Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.868/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Bajkai István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a Dr. Németh L. Zsolt Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Németh L. Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen, sajtóhelyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján meghozott, 65.P.20.420/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget. A felperes által le nem rótt 48.000 forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a felperesnek, a ... ... napján „..." címmel megjelent cikkének sérelmezett közlései miatt előterjesztett sajtó-helyreigazítás iránti keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 forint + áfa perköltséget. Ezen túlmenően úgy határozott, hogy a 36.000 forint le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viselje. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdését és a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalását. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a cikkben szereplő képviselő-testületi döntés előterjesztője a felperesi polgármesteri hivatalhoz is köthető városgazdálkodási iroda vezetője volt. A városgazdálkodási iroda önálló jogalany. Az ...nak okozott kár, illetőleg az önkormányzat képviselő-testülete által hozott döntés anyagi hatásai nem a felperesi szervezethez köthetőek, és a szerző nem a felperesnek rótta fel magát az előterjesztést. Arra következtetett, hogy a felperes az általa sérelmezett közlések miatt perindítási jogosultsággal nem rendelkezett, mivel az információk elhallgatása, illetve döntés-előkészítéssel kapcsolatos megállapítások tekintetében a felperes semmilyen összefüggésben nem került megemlítésre, és a tevékenységét sem sérelmezte az alperesi sajtóorgánum. A károkozást, az ügylet szövevényesnek minősítését, és ...-pert érintő ügyként való megjelenítést nem lehetett a felperes személyére vonatkoztatni. Mindezek alapján a felperes alappal nem sérelmezhette, hogy az alperesi lap a kérdéses döntésről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatta-e. Úgy ítélte meg, hogy ilyen jogosultsággal kizárólag a döntéshozatalban aktívan résztvevő képviselőtestület, illetve az önkormányzat rendelkezik. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és az alperes kereset szerinti marasztalását. Álláspontja szerint perbeli legitimációval rendelkezik az is, akinek személye közvetett módon felismerhető a cikkből, illetve akire az írás utalást tartalmaz. Az elsőfokú bíróság helytelenül tett olyan megállapítást, mely szerint a cikkel kapcsolatos helyreigazítást csak a ... kezdeményezhette. Nem annak van jelentősége az ügy elbírálásának szempontjából, hogy a cikk kinek a terhére rója a károkozó cselekményt, hanem annak, hogy kik a cikk érintettjei, akár közvetett módon is. Az alperes konkrétan, illetőleg utalásokkal is megjelölte azt a személyi kört, akikről ténylegesen szólni kívánt, illetve akiket az állítások érintenek. A Polgármesteri Hivatal egyértelműen ebbe a személyi körbe vonható. A hivatal városgazdálkodási irodáját a cikk nevesíti, és ezen túlmenően megjelöl olyan személyt is, aki az ügyletet lehetővé tevő képviselő-testületi és bizottsági döntéseket támogatta. Maga a cikk az érintettek körét lényegében mindenkire kiterjesztette, aki a döntés előkészítésében, meghozatalában, támogatásában részt vett. Ezeket a személyeket az olvasó gyakran azonosítja. A cikk címe is olyan megjelölés, amiből az olvasó a polgármesteri hivatalra asszociálhat, és olyan kép alakul ki benne, hogy a hivatallal kapcsolatos cselekvésekről fog olvasni. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével teljes egészében egyetértett, ezért határozatát a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság a per elbírálásánál figyelembe vett Smtv. 12. §
(1)bekezdését, valamint a PK
- számú állásfoglalást ismertette, ezért azokra a másodfokú bíróság csak visszautal. A felperes által sérelmezett cikk egyértelműen a kerület által esetlegesen elszenvedett károsodással foglalkozott. A kár bekövetkezéséről a cikk egy feljelentéssel kapcsolatosan tudósított, mely feljelentés a polgármestert, az alpolgármestert, vagyongazdálkodási cég vezérigazgatóját, a városgazdálkodási iroda vezetőjét és egyes önkormányzati képviselőket érintette. Ebből következően a károkozást a döntés meghozatalában aktívan résztvevő személyek magatartásához kötötte. A jelen perbeli keresetet azonban a cikkben említett önkormányzathoz köthető polgármesteri hivatal nyújtotta be. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény
- §
(2)bekezdése,
- § a) pontja,
- §
(1)bekezdése, 84. §
(1)bekezdése alapján a polgármesteri hivatal a polgármester irányítása és a jegyző vezetése alatt működő önálló jogi személyiségű képviselő-testületi szerv, mely az önkormányzat működésével, a polgármesteri és jegyzői feladat- és hatáskörökbe tartozó ügyek döntésre előkészítését és végrehajtását végző egységes munkaszervezet. Ennek alapján a felperes elnevezéséből is adódóan a felperes alapvetően hivatali tevékenységet végző, nem a fenti értelemben döntéseket hozó szervezet. Ilyen körülmények között a felperes által sérelmezett cikk a polgármesteri hivatallal kapcsolatosan sem közvetlenül, sem áttételesen nem fogalmazott meg közléseket. Helyesen határozott az elsőfokú bíróság, amikor perindítási jogosultság hiánya miatt a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért köteles viselni az alperes perköltségét a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint. A megállapított perköltség az alperesi jogi képviselőt a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíj. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján. Budapest,
- október
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő