Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.531/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Baracsi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Eszik Erika ügyvéd által képviselt alperes ellen társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe dr. Dálnoki Réka ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozóbeavatkozott - a Fővárosi Bíróság
- január 5-én kelt 11.G.41.077/2006/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés és az alperes által 10.Gf.40.146/2007/
- szám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Cg. ... cégjegyzékszámon nyilvántartott alperest
- augusztus 9-én jegyezték be a cégjegyzékbe; tagjai a felperes és a Alperesi beavatkozóalperesi beavatkozó. Az alperes önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező képviselői
- július 23-i kezdő időponttal ... és .... A felperes szervezeti képviselője - önálló jogosultsággal .... Az alperes
- május 29-én taggyűlést tartott, melyen több határozatot hozott. A felperes, az alperesi társaság egyik tagja az
- évi CXLIV. tv. (Gt.)
- §-ának
(1)és
(3)bekezdése alapján
- június 29-én nyújtott be keresetet az alperessel szemben a május 29-i taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránt a keresetlevelében részletezettek szerint arra hivatkozással, hogy az alperes másik tagja - a beavatkozó - mind a társasági szerződés, mind a Gt. számos kogens rendelkezését megsértette. Utalt arra, hogy a jegyzőkönyv még nem készült el, de a kereset felsorolásszerűen tartalmazta a taggyűlés napirendi pontjait, s a keresettel támadott határozatokat. A felperes
- november 21-én előterjesztett pontosított keresetében a Gt.
- §ának
(2)bekezdése alapján a ... szám alatt meghozott határozatok hatályon kívül helyezését és a Gt. 47. §-ának
(5)bekezdésére alapítva a ... számú határozat végrehajtásának a felfüggesztését kérte. A felperes támadta a keresetlevelében hivatkozott és a fenti szám alatt megjelölt határozatokat, azaz a
- március 31-i taggyűlésen elfogadott határozatok megerősítését, a könyvvizsgáló utasítását a bankszámlakivonatok és egyenlegek megkérésére és a ... tagnak történő eljuttatására, az ügyvezetők utasítását a
- március 31-i taggyűlés határozatainak végrehajtására, az ügyvezetők - köztük ... - utasítását a lakások eladására, a 900.000 USD visszafizetéséről szóló döntést, ... és ..., mint ügyvezetők elleni eljárás kezdeményezését, s végül azt a határozatot, amely szerint az alperesi társaság ... szerződését nem hosszabbíthatja meg. Az alperes képviseletében ... ügyvezető által meghatalmazott ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Eszik Erika ügyvéd) és ... által meghatalmazott ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ... ügyvéd) terjesztett elő nyilatkozatot, illetve ellenkérelmet a felperes keresetére nézve. Dr. Eszik Erika ügyvéd a felperes keresetében írtakat elismerte, a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését nem ellenezte. Előadta, hogy a perben érvényes jognyilatkozatot csak az alperes cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője által meghatalmazott jogi képviselő tehet, ezért ... által meghatalmazott ... Ügyvédi Iroda nem képviselheti jogszerűen az alperest, mert a cégjegyzékbe nincs bejegyezve, és a Fővárosi Bíróság a 35.G.40.596/
- számú perben felfüggesztette az alperesi társaság taggyűlése azon határozatának a végrehajtását, amellyel ügyvezetővé választották. Hivatkozott arra is, hogy a
- május 29-én tartott taggyűlés szabálytalanságaiért nem az alperes bejegyzett ügyvezetője, hanem a beavatkozó a felelős. A taggyűlésen a beavatkozó, mint az alperesi társaság tagja, megakadályozta a bejegyzett ügyvezetőt a jegyzőkönyv elkészítésében, s a jegyzőkönyvvezetésre saját képviselőjét választotta meg, míg a levezető elnöki tisztséget a másik képviselőjére bízta, és magát választotta meg a jegyzőkönyv hitelesítésére is. ... által meghatalmazott ... ügyvéd az alperes képviseletében arra hivatkozott, hogy a felperes a törvényi határidőn, 30 napon túl nyújtotta be keresetlevelét a bírósághoz, és ezért a Pp.
- §-ának a) pontja alapján a per megszüntetését kérte. Érdemben is vitatta a kereset megalapozottságát. Az alperesi beavatkozó ellenkérelme is - a keresetlevél elkésettsége okán elsődlegesen a per megszüntetésére irányult. A felperes és az alperes nem tartotta indokoltnak a beavatkozás megengedését, az elsőfokú bíróság 25-I. sorszámú végzésével a Alperesi beavatkozóbeavatkozását megengedte. Az elsőfokú bíróság
- sorszámú ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a beavatkozónak 21.000 forint perköltséget. Határozata indokolásában megállapította, hogy az alperesi társaság határozatait a
- május 29-én tartott taggyűlésén hozta meg, így a Gt.
- §-ának
(3)bekezdésében írt harmincnapos anyagi jogi határidő - mivel a május 31 napos
- június 28-án járt le, és ennek megfelelően a keresetlevélnek e napon, a munkaidő végéig kellett megérkeznie a bírósághoz, ez nem történt meg, mert a keresetlevelet
- június 29-én nyújtotta be a felperes az elsőfokú bírósághoz. Kifejtette, hogy a keresetindítási jogot a Gt. szigorú eljárási feltételekhez köti, ezek egyike az ún. szubjektív határidő betartása, miszerint a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kell a pert megindítani. Ez a határidő nem jogvesztő, ezért elmulasztása esetén nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a per megszüntetésének (Pp.
- §
(1)bekezdés
- h)pontja, Pp. 157. §
- a)pontja). A Legfelsőbb Bíróság 4/2003. Polgári jogegységi határozata értelmében, ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, a mulasztás jogkövetkezményéről az ügy érdemében hozott ítélettel kell dönteni. Amennyiben a pert indító felperes jelen van a sérelmezett határozatot meghozó taggyűlésen, ez esetben - az állandó bírósági gyakorlat szerint - a tudomásszerzés időpontja az a nap, amikor a társaság meghozta a sérelmezett határozatot. Az adott ügyben a felperes törvényes képviselője és jogi képviselője is jelen volt az alperesi társaság taggyűlésén, végig részt vett annak munkájában, így a határozatokról a taggyűlés napján tudomást szerzett, ezért a törvényben előírt harmincnapos határidőt 2006. május 29. napjától kell számítani. Az alperes jogi képviseletét tekintve megállapította, hogy ... ügyvezető megbízatása 2007. július 23-ig tartó hatállyal bejegyzett a cégnyilvántartásba, míg a ... Ügyvédi Irodának meghatalmazást adó ... nincs bejegyezve az alperes ügyvezetőjeként a cégjegyzékbe, ezért az ... Ügyvédi Iroda perbeli képviseleti jogát ismerte el. Az elsőfokú bíróság a beavatkozás megengedése kérdésében úgy foglalt állást, hogy az állandó bírósági gyakorlat az alperesi társaság perben nem álló többi tagját olyannak ismeri el, mint akinek jogi érdeke fűződik a per eldöntéséhez, ezért megengedte a beavatkozást, és a Pp. 57. §-ában foglaltak értelmében úgy ítélte meg, hogy a beavatkozó perbeli cselekménye hatályos. Kifejtette továbbá, hogy az alperes nem rendelkezik a per tárgyáról, így elismerő nyilatkozata esetén sem hozhat a bíróság a felperes keresetének megfelelő ítéletet, amennyiben annak nem állnak fenn a Gt.-ben írt törvényi feltételei; a bíróság csak a jogsértő határozatot helyezheti hatályon kívül, és abban a kérdésben, hogy egy határozat jogsértő-e, nem az alperes nyilatkozata, hanem a bíróság megítélése az irányadó. Mindezek alapján - a beavatkozó ellenkérelmét figyelembe véve - az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben elutasította, és a pervesztes felperest kötelezte perköltség megfizetésére a beavatkozó javára. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. A felperes - többek között - arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróságnak a Pp. 57. §-ának
(1)bekezdése alapján az alperes nyilatkozatával ellentétesen állást foglaló beavatkozói kérelmet nem lett volna lehetősége figyelembe venni. Az alperes a felperes által előadottakat nem vitatta, és kérte a keresetnek megfelelő döntés meghozatalát, ezzel szemben az elsőfokú bíróság az alperesi beavatkozó indítványának helyt adva utasította el a keresetet, s az alperes nyilatkozatával ellentétes beavatkozói nyilatkozat és kérelem hatálytalan. Hivatkozott arra is, hogy a felperes csak az első fokú ítélet meghozatala után jutott hozzá az F/6 szám alatt csatolt és gyorsírók által rögzített taggyűlési jegyzőkönyvhöz. E jegyzőkönyv és a beavatkozó által készített jegyzőkönyv összevetése alapján olyan eltérések állapíthatók meg, mely alátámasztja, hogy a felperes tudomásszerzése a határozatokról a taggyűlésen való részvétellel nem, csak a jegyzőkönyv ismeretében valósulhatott meg, így a harmincnapos keresetindítási jogvesztő határidőként való elismerése megalapozatlan. A beavatkozó csak hónapokkal később - a kilencvennapos megtámadhatósági határidőn túl - juttatta el a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet az alperesi társaságnak, mellyel megsértette a Gt. 9. §-ának
(2)bekezdése szerint alkalmazandó Ptk.
- §-ában foglalt szabályokat, és a Gt.
- §-ában és a
- §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezéseket is. Végül előadta, hogy a tényleges „tudomásszerzés” időpontjaként a taggyűlési jegyzőkönyv kézhezvételét kellett volna az elsőfokú bíróságnak elfogadnia a bizonyítékok helyes mérlegelése alapján, és az ítéletben megállapított tényállás körében kifogásolta; iratellenesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes képviseletében jelen volt ..., mert a bizonyítékok alapján megállapítható, hogy ... a ... Bt.-t, mint tagot képviselte. Az alperes csatlakozó fellebbezése az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására irányult annak hangsúlyozásával, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 57. §-ának
(1)bekezdése téves értelmezésével adott helyt a beavatkozó, alperes álláspontjával ellentétes kérelmének. Az alperesi beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A fellebbezési eljárásban előterjesztett beadványaiban kifejtettek értelmében az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a keresetet az annak előterjesztésére előírt harmincnapos határidő elmulasztása miatt, figyelemmel a felperes eredménytelen kimentésére is, és jogszerűen fogadta el a beavatkozóként előterjesztett és a kereset elkésettségére vonatkozó hivatkozását. Másodfokú költségigényét a beavatkozó az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött 1.351.250 forint munkadíjban jelölte meg. A másodfokú eljárás során a ... Ügyvédi Iroda az alperes képviseletében fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő, mellékelten csatolta az ... Ügyvédi Irodának adott meghatalmazások visszavonásáról rendelkező okiratot, valamint a ... Ügyvédi Iroda részére adott meghatalmazást, amelyet ... és ... írt alá. Bejelentette, hogy az ... Ügyvédi Iroda által előterjesztett csatlakozó fellebbezést visszavonja, és kérte az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletének a helybenhagyását. Az ... Ügyvédi Iroda
- február 26-án a másodfokú bírósághoz intézett beadványában a ... Ügyvédi Iroda beadványának figyelmen kívül hagyását kérte. Előadta, hogy a jelen ügyben az elsőfokú bíróság csak az alperesi társaság bejegyzett ügyvezetője által adott meghatalmazással eljáró ügyvéd képviseleti jogosultságát fogadta el, a meghatalmazás visszavonása elnevezésű és a ... Ügyvédi Iroda által csatolt iratot ... és ... olyan időpontban,
- október 19-én írta alá, amikor semmilyen körülmények között nem voltak jogosultak az alperesi társaság képviseletére, tekintettel arra, hogy a kinevezésükről szóló határozatok bejegyzése iránti kérelmek az A/1 és A/2 szám alatt csatolt végzések értelmében felfüggesztésre kerültek. Ebből következően nem rendelkeztek jogosultsággal arra, hogy az alperesi társaság bejegyzett ügyvezetője, ... által érvényesen adott meghatalmazást visszavonják. A Fővárosi Ítélőtábla - a ... Ügyvédi Iroda
- február 21-én előterjesztett bejelentésére figyelemmel - elsődlegesen az ... Ügyvédi Iroda képviseleti jogosultságát vizsgálta. A Polgári perrendtartás
- §-a előírja, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát (67-
- §) a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, a bejegyzett jogok és tények fennállását, azok valódiságát, így többek között a cég nevét, székhelyét, a cégjegyzésre jogosultak megnevezését. A jelen esetben megállapítható, hogy az alperes képviseletét ellátó ... Ügyvédi Iroda részére a per vitelére szóló meghatalmazást adott (11.G.41.077/2006/
- számú irat, Pp.
- §
(1)bekezdés) az arra jogosult, a cégnyilvántartásba bejegyzett szervezeti képviselő, ..., így az ... Ügyvédi Iroda jogosult volt az alperes képviseletében a csatlakozó fellebbezés előterjesztésére. ... és ... a cégjegyzék szerint nem jogosult az alperesi társaság képviseletére, és a rendelkezésre álló iratokból az is megállapítható, hogy a Fővárosi Bíróság a 35.G.40.596/
- szám alatt folyamatban lévő perben az ügyvezetők megválasztására vonatkozó határozatok végrehajtását felfüggesztette. Mindezekből következően a ... Ügyvédi Iroda részére adott meghatalmazást nem az arra jogosult szervezeti képviselők írták alá, ezért a ... Ügyvédi Iroda nem jogosult az alperesi társaság képviseletére, az alperes által előterjesztett csatlakozó fellebbezés visszavonására. A fentiek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét mind a fellebbezés, mind a csatlakozó fellebbezésre tekintettel felülbírálta. A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés a következőkre tekintettel nem megalapozott. A felperes és az alperes lényegében arra hivatkozással kérték az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását, mert álláspontjuk szerint egyrészt az elsőfokú bíróságnak a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján az alperes nyilatkozatával ellentétesen állást foglaló beavatkozói kérelmet nem lett volna lehetősége figyelembe venni, s ennek alapján a keresetet elutasítani, másrészt a felperes fellebbezésében azt hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást a támadott határozatok tekintetében a felperes tudomásszerzésének időpontjára nézve. A Pp. 54. §-ának
(1)bekezdése szerint, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe - az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. A beavatkozást megengedő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye (Pp. 56. §
(3)bekezdés). A Pp. 57. §
(1)bekezdésének második mondata úgy rendelkezik; ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. A Pp.
- §-ának idézett rendelkezése értelmében arra, akire az ítélet jogereje félként való részvétele nélkül is kiterjed, nem áll az a szabály, hogy csupán az általa támogatott fél érdekében avatkozzék be a perbe, és a féllel ellentétes perbeli cselekményeket nem végezhet. Az ilyen ún. önálló beavatkozó perbeli cselekménye is pótolja a fél elmulasztott perbeli cselekményét, ennek hatálya már nem függ attól, hogy a fél cselekményével ne legyen ellentétben, mert ebben az esetben a beavatkozó voltaképpen a fél helyzetében van. A felperes kereseti kérelme a jelen ügyre még alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. tv. (Gt.)
- §-ának
(2)bekezdése alapján a
- május 29-én meghozott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányult. A társasági határozat hatályon kívül helyezése az egész társaságra nézve irányadó. Az adott ügyben a pert a társaság egyik tagja indította meg, így a határozat a másik tagra is, a beavatkozóra is irányadó lesz, ezért nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor az alperesi beavatkozónak a kereset elkésettségére vonatkozó nyilatkozatát figyelembe vette, és a per adatai alapján hozta meg határozatát. A per egyéb adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes az igénye érvényesítésére nyitva álló harmincnapos ún. szubjektív határidőt elmulasztotta. A gazdasági társaság határozatainak bírósági felülvizsgálatára a Gt.
- §-a tartalmaz rendelkezéseket. Az
(1)bekezdés szerint a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe ütközik. A
(3)bekezdés kimondja, hogy a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. Tényként megállapítható, hogy a keresettel támadott határozatokat az alperesi társaság taggyűlése
- május 29-én hozta meg. A meghozott határozatokról a felperes ezen a napon tudomást szerzett, mivel a taggyűlésen végig jelen volt. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ítélete indokolása
- oldalán, hogy a felperes törvényes képviselője és jogi képviselője is jelen volt az alperes taggyűlésén, és végig részt vett annak munkájában. Ennek megfelelően a felperes a határozatokról a taggyűlés napján,
- május 29-én tudomást szerzett, így a törvényben írt harmincnapos határidőt ettől a naptól kell számítani. A Gt.
- §-ának
(3)bekezdése szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A Gt. szabályai anyagi jogi határidőt írnak elő a keresetlevél benyújtására, mivel a Gt. anyagi jogi jogszabály. A Gt. 47. §-ának
(3)bekezdésében írt határidők eltérő jogi jelleggel rendelkeznek. A harmincnapos határidő szubjektív, elévülési jellegű határidő, míg a kilencvennapos határidő objektív, jogvesztő határidő, mely azt jelenti, hogy a harmincnapos határidő elmulasztásának következménye alapos kimentéssel elhárítható, a kilencvennapos határidő elmulasztása azonban mindenképpen jogvesztő. A felperes keresete a Gt. 47. §-ának
(3)bekezdésében meghatározott harmincnapos szubjektív elévülési határidőn túl érkezett az elsőfokú bírósághoz annak ellenére, hogy a felperes a taggyűlésen végig részt vett. Megállapítható, hogy a felperes a
- június 29-én benyújtott keresetében megjelölte a
- május 29i taggyűlésen hozott és általa sérelmezett határozatokat, így mulasztása kimentésére nem alkalmas az a körülmény, hogy a kereset benyújtásáig a taggyűlési jegyzőkönyv nem készült el. A taggyűlési jegyzőkönyvet a saját előadása szerint is
- szeptember 20-án - a kilencvennapos jogvesztő határidőn túl - vette kézhez, amikor is a jogvesztő határidő folytán nem lehetett megtámadni a taggyűlési határozatokat, mivel a mulasztás kimentésének nincs helye. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a hivatkozott jogszabályok és a Legfelsőbb Bíróság 4/
- Polgári jogegységi határozata helyes alkalmazásával megalapozottan utasította el a felperes keresetét. A pervesztes felperest a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a beavatkozó másodfokú eljárásban felmerült költségének a megfizetésére. A 32 /2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §-ának
(1)bekezdés a) pontja szerint a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén a pervesztes felet kötelezze a fél képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint a beavatkozó jogi képviselője által előterjesztett díjigény nem állt arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, ezért azt - mérlegeléssel - a 3. §
(6)bekezdése szerint 200.000 forintra mérsékelte. Budapest,
- február
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró