A határozat elvi tartalma: Azt a törvényi feltételt, hogy az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható, csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt ésszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak (EBH 2014.B.4.). KÚRIA Bfv.I.480/2014/7.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő július hó
- napján tartott v é g z é s t: A lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyírbátori Városi Bíróság 1.B.413/2010/
- számú ítéletét és a Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.696/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyírbátori Városi Bíróság - hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a
- május 17-én kihirdetett 1.B.413/2010/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lőfegyverrel visszaélés bűntettében [
- évi IV. törvény 263/A. §
(1)bekezdés a) pont]. Ezért őt egy év börtönbüntetésre és kettő év közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a Nyírbátori Városi Bíróság B.41/2002/
- számú ítéletével kiszabott egy év börtönbüntetés végrehajtását. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a
- január 25-én jogerőre emelkedett 4.Bf.696/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a Nyírbátori Városi Bíróság B.41/2002/
- számú ítéletével kiszabott egy év börtönbüntetés végrehajtásának elrendelését mellőzte, egyebekben az ítéletet helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt - a törvényi ok megjelölése nélkül - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a Nyírbátori Városi Bíróság elfogultan járt el vele szemben, mert a megismételt eljárás során figyelmen kívül hagyta a fellebbviteli bíróság utasításait. Mindezen túl alaptalan elítélésére azért került sor, mert a bíróságok helytelenül értékelték a fegyverszakértői véleményben foglaltakat. A birtokában tartott légpisztoly hatástalanított, működésképtelen volt. Bűnösségét a terhére rótt lőfegyverrel visszaélés bűntettében az anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg. Indítványozta az ellene emelt vád alóli felmentését. A Legfőbb Ügyészség BF.611/
- számú írásbeli nyilatkozatában a terhelt felülvizsgálati indítványának az ügyben eljárt bíróság elfogultságát sérelmező részét alaptalannak, a bűnössége megállapítását kifogásoló részét a törvényben kizártnak tartotta. Indítványozta, hogy a Kúria - tanácsülésen - a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. A terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a szakértői véleménnyel kapcsolatos álláspontját fenntartotta, ügyében a határozat hatályon kívül helyezésének mellőzését kérte, mivel további tárgyaláson nem hajlandó részt venni. A terhelt indítványa részben alaptalan, részben kizárt, a Legfőbb Ügyészség indítványa megalapozott. a törvényben A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek esetén van lehetőség. A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a Be. 416. §
(1)bekezdésében felsorolt- feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. A terhelt felülvizsgálati indítványában olyan eljárási szabálysértésre hivatkozik, amely - helytállósága esetén - a felülvizsgálatot megalapozná. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. Bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható [Be. 21. §
(1)bekezdés e) pontja]. A bírói gyakorlat szerint a bíró elfogultságára alapozott kizárás iránti bejelentést alapos és konkrét okkal kell alátámasztani, általánosságban elfogultságra hivatkozni e kizárási ok megállapításához nem elegendő. Azt a törvényi feltételt, miszerint az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható, csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt ésszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak (EBH
- B.4.). A terhelt az ügyben
- január
- napján tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában, miszerint „mindenkivel szemben elfogult vagyok, az ügyészséggel, az összes magyar bíróval, az ügyvédekkel is" az eljáró bíróság elfogultságának mibenlétét nem jelölte meg. A Debreceni Ítélőtábla a
- június
- napján hozott, Bkk.I.469/2011/
- számú végzésével a Nyírbátori Városi Bíróság és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság bíráinak kizárását megtagadta. Ezt követően a terhelt a Nyírbátori Városi Bíróság előtt
- május
- napján megtartott tárgyaláson Magyarország bűnüldöző hatóságai és ügyvédei ellen bejelentett kizárási indítványát megismételte, és ezt azzal indokolta, hogy az eljáró tanács elnökének egy kollégája korábban már elítélte, tagadásával szemben a bűnösségét - hasonlóan az alapeljárásban eljárt bíróhoz megállapította. Ez utóbbi, ismételten előterjesztett, elfogultságon alapuló kizárási indítvány elbírálására nem került sor. Ugyanakkor a megismételt eljárás során hozott határozat (ismételt) felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki az első eljárásban hozott határozatot hatályon kívül helyező meghozatalában részt vett. Az újabb másodfokú eljárás is „megismételt eljárás", de kizárási ok csak a hatályon kívül helyezés folytán megismétlendő eljárási szakaszra vonatkozik, az eggyel magasabb szinten történő felülbírálat során már nem érvényesül. A fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványnak a kizárt bíró eljárásával kapcsolatos részét a Kúria alaptalannak találta, a bíróság elfogultságára utaló körülményt maga sem észlelt. A terhelt felülvizsgálati indítványában ártatlanságát hangoztatva arra is hivatkozott, hogy a működésképtelen fegyver birtokban tartásával nem valósíthatott meg bűncselekményt. A Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjában írt okból a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak - többek között - akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A felülvizsgálati indítványt - a törvényben írt kivételektől eltekintve - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 423. §
(2)bekezdés]. Az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos 1978. évi IV. törvény 263/A. §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettét követi el az, aki lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A jogerős határozatban megállapított tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Az elsőfokú bíróság ítéletének - a másodfokú bíróság által pontosított - tényállása szerint a légfegyvereket gyűjtő terhelt, aki fegyver tartására vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik,
- évben megszerzett egy 4,5 mm kaliberű TEX márkajelzésű 5,6 mm kaliberű töltények befogadására és működtetésére átalakított légpisztolyt, amelyet a piricsei lakásán tartott. Az átalakítással megváltoztatott fegyverben az újonnan kialakított kaliberhez tartozó 5,6 mm LONG RIFLE kaliberű peremgyújtású töltények esetlegesen többszöri behelyezéssel és elsütéssel, vagy a csőfar egyenetlenség kiküszöbölésével, illetőleg vastagabb hüvelyfenékkel rendelkező töltény betöltésével, továbbá a töltény peremrésze elé tekert vékony huzalszállal, vagy az erre a célra kialakított hézagoló alátéttel az ütőszeg esetleges kopottságának elhajlottságának kijavításával, avagy más egyéb módon működtethető. A fegyver lőfegyvernek minősül, amely a fenti állapotában műszaki hibás. Az átalakított légpisztolyból az utolsó tisztítást követően leadott lövés időpontja nem állapítható meg. Az egységes és következetes bírói gyakorlat szerint a lőfegyverrel visszaélés bűntette kizárólag akkor nem valósul meg, ha az egyébként lőfegyvernek minősülő fegyvert átalakítással hatástalanították, működésképtelenné tették, és az nem alakítható vissza működőképessé. Nincs helye a lőfegyverrel visszaélés miatt emelt vád alól a terhelt felmentésének, ha az általa engedély nélkül tartott lőfegyver csak hibás összeszerelése folytán nem működőképes, a szerkezeti elemek helyes összeszerelésével azonban működése biztosítható [BH 2011.158]. Az irányadó tényállás szerint az átalakítással megváltoztatott fegyverben az újonnan kialakított kaliberhez tartozó 5,6 mm LONG RIFLE kaliberű peremgyújtású töltények esetlegesen többszöri behelyezéssel és elsütéssel, vagy a csőfar egyenetlenség kiküszöbölésével, illetőleg vastagabb hüvelyfenékkel rendelkező töltény betöltésével, továbbá a töltény peremrésze elé tekert vékony huzalszállal, vagy az erre a célra kialakított hézagoló alátéttel az ütőszeg esetleges kopottságának elhajlottságának kijavításával, avagy más egyéb módon működtethető. Ekként a lefoglalt fegyver birtokban tartásával a terhére rótt bűncselekményt az eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül állapította meg. A terhelt felülvizsgálati indítványában a szakértői vélemény újbóli értékelését kérte, ám a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bizonyítékok eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, és további bizonyításra sem kerülhet sor. Ebben a részben a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. Ezért a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §-ának
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel. Budapest,
- július
- Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy