← Magyarország

Kfv.35201/2013/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Natura 2000 területen gazdálkodók a támogatás teljes összegét csak akkor kaphatják meg, ha képzésen vesznek részt vagy az illetékes hatóság igazolja, hogy ennek akadálya volt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.35.201/2013/8.szám A Kúria a dr. Takács Tibor ügyvéd által képviselt (...) felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék

  1. december 14.napján kelt 9.K.21.305/2012/
  2. számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék 9.K.21.305/2012/
  4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. A felek a költségeiket maguk viselik. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a (...) gyepterületen történő gazdálkodásához és más okokból is
  5. május 12-én kérelmet nyújtott be támogatás megállapítására. Az alperes
  6. szeptember 1-jén megállapította, hogy a felperes nem igazolta, miszerint a (...)területen gazdálkodók részére szervezett és általa korábban vállalt képzésen részt vett. Emiatt az alperes helybenhagyva elsőfokú szervének döntését a
  7. április 13-i 261/2001/2 365/30/
  8. számú határozatában a támogatás mértékét 20%-kal csökkentette. Határozatában az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a (...) gyepterületeken történő gazdálkodáshoz történő kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/
  9. (X.31.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1)
  10. §-a c) pontjára és
  11. §-ának

(2)bekezdésére, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/
  1. (IV.17.) FVM rendelet és az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/
  2. (VI.8.) FVM rendelet módosításáról szóló 124/
  3. (XII.21.) VM rendelet (R2)
  4. §-ának
(4)bekezdésére hivatkozott. A felperes keresetében a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a kérelem előadásakor ugyan nem, de a megfelelő 10 hónapos határidőben már részt vett a szükséges képzésben, amiről egyébként korábban megfelelő értesítést nem kapott. A törvényszék a határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a támogatási és a kifizetési kérelem elintézése két különböző eljárásra tartozik. A feltételeknek így az ügyben hatályos jogot alkalmazva - nem a támogatási kérelem benyújtásakor, hanem a kifizetési kérelem időpontjában kell megfelelni. Az ítélet felülvizsgálata iránt az alperes nyújtott be kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra kötelezését, illetőleg a kereset elutasítását. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy a mezőgazdasági támogatás iránti kérelem teljesítéséhez szükséges egyes feltételek hiánya miatt a támogatás kifizetésekor megállapítható-e az igénylő számára a jogszabály általi mértékben csökkentett támogatási összeg. Az ügyben alkalmazandó R1 6. §-ának c) pontja értelmében e rendelet alapján támogatást az a mezőgazdasági termelő vehet igénybe, aki mezőgazdasági tevékenysége során betartja a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti előírások összességét és a (...)területek földhasználati szabályairól szóló rendeletben meghatározott földhasználati előírásokat. Az R2 8. §-ának
(4)bekezdése szerint ha az ügyfél a kötelező képzésen való részvételt azért nem tudja teljesíteni, mert a jogszabályban meghatározott időszakban nem volt képzés, vagy az ügyfél a képzés helyszínéről és időpontjáról a képzés koordinálójától nem kapott megfelelő értesítést, és ezt az MVH az ÚMVP Képző Szervezetek integrált elektronikus rendszeréből átvett adatok alapján igazolja, akkor az ügyfél mentesül a kötelező képzésen való részvétel elmulasztásából eredő joghátrány alól. A Kúria a megállapított tényállás alapján az ügyben alkalmazott jogszabályok alperes általi megsértését nem állapította meg. Ténykérdés ugyanis, hogy a felülvizsgált határozat szerint a felperes részére a támogatás kifizetése a határozat rendelkezése szerint megtörtént. Ténykérdés az is, hogy a kifizetésig a felperes nem szerezte meg azt a képzést, ami szükséges volna a támogatási összeg egészének a kifizetéséhez. Megjegyzi a Kúria, hogy nem volt akadálya az alperes részéről olyan megoldás választásának, ami szerint egy határozatban bírálta el a kifizetési és a támogatási kérelmet is. A Zalaegerszegi Törvényszék ítéletének indokolásában maga hivatkozik arra, hogy a képzés elvégzésére, vagy az elmulasztása vétlenségére vonatkozó igazolás benyújtását a jogszabály egyértelműen a kifizetési kérelem benyújtásának általános feltételeként írja elő. Ilyen igazolás nem került a kifizetési kérelem előterjesztésekor beadásra, ezért helyesen döntött a hatóság, amikor a felperes támogatási kérelmének csak részben tett eleget. Ezért a Kúria a bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A Kúria a perköltségről a Pp. 80. §
(2)bekezdésére figyelemmel rendelkezett. A felülvizsgálati eljárási illeték megfizetéséről a Kúria az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény rendelkezései alapján döntött. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Szecskó József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.35.201/2013/12.szám A Kúria a dr. Takács Tibor ügyvéd által képviselt (...) felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék
  4. december
  5. napján kelt 9.K.21.305/2012/
  6. számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
  7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő kiegészítő ítéletet: A Kúria Kfv.III.35.201/2013/
  8. számú ítéletét akként egészíti ki, hogy kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 /harmincezer/ forint le nem rótt kereseti illetéket. A kiegészítő ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Kúria Kfv.III.35.201/
  9. számú ügyben eljárt Zalaegerszegi Törvényszék jelzése alapján hivatalból észlelte, hogy a kereseti illeték viseléséről a fent jelzett számú ítéletében elmulasztott rendelkezni, amely jogszabály értelmében hivatalból kötelező. A Kúria ezért a polgári perrendtartásról szóló
  10. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  11. §
(6)bekezdésére figyelemmel azzal egészítette ki ítéletét, hogy a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a le nem rótt kereseti illetéket a pervesztes felperes köteles viselni. A Kúria az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(3)bekezdése alapján határozta meg. Az alperes
  1. sorszámú beadványában kérte, hogy a Kúria a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 64. §
(2)bekezdése szerint bocsássa el a felülvizsgálati eljárásból, mert időközben jogutódlás következett be. A Kúria nem osztotta alperes azon álláspontját, hogy a kiegészítő ítélet tekintetében jogutódlást kéne megállapítani, mivel a kiegészített ítélet meghozatalakor a jogutódlás nem következett be, és a kiegészítés az eredeti ítéletre vonatkozik, ezért a kiegészített és a kiegészítő ítélet alperesének azonosnak kell lennie. A hatáskör változása a jövőre nézve következett be. A kiegészítő ítélet ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Pp. 233.§-a, a 233/A §-a, valamint a 271. §-ának
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Minya Krisztián s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.