A határozat elvi tartalma: KAT támogatás esetén az eljárási rendelkezések a támogatás megszerzésére jogosító jogcímet nem keletkeztetnek. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.506/2013/7.szám A Kúria a Ferkócza Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek, a Miniszterelnökséget vezető Miniszter alperes ellen, támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március
- napján kelt 6.K.26.667/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.26.667/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperes határozatával (
- június 13.) helybenhagyta az első fokú hatóság határozatát (
- február 21.), amelyben elutasította a felperes 2011-es évre vonatkozó egységes kérelem keretében, a kedvezőtlen adottságú területeken (a továbbiakban: KAT) történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás igénybevétele iránt
- május
- napján benyújtott kérelmét és kizárta a tárgyévi, valamint az azt követő évi támogatásból. Az indokolás értelmében fizikai helyszíni ellenőrzés útján megállapítást nyert, hogy a felperes a Q6W11Y10 blokkazonosítóval jelölt 54-es sorszámú tábla esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól szóló 25/
- (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Támogatási rendelet)
- §
(2)és
(3)bekezdésével ellentétes művelést folytatott. A felperes pihentetéssel hasznosította a megjelölt területet. Ezért az alperes a felperessel szemben a Támogatási rendelet 10. §
(1)bekezdésére, valamint a 65/2011/EU rendelet
- cikkére hivatkozással kizárta a tárgyév és az azt követő évi teljes KAT támogatásból. A felperes keresettel fordult a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (a továbbiakban: Bíróság) az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. A Bíróság a felperes keresetét elutasította (
- március 20.). A Bíróság ítéletének indokolásában osztotta az alperes határozatában foglalt ténybeli és jogi álláspontot. A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a Bíróság ítéletének, valamint az alperes első- és másodfokon meghozott határozataira is kiterjedő hatályon kívül helyezésére és az alperes új eljárásra kötelezésére irányult. Másodlagosan a Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a Bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte. Az alperessel szemben perköltsége igénye is volt. Felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a Bíróság ítélete sérti az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások
- évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 22/
- (III.25.) VM rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
- pontját, valamint
- §
(3)bekezdését. Indokolása értelmében a Bíróság helytelenül értelmezte az R. és a Támogatási rendelet egymáshoz való viszonyát, amelyet az R. 2. §
(3)bekezdése a területhasznosítás tekintetében egyértelműen és a felperes támogatási jogosultságát igazoló módon rendez. Emellett a Bíróság nem merítette ki a kereseti kérelmet a maga egészében, ami a Pp.
- §-ába ütköző törvénysértést keletkeztetett. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a Bíróság ítéletének hatályában történő fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Előjáróban utal arra a Kúria, hogy az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló
- évi XXXV. törvény
- §-ával módosított a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény 57/A. §
(1a)bekezdése értelmében
- július hó
- napjától az alperes jogutóda az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Kúria a jogutódlást a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján 7/I. sorszám alatti végzésével megállapította. A felperes eljárási jogsértésként arra hivatkozott, hogy a Bíróság nem merítette ki kereseti kérelmében foglaltakat és ezzel megsértette a Pp.
- §-át. A felperes az eljárási jogsértés mibenlétét nem indokolta felülvizsgálati kérelmében, nem jelölte meg a kereseti kérelmeinek el nem bírált részeit. A Pp.
- §-ában megfogalmazott alapelvi rendelkezés - amely a bíróság határozatainak és más hatóságok, szervek döntéseinek viszonyát rendezi - nem hozható összefüggésbe a Pp. szerinti kereseti kérelemhez kötöttséggel (Pp.
- §). A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, melynek kereteit a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben foglaltak a felülvizsgálattal támadott bírósági határozat megjelölése, a kúriai döntés tartalmára irányuló indítvány, a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, az, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja - határozzák meg. A Kúria rendkívüli jogorvoslati jogkörében csak azon indokolt felülvizsgálati kérelmekben tud állást foglalni, amelyeket a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél elé tár. Az indokolásában hiányos felülvizsgálati kérelem nem alkalmas arra, hogy a jogerőt áttörve a jogerős bírósági ítélet hatálya megváltoztatásának alapját képezze. A felülvizsgálati kérelem értelmében a Bíróság ítéletével megsértette az R. 1. § 7. pontját, valamint 2. §
(3)bekezdését. A felperes ezen felülvizsgálati kérelméhez fűzött indokolása szerint a Bíróság helytelenül értelmezte az R. és a Támogatási rendelet egymáshoz való viszonyát. A Támogatási rendelet az az anyagi jogi jogszabály, amely a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások jogcímeit és jogszabályi feltételeit rendezi. A perbeli esetben a támogatási feltételeket a Támogatási rendelet 5. és 6. §-ai tartalmazzák. A Támogatási rendelet 5. §-a a KAT támogatás igénybe vételének több feltételét is rögzíti. Az
(1)bekezdésben a támogatható területet írja körül annak méretbeli és a hasznosítás céljának meghatározása mellett a kérelmező területhez kapcsolódó jogviszonyával együtt. Az 5. §
(2)bekezdése szerint „[a]z ügyfél abban a gazdálkodási évben, amelyre tekintettel támogatási kérelmet nyújt be köteles a kérelemben feltüntetett mezőgazdasági parcellákat a gazdálkodási évben gyepként, illetve takarmánytermő szántóterületként hasznosítani.” Az 5. §
(3)bekezdése pedig meghatározza azokat a növényi kultúrákat, amelyek termesztése kifejezetten kizárja a KAT támogatásra való jogosultságot. A felperes a támogatás megszerzésének feltételét képező hasznosítással ellentétesen az igényelt táblát pihentette, amely ezért nem felelt meg a Támogatási rendelet 5. §
(2)bekezdése szerinti hasznosítási módnak. Ezért a Bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes jogszerű döntéssel utasította el a KAT támogatás iránti kérelmét a kérdéses tábla tekintetében. A Támogatási rendelethez képest az R. eljárási tárgyú rendelkezései támogatási jogcímet nem keletkeztettek. Az R. 2012. március 25-ig terjedő időbeli hatálya idején a 2. §
(3)bekezdésével a jogcímrendeletek - így a Támogatási rendelet - esetleges ellentétes eljárási rendelkezéseinek alkalmazását zárta ki. Az R. azonban fogalommeghatározásaival a támogatási rendelethez képest újabb támogatási jogcímet nem keletkeztetett. Mindazonáltal a felperes felülvizsgálati kérelmét csupán a Q6W11-Y10 azonosítóval jelölt fizikai blokkban elterülő
- sorszámú tábla támogathatóságával kapcsolatosan terjesztette elő. A megjelölt táblával összefüggésben a Bíróság ítéleti döntését a Támogatási rendelet fentiekben hivatkozott rendelkezéseinek helyes értelmezése és alkalmazása mellett hozta meg. A Kúria ezért a Bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes sikertelen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felperest kötelezte az alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ára tekintettel megállapított összegű felülvizsgálati eljárási perköltségének megfizetésére. A felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § és
- §
(1)bekezdése alapján köteles 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró