Pfv.20766/2014/12 – Kúria

(1)a),

1. LXXVIII. Tv.
2. §

(1),

1. LXXVIII. Tv.
2. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.20.766/2014/12.szám A Kúria Dr. Czövek János ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I.r. Dr. Erdős Zoltán ügyvéd által képviselt II.r. Dr. Kovács Róbert ügyvéd által képviselt (az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodó) III.r. a személyesen eljárt IV.r. a személyesen eljárt V.r. alperesek ellen lakás kiürítése iránt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt

1. P. II. 22.172/
2. számon indított perében, a Fővárosi Törvényszék
3. február
4. napján
5. Pf. 641.461/2013/
6. számú jogerős ítéletével szemben a II.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán -tárgyaláson kívül- meghozta a következő Í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az alperesek személyes költségmentessége folytán felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. le nem rótt A II.r. alperes jogi képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díját a teljes egészében pervesztes II.r. alperes viseli. I n d o k o l á s: A társasházi lakás tulajdonosa a felperes. A lakás 1/2 tulajdoni illetőségét a felperes az I.r. alperes anyjától ajándékba kapta; a lakás másik 1/2 tulajdoni illetőségét az I.r. alperes ellen folyt végrehajtási árverésen szerezte meg. A felperes a lakást a tulajdonjog megszerzését követően nem tudta birtokba venni; abban az I.r. alperes, az ő élettársa a II.r. alperes és a IV-V.r. alperesek az I.r. alperes gyermekei laknak. Az elsőfokú bíróság
7. P. 22.111/2011/
8. számú ítéletével kötelezte az I. II. IV. V.r. alpereseket, hogy
9. november
10. napjától fizessenek meg a felperesnek havi 84.000 Ft lakáshasználati díjat. A felperes lakáskiürítése iránti keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. A másodfokú bíróság ezt az elsőfokú ítéletet részben s annyiban változtatta meg az
11. Pf. 630.393/2012/
12. számú ítéletével, hogy lakáshasználati díj fizetésére az I. II. IV. V.r. alperesekkel egyetemlegesen a III.r. alperest is kötelezte. Az elsőfokú bíróság a lakás kiürítése iránti keresetet elutasító döntését azzal indokolta, hogy az árverés után a lakásban visszamaradt volt tulajdonost a bérlő jogai illetik meg. Az alperesek a megítélt
13. november
14. és
15. április
16. napja között lejárt 504.000 Ft lakáshasználati díjat nem fizették meg, ezért a felperes a tartozásuk megfizetésére felszólította s figyelmeztette őket: ha a fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget a lakás kiürítése iránt ismét keresetet fog indítani. Az alperesek a tartozásukat a felszólítás ellenére sem fizették meg, ezért a felperes
17. május 31.-ére szólóan a „lakáshasználati” jogviszonyt felmondta. A felmondást tartalmazó levelet
18. május 4.-én a II.r. alperes átvette. A felperes keresetében az alpereseket a lakás kiürítésére kérte kötelezni. A II.r. alperes és az ismeretlen helyen tartózkodó III.r. alperes ügygondnoka a kereset elutasítását kérték; az I., IV., V.r. alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő és a tárgyaláson sem jelentek meg. Az elsőfokú bíróság az alpereseket a lakás kiürítésére kötelezte. Ítéletét a következőkkel indokolta: A volt tulajdonos I.r. alperest a bérlő jogállása illette meg. A lakást az I.r. alperes jogán használó II.r. alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a lakáshasználati díj tartozásukat a felperesnek megfizették, az állítását azonban semmivel sem bizonyította. A lakások és a helyiségek bérletéről szóló
19. évi LXXVIII. tv. (Ltv.)
20. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a bérleti szerződést a bérbeadó felmondhatja, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. Az alperesek a fizetési felszólításban megjelölt határidőben a fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért a felperes a bérleti jogviszonyt a Ltv. 25. §-ának

(1)bekezdése alapján jogszerűen mondta fel. A felmondással a bérleti jogviszony a Ltv. 23. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében megszűnt. A lakást ezért az I.r. alperes és a lakásban az ő jogán tartózkodó II., IV., V.r. alperesek a Ltv.

1. §-a alapján kötelesek kiüríteni és a felperes birtokába bocsátani. A lakás felperes által ajándékozás címén megszerzett 1/2 tulajdoni illetőségének használatára az alpereseknek jogcíme nem volt, ezért ebben a részében a Ptk.
2. §

(1)bekezdése alapján mint jogalap nélküli birtokosok kötelesek a lakás kiürítésére. A másodfokú bíróság az I., II., IV., V.r. alperesek fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperesek fellebbezésükben alaptalanul sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás szabályait nem tartotta meg, mert a tárgyalási jegyzőkönyveket, a felperes beadványait nekik nem küldte meg, s nem tájékoztatta őket, hogy ők kötelesek bizonyítani a per eldöntéséhez szükséges tényeket. A II.r. alperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a felmondásban a felperes tévesen tüntette fel a lakcímét, ezért nem tudtak teljesíteni; a jogosulti késedelem pedig az ő egyidejű késedelmüket kizárja. Az elsőfokú bíróság a Pp. 3. §-ának

(3)bekezdése alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségét nem sértette meg. Az iratok kézbesítése is szabályszerűen megtörtént. Az elsőfokú bíróság megfelelően tájékoztatta az alpereseket a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételének lehetőségéről is, amit bizonyít, hogy a Kormányhivatal a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét már

1. január 24.-én engedélyezte. Az alpereseknek elegendő idejük volt az elsőfokú ítélet meghozataláig,
2. május 10-ig, hogy pártfogó ügyvédet találjanak. Az elsőfokú bíróság döntése érdemben is helytálló, ezért azt a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján helyes indokainál fogva kellett helybenhagyni. A jogerős ítélet ellen a II.r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát sértette meg azzal, hogy a pártfogó ügyvédjének jelentkezése előtt a tárgyalást megtartotta, bár a tárgyalás megkezdése előtt bejelentette a másodfokú bíróságnak, hogy a jogi segítő szolgálatnál folyamatban van a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmük elbírálása. A jogi képviseletük hiánya miatt a jogi képviselővel eljáró felperessel szemben hátrányos helyzetbe kerültek. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §-ának

(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. Ez egyaránt vonatkozik az anyagi és az eljárási szabályok megsértésére. A Kúria azonban a Pp. 275. §-ának

(1)és

(2)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet az abban megállapított tényállás alapján, a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja felül. A II.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében kizárólag arra hivatkozott, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérült azzal, hogy a másodfokú bíróság nem várta meg, hogy a tárgyaláson pártfogó ügyvéd képviselje, hanem ítéletet hozott. Azt azonban nem jelölte meg, hogy a jogerős ítéletet érdemben miért tartja jogszerűtlennek. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Megkapták az alperesek a megfelelő tájékoztatást a pártfogó ügyvéd igénybevételével kapcsolatban is. Az alperesek a kiköltözésre kötelezésüket azzal háríthatták volna el, ha bizonyítják a lakáshasználati díj tartozásuk megfizetését. Ennek megtörténtét nem bizonyították. A felülvizsgálati kérelmében a II.r. alperes a tartozás kiegyenlítésére már nem is hivatkozott. Mivel a II.r. alperes tisztességes eljáráshoz fűződő joga nem sérült az érdemben helyes ítéletet a Kúria a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az állam viseli. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban megtérítendő költsége nem keletkezett, ezért a perköltségviselésről nem kellett határozni. A II.r. alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A pártfogó ügyvéd díjára vonatkozó rendelkezés a Pp.
2. §

(2)bekezdésén alapult. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke Dr. Szűcs József s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő