A határozat elvi tartalma: A felperes jogutódi minőségét felhívás ellenére nem igazolta. 1952. III. Tv. 3. §
(2),
- III. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.032/2014/
- A Kúria dr. Varga Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Muszka Sándor által képviselt alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás iránt a Balassagyarmati Járásbíróság előtt 3.P.20.942/
- számon megindított perében a Balassagyarmati Törvényszék
- január
- napján meghozott 21.Pf.20.398/2013/
- számú jogerős ítéletével szemben a felperes
- május
- napján
- sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson - meghozta a következő Ítéletet: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a le nem rótt 200.000 (kétszázezer) felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. forint Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes
- december
- napján előterjesztett keresetében 2.000.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az édesanyja a Nógrád Megyei Bíróság előtt 2.P.20.397/
- számon pert indított az alperessel szemben az ingatlanra fordított beruházás megtérítése érdekében. A perben első fokon ítéletet hoztak, de a fellebbezési határidő alatt az édesanyja elhalálozott, így az eljárás félbeszakadt. A felperes mint jogutód a pert nem kívánta folytatni, de jogalap nélküli gazdagodás címén maga is kéri 2.000.000 forint megtérítését. A követelésével összefüggésben egyébként egyezségkötési szándékkal kereste meg az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte vitatva annak mind a jogalapját, mind az összegszerűségét. Elsődlegesen elévülésre hivatkozott. Tagadta, hogy a felperes bármilyen formában egyezségi ajánlatot tett volna neki, bár semmiféle egyezségi ajánlatot nem kíván elfogadni. Előadta, hogy a felperes keresetleveléből nem állapítható meg, hogy ki, mikor és milyen jellegű munkát végzett a megjelölt ingatlanban. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a felperes az ingatlanon semmilyen munkát nem végzett. Mivel pedig a felperes a keresetét jogutódi minőségében terjesztette elő, mely jogutódlást nem igazolta, ezért is kérte a kereset elutasítását. A Balassagyarmati Járásbíróság
- április
- napján meghozott 3.P.20.942/2012/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 100.000 forint+áfa perköltséget. Rendelkezése szerint az illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy
- február
- napján a felperest tizenöt napos határidő engedélyezése mellett felhívta a jogutódlás tényének okirati bizonyítására, továbbá hogy részletesen nyilatkozzon az édesanyja által végzett beruházásokról, csatolja az általa hivatkozott magánszakértői véleményt. Egyidejűleg a felperest tájékoztatta a bizonyítási kötelezettségről. A felperes tájékoztatás és kötelezés ellenére a jogutódlás tényét nem valószínűsítette. Önmagában az, hogy a korábbi perekben az édesanyja meghatalmazottjaként járt el, nem jelenti a jogutódlás tényét. A felperes keresetét tehát elsődlegesen a perbeli legitimáció bizonyítottsága hiányában utasította el. Megállapította ugyanakkor, hogy a felperes kereseti kérelme alkalmatlan az elbírálásra. A felperes felhívás ellenére a megadott határidő alatt nem terjesztette elő bizonyítékait, és értékelhető bizonyítási indítványt sem tett. A perköltségről a Pp.
- §-a és annak figyelembevételével rendelkezett, hogy a felperes személyes költségmentességben részesült. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezett annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését kérve. A Balassagyarmati Törvényszék
- január
- napján meghozott 21.Pf.20.398/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta; a felperest terhelő ügyvédi munkadíjra vonatkozó elsőfokú perköltség összegét 25.400 forintra leszállította. Rendelkezése szerint a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az ügy első tárgyalását az elsőfokú bíróság
- február
- napjára tűzte ki, és arra a feleket szabályszerűen megidézte. Az alperes ellenkérelmet terjesztett elő, melyben a keresetet mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta. Az első tárgyaláson a felek nem jelentek meg, a felperes azonban a keresetlevelében kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. Az elsőfokú bíróság a második tárgyalásra szóló idézéssel együtt az alperes ellenkérelmét kézbesítette a felperesnek, egyidejűleg kötelezte, hogy tizenöt napon belül okirattal igazolja jogutódlásának tényét hagyatékátadó végzés benyújtásával; csatolja az általa hivatkozott magánszakértői véleményt; felhívta, hogy írásban tegyen részletes nyilatkozatot a jogelődje beruházásait illetően; és tájékoztatta, hogy e körben a bizonyítás a felperest terheli. A felperes az idézést, az alperes ellenkérelmét
- február
- napján szabályszerűen átvette. Az újabb tárgyaláson a felperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, előzetesen azonban bejelentette, hogy betegség miatt nem tud a tárgyaláson részt venni, kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását. Az elsőfokú bíróság ezen a tárgyaláson meghozta az érdemi döntését. Másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság eleget tett a Pp.
- §
(3)bekezdésében, a Pp.
- §-ában írt tájékoztatási kötelezettségének. A felperes személyes megjelenésre kötelezéssel történő idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, az alperes ellenkérelmére érdemben nem nyilatkozott. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok, illetve a felperes kifejezett nyilatkozatainak megfelelően járt el, amikor a távollétében a rendelkezésre álló adatok alapján érdemi döntést hozott. Ezért a per fő tárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperest megillető perköltség összegét azért szállította le, mert a jogi képviselő írásbeli beadványt nem terjesztett elő, egyetlen tárgyaláson jelent meg, ahol rövid szóbeli nyilatkozatot tett. Ezért a másodfokú bíróság a perköltség összegét a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)és
(6)bekezdése alapján mérsékelte. A le nem rótt illetékről a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ára figyelemmel rendelkezett. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság által megvalósított jogsértések a Balassagyarmati Törvényszékkel szembeni elfogultsági kifogását is megalapozottá tette. Az elsőfokú bíróság anélkül hozott ítéletet, hogy a felperes az alperes érdemi védekezését megismerhette volna, ezáltal elzárta a bizonyítás bármilyen formájától. Ténykérdésnek tekintette, hogy az ügy azért jutott a felülvizsgálati szakaszig, mert a Gyöngyösi Városi Bíróság és a Heves Megyei Bíróság szakszerűtlenül járt el, jogsértéseket követett el. Ezért elemi eljárásjogi lehetőségként határozta meg, hogy csak az alperes érdemi védekezése ismeretében terjessze elő a bizonyítási indítványait. Határidőben igazolta, hogy a személyes meghallgatáson nem tud megjelenni, ezért az elsőfokú bíróság nem hozhatott volna ítéletet, sérült a Pp.
- §-a. Az ítélethozatal előtti tárgyaláson nem volt jelen, bár joghatályosan kimentette magát, ezért a tárgyalást el kellett volna halasztani (Pp.
- §
(2)bekezdés). Nem volt lehetősége a bizonyításra, attól az elsőfokú bíróság szabálytalanul zárta el (Pp. 164. §
(1),
(2)bekezdése, 166. §
(1)bekezdés,
- §,
- §,
- §,
- §,
- §). Álláspontja szerint csak az alperes védekezése ismeretében tudott volna a bizonyítás tárgykörében dönteni. Mivel nem volt semmilyen bizonyítás, az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységet sem végezhetett, így sérült a Pp.
- §-a. Sérült a Pp.
- §-a is, mert az elsőfokú bíróság nem döntött a keresetéről. Végül a jogerős ítélet megsértette a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó anyagi jogi rendelkezést azáltal, hogy nem tudta érvényesítését bírói úton elérni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A jogerős ítélet jogszabálysértését a felülvizsgálati kérelem abban jelölte meg, hogy a tárgyalásra, a bizonyítási eljárásra, a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó eljárási szabályokat nem tartotta meg. A felülvizsgálati kérelem a következők szerint nem alapos. A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében csak jogszabálysértés miatt van mód, a perben támadott jogerős ítélet azonban nem jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság az ügyben két tárgyalási határnapot tűzött ki, a felperest mindkét határnapra szabályszerűen megidézte. A felperes ugyan előzetesen kérte valamennyi tárgyalás távollétében történő megtartását, ennek azonban nem az a következménye, hogy a bíróságnak a tárgyalást el kell halasztania, hanem pusztán annyi, hogy a felperessel szemben a mulasztás jogkövetkezménye nem alkalmazható. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Pp.
- §-át. A felperes ugyan állította, hogy a
- április
- napjára kitűzött tárgyalási határnapon betegség miatt nem tudott megjelenni, a betegség tényét azonban nem dokumentálta, igazolási kérelmet sem terjesztett elő. E tárgyaláson az elsőfokú bíróság figyelmeztetett a berekesztésre. A felperes távolléte azonban nem jelenti, hogy e figyelmeztetés közlése érdekében a tárgyalást el kellett volna halasztani, ilyet a felperes által felhívott Pp.
- §
(2)bekezdése nem tartalmaz. A felperes kifogásolta, hogy nem volt lehetősége a bizonyításra, attól az elsőfokú bíróság szabálytalanul zárta el. Az elsőfokú bíróság
- február
- napján megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben kötelezte a felperest, hogy tizenöt nap alatt igazolja jogutódi minőségét, csatolja az általa hivatkozott magánszakértői véleményt, egyben tájékoztatta, hogy a keresettel érvényesített beruházások megtörténte, azok köre és értéke tekintetében a bizonyítás őt terheli. A felperes a több mint két hónappal később megtartott tárgyalási határnapig sem a beruházások körét, sem a megtörténtüket, értéküket illetően nem tett előadást, sem a bizonyítási indítványait nem terjesztette elő, és az egyébként előadása szerint is édesanyja által végzett beruházásokat illetően a jogutódi minőségét nem igazolta. Már a keresetlevélben meg kellett volna jelölni az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és bizonyítékoknak az előadásával (Pp.
- §
(1)bekezdés c) pont), tehát a tanúk nevének és idézhetőségi helyének megjelölésével közölni kellett volna az általuk bizonyítani kívánt tényeket, az okirati bizonyítékokat csatolni kellett volna (Pp. 121. §
(2)bekezdés), és szakértői bizonyításra határozott indítványt kellett volna tenni. A felperes keresetlevele e szempontokat figyelembe véve hiányos volt. A bizonyítandó tények körében a bizonyítási indítvány előterjesztésére a felperes megkapta a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatást. A bizonyítás tárgykörében nem a félnek kell dönteni. A félnek fel kell ajánlani mindazt a bizonyítást, ami megítélése szerint az álláspontja alátámasztására alkalmas, de a bíróság dönt arról, hogy a bizonyítás lefolytatása indokolt-e. Mivel az ügy el sem jutott addig a szakaszig, hogy a bíróság bizonyítást folytasson le, mérlegelési tevékenységet nem kellett végeznie, így értelemszerűen a Pp.
- §-át sem sérthette meg. Sem az elsőfokú, sem a jogerős ítélet nem sértette meg a Pp.
- §-át, mert döntött a keresetről, azt alaptalannak találta és elutasította. A kereset elutasítására pedig az vezetett, hogy a felperes a követelését az édesanyja által végzett beruházásra és ezáltal az alperes jogalap nélküli gazdagodására alapozta, azonban a jogutódi minőségét felhívás ellenére nem igazolta. Annak dokumentálása, hogy az édesanyja meghalt, nem igazolja a felperes jogutódi pozícióját, és így azt, hogy jogosult a más személy követelésének érvényesítésére. A felperes tehát nem igazolta (erre nem is hivatkozott), hogy az érvényesített követelés tekintetében anyagi jog szabályai szerint jogutóddá vált volna. A jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó anyagi jogi rendelkezést a jogerős ítélet nem sértette meg. A felperes mulasztása, jogutódi minősége igazolásának elmaradása miatt nem lehetett és nem is kellett vizsgálni, hogy a felperes édesanyja beruházása révén a jogalap nélküli gazdagodás tényállási elemei megvalósultak-e. Mivel a jogerős ítélet a felülvizsgálat kérelemben írt okból nem jogszabálysértő, azt a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban perköltség megtérítésére jogosító tevékenységet nem fejtett ki. A felperes költségmentessége folytán a felülvizsgálati illeték az államot terheli (az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdés, 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés,
- §). Budapest,
- október
- . Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke Dr. Madarász Anna s.k. előadó bíró Dr. Szűcs József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő