...- Törvényszék 2.P.20.404/2012/
- szám ... (... szám alatti lakos) felperesnek - az ...(... szám alatti) által képviselt ... (... szám alatti) I. rendű és a ... (... szám alatti) II. rendű alperesek ellen vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt indult perében a törvényszék meghozta a következő ítéletet: A .-i Törvényszék a felperes keresetét elutasítja. A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. A végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ...-i Ítélőtáblához címzetten, a ...-i Törvényszéken kell 6 példányban benyújtani. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A felperes
- nyarán ismerkedett meg ...-vel. ... társbérlője volt a ... szám alatti lakásnak. A felperes a megismerkedésük után … lakrészébe költözött. ... ...-án adásvételi szerződéssel megvásárolta a lakás általa használt részét, 58,36 négyzetmétert, a vételárat részletfizetési kedvezmény alapján havonta fizette. ... ...-án bekövetkezett halála után az örökhagyó lánya, ... a fenti ingatlanban a zárat lecserélte, ezért a felperes birtokvédelmet kért a jegyzőnél. ... ezt követően a … Bíróságon birtokháborítás megszüntetése iránt keresettel élt a jegyző birtokvédelmi kérelemnek helyt adó - határozata ellen. A bíróság a
- május
- napján kelt ... számú ítéletével kötelezte ..., hogy 30 napon belül hagyja el a fenti ingatlant és azt bocsássa ... birtokába. A felperes fellebbezése folytán eljáró ... Bíróság a
- október 11.-én kelt ... számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes kiköltözési kötelezettségének nem tett eleget és pert indított ... ellen a ...-i Városi Bíróságon annak megállapítása iránt, hogy a felperes megszerezte a fenti ingatlan 38/127 arányú tulajdonjogát élettársi közös szerzés jogcímén. A bíróság a ... számú ítéletével az I. r. alperest 4.164,- Ft megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A felperes az ítélet ellen fellebbezést terjesztett elő, de a ...-i Bíróság az ... számú ítéletével helybenhagyta a városi bíróság ítéletét. ... - tekintettel arra, hogy a fenti általa örökölt ingatlant használni nem tudta - kártérítés megfizetése iránt pert indított a felperes ellen a ...-i Bíróságon. A bíróság ... számú ítéletével kötelezte a felperest, hogy fizessen meg ... részére 3.265.157,- Ft tőkét, annak kamatait és 180.000,- Ft perköltséget. A ...-i Bíróság ... számú ítéletével a városi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a marasztalás összegét leszállította 2.397.932,- Ft tőkére, annak kamataira, a perköltség összegét pedig 120.000.- Ft-ra. Ezen ítéletek alapján ... kérelmére a ...-i Bíróság a fenti összegek megfizetésére végrehajtási lapot állított ki, mely alapján az eljáró végrehajtó a felperes tulajdonában lévő ingatlanokra végrehajtási jogot jegyeztetett be, valamint a nyugdíjára letiltást bocsátott ki. A felperes
- február
- napján keresetet terjesztett elő a ...-i Törvényszéken a ...-i Bíróság ellen kártérítés megfizetése iránt, egyúttal perbe vonta a ...-i Bíróságot. Pontosított keresetében I. r. alperesként a …-i Törvényszéket, II. r. alperesként a ...-i Törvényszéket jelölte meg. Előadta, hogy
- március 28.-től
- szeptember 26.-ig élettársi kapcsolatban élt ...-vel a ... szám alatti lakásban.
- február 8.-án a fenti ingatlan 76/127 tulajdoni illetőségét közösen megvásárolták, ami ... nevére lett telekkönyvezve. ... lánya, ... az édesanyja halála után felszólította őt, hogy hagyja el az ingatlant, majd
- október 27.-én, valamint
- november 3.-án lecserélte a fenti ingatlan zárját, ami következtében a felperes napokig nem tudott a lakásba bemenni és utcákon, parkokban, járműveken töltötte az időt. Sérelmezte, hogy az ... által birtokháborítás megszüntetése iránt indított perben a ...-i Bíróságon ő hivatkozott arra, hogy a becsatolt végrendelet érvénytelen, mert nem tartalmazza a végrendelkezés helyét, de azt a bíróság érvényesnek fogadta el. A felperes álláspontja szerint az általa a ...-i Bíróságon indított tulajdonjog megállapítása iránti perben az eljáró bíró jogsértést követett el, mert bizonyítási eljárást nem folytatott le, a felperes által előterjesztett bizonyítékokat figyelmen kívül hagyta, és nem követelte meg az alperestől, hogy bizonyítsa állítását, miszerint a felperes szívességi lakáshasználó volt. Ezek a bíróság által elkövetett jogsértések adtak lehetőséget ... részére, hogy ellene kártérítési pert indítson. Fellebbezése folytán a másodfokú bíróság helybenhagyta a városi bíróság ítéletét, melyet követően perújítást és ismételt perújításokat terjesztett elő, de kérelmeit a bíróság elutasította. Hivatkozott arra, hogy az ... által a ...-i Bíróságon indított kártérítési perben hozott ítélet elleni fellebbezésben kérte a per felfüggesztését a tulajdonjog megállapítása tárgyában folyamatban lévő per befejezéséig, a -i Bíróság azonban - felfüggesztés iráni kérelme ellenére - az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben az ítéletet helybenhagyta. Kifogásolta azt is a felperes, hogy az ... részére engedélyezett költségmentesség alapján a végrehajtást kérő több százezres illeték lerovásától mentesült, noha álláspontja szerint a költségmentesség engedélyezése bírói törvénysértést valósított meg. A felperes mindezek alapján a ...-i Törvényszéktől az ingatlanból
- október 27.-én történt kizárás miatt 500.000,- Ft, a november 3.-i kizárás miatt 1.500.000,- Ft nem vagyoni kár, valamint 24.221,- Ft vagyoni kár megfizetését, továbbá az ingatlan ½ része tulajdonjogának megítélését és annak természetbeni átadását kérte. A …-i Törvényszék vonatkozásában összesen 2.353.227,- Ft vagyoni kár megfizetésére kötelezést valamint 2.000.000,- Ft nem vagyoni kár megtérítését kérte az őt ért lelki megrázkódtatás miatt. A ...-i Ítélőtábla a ... számú végzésével az eljárás lefolytatására a ...-i Törvényszéket jelölte ki. Az alperesek képviselőjük útján tett ellenkérelmükben a felperes keresetének elutasítását és perköltség megfizetésére kötelezését kérték. Hivatkoztak arra, hogy a ...-i Városi Bíróság előtti, tulajdonjog megállapítása iránti perben az első- és a másodfokú bíróság is megtartotta a Pp. szabályait. A perújítási eljárás során a ...-i Bíróság szintén megtartotta a Pp. rendelkezéseit, a perújítási kérelmet elutasító döntés első fokon jogerőre emelkedett. Így álláspontjuk szerint nincs olyan jogellenes magatartás, amellyel okozati összefüggésben állna a keresetlevélben felsorolt kár. A ...-i Bíróság előtt folyamatban volt per vonatkozásában előadták, hogy a bíróság ítéletében kötelezte ...-t a ... szám alatti lakás 30 napon belüli elhagyására, és ... részére történő birtokba adására, mert szívességi lakáshasználatának megszűnése folytán birtoklásra nem volt jogosult. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság álláspontja szerint amennyiben ... részéről bizonyított lett volna az élettársi kapcsolat fennállása, ... halálával az alperesnek adott szívességi lakáshasználat akkor is megszűnt. Az alperes a perben nem bizonyította, hogy az ingatlanrész örökhagyó által megvásárolt illetőségének ½ hányadát élettársi vagyonközösség jogcímén megszerezte volna. Az alperesi képviselő hivatkozott arra, hogy jelen kártérítési per a korábbi jogerős döntés további jogorvoslati fórumaként nem szolgálhat. Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy amennyiben a fél a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti igényét a saját ügyében korábban hozott, jogerős ítélet sérelmezett tartamára alapítja, a kártérítési per bírósága nem állapíthatja meg a döntés jogellenességét. A fentiek alól kivételt csak a kirívóan súlyos jogértelmezési tévedések jelentenek. A bírói munka jellegével együtt járó jogszabály alkalmazási, értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek. A perbeli esetben ilyen kirívóan súlyos jogalkalmazási hiba nem állapítható meg. Az ügyben megtartott tárgyaláson az alperesek nem jelentek meg, ellenkérelmükben kérték a tárgyalás távollétükben való megtartását. A felperes a bíróság kérdésére előadta, hogy az általa indított tulajdonjog megállapítása iránti perben álláspontja szerint az volt jogsértő, hogy ő tanúkkal, rendőrségi okiratokkal igazolta, hogy élettársi kapcsolatban élt az elhunyt személlyel, amit a bíróság nem vett figyelembe és szívességi lakáshasználónak minősítette őt. Az általa bejelentett további tanúk meghallgatását a bíróság mellőzte és nem hívta fel az alperest annak bizonyítására, hogy ő szívességi lakáshasználó lenne. Az ellene indított kártérítési perben azt tartotta jogsértőnek, hogy ha a ... Megyei Bíróság a tulajdonjogi igénynek helyt adott volna, a kártérítési perre nem kerülhetett volna sor. A másik jogsértés álláspontja szerint az volt, hogy kérte az eljáró bírótól a Pp.
- § szerint a per felfüggesztését a tulajdonjogi per jogerős befejezéséig, azonban azt a bíróság nem tette meg. Addig szerinte a kártérítési per tárgyában dönteni sem lehetett volna, amíg a tulajdonjogi per jogerősen nincs befejezve. Arra is hivatkozott, hogy ő korábban megjelölte, hogy a végrendelet miért érvénytelen, és azt mégis érvényesnek fogadták el. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A
(1)bekezdése alapján államigazgatási jogkörben okozott kártért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A
(3)bekezdés értelmében ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének meghatározott, konjunktív feltételei vannak: a jogellenesség, a kár, a kettő közötti okozati összefüggés, a felróhatóság, továbbá hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható és a károsult e rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A felperes sem a keresetében, sem a tárgyaláson tett nyilatkozatában nem jelölt meg olyan jogsértést, ami kártérítés alapja lehetne. A felperes tulajdonjog megállapítása iránti pere a ... Megyei Bíróság ... számú ítéletével
- február
- napján jogerősen befejeződött. ... a fenti per jogerős befejezését követően,
- augusztus
- napján indított a felperes ellen kártérítés megfizetése iránti pert, így a felperes felfüggesztés iránti kérelme alaptalan volt. Az a körülmény, hogy a felperes a tulajdonjog megállapítása iránti per kapcsán perújítási, illetve ismételt perújítási kérelmet terjesztett elő, a felfüggesztés iránti kérelmet önmagában nem alapozza meg, a perújítási kérelem nem érinti az alapperben hozott másodfokú határozat jogerejét. Másfelől a per felfüggesztése a bíróság számára csak lehetőség, nem kötelezettség. Ezért a felfüggesztés iránti kérelem elutasítása nem szolgálhat kártérítés alapjául. A felperes arra való hivatkozása, hogy ha a tulajdonjogi igényét nem utasítja el a bíróság, akkor a másik perre nem került volna sor, kártérítési igényt szintén nem alapoz meg, a tulajdonjogi igényének az elutasítása jogszerűen történt. A tulajdonjog megállapítása iránti perben a felperes által megjelölt jogsértéseket a másodfokú bíróság teljes körűen elbírálta, a bíróság a felperes bizonyítási indítványának elutasítása során indokolási kötelezettségének eleget tett. A kártérítési perben a jogerősen befejezett ügy felülbírálatára nincs lehetőség, a mérlegelési jogkörben hozott döntés vagy jogértelmezési hiba sem alapozna meg kártérítési felelősséget. De jelen esetben a felperes által hivatkozott eljárásokban ilyen jogsértések elkövetésére nem is került sor. Az sem szolgálhat kártérítés alapjául, ha a felperes a jogerős ítéletet érdemben, vagy eljárási szabálysértésre hivatkozva továbbra is vitatja. Az örökhagyó által tett végrendelet minősítése egyik per tárgyát sem képezte, így az jelen per szempontjából irreleváns. Az … részére történt költségmentesség engedélyezése a bíróság megítélése szerint nem volt jogszabálysértő, másrészt abból a felperesnek kára nem származott, így ennek a jelenlegi per elbírálása szempontjából nincs jelentősége. Mindezekre tekintettel a törvényszék a felperes kereseti kérelmét elutasította. Tekintettel arra, hogy a felperes személyes költségmentességben részesült, pervesztessége ellenére a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14 §-a alapján a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
- §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- november
- Dr. ... sk. eljáró bíró