Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.431/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a KEMENES & TÜSKE ÜGYVÉDI IRODA (........, ügyintéző dr. Tüske Gábor ügyvéd) által képviselt ........ (........) felperesnek a dr. Gaál Zsolt ügyvéd (........) által képviselt ......... (..........) alperes elleni bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Fővárosi Törvényszék 2014. június 10-én kelt 37.G.44.362/2013/17. számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A cégnyilvántartás adatai szerint a felperes 2013. március 14-ig az alperes egyedüli ügyvezetője volt. Ezen időpontban az alperesnek a ....... (........) és a ........ volt a tagja. (A felperes ügyvezetője volt továbbá a .......-nek is ......... ügyvezető és ....... cégvezető mellett.) Az alperes társasági szerződésének 9.2. pontja szerint az üzletrész kívülállóra történő átruházása esetén a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg ebben a sorrendben.A 9.3. pontja kimondja, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a taggyűlés (a társaság) beleegyezése szükséges. Az alperes 2013. március 14-én taggyűlést tartott. A taggyűlésen a .......-t ....... cégvezető által adott meghatalmazás alapján ........ képviselte. A taggyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint a taggyűlés határozatképes volt, s valamennyi tag hozzájárult ahhoz, hogy a megjelölt napirendi pontok megtárgyalása érdekében a társaság taggyűlést tartson a taggyűlés szabályszerű összehívása nélkül, tekintettel arra, hogy valamennyi tag jelen van. A taggyűlés 1/2013.(III.14.) számú határozatával döntött arról, hogy a ......... értékesítésre felajánlott üzletrésze vonatkozásában elővásárlási jogával a társaság nem kíván élni, illetőleg a társaság harmadik személyt az elővásárlási jog gyakorlására kijelölni nem kíván. A 2/2013.(III.14.) számú határozatával a felperest visszahívta a határozat meghozatalának napjával ügyvezetői tisztségéből, 3/2013.(III.14.) számú határozatával ügyvezetővé határozatlan időre megválasztotta ........, 4/2013.(III.14.) számú határozatával elfogadta a társasági szerződést módosító okiratot, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. A taggyűlés megtartására annak felperes általi összehívása nélkül került sor. A felperes a taggyűlésen nem volt jelen. Az alperes a taggyűlési határozatok alapján 2013. március 28-án a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán (továbbiakban cégbíróság) változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a létesítő okirat 2013. március 14-i módosításának bejegyzése, az ügyvezető felperes és a ......... tag 2013. március 14-ével cégjegyzékből törlése, ugyanezen hatállyal ....... ügyvezetőkénti, a .......... tagkénti bejegyzése, valamint a ........ tag székhelyváltozásának bejegyzése iránt. A kérelemhez egyebek mellett csatolta a taggyűlési jegyzőkönyvet, a 2013. március 14-én kelt üzletrész adásvételi szerződést, a ........ képviseletében ....... által ..... adott meghatalmazást, a társasági szerződést módosító okiratot, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, valamint a tagjegyzéket. A Ctv. 2. számú mellékletének II. 1.
- ad)pontjában írt - az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatokat - külön okiratba foglaltan nem nyújtott be, továbbá nem csatolta az
- ae)pontban megjelölt, az üzletrész átruházáshoz a társaság beleegyezését tartalmazó okiratot. A felperes 2013. április 8-án a változásbejegyzési eljárás üzletrész átruházásra vonatkozó részéhez kapcsolódóan a cégbíróságon törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő. Annak tartalma szerint a kérelemnek helyt adva a változásbejegyzési kérelem elutasítását kérte. A taggyűlés összehívásának és megtartásának jogsértő voltát állítva arra hivatkozott, hogy a taggyűlésre meghívót nem kapott, a taggyűlést nem ő hívta össze, a taggyűlésen a ........ tagot a meghatalmazott jogszerűen nem képviselhette, így az elővásárlási jogáról sem mondhatott le érvényesen. Az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke körében a .......-nél betöltött ügyvezetői tisztségére, és arra utalt, hogy a .......-nek közvetetten tulajdonosa, mivel a .......-ben 50 % részesedéssel rendelkező ...... cégnek kizárólagos tulajdonosa. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban az alperest nyilatkozattételre hívta fel, illetőleg a törvénysértő állapot 30 napon belüli megszüntetésére szabályszerű taggyűlés összehívásával, a törvénysértő állapot rendezésével. Ezt követően 2013. április 16-án kelt 22. sorszámú végzésével a változásbejegyzési eljárást a törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel 60 napra felfüggesztette. Az alperes a törvényességi felügyeleti eljárásban 2013. május 29-én bejelentette, hogy a további jogvita elkerülése érdekében 2013. május 27-én ismételten taggyűlést tartott, a tagjai a 2013. március 14-én meghozott határozatokat megerősítették. Mellékelte a 2013. május 27-i taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet, mely szerint a taggyűlés megerősítette és egyben megismételte (ismételten meghozta) a 2013. március 14-i határozatait. A cégbíróság 2013. október 18-án kelt Cgt............ sorszámú végzésével a felperes törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét elutasította, egyidejűleg elrendelte a 2013. március 28-án előterjesztett kérelemben foglalt változások cégjegyzékbe bejegyzését. A végzés indokolásában megállapította, az alperes a „megismételt" taggyűlésen korábbi határozatait megerősítette, a tagok képviselete a jogszabálynak megfelelő volt. Mindkét tagja jelen volt a taggyűlésen, a jegyzőkönyv és a csatolt mellékletek szerint határozatait megfelelően meghozta, a bejegyzéshez szükséges mellékleteket csatolta. Az alperes a hiánypótlási kötelezettségét teljesítette, a „törvénysértést a megismételt taggyűlésen rendezte", ezért a változások bejegyzésének volt helye. A cégbíróság ugyanezen a napon meghozott Cg. .......... sorszámú végzésével a kérelem szerint bejegyezte a változásokat, a létesítő okirat 2013. március 14-i módosítását, a ........ tag székhelyváltozását, a változás időpontjaként 2013. március 14-ét feltüntetve törölte a képviseletre jogosult felperest, a tag ........-t és képviseletre jogosultként bejegyezte ....... ügyvezetőt, tagként pedig a ....... A végzés a Cégközlönyben 2013. november 7-én közzétételre került. A felperes 2013. november 8-án előterjesztett keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. .......... számú változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését, az alperes perköltségben marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy mint kérelmezőt a végzés teljes terjedelmével szemben perindítási jog illeti meg. Utalt a BDT2010.2181. számú jogesetre. A törvényességi felügyeleti eljárásban sem orvosolt jogszabálysértések tekintetében előadta, hogy a 2013. március 14-i és a május 27-i taggyűlésen a ........ tag képviselete jogszabálysértő volt, mivel ....... cégvezető a Gt. 32. §
(4)bekezdése értelmében képviseleti jogosultságát nem ruházhatta volna át .........., másrészt ....... munkavállalói jogviszony hiányában cégvezetői tisztséget sem tölthetett be. A taggyűlés ezért a Gt. 142. §
(3)bekezdése szerint nem volt határozatképes, határozatképtelenség folytán jogszerű határozatokat csak megismételt taggyűlésen hozhatott volna. Az elővásárlási jog tárgyában a nyilatkozatot a taggyűlés bocsátotta ki, annak ellenére, gazdasági társaság nevében jognyilatkozatot a Gt. 29. §
(1)bekezdése értelmében törvényes képviselőnek minősülő ügyvezető tehet, jelen esetben neki kellett volna az elővásárlási jog tárgyában nyilatkoznia. A Gt. 141. §
(2)bekezdésének
- d)pontja és a társasági szerződés 11.1. pontja a taggyűlés hatáskörébe utalja ugyan az elővásárlási jog pozitív irányú gyakorlását, ez azonban nem jelenti, hogy az elővásárlási jogról való lemondás is a taggyűlés hatáskörébe tartozna. Az elővásárlási jogról lemondó, a Ctv. 2. számú mellékletének II.
- ad)pontjában előírt nyilatkozatot az alperes a cégeljárásban nem csatolt. Az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna a Gt. 123. §
(2)és a 29. §
(1)bekezdése sérelmét, a nyilatkozat hiányát. Arra is hivatkozott, hogy a társasági szerződés az üzletrész kívülállóra átruházását a taggyűlés (társaság) beleegyezéséhez köti, mely nyilatkozat a Ctv.
- számú mellékletének II. ae) pontja szerint szintén kötelezően csatolandó okirat. A kérelem alapjául szolgáló iratokból kitűnően az üzletrész-átruházáshoz a taggyűlés a beleegyezését nem adta, ilyen határozat nem született, így erre vonatkozó nyilatkozat sem került benyújtásra. Beleegyezés hiányában az üzletrész-átruházási szerződés nem hatályosult, a tagváltozás nem lett volna bejegyezhető. Utalt arra is, hogy a taggyűlés és a megismételt taggyűlés összehívása is a Gt.
- §
(1)bekezdésébe és a társasági szerződés 11.
- pontjába ütköző módon történt, mivel a taggyűlést ügyvezetőként magának kellett volna összehívni. A hatáskör, jogosultság hiányában összehívott ülés nem minősül taggyűlésnek, így valamennyi tag jelenlétében és hozzájárulásával sem lehetett volna taggyűlést tartani, ezáltal a Gt.
- §
(3)bekezdése alkalmazásának nem lehet helye. E körben a BDT2011.
- számon közzétett eseti döntésre hivatkozott. Vitatta, hogy ....... jogszerű ügyvezetővé választása hiányában a május 27-i taggyűlést szabályszerűen hívhatta volna össze. Állította továbbá a taggyűlési jegyzőkönyvek hiányosságait is. A március 14-i jegyzőkönyv tekintetében azt, hogy a jegyzőkönyvvezető személye nem került feltüntetésre, a taggyűlési döntések határozatok könyvébe történő bevezetéséről nem az ügyvezető (maga) rendelkezett, a jegyzőkönyvet a társaság tagjainak képviselői és a jelenléti íven még a ........ cégvezetőjeként feltüntetett ....... írta alá ügyvezetőként, a május 27-i jegyzőkönyv vonatkozásában pedig azt, hogy a jegyzőkönyvvezető személye szintén nem került megjelölésre, nincs rendelkezés a döntések határozatok tárába átvezetésére, a jegyzőkönyvet ügyvezetőként szintén nem írta alá. Állította, hogy a hivatkozott jogsértéseket, az okiratok hiányát a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, a jogszabálysértések csakis a végzés hatályon kívül helyezésével orvosolhatók. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesnek a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához kizárólag ügyvezetői visszahívása tekintetében fűződött jogi érdeke, ezáltal kereshetőségi joga is csak a végzés ezen adatával szemben áll fenn a Ctv.
- §-a alapján. Állította, a cégbíróság a változásokat a Ctv. 46-
- §-ában írt további érdemi vizsgálat nélkül is köteles lett volna a cégjegyzéken átvezetni, mivel az eljárás felfüggesztésével kapcsolatos határidő 2013 júniusában lejárt, a változások a törvény erejénél fogva bejegyződtek, így a végzés jogszabályba ütköző voltának megállapítása fogalmilag kizárt. Hangsúlyozta, hogy a felperes által sérelmezett taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt a tagok és a felperes sem indított felülvizsgálati pert. Jelen eljárásban kizárólag a cégbíróság eljárása vizsgálható. A felperes taggyűlés összehívásával kapcsolatos kifogásai nem képezhetik az eljárás tárgyát, mivel a taggyűlés összehívásának módját a cégbíróság nem vizsgálja. A nem szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartásának nem volt akadálya a Gt.
- §
(3)bekezdése értelmében, mivel valamennyi tag jelen volt és a taggyűlés megtartásához hozzájárult. E körben hivatkozott Debreceni Törvényszék felperes által kezdeményezett, hasonló tényállású perben meghozott 9.G.40.009/2014/
- számú ítéletére, melyben a törvényszék a BDT.2011.
- számú eseti döntésben írtakkal ellentétes álláspontra helyezkedett. ....... a ........ cégjegyzékbe bejegyzett cégvezetője, így jogszerűen adhatott meghatalmazást ........ részére, de a ........ a
- május 27-i taggyűlésen a meghatalmazást és ........
- május 27-i taggyűlésén tett nyilatkozatait megerősítette, a meghatalmazás érvényességének kérdése azonban szintén nem képezhette a változásbejegyzési eljárás tárgyát. A ........ az elővásárlási jogának gyakorlására nézve
- március 14-től egyetlen alkalommal sem tett nyilatkozatot, ezáltal az e körben tett felperesi előadás okafogyottá vált. A
- március 14-i határozatok egyébiránt a taggyűlés üzletrészátruházást jóváhagyó határozatainak is minősülnek. A
- május 27-i taggyűlése pedig megerősítette valamennyi korábbi határozatát, illetőleg a szükséges kérdésekben ismételten döntött, a határozatok ismételt meghozatalával a jogszabálysértés kiküszöbölésre került. A felperes
- május 6-án előterjesztett beadványában arra is hivatkozott, a Ctv.
- §
(1)bekezdése értelmében a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban hivatalból kell vizsgálnia, hogy a kérelemhez csatolandó okiratok benyújtásra kerültek, azok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ezért a cégbíróságnak vizsgálnia kellett a taggyűlés összehívásának módját, annak érvényességét, az eljáró személyek képviseleti jogosultságát, a meghatalmazások érvényességét. A taggyűlésnek az üzletrész átruházáshoz kifejezett beleegyezését kellett volna megadnia. Az elsőfokú bíróság 2014. június 10-én kelt 37.G.44.362/2013/17. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperesnek 38.100 forint perköltség megfizetésére. A Ctv. 65. §
(1)és
(3)bekezdésének idézését követően rögzítette, a
- március 14-i taggyűlésen ........ a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(4)bekezdésére tekintettel valóban nem járhatott volna el a ........ tag nevében, és nem tehetett volna nyilatkozatot. A cégbíróság a Ctv. 80. §
(1)bekezdése alapján helyesen járt el, amikor felhívta a társaságot törvényességi felügyeleti eljárás keretében a Ctv. 80. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint. Az alperes a Ctv. 80. §
(1)bekezdés b) pontjának megfelelően a
- május 27-én megtartott taggyűlésen kiküszöbölte a Gt.
- §
(4)bekezdése szerinti jogszabálysértést, így erre tekintettel a cégbíróság a Ctv. 80. §
(3)bekezdése alapján ezen az alapon jogszerűen szüntette meg a törvényességi felügyeleti eljárást, és döntött a kért változások bejegyzéséről. Kifejtette, a végzés azon okból, hogy a taggyűlést nem az ügyvezető hívta össze, nem minősül jogsértőnek, ugyanis a Gt. 20. §
(3)bekezdése kimondja, hogy a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartásához hozzájárul. Életszerűtlen lenne, ha a nem tag ügyvezető leváltása vonatkozásában összehívott taggyűlést, csak abban az esetben lehetne megtartani, ha azt a leváltandó ügyvezető hívná össze. Az, hogy a ........ bejegyzett cégvezetője ezen tisztséget betöltheti-e vagy sem, nem rendelkezik jelentőséggel jelen perben, mivel a Ctv. 65. §
(3)bekezdése értelmében az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A cégbíróság a változások bejegyzése során nem vizsgálja, nem vizsgálhatja azt, hogy az alperesi társaság tagja nyilvántartás szerinti képviselőjének bejegyzése jogszerű volt-e. A
- március 14-én és
- május 27-én tartott megismételt taggyűlésen hozott határozatok nem ütköznek jogszabályba, egységes és töretlen a bírói gyakorlat a BDT
- számú eseti döntésben foglalt állásfoglalásnak megfelelően azon kérdésben, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv alaki hiányosságai önmagában nem teszik érvénytelenné a meghozott határozatokat. A tagok határozataikat a jegyzőkönyvek tartalma szerint egyhangúlag hozták meg. Ugyanez vonatkozik a döntések határozatok könyvébe való bevezetésére, amelyet a
- május 27-én meghozott határozatok esetén már nem kellett bejegyezni, hiszen felperes szerint azok bejegyzése
- március 14-ét követően már megtörtént. Tekintettel arra, hogy a cégbíróság végzését a szabályszerűen meghozott határozatok és a Ctv. által előírt okiratok alapján hozta meg, és olyan jogszabálysértés nem történt, amelyet észlelnie kellett volna, a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Elsődlegesen az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság per újabb tárgylására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban megállapította, hogy ........ nem képviselhette szabályszerűen a .......... tagot, mivel meghatalmazását a cégvezetőtől kapta, mely ellentétes a Gt-ben szabályozott, cégvezető képviseleti jogának további delegációját tiltó törvényi rendelkezéssel. A
- május 27-én tartott taggyűlés nem minősül megismételt taggyűlésnek, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a
- május 27-i taggyűlést a
- március 14-i taggyűlés megismétlésének tekintette. A jogszerű eljárás az lett volna, ha a bíróság a márciusi és a májusi taggyűléseket külön, önálló eseményként kezeli, és eszerint értékeli a cégbíróság eljárásának jogszerűségét. Megismételt taggyűlés hiányában a peres eljárás tárgyát képező, márciusi taggyűlésen hozott valamennyi határozat - és az azok alapján hozott cégbírósági végzés - jogsértő. Állította, hogy az elsőfokú bíróság jogsértő módon utasította el a keresetet a Gt.
- §
(1)bekezdése, a 123. §
(2)bekezdése, a 126. §
(1)bekezdése, a 141. §
(2)bekezdésének d) pontja, a 151. §
(2)bekezdése, a 146. §
(1)és
(3)bekezdése, a Gt. 29. §
(1)bekezdése, valamint a Ctv.
- számú mellékletének II.ad.) pontja vonatkozásában. Függetlenül attól, hogy a márciusi taggyűlésen hozott határozatok alapján történő bejegyző végzés jogszabálysértő, a
- május 27-i taggyűlés összehívása és határozathozatala sem tekinthető jogszerűnek. Az elővásárlási jog gyakorlásával összefüggésben az alperesi társaság ügyvezetője vagy a cégvezető, az ügyvezető rendelkezése alapján, tehet joghatályos nyilatkozatot a Gt.
- §
(1)bekezdése értelmében. Nem volt lehetősége arra, hogy az elővásárlási jog kérdésében rendelkezzen a cégvezető irányába, azaz a Gt. 32. §
(1)bekezdése szerinti feltétel sem teljesülhetett. Mindezeket a törvényességi felügyeleti eljárásban sérelmezte, ezekről a cégbíróság tudomással rendelkezett a változásbejegyzési eljárás során is. A cégeljárás irataiból kitűnően, az üzletrész átruházásához sem a
- márciusi, sem a
- májusi taggyűlés nem adta hozzájárulását, erre vonatkozó taggyűlési határozat meghozatalára nem került sor. Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat olyan külön, önálló jognyilatkozat, mely a változásbejegyzési kérelem szükségszerű melléklete (Ctv.
- számú melléklet II.ad.) pont). Ilyen nyilatkozat becsatolására nem került sor sem a változásbejegyzési, sem a törvényességi felügyeleti eljárásban. A cégbíróság úgy hozott döntést az elővásárlási joggal összefüggő változásbejegyzési eljárásban, hogy nem állt rendelkezésére az elővásárlási jogról történő lemondást tartalmazó joghatályos nyilatkozat. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta meg az általa hivatkozott BDT
- számú eseti döntésben írtak ellenére, miért utasította el a keresetet. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adat törlésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az eljárás során az esetleges hiba vagy hiányosság nem küszöbölhető ki. Már a
- március 14-én megtartott taggyűlés is jogszerű döntéseket hozott, tekintettel arra, hogy a ........ tagot ........ jogszerűen képviselte, mivel nem minősül a képviseleti jog átruházásának egy meghatározott eljárásra - taggyűlési részvételre - adott meghatalmazás megadása. A május 27-i taggyűlésen azonban a .......-t már ....... cégvezető képviselte, ő tette az elővásárlási joggal kapcsolatos lemondó nyilatkozatot. Változatlanul utalt a változások jogszabály erejénél fogva történt bejegyzésére. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a Gt.
- §
(3)bekezdésével kapcsolatosan kifejtett álláspontja okszerű és az irányadó jogszabályoknak megfelelő. E körben hivatkozott arra, a Debreceni Törvényszék 9.G.40.009/2014/
- számú ítéletét a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta. A
- május 27-i taggyűlés - a
- március 14-i taggyűléshez hasonlóan éppen a Gt.
- §
(3)bekezdése alapján tekintendő érvényesen megtartott taggyűlésnek. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt az alábbiakra tekintettel megalapozatlannak találta. A gazdasági társaságok működésére, a taggyűlés összehívására, megtartására 2014. március 14-ig a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmazott szabályozást. A 143. §
(1)bekezdése értelmében a taggyűlést, törvény vagy társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában, az ügyvezetőnek kellett összehívnia. A 20. §
(3)bekezdése úgy rendelkezett, hogy a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra, a törvényességi felügyeleti eljárásra, a bejegyzési, változásbejegyzési végzésekkel szembeni jogorvoslatra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést. Az 50. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46. §
(1)bekezdése értelmében változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (24-
- § és 27-
- §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
- számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.
- számú mellékletének I. pontja értelmében az ügyvezető-változás, a bejegyzett ügyvezető törlése és az új ügyvezető bejegyzése iránti kérelem (változásbejegyzési kérelem) esetén kötelezően csatolandó okirat a kérelem formanyomtatvány (I.1.), a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozata (I.2.c), a vezető tisztségviselő megválasztását elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata (I.7.a), a vezető tisztségviselő megválasztásának időtartamát tartalmazó okirat (I.7.b), a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt.
- §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt (I.7.d), illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása (I.10.), jogi képviselő meghatalmazása (I.11.). A
- számú melléklet I. pontja értelmében továbbá csatolandó a cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozata vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintája (I.2.). A
- §
(1)bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működésének kikényszerítése. A 77. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását az is kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti. A jogi érdek mibenlétére nézve a Ctv. rendelkezést nem tartalmaz. A bírói gyakorlat az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekeltséget akkor tekinti fennállónak, valószínűsítettnek, amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás eredménye kihat a kérelmező valamely jogviszonyára, a kérelmező az eljárás eredményeként hozható, neki kedvező döntés folytán kötelezettségtől szabadul, vagy jogokat szerez. A 77. §
(3)bekezdése értelmében, amennyiben a kérelem nem felel meg az
(1)bekezdésben foglalt feltételeknek, tehát akkor is, ha az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdek nem valószínűsített, a cégbíróság a kérelmet elutasítja. A 78. §
(1)bekezdése értelmében törvényességi felügyeli eljárás a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a változásbejegyzési kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A
(2)bekezdés szerint az
(1)bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. A 65. §
(1)bekezdése a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés elleni fellebbezést kizárja, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a végzés, vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indítson a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A
(2)bekezdés a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőt biztosít. A
(3)bekezdés továbbá azt is kimondja, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgyát tehát a cégbíróság végzése képezi, a vizsgálódás kereteit pedig a cégeljárás szabályai határozzák meg, a vizsgálat csakis arra terjedhet ki, hogy a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek. A perindítási jogosultságot azonban a Ctv. szigorú szabályokhoz köti. A 77. §
(1)bekezdés c) pontjának és a
(3)bekezdésének a rendelkezését irányadónak kell tekinteni arra a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemre nézve is, amely a változásbejegyzési eljárás tárgyához kapcsolódóan kerül előterjesztésre, ezért a cégbíróságnak ez esetben is vizsgálnia szükséges az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdek fennálltát, annak hiányát pedig a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításával szükséges levonnia. A 78. §
(2)bekezdésének helyes értelmezése szerint ezért a kérelmezőt csakis a kérelme tárgyában hozott érdemi határozat esetén illeti meg a bejegyzési, változásbejegyzési végzéssel szembeni perindítási jog, ennek hiányában a perindításra csakis a 65. §
(1)bekezdésében írt korlátok között, a bejegyző végzés rá rendelkezést tartalmazó adata tekintetében jogosult. Az adott ügyben a felperes a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét nem vitásan az alperes
- március 28-án előterjesztett változásbejegyzési kérelme tárgyához, mégpedig a tagváltozáshoz kapcsolódóan terjesztette elő, s ezzel összefüggésben sérelmezte a taggyűlés összehívását, megtartását, a ........ tag elővásárlási jogról lemondását. Az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét ugyanakkor a .......-nél betöltött ügyvezetői tisztségére, és közvetett tulajdonosi minőségére alapította. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint tévedett a cégbíróság, amikor ezen jogi érdeket a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához valószínűsítettnek találta. Az alperessel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás eredménye ugyanis semmilyen módon nem érinti a felperesnek, mint a ........ ügyvezetőjének, illetőleg közvetett tulajdonosának életviszonyát, arra a ......... üzletrészének a .........-re átruházása folytán az alperes tagjai sorában bekövetkezett tagváltozás bejegyzése nem hat ki. A cégbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a kérelmet a Ctv.
- §
(3)bekezdése alapján jogi érdek hiányában, az érdemi vizsgálat mellőzésével elutasította volna. A fent kifejtettekre figyelemmel ezért a felperest, mint kérelmezőt a Ctv. 78. §
(2)bekezdése alapján a cégbíróság
- sorszámú változásbejegyző végzésével szembeni perindítási jog nem illette meg. Tévedett ezáltal az elsőfokú bíróság, amikor a felperes perindítási jogosultságát a végzés teljes terjedelmével szemben fennállónak találta, és a változásbejegyző végzést a végzésnek a felperest, mint ügyvezetőt törlő adatát meghaladó részében is a vizsgálat tárgyává tette. A felperes ugyanakkor a Ctv.
- §
(1)bekezdése értelmében nem vitásan rendelkezik perbeli legitimációval a végzés őt, mint képviseletre jogosultat törlő adatának hatályon kívül helyezése iránti perre. Ezen adat törlését tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez azonban a Ctv.
- és
- számú mellékletében írtak szerint sem a taggyűlés összehívásáról rendelkező okirat (meghívó), sem pedig a tag képviseletére vonatkozó okirat (meghatalmazás) nem csatolandó, ebből következően a változásbejegyzési eljárásban a taggyűlés összehívásának, a tag képviseletének szabályszerűsége sem vizsgálható. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság akkor is, amikor az erre vonatkozó felperesi előadások érdemi vizsgálatába bocsátkozott. Az elsőfokú bíróságnak csakis a cégeljárás keretei között kellett volna vizsgálnia azt, hogy a Ctv.
- számú mellékletének I. pontjában a felperes törléséhez kapcsolódó okirat - a felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívó taggyűlési határozat - alapján a felperes ügyvezetőkénti törlésének helye lehetett-e. E tekintetben pedig azt kellett megállapítani, az alperes 2/2013.(III.14.) számú határozata alapján a cégbíróság nem törölte jogsértően a felperesi ügyvezetőt a cégjegyzékből, a határozat tartalma a törlését megalapozza. Rámutat a Fővárosi Ítélőtábla, hogy felperes a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján, mely a vezető tisztségviselő számára lehetővé teszi a jogsértő taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát, nem volt elzárva attól, hogy az ügyvezetői tisztségből visszahívó határozat felülvizsgálata iránt pert indítson, mely perben hivatkozhatott volna a határozatot hozó taggyűlés jogsértő összehívására, megtartására. Ezen előadásai jelen perben a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per vizsgálati terjedelmének a változásbejegyzési eljárásban a cégbírósági vizsgálat terjedelméhez igazodó jellege folytán nem voltak figyelembe vehetők, ezáltal eredményre sem vezethettek. Figyelemmel arra, hogy a felperes keresete a változásbejegyző végzés rá rendelkezést tartalmazó adata vonatkozásában megalapozatlan, míg a végzés ezt meghaladó adatai tekintetében a perindítási jog nem illette meg, az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan utasította el a keresetet. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a - a fenti eltérő indokolással - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése,
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- november
- . Gál Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró