FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kpkf.50.345/2007/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Papcsák Ferenc ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (1096 Budapest, Haller u. 3-5.) kérelmezett ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság
- január 15 napján kelt 4.Kpk.45.801/2006/
- számú végzése ellen a kérelmező
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi V É G Z É S T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S A kérelmezett a kérelmező részéről
- szeptember
- napján átvett felhívó levelében tájékoztatást adott arról, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló
- évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf.tv.) alapján, a részére felajánlott összeg várható nagysága…..,- Ft, amelynek kiutalása akkor teljesíthető, ha 30 napon belül igazolja, illetve nyilatkozik arról, hogy rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyeket az Szf.tv.
- §-a a számára előír. Egyben megküldte a feltételek igazolására szolgáló 0637 számú adatlapot, és felhívta a kérelmező figyelmét arra, hogy a határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadók. A kérelmező
- október
- napján, 30 napon túl nyújtotta be a kiküldött adatlapot, amelyben a részére felajánlott összeg kiutalását kérte az Szf.tv.
- §-a alapján. A késedelem kimentésére igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A kérelmezett a
- október 16-án kelt 5263559872 számú határozatával a kérelmet az Szf.tv.
- §
(3)bekezdése alapján elutasította, mert a kérelmező a kedvezményezettség feltételeit határidőben nem igazolta. A határozat megváltoztatása iránt a kérelmező terjesztett elő kérelmet, arra hivatkozott, hogy a kedvezményezetti feltételeknek maradéktalanul megfelelt. Az elutasításra adminisztrációs hibából került sor, és az Szf.tv. 7. §
(5)bekezdése lehetőséget nyújt a határozat megváltoztatására, a kedvezményezetti feltételek megállapítására. A kérelmező a kérelemre tett észrevételében elutasítást kért, határozati indokait ismételt előadásával, és annak hangsúlyozásával, hogy a kérelmező a korábbi években a kedvezményezetti feltételeket sikerrel igazolta. Az elsőfokú bíróság a kérelmét elutasította. A Ket. rendelkezései és az Szf.tv. 4. §
(2)és 5. §
(6)bekezdései alapján megállapította, hogy a kérelmező a kedvezményezetti feltételeket a törvényi határidőben nem igazolta, a mulasztás következményeinek elhárítására a Ket. 66. és 67. §-ai szerinti igazolási kérelemmel nem élt. Az Szf.tv. 7. §
(5)bekezdésére utalással kifejtette, hogy a bíróság csak akkor változtathatja meg a kérelmezett határozatát, ha a törvény szerinti feltételek fennálltát megállapítja. A Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) Pp.
- §-a alapján a megváltoztatás alapvető feltétele a határozat jogszerűtlenségének megállapítása, amelyhez a kérelmezőnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a 30 napos jogvesztő határidőn belül igazolta a kedvezményezetti jogosultságának törvényi feltételeit, a kérelmezett lényeges eljárásjogi szabályt vétett. Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező élt fellebbezéssel, elsődlegesen annak a Pp.
- §
(2)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a végzés megváltoztatását kérte. Harmadlagosan, a Pp. 258. §
(1)bekezdése alapján kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt vétett amikor a Pp. 332. §
(1)bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségét nem teljesítette, a közigazgatási szerv nyilatkozatát vele nem közölte. Álláspontja szerint a bíróság a megváltoztató jogkörével jogszabálysértő határozat hiányában is élhet, mert nem a Ket., illetőleg az ahhoz képest speciális, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései, hanem Szf.tv. 7. §
(5)bekezdése az irányadó. Ez az értelmezés következik az Szf.tv. 7. §
(5)bekezdésének „ abban az esetben ha a kedvezményezett… a 4.§
(2)-
(3)bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti…„ fordulatából is, amely ab ovo kizárja a közigazgatási határozatot meghozó bíróság határozatának jogszerűtlenségét. A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. A Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló
- évi XVII. törvény
- §-a értelmében a közigazgatási nemperes eljárásokra a Pp. XX. fejezetének szabályai, ezen, valamint külön törvényben foglalt, továbbá a polgári nemperes eljárás sajátosságiból fakadó eltérésekkel megfelelően irányadók. Az ekként alkalmazni rendelt Pp.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján a bíróság a Pp.
- § keretében írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a kérelmezővel. A kérelmező helyesen hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ezt elmulasztotta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmezőt a nyilatkozat közlésének elmaradása miatt joghátrány nem érte, a kérelmezett abban a határozati álláspontját tartotta fenn, olyan érvet, amelyet a kérelmező ezidáig nem ismert, nem hozott fel. Az elsőfokú bíróság nem vétett olyan súlyú eljárásjogi jogszabálysértést, amely a végzés hatályon kívül helyezését indokolná, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a továbbiakban érdemben vizsgálta az elsőfokú bíróság végzését. A személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény jogot ad magánszemélynek arra, hogy a befizetett adója egy részéről kedvezményezettek javára rendelkezzen. Amint arra a kérelmező is hivatkozott az Szf.tv. a Ket. szabályaitól eltérő speciális normákat tartalmaz a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználására vonatkozó eljárásra. Az Szf.tv.
- §
(6)bekezdése alapján az Art. rendelkezéseit a rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben, a törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, amely szabály a kedvezményezőkre vonatkozik. Az Szf.tv hivatkozott szakasza a kedvezményezetteket nem vonja e körbe, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezetti státusz elnyerése kizárólag az Szf.tv előírásainak teljesítésén múlik. Ennek keretében az Szf.tv. 5. §
(6)bekezdése a kérelmezett kötelezettségévé teszi, hogy minden év szeptember 1. napjáig felhívja a kedvezményezetteket a 4. §
(2)-
(3)bekezdésben meghatározottak szerinti kedvezményezetti feltételek 30 napon belüli igazolására. Ahhoz, hogy az adóhatóság a felajánlott összeget a kedvezményezettnek kiutalja szükséges, hogy a kedvezményezett a Szf.tv. 4. §
(2)-
(3)bekezdésében meghatározottakat 30 napon belül teljesítse. E határidő elmulasztása a feltételek igazolásának hiányát jelenti, amely jogkövetkezmény igazolási kérelemmel hárítható el. A ki nem mentett mulasztás esetén a feltétel igazolásának vizsgálata kizárt. Mindezek figyelembevételével az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §-ának
(1)bekezdése szerinti helyes mérlegeléssel állapította meg a tényállást, és a rendelkezésre álló adatokból helytálló jogi okfejtéssel jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmezett döntése jogszerű, a törvényi határidő eredménytelen eltelte után helyesen alkalmazta az Szf.tv. 5. §
(6)bekezdése alapján a 7. §
(5)bekezdésében foglaltakat. A másodfokú bíróság ezzel összefüggésben azt emeli ki, hogy a kedvezményezetti feltételek igazolására nyitva álló törvényi határidő egzakt, ehhez képest annak megtartása avagy késedelme objektív tény. A késedelmes teljesítés jogkövetkezménye csak abban az esetben reparálható a bíróság által, ha utóbb megállapítható, hogy a késedelem nem következett be. A kérelmező téves következtetésre jutott az Szf.tv. 7. §
(5)bekezdésének általa idézett részéből. A teljes törvényi tényállás azt fogalmazza meg, hogy az adóhatóságnak határozatot kell hoznia a kedvezményezetti feltételek sikertelen igazolásáról, illetőleg ha a kérelmező a nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti. Ezt követően a rendelkezés a bírósági felülvizsgálatot, annak típusát, a megváltoztató jogkört és az illetékességet alapítja meg. A hivatkozott szakasz alapján biztosított megváltoztató jogkör nem értelmezhető akként, hogy - mintegy a kérelmezetti jogkörben eljárva, annak hatáskörét átvéve - döntsön a kedvezményezetti feltételek igazolásának helyességéről akkor, amikor a kérelmezett a késedelem következtében arról nem döntött. Helyesen jutott ezért az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy igazolási kérelem hiányában a határidő elmulasztása következtében hozott határozat a feltételek fennállásának megállapítása esetén sem változtatható meg ez okból. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a 105/1952. (XII. 28.) MT. r. 13. §
(3)bekezdése értelmében a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A kérelmezett másodfokú költségének viselésére a kérelmező a Pp. 78. §
(1),
(2)és a 79. §
(1)bekezdése alapján köteles. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés f) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- október
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró,