Pf.20949/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (Pp.)
2. §

(3)bekezdését. Megállapította, hogy a felperes által kért adatok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatoknak, mivel nincs olyan jogszabály, amely az országgyűlési képviselők által használt számítógépek adatforgalmának nyilvánosságra hozatalát elrendelné. A felek egyező előadása alapján megállapította azt is, hogy az alperes által biztosított számítógépeket az országgyűlési képviselők magáncélra is jogosultak használni, ugyanakkor az alperes ezeket elsődlegesen a képviselők közfeladatának ellátáshoz biztosítja. Megállapította azt is, hogy egy adott számítógép adatforgalmában a magán- és közcélra használt adatok elkülönítése nem lehetséges, mert utólag ilyen különbségtétel nem tehető. A képviselők magáncélú használat során megtekintett internetes oldalakból a képviselők mint érintettek fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonható le következtetés, ezért azok személyes adatnak minősülnek, és a közérdekű adat fogalomkörébe nem vonhatók. A teljes adatforgalom olyan módon való kiadása, hogy az egyes képviselők személye beazonosítható, nem lehetséges. Kiemelte, hogy a személyes adatnak nem csak egy adott képviselő által a magánhasználat körében látogatott oldalak minősülnek, hanem a képviselő személyes adata a közfeladat ellátása során látogatott oldalak listája is. Az országgyűlési képviselő munkavégzése, mely során bizonyos személyekkel kapcsolatot tart, a privát szférájához tartozik, és a képviselő is igényt tarthat arra, hogy a közfeladat ellátása során végzett pontos munkamenet a nyilvánosság előtt elzárva maradjon. Az elsőfokú bíróság a számítógépekre lebontott, de anonimizált formában történő adatkiadással kapcsolatosan is arra következtetett, hogy a személyes adatok védelméhez való jog sérülne, mivel az érintett személye ilyen úton is könnyen beazonosíthatóvá válna. A közérdekű adat fogalommeghatározásából kiindulva egyrészről megállapította, hogy a kért adat az alperes kezelésében áll, ugyanakkor az nem az alperes tevékenységére, hanem az adott országgyűlési képviselő működésére vonatkozik, és az nem is az alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben, hanem az adott képviselő közfeladatának ellátásával keletkezett. Megítélése szerint az alperesi közfeladat nem azonosítható az országgyűlési képviselő feladatainak ellátásával. Az egyik esetben a képviselő által generált adatforgalomról, míg a másik esetben az internetkapcsolat és az eszköz biztosításáról van szó. Ebben a tekintetben a végkövetkeztetése az volt, hogy az alperes nem adatkezelő. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság téves jogalkalmazás alapján utasította el a keresetet. Álláspontja szerint a számítógépek használatával látogatott internetes oldalak egy része a közfeladattal összefüggésben történik, míg egy másik része a magánhasználat körébe tartozik. A közfeladattal összefüggésben folytatott számítógép használat teljes egészében megismerhető a jogszabály alapján, magánhasználat esetében mérlegelésre kerülhet sor, de a megismerhetőség még ebben az esetben sem teljesen kizárt. Téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, mely szerint nincs olyan jogszabály, amely az országgyűlési képviselők által használt számítógépek adatforgalmának nyilvánosságra hozatalát elrendelné. Álláspontja szerint ez a jogszabály az Info tv. 26. §

(2)bekezdése. Az általa igényelt adatok a képviselők közfeladatának ellátásával összefüggő egyéb személyes adatai, melyekre a közérdekű adatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közérdekből nyilvános adat fogalma szerint nem csak olyan adatok lehetnek közérdekből nyilvánosak, melyekre jogszabály közzétételi kötelezettséget ír elő, hanem elég azok megismerhetősége, hozzáférhetővé tétele is. Megítélése szerint téves az az elsőfokú bírósági felfogás is, mely szerint nem lehetséges egyes számítógépek adatforgalmában a magán- és közcélra használt adatok elkülönítése. Bizonyosan vannak olyan extrém esetek, amikor egyértelműen megállapítható a közfeladat ellátásával összefüggésben nem álló használat. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja is az volt, mely szerint az országgyűlési képviselők esetében szűkebb körben hivatkozható a személyes adatok védelme, mint egy átlagos állampolgárnál. Ezzel összhangban áll az Info tv. 26. §

(2)bekezdése is, mely egyes személyes adatokat közérdekből nyilvánossá minősít. Megítélése szerint ellentmondás is mutatkozik az elsőfokú bíróság ítéletében, mert nem lehet egyszerre igaz, hogy bizonyos adatok nyilvánosak, mindenki számára ismertek vagy megismerhetők, ugyanakkor védendő személyes adatoknak is minősülnek. Az alperes adatkezelői minőségével kapcsolatosan kiemelte, hogy az országgyűlési képviselők számítógépének adatforgalma nem vitásan az alperes kezelésében áll. Az országgyűlési képviselők közfeladata pedig nem választható el az Országgyűlés közfeladataitól. Az adatforgalmat nem az alperes generálja, de ez nem is szükséges eleme az Info tv. által meghatározott adatkezelő, illetve adatkezelés definícióknak. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes következtetéseket vont le, így az ítélete megalapozott. Előadta, hogy a felperes a megismerni kívánt adatforgalomból az érintettre vonatkozó következtetést akar levonni, ez pedig azt igazolja, miszerint a kiadni kért adatok még akár anonimizált formában is személyes adatoknak minősülnek. Kiemelte, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága mellett a személyes adatok védelméhez fűződő jog alkotmányos mércéjének is érvényesülnie kell a jelen ügyben. Osztotta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, mely szerint a képviselők által magáncélra használt számítógépekről megtekintett internetes oldalakból az érintettek kapcsolatrendszerére, azonosságára vonható le következtetés, így az ilyen adatok is személyes adatoknak minősülnek, és nem sorolhatók a közérdekű adat fogalomkörébe. Elképzelhető, hogy a felperes által kért adatok a sajtó szempontjából közérdeklődésre tartanak számot, azonban nem minden adat minősülhet egyidejűleg közszereplő adatának is. Megítélése szerint nem támasztotta alá a felperes megfelelően azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság megállapításai ellentmondásba kerültek egymással. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével egyetértett, ezért határozatát a Pp. 253. §

(2)bekezdése szerint helybenhagyta. A felperes - figyelemmel az 1990. évi LVI. törvény 6. §

(1)bekezdésében foglaltakra - az alperes által biztosított, az országgyűlési képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérés használatával keletkezett adatösszesség megismerését kívánta. Az adatok kiadásához szükséges döntés annak meghatározása, hogy ezek az adatok az Info tv. fogalomrendszerében milyen adatoknak minősülnek. Az információs társadalom jelenlegi szintjén, az országgyűlési képviselők a számukra biztosított korlátlan internethasználattal nyilvánvalóan olyan adatokat generálnak, mely személyes életüktől elválaszthatatlanok. A világhálóhoz való ilyen technikai lehetőség biztosítása valóban közpénzből történik, azonban az adatkérés a hozzáférés biztosításának eredményeként keletkezett adatokra vonatkozott. A technikai lehetőség és annak tényleges alkalmazása között éles határvonal húzódik azáltal, hogy a kettő közé ékelődik az a személy, aki az alperes által rendelkezésre bocsátott hozzáférést saját érdekei szerint - ide értve munkavégzését és magánéletét is - alkalmazza. Ezek az adatok az egyes képviselőkkel egyértelműen kapcsolatba hozhatók, és azokból következtetés vonható le a személyükre, ezért az Info tv. 3. § 2. pontja szerinti személyes adatoknak minősülnek. Ez a minősítés kizárja, hogy a kért adatok közérdekű adatként kerüljenek meghatározásra, mivel a közérdekű adat Info tv. 3. § 5. pontja szerinti fogalma kizárja a személyes adatokat a közérdekű adatok közül. A közérdekből nyilvános (Info tv. 3. § 6. pont) és a személyes adatoknak azonban lehet közös halmaza, mivel a meghatározás csak azt mondja ki, hogy közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalom alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Info tv. 26. §

(2)bekezdése egyes személyes adatokat közérdekből nyilvánosnak nyilvánít, és részben megismétli a fogalommeghatározás azon kitételét, mely szerint közérdekből nyilvános a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy azon személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Az alperes neve, mint közfeladatot ellátó szerv és az ennek feladat- és hatáskörében eljáró személy viszonylatába az országgyűlési képviselők nem illeszthetők, mivel az alperessel semmiféle jogviszonyban nem állnak. Ebből pedig kizárólag az a következtetés vonható le, hogy az alperes a feladat- és hatáskörében tevékenységet nem végző személyek személyes adatait nem teheti nyilvánossá, azzal kapcsolatos kötelezettségeire az Info tv. személyes adatok kezelésével kapcsolatos szabályai vonatkoznak. A felperes fellebbezése eredménytelen maradt, ezért köteles viselni az alperes másodfokú perköltségét a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint. A másodfokú perköltség az alperesi jogi képviselettel felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésének a) pontja,

(5)bekezdése és 4/A. §

(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíj. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdésének o) pontja szerint illetékmentes. Budapest,

1. október
2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő