A határozat elvi tartalma: A cselekmény téves jogi minősítése önmagában nem, hanem csupán akkor felülvizsgálati ok, ha egyidejűleg törvénysértő büntetés kiszabásához is vezetett. Törvényes a büntetés, ha a büntetési tételkeret alsó határát nem éri el, de az enyhítő szakasszal tágított keretek között marad. KÚRIA Bfv.I.1052/2014/3.szám A Kúria Budapesten, a
- év október hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt az I. r. terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.298/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapest Környéki Törvényszék a
- május 21-én kihirdetett 22.B.129/2011/
- számú ítéletével I. r. terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés], ezért hat év börtönre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az elkobzásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, a terhelt a fellebbezés céljának megjelölése nélkül, a védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2014. február 5-én jogerőre emelkedett 5.Bf.298/2013/22. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta,az I. r. terhelt cselekményét testi sértés bűntettének [Btk. 164. §
(1)és
(8)bekezdés] minősítette, a börtönbüntetés tartamát három évre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést három évre enyhítette azzal, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség 2014. július 22-én, így a Be. 418. §
(1)bekezdésében meghatározott hat hónapos törvényes határidőn belül - BF.1103/2014/1. számon a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból nyújtott be felülvizsgálati indítványt az I. r. terhelt terhére. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a terhelt cselekményét a büntető anyagi jogszabályok megsértésével, tévesen minősítette testi sértés bűntettének, ez egyben törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. Az indítványban kifejtettek szerint bár a felülvizsgálati eljárásban akkor is irányadó a tényállás, ha az nem kellően felderített, hiányos, illetve ellentétes az iratok tartalmával, azonban az elkövető tudattartalmát érintő, - jogi fogalmak formájában megjelenő - következtetések már a jogi értékelés körébe tartoznak, így a felülvizsgálati eljárásban nem kötik a Kúriát. Így a jogerős határozat tényállása szerint a tárgyi tényezőkből az a következtetés vonható le, hogy a terhelt, ha nem is kívánta, de belenyugodott abba, hogy a sértett a bántalmazás következtében meghalhat, ezért eshetőleges ölési szándéka megállapítható. A cselekmény törvényes minősítése a Btk. 160. §
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének kísérlete. Az emberölés bűntette öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg az életveszélyt okozó testi sértés büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Ezért a három év börtönbüntetés kiszabása törvénysértő. Mindezekre figyelemmel a megtámadott ítélet megváltoztatását, a terhelt cselekményének emberölés bűntette kísérletének minősítését és törvényes büntetés kiszabását indítványozta. A Kúria - mivel az ügyész a felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére nyújtotta be - a Be. 424. §
(1)bekezdés második fordulata alapján nyilvános ülésen bírálta el. A Legfőbb Ügyészség képviselője az írásbeli indítványban foglaltakat a nyilvános ülésen változatlan tartalommal fenntartotta. A terhelt védője felszólalásában arra hivatkozott, hogy a halálos eredmény elmaradása nem a véletlenen múlott, hanem a cselekmény körülményeiből kifolyólag maradt el a súlyosabb következmény, ezért a terheltnek az ölésre vonatkozóan még csak eshetőleges szándéka sem volt. Mindezek alapján - a terhelt álláspontjával egyezően - a felülvizsgálati indítvány elutasítására és a másodfokú ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. Az ítélőtábla helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Btk. 2. §-ra figyelemmel a cselekmény minősítése és a jogkövetkezmények alkalmazása a 2012. évi C. törvény rendelkezései szerint - így a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezések miatt [4/2013. (X.14.) BK vélemény] - a terheltre nézve kedvezőbbek, ezért az elbíráláskor hatályos törvényt alkalmazta. A törvényszék és az ítélőtábla határozatában helytálló érvekkel fejtette ki, hogy az I. r. terhelt a cselekmény elkövetésekor miért nem volt jogos védelmi helyzetben, így javára a Btk. 21. §-ában meghatározott büntethetőségi akadály miért nem állapítható meg, miként azt is, hogy a cselekmény miért nem értékelhető a Btk. 161. §-ába ütköző erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette kísérleteként. A cselekmény minősítése kapcsán az ítélőtábla figyelmen kívül hagyta az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől 3/2013. számú BJE határozatát, elmaradt az elhatárolás során vizsgálandó alanyi és tárgyi oldali szempontok szerinti összevetése, és emiatt a terhelt cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette testi sértés bűntettének. A felülvizsgált ügyben a tárgyi oldali tényezők, így a terhelt által használt, az emberi élet kioltására alkalmas eszköz, az erőkifejtés mértéke, a szúrások ismétlődése és az egyik sérülés (nyaki terület) helye miatt az elkövetőben fel kellett, hogy merüljön a halál bekövetkezésének lehetősége, és ha azt nem is kívánta, de abba belenyugodva - azaz eshetőleges szándékkal [Btk. 7. § második fordulat] - cselekedett. Magatartásának harmadik személy fellépése vetett véget. Következésképpen az I. r. terhelt cselekménye - egyezően a Legfőbb Ügyészség álláspontjával - helyesen a Btk. 160. §
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntette, a 10. §
(1)bekezdése szerinti kísérletének minősül. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében kiszabott büntetés felülvizsgálatának - többek között - akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A törvénysértő büntetés kiszabása miatt is előterjesztett indítvány alapján folytatott felülvizsgálati eljárásban annak megállapításánál, hogy a büntetés törvénysértő tartamú-e, a bűncselekmény minősítéséhez tartozó büntetési tételeknek és a Különös Részben írt tételkeret emelő rendelkezésének van jelentősége, az enyhítő szakasz alkalmazása vagy nem alkalmazása önmagában nem felülvizsgálati ok [BH.2014.174.]. Az emberölés bűntettének a büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. A bűncselekmény kísérletét és a befejezett bűncselekményt a törvény azonos büntetési tétellel fenyegeti, kísérlet esetén a Btk. 82. §
(4)bekezdése akár kétszeres enyhítésre is lehetőséget ad, akár egy évi szabadságvesztés kiszabására is sor kerülhet. A terhelttel szemben kiszabott három év börtönbüntetés - a Btk. 82. §
(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel - nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. A Be. 3. §
(4)bekezdése a Kúria határozata elleni fellebbezés lehetőségét kizárja, felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja alapján nincs helye. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria ez esetben a Be. 421. §
(3)bekezdése értelmében az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő