A határozat elvi tartalma: A társasági határozat végrehajtásának perbíróság általi felfüggesztése esetén a felfüggesztés elrendelésétől annak megváltoztatásáig a határozat által kiváltott joghatás a felfüggesztés tartama alatt nem érvényesül, az adott társasági határozat joghatás kiváltására nem alkalmas. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.137/2013/
- szám A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Legfőbb Ügyészség (1056 Budapest, Markó u. 16.) által képviselt Ügyész felperesnek a dr. Kodela Viktor ügyvéd) által képviselt alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Törvényszéken 11.G.41.865/
- számon folyt perében, a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.309/2012/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján indult felülvizsgálati eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az államot, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes
- március 22-én rendkívüli közgyűlést tartott, ahol 1-17/2011.(III.22.) számon közgyűlési határozatokat hozott. Az alperes igazgatósága 1/
- (III.31.) számú IT határozatával az adós társaság székhelyét Budapestre helyezte. Az alperes
- április 20-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett a Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróságnál, mely április 20-án kelt és július 7-én jogerőre emelkedett Cg.02-10-060133/
- számú végzésével elrendelte az iratok áttételét a Fővárosi Bíróság Cégbíróságához. Az alperesnek a
- számú végzés ellen benyújtott, fellebbezésnek nevezett, tartalmában azonban a végzésnek a kiegészítésére irányuló kérelmét a Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság
- sorszámú,
- május 17-én kelt nem jogerős végzésével elutasította. Ezt követően további két változásbejegyzési kérelmet is előterjesztett az alperes, melyeket a Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság felfüggesztett a
- sorszámú végzés jogerőre emelkedéséig. P. Önkormányzata pert indított a bejegyzési kérelmek alapjául szolgáló társasági határozatok felülvizsgálata iránt. E perben a Baranya Megyei Bíróság
- július 19-én a 14.G.20.796/2011/
- számú végzésével felfüggesztette az 5-17/
- (III.22.) számú közgyűlési határozatok végrehajtását. E végzését
- július 19-én elektronikus úton megküldte a Baranya Megyei Bíróságnak mint Cégbíróságnak. A Pécsi Ítélőtábla Cgf.V.30.322/2011/
- számú
- július 7-én kelt végzésével helybenhagyta a Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság
- sorszámú végzését, így ez utóbbi bíróság a cégiratokat - és vele az alperes változásbejegyzés iránti kérelmeit, azok mellékleteit - megküldte a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságnak, ahová azok
- augusztus 23-án érkeztek meg. Az iratok megküldésével egyidejűleg
- sorszámú végzésével tájékoztatta a Fővárosi Bíróságot mint Cégbíróságot, hogy P. Önkormányzata pert indított az alperes ellen azon társasági határozatok felülvizsgálata iránt, amelyek alapján az alperes kérte a változások bejegyzését. Tájékoztatta arról is, hogy a peres bíróság az 5-
- sorszámú közgyűlési határozatok végrehajtását felfüggesztette. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a kért változásokat a Cg.01-10047155/6, 8,
- és
- számú változásbejegyző végzésével
- augusztus 30-án bejegyezte. A végzéseket a Cégközlöny
- szeptember 15-i számában tették közzé. A
- sz. végzéssel a cég székhelyének, telephelyének, fióktelepének, a képviseletre jogosult adatainak és a felügyelőbizottsági tagok adatainak változását, a
- sz. végzéssel a képviseletre jogosultak adatainak, a
- sz. végzéssel a felügyelőbizottsági tagok adatainak további változásait, míg a
- sorszámú végzéssel annak tényét jegyezte be, hogy társasági határozat felülvizsgálata iránt per indult
- április 20-án 14.G.20.796/
- számon, és a határozat végrehajtása felfüggesztésre került. * A felperes
- október 12-én benyújtott keresetében kérte a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-10-047155/6,
- és
- sorszámú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.) 66.§
(3)bekezdésére hivatkozással. Álláspontja szerint a Ctv. 50.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Ctv.46.§
(1)bekezdése szerint a cégbíróságnak a kérelem beérkezését követően legkésőbb 8 munkanapon belül meg kell vizsgálnia, hogy azok az adatok, amelyek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a kérelem alapjául szolgáló, az 1-
- számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok, megfelelnek-e a jogszabály rendelkezéseinek. Miután a cégiratokból megállapíthatóan a közgyűlési határozatok végrehajtása felfüggesztésre került a peres eljárásban, ezért - figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.) 45.§
(5)bekezdésében, a Ctv.32.§
(1)bekezdésében és a Pp.152.§
(2)bekezdésében foglaltakra - indokolt lett volna mind a három változásbejegyzési eljárás felfüggesztése a Baranya Megyei Bíróság előtt folyamatban levő per jogerős befejezéséig. Miután a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság ezt mellőzte, jogszabálysértően járt el. Utóbb a Pp.146.§
(5)bekezdés a) pontja alapján a keresetét kiigazította. Eszerint a Ctv.46.§
(1)bekezdése alapján a cégbíróság vizsgálati kötelezettsége kiterjed a Ctv.
- és
- számú mellékletében felsorolt csatolandó okiratok jogszabályi megfelelőségének a vizsgálatára. E körben azt is köteles vizsgálni, hogy nincs-e olyan körülményről hivatalos tudomása, amelyet eljárása során a Pp.163.§
(3)bekezdése alapján köteles figyelembe venni. Miután elmulasztotta olyan tény figyelembe vételét, amelyről hivatalos tudomással rendelkezett és amely akadályát képezte a változások bejegyzésének, határozatai jogszabályba ütköznek. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú eljárás tartama alatt a közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a kijelölés folytán eljárt Tolna Megyei Bíróság a 8.G.40.089/2011/
- számú,
- december 2án kelt végzésével a Baranya Megyei Bíróság közgyűlési határozatok végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzését megváltoztatta és a végrehajtás felfüggesztését - az
- és
- sorszámú határozatok (melyek osztalék felosztásáról rendelkeztek) kivételével mellőzte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában hivatkozva a Ctv. 10.§
(1)
(2)bekezdésében, 12.§
(1)bekezdésében és 22.§
(1)bekezdésében valamint 30.§
(3)bekezdésében megfogalmazottakra - kifejtette, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok alapján a cég működésére meghatározott időpontban, illetve időtartam alatt irányadó (hatályos) adatainak megállapíthatóknak kell lenniük, ezért a cégjegyzékbe bejegyzett cégek az adataik megváltozását törvényben meghatározott határidőn belül kötelesek a cégbírósághoz bejelenteni a változásbejegyzési kérelem benyújtásával, a Ctv. mellékletében felsorolt okiratokkal. A Ctv. szigorú rendben előírt eljárási szabályai szerint a Ctv.50.§
(1)bekezdése értelmében irányadó 46.§
(1)bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásban a kérelem érdemi elbírálása során a cégbíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a változásbejegyzési kérelem, valamint azok az adatok, amelynek a bejegyzését kérik, illetve az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükségszerűen csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ezen a körön kívül csak akkor vizsgálódhat, ha a változásbejegyzés tárgyához kapcsolódóan az eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelem érkezik, mert ekkor a két kérelemről együttesen kell döntenie (Ctv.78.§
(2)bekezdés). Ezért egy adott változásbejegyzési kérelemnél csak azt vizsgálhatja, hogy a változás időpontjára vetítve a benyújtott okiratok alapján a változások bejegyezhetők-e. Utóbb bekövetkezett tényeknek az adatok érvényességét érintő visszaható hatálya nincs, mert a cégjegyzéknek időrendi sorrendben kell tükröznie a cég működésére vonatkozó valamennyi korábban hatályban volt, s hatályos cégjegyzéki adatát. Kifejtette, hogy a Gt. által a társasági határozattal szemben biztosított jogorvoslati lehetőség - a keresetindítás - nem szünteti meg a társasági határozat „hatályba lépését". Ha a perbíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti, e végzés a határozat hatályát csak a jövőre vonatkozóan szünteti meg (vagyis ex nunc hatályú) ugyanúgy, mint a társasági határozat végrehajtása felfüggesztésének hiányában - pert befejező, a társasági határozatot hatályon kívül helyező jogerős ítélet, amely a jövőre nézve semmisíti meg a perrel támadott határozatot. Ebből következően a felfüggesztésig, illetve a hatályon kívül helyezésig a perrel támadott határozat hatályban van. Az adott esetben a cégbíróság csak azt vizsgálhatta, hogy a kérelmek és mellékletei a kérelem benyújtásának időpontjában megfeleltek-e a jogszabályi rendelkezéseknek, érvényesek voltak-e, így bejegyzés alapjául szolgálhattak-e. A cégbíróság ezért a Ctv.46.§
(1)bekezdése és 50.§
(1)bekezdése alapján történő eljárása során nem lehetett figyelemmel a határozatok végrehajtásának utólagos felfüggesztésére, mert a végrehajtás felfüggesztése ellenére a társasági határozatokon alapuló adatváltozás bejegyzése kötelező a Gt.45.§
(5)bekezdésének megfelelően. A felperes felülvizsgálati kérelmében, kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően is, és a Cg.01-10-047155/
- számú végzésnek a 13/149-151 és 15/040 számú adata, valamint a
- és
- sorszámú végzések hatályon kívül helyezésével a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát. Hivatkozva a Gt. 45.§-ára kifejtette, hogy olyan határozathoz, amelynek a végrehajtását felfüggesztették, joghatás nem fűződhet. Álláspontja szerint a cégbíróságnak a Ctv. 46.§
(1)bekezdése alapján végzett vizsgálata során megfelelően alkalmaznia kell a Pp.163.§
(3)bekezdésében foglaltakat is, vagyis vizsgálati kötelezettsége nem szűkíthető le kizárólagosan a társaság által benyújtott okiratok vizsgálatára, hanem arra is tekintettel kell lennie, hogy nincs-e hivatalos tudomása olyan körülményről, amit az eljárása során köteles figyelembe venni a Pp.163.§
(3)bekezdése alapján. A jogerős ítéletben kifejtett értelmezés sérti a Pp.163.§
(3)bekezdésében előírtakat és ezzel együtt a Ctv.46.§
(1)bekezdését is. Nem értett egyet azzal az ítéleti okfejtéssel sem, hogy csak a változás időpontjára vetítve vizsgálható a bejegyzés megalapozottsága. Álláspontja szerint a Pp.163.§
(3)bekezdésében írtakból az is következik, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban a bejegyzés időpontjában nem mellőzheti azoknak a tényeknek a figyelembe vételét, amelyeket ugyan nem a kérelmező hozott fel, de amelyről bármely okból hivatalos tudomása van. Értelmezhetetlennek állította a másodfokú bíróság azon okfejtését, hogy ha a peres bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztette, és az a továbbiakban nincs hatályban, akkor ezzel ellentétben miért jelentette ki mégis, hogy amennyiben a perrel támadott társasági határozat cégjegyzéki adatot érint, akkor az ilyen társasági határozat alapján az adatváltozást a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Álláspontja szerint jogszabálysértőek a perrel érintett változásbejegyzést elrendelő végzések, mivel a bíróság hivatalos tudomással bírt arról, hogy a végrehajtás felfüggesztését elrendelték, ám a változásbejegyzési eljárás során ezt nem vette figyelembe, nem értékelte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján, és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati kérelem alapján a körben kellett állást foglalnia, hogy mi a jogi következménye a változásbejegyző végzések alapjául szolgáló társasági határozatok végrehajtása peres bíróság általi felfüggesztésének. A Kúria álláspontja szerint a társasági határozatok peres bíróság általi felfüggesztése az adott tényállás mellett azt jelenti, hogy a felfüggesztés elrendelésétől kezdődően mindaddig, amíg a felfüggesztő végzés megváltoztatására nem kerül sor, az adott társasági határozat joghatás kiváltására nem alkalmas. A perben érintett határozatokat 2011. március 22-én hozták meg, és a felfüggesztésükre 2011. július 19-én került sor, mely állapot 2011. december 2-ig állt fenn. A határozatok 2011. július 19-ig joghatás kiváltására mindenképpen alkalmasak voltak, a megválasztott tisztségviselők a tisztségüket elláthatták, így személyüket a cégjegyzékbe be kellett jegyezni. A Kúria megítélése szerint a cégbíróság a Ctv.46.§
(1)bekezdése alapján helyesen járt el, amikor a bejegyzéskor a perbíróság által már felfüggesztett határozatok alapján a változásokat bejegyezte, mert - ahogyan a másodfokú bíróság helytállóan megállapította - a cégbíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a változás időpontjára vetítetten a változások megalapozzák-e a bejegyzést. A változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság csak akkor utasíthatta volna el, ha a társasági határozatok peres bíróság általi felfüggesztésének az lenne a jogi következménye, hogy a határozatok már meghozatalukkor sem voltak joghatás kiváltására alkalmasak, ez pedig a Gt. 45.§
(5)bekezdéséből nem következik. Az más kérdés, hogy a bejegyzést követően hivatalból nem kellett volna-e a bejegyzés alapjául szolgáló határozatok felfüggesztésére tekintettel törvényességi felügyeleti jogkörében a cégbíróságnak eljárnia, de ez a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben nem vizsgálható. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet bekezdése alapján hatályában fenntartotta. a Pp.275.§
(3)Az alperes pernyertessége folytán a Kúria az alperest képviselő ügyvéd munkadíját a 32/2003.(VIII.22.)IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint a 4/A.§
(1)bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére a Pp.78.§
(3)bekezdése alapján az államot kötelezte. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdésének c) pontja szerint illetékmentes, ezért a felperes által meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.)IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- december
- . Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró