, illetve hogy a relatív hatálytalanság egyéb feltételei fennállnak-e. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést, felvetve az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése lehetőségét is. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a vételár felvétele nem volt az I. rendű alperes ügyvezetői feladata. Változatlanul fenntartotta azt az elsőfokú eljárásban is előadott tényállítását, hogy a 60 millió forint vételárat az I. rendű alperes vette fel a házipénztárból. Előadta, hogy annak felvételére sem taggyűlési határozat, sem a felperes nem hatalmazta meg az I. rendű alperest, amikor az I. rendű alperes a felperest megillető vételárat felvette, nem ügyvezetőként járt el, helyette a kft. ezért nem tartozhat felelősséggel. Hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes ellen indított büntetőeljárásban pótmagánvádlóként vádindítványt terjesztett elő, így a büntetőeljárás még folyamatban van. Megítélése szerint ennek azért van jelentősége, mert ha az ügyvezető bűncselekmény elkövetésével kárt okoz - márpedig az I. rendű alperes megítélése szerint a felperes üzletrésze vételárával sajátjaként rendelkezett - nem hivatkozhat arra, hogy az okozott kárért helyette a társaság felel. Kifogásolta az elsőfokú ítéleti döntésnek a perköltségre vonatkozó rendelkezését, állítva, hogy a megítélt perköltség mind I. rendű, mind a II. rendű alperes vonatkozásában eltúlozott mértékű, és nem áll arányban a kifejtett ügyvédi tevékenységgel. Arra az esetre, amennyiben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyná, a perköltség leszállítását kérte. A másodfokú eljárásban indítványozta a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig a polgári per felfüggesztését. Az alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A helyes tényállásból helyes jogi következtetések levonásával hozta meg az elsőfokú bíróság érdemi döntését is, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése és 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokait annyival egészíti ki, hogy a felperes és a ......Kft. között az üzletrész adásvételi szerződéssel - amelynek érvényes létrejöttét az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatában a felperes maga sem vitatta - kötelmi jogviszony keletkezett. A felperesnek e jogviszony alapján olyan kötelmi igénye keletkezett, amelyet a .......Kft-vel szemben érvényesíthet, amennyiben a felperes és a ......Kft. között létrejött üzletrész adásvételi szerződés alapján fennálló vételár fizetési kötelezettségét a kft. nem teljesítette. Téves az a felperesi álláspont, hogy a ......Kft. vételár fizetési kötelezettségét teljesített volna azáltal, hogy az I. rendű alperes ügyvezető a házipénztárból a 60 millió forint vételárat felvette. Helyesen hivatkozott az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá azt a felperesi tényállítást, hogy az I. rendű alperes vette volna fel a házipénztárból a 60 millió forintot, de amennyiben a vételárrészlet felvétele a pénztárból az I. rendű alperes részéről ténylegesen megtörtént volna, ez sem jelentené az adásvételi szerződés teljesítését a .......Kft. részéről, ugyanis a felperes elsőfokú eljárásban tett nyilatkozata szerint közte és az I. rendű alperes magánszemély között a vételár felvételére vonatkozó megbízási vagy egyéb jogviszony nem volt. Akkor lenne teljesítettnek tekinthető az üzletrész adásvételi szerződés a Kft. részéről, amennyiben a felperes bizonyítani tudta volna, hogy a vételár átvételre a felperes az I. rendű alperest felhatalmazta, és a vételárat az I. rendű alperes ténylegesen felvette. Ennek a jogviszonynak a létét azonban az elsőfokú eljárásban a felperes saját nyilatkozatával cáfolta. A tárgyalás felfüggesztésére irányuló felperesi indítvány is megalapozatlan. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján abban az esetben, amennyiben az I. rendű alperes el is követte volna a sikkasztás bűntettét, akkor sem a felperes, hanem a .......Kft. lenne a bűncselekmény sértettje, így a felperesnek az alperesekkel szemben előterjesztett kereseti kérelme elbírálása szempontjából ez a kérdés nem előzetes kérdés. Az elsőfokú perköltség tekintetében az elsőfokú bíróság a pernyertes alperesek javára a köztük és jogi képviselőjük között a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§-a alapján állapította meg az ügyvédi munkadíjat, amelynek mérséklésére azonban a 2.§
(2)bekezdése lehetőséget ad. A kialakult bírói gyakorlat szerint a magas pertárgyérték esetén a jogi képviselő és az ügyfelek között létrejött megállapodásban foglalt ügyvédi munkadíj teljes egészében és korlátlanul nem hárítható át a pervesztes ellenfélre, figyelemmel kell lenni a pertárgyérték mellett ilyen esetben az elvégzett ügyvédi munka mértékére is. Egyetértett a másodfokú bíróság a felperes fellebbezésével abban a körben, hogy az alperesek és jogi képviselőik között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj eltúlzott mértékű, ezért azt a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(2)bekezdése alapján mérsékelve a másodfokú bíróság az ügyvédi tevékenységgel arányban álló, a pertárgyérték 5-5%-ára szállította le. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet és viselni tartozik az Itv.74.§
(3)bekezdése folytán irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése és Pp.78.§
(1)bekezdése alapján a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint az alperesek másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelyet az I. rendű alperes tekintetében a közte és jogi képviselője között létrejött ügyvédi megállapodásban foglalt mértékben állapított meg a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja alapján, megállapítva, hogy a másodfokú eljárásra kikötött ügyvédi munkadíj nem eltúlzott mértékű, míg a II. rendű alperes vonatkozásában a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdése alapján. Pécs,
- november
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró