← Magyarország

Pfv.22004/2007/5 – Kúria

Pfv.III.22.004/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Radnai Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Duchon Gábor Balázs ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 12.KP.632.359/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.675/2007/
  2. számú ítéletével befejezett perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Havasi és Karczub Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.Havasi Karolin ügyvéd) által képviselt beavatkozó beavatkozott, a jogerős ítélet ellen a felperes által
  3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és térítsen meg az államnak külön felhívásra 373.000 (Háromszázhetvenháromezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A felperes
  4. február 15-én délelőtt elesett, bokája eltörött és emiatt aznap megműtötték. Keresetében a balesettel összefüggő 1.692.500 forint vagyoni, 3.000.000 forint nem vagyoni kára, valamint
  5. augusztus 15-től havi 127.500 forint járadék megfizetésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy a baleset az alperes társasház előtt lévő járda jeges, csúszós állapota miatt következett be. Az alperes és a pernyertessége érdekében beavatkozó biztosító a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes nem bizonyította a baleset pontos helyét, a kárai és az alperes jogellenes magatartása közötti okozati összefüggést, így az alperes kártérítő felelősségét a Ptk.
  6. §-ának

(1)bekezdése alapján megállapítani nem lehetett. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetének helyt adó döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a másodfokú bíróság az ítéletében alaptalanul állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelése okszerű és az elsőfokú ítélet logikai ellentmondást nem tartalmaz. A felperes szerint a jogerős ítélet iratellenesen állapítja meg, hogy a felperes olyan nyilatkozatot tett, amely szerint a baleset a saját lakása előtt és nem az alperes társasház előtt történt. R.Zs., B.F., R.M., T.K. és H.A. tanúk vallomása bizonyította a baleset helyét és azt, hogy a járda csúszós volt. Nem ezeknek a tanúknak, hanem az alperes indítványa alapján meghallgatott tanúknak (N.L., M.J., Gy.J., Cs.J.) szavahihetősége kérdőjelezhető meg. A felperes indítványára meghallgatott tanúk vallomása pedig nem ellentmondásos. A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróság okszerűtlenül állítja, hogy az „alperesi" tanúk vallomása van összhangban az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival. E körben N.L. közös képviselő vallomását M.J. tanú vallomása cáfolja. A felperes annak bizonyítására, hogy a járda nem volt letakarítva, felülvizsgálati kérelméhez csatolta Cs-né B.M. írásbeli nyilatkozatát, továbbá olyan bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy B.B-né aznap otthonában tartózkodott és ez alátámasztja a felperesnek azt az állítását, hogy a társasház előtt a baleset akkor érte, amikor a tanúnak kenyeret vitt a lakására. Mindezekre tekintettel a felperes szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 2. §-ának
(1)és
(2)bekezdését, 3. §-ának
(2)-
(3)és
(5)bekezdését, 141. §-ának
(2)bekezdését, 164. §-ának
(1)bekezdését, 197. §-ának
(1)bekezdését és
  1. §-át, valamint a Ptk.
  2. §-ának
(1)bekezdését és
  1. §át. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet megalapozott és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt nem jogszabálysértő. A Pp.
  2. §-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ptk. 339. §-ának
(1)bekezdésére alapított kereset folytán a Pp. 164. §-ának
(1)bekezdése alapján a felperest terhelő bizonyítási kötelezettségre a jogerős ítélet helyesen utalt. Ennek alapján a felperesnek kellett bizonyítania mindazokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a felperes kára és az alperes jogellenes magatartása között az okozati összefüggés fennáll. A bizonyítási teher általános szabályából következően a felperes bizonyítási kötelezettségének körébe eső tények bizonyítatlansága a felperes terhére esik. A bíróság a jogvita elbírálása érdekében széleskörű bizonyítást folytatott le, a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok egybevetése alapján állapította meg, részletes és helyes indokát adva annak, hogy az egyes tanúvallomásokat miként értékelte. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére csak a jogerős ítélet megalapozatlansága esetén van jogi lehetőség, az adott esetben azonban a megalapozatlanság megállapítására nincs alap, mert a bíróság döntése a bizonyítékok Pp. 206. §-ának
(1)bekezdése szerinti mérlegelésén alapul; a jogerős ítélet iratellenes megállapítást, okszerűtlen következtetést, logikai ellentmondást nem tartalmaz, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási és anyagi szabályokat nem sérti. A Legfelsőbb Bíróság ennek elbírálásakor csak a rendelkezésre álló iratok alapján dönthet, a felülvizsgálati kérelemhez csatolt bizonyítékok értékelésére nincs lehetőség, mert a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye [Pp. 275. §
(1)bekezdés]. A felperes a felülvizsgálati kérelmében tévesen állította, hogy nyilatkozatát a jogerős ítélet iratellenesen tartalmazza. Az Országos Mentőszolgálat becsatolt adatlapja ugyanis egyértelműen azt tartalmazza, hogy a beteg „ma délelőtt házuk előtt elcsúszott". Nem okszerűtlen az Országos Meteorológiai Szolgálat által közölt adatok értékelése sem, mert azokból megalapozottan jutott a bíróság a jogerős ítéletben arra a következtetésre, hogy a baleset napján nem volt rendkívüli téli időjárás, tartósan fagypont alatti hideg idő. A bíróság ezeket az adatokat egyébként a tanúk vallomásával is egybevetette és ezek alapján, valamint az összes tanúvallomás értékelhetőségével kapcsolatban tett megállapításokkal a Legfelsőbb Bíróság egyetért. A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozott határozatával a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A felülvizsgálati illeték viseléséről szóló rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Udvary Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.