← Magyarország

Gf.40410/2014/2 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.410/2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pongó Erik ügyvéd (........) által képviselt ........... (.........) I. r. és ........... (.........) II. r. felperesnek a dr. Szabó Sándor ügyvéd (...........) által képviselt ........... (...........) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perében a Balassagyarmati Törvényszék
  2. május 22-én kelt 11.G.20.260/2013/
  3. számú ítéletével szemben a felperesek fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperesek az alperesi vízitársulat tagjai. Alperes
  4. október 1-jétől
  5. február 9-ig felszámolás alatt állt, ezen időszak alatt képviseletére a ........... felszámoló szervezet képviseletében ....... felszámolóbiztos volt jogosult. Az alperes
  6. április 16-án megismételt taggyűlést tartott, amelyen több határozatot hozott. A taggyűlés 1/
  7. számú határozatával megválasztotta a levező elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket, 2/
  8. számú határozatával a meghívóval egyezően elfogadta a napirendet, a 3/
  9. számú határozatával tudomásul vette a felszámolóbiztos tájékoztatóját, 4/
  10. számú határozatával elhatározta a felszámolási eljárás hitelezőkkel kötendő egyezséggel befejezését, 5/
  11. számú határozatával megbízta dr. Szabó Sándor ügyvédet a társulat fizetőképességének helyreállítására alkalmas program kidolgozásával és a hitelezőkkel egyezségi tárgyalások lefolytatásával, a 6/
  12. számú határozatával meghatározta az egyezségkötés szempontjait és kereteit, 7/
  13. számú határozatával döntött arról, a legfőbb szerve küldöttgyűlési formában működik, meghatározta a területi egységeket és választható küldöttek számát, s felhatalmazta .......... ügyvezető igazgatót a küldöttjelölő és küldöttválasztó fórumok felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezését követő megszervezésére, lebonyolítására. Felperesek, mint az alperes tagjai
  14. május 18-án előterjesztett keresetükben valamennyi
  15. április 16-án meghozott taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését, az alperes perköltségben marasztalását kérték. Keresetüket többször kiegészítették. A per tartama alatt az alperes
  16. december 14-én rendkívüli taggyűlést tartott, amelyen szintén több határozatot hozott. Egyebek mellett 11/
  17. számú határozatával hatályon kívül helyezte a
  18. április 16-i 1-
  19. sorszámú taggyűlési határozatokat. A felperesek a
  20. december 14-i rendkívüli taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt is pert indítottak. Az alperes felszámolási eljárása a hitelezőkkel kötött egyezség folytán
  21. február 9-én befejeződött, az eljárás befejezésére az alperes fennmaradásával került sor. Felperesek a keresetüket ezt követően is változatlan tartalommal fenntartották. Arra is hivatkoztak, mivel a
  22. december 14-i határozatok hatályon kívül helyezése iránt is pert indítottak, így a 11/
  23. számú határozat még „nem jogerős", a perbeli határozatok felülvizsgálandók az általuk hivatkozott okokból. Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság
  24. május 22-én kelt 11.G.20.260/2013/
  25. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket 10.000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában rögzítette, a vízitársulatokról szóló
  26. évi CXLIV. törvény
  27. §

(1)bekezdés e) pontja alapján a tag a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát jogosult kérni a bíróságtól. Arra az álláspontra helyezkedett, a
  1. április 16-i taggyűlésen hozott határozatok nem a felperesek tagsági jogviszonyával kapcsolatosak, hanem az alperes működőképességének helyreállítása érdekében hozott határozatok, így azok felülvizsgálatát felperesek nem is kérhetik. Rámutatott, az alperes a
  2. december 14-i taggyűlésén a 11/
  3. számú határozatával a
  4. április 16-i taggyűlésen hozott 1-7/
  5. számú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, így nincs olyan határozat, amit felülvizsgálhatna. Az ítélettel szemben felperesek fellebbeztek jogi képviselő útján. Az ítélet keresetük szerinti megváltoztatását, az alperes perköltségben marasztalását kérték. Vitatták, hogy a határozatok nem a tagsági jogviszonyukkal kapcsolatban hozott határozatok lennének. Változatlanul hivatkoztak a
  6. április 16-i küldöttgyűlés összehívásának, megtartásának jogsértő voltára. Kitértek arra is, a
  7. október 2-án megtartott első tárgyaláson az alperes nem képviseltette magát, az elsőfokú bíróság ítéletet is hirdethetett volna, azonban újabb tárgyalási határnapot tűzött ki, majd a pert megszüntette, és az iratokat áttenni rendelte a ......... Igazgatósághoz. Ezzel lehetőséget adott az alperesnek arra, a nyilvánvalóan szabálytalan
  8. április 16-i küldöttgyűlési határozatokat visszavonhassa, és közben a felszámolási eljárást lefolytathassák. Elfogadhatatlannak tartották a kereset okafogyottságra való hivatkozással elutasítását is, alperes marasztalása nélkül. Úgy került sor ugyanis az egyezségi tárgyalás kitűzésére, az alperes a bíróságot a jelen per hatáskör hiányában történő megszüntetéséről tájékoztatta. A 9.Fpk.47/
  9. számú felszámolási eljárás iratai között elfekszik dr. Szabó Sándor válasza a .........-nek az ........ számú levelére, melyből kiderül, „a társulat tagjai személyükben nem felelnek a társulat tartozásaiért, hanem működő társulatok esetében a küldöttgyűlés ún. „egyéb támogatás" jogcímén állapít meg fizetési kötelezettséget. Ennek befizetéséért felel a tag." Jogutód nélküli megszűnés esetén a törvény szerint az alperes tisztségviselői felelnek a felhalmozott adósságért, működőképes társulat esetén pedig a tagokkal fizettetik meg az adósságot. Ezen okból is megalapozatlan az ítélet indokolásának az a megállapítása, a tagi viszonyukat nem érintik a társulat működőképességének helyreállítása érdekében jogszabályt sértő módon hozott határozatok. Arra is hivatkoztak, az elsőfokú bíróság ítélete azért sem megalapozott, mivel azt a
  10. december 14-én hozott, még nem jogerős 11/
  11. számú küldöttgyűlési visszavonó határozatra alapozva hozta meg. Mivel a bíróságnak a kereset benyújtásakor fennálló állapot szerint kell a keresetről dönteni, ezért pervesztesek nem lehetnek. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla
  12. november 7-én kelt és
  13. december 4-én jogerőre emelkedett 16.Gf.40.557/2013/
  14. számú végzésével a másodfokú eljárást az alperes
  15. december 14-i taggyűlési határozatai felülvizsgálata tárgyában a Balassagyarmati Törvényszék előtt folyó per jogerős befejezéséig felfüggesztette, tekintettel arra, hogy a
  16. december 14-i taggyűlési határozatok felülvizsgálata tárgyában folyó eljárásban hozandó jogerős döntéstől függ, hogy a jelen eljárás tárgyát képező
  17. április 16-i határozatok létező, felülbírálható határozatok-e, avagy, amint arra az elsőfokú bíróság is utalt, a keresetek azok hatályon kívül helyezése folytán okafogyottá váltak. A Balassagyarmati Törvényszék a
  18. december 10-én kelt 7.G.20.732/2013/
  19. számú ítéletével a felperesek
  20. december 14-i taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla
  21. június 26-án kelt 16.Gf.40.023/2014/
  22. számú ítéletével a Balassagyarmati Törvényszék ítéletét a keresetet elutasító részében helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a küldöttgyűlési határozatok a felperesek tagsági jogviszonyával kapcsolatos rendelkezéseket nem tartalmaztak, az elsőfokú bíróság a
  23. évi CXLIV. törvény
  24. §
(1)bekezdés e) pontjában írtak helyes értelmezésével jutott arra a következtetésre, a felpereseket perindítási jog nem illette meg. A fellebbezések az alábbiakra tekintettel megalapozatlanok. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét lényegileg két okból utasította el. Egyrészt arra hivatkozott, a felperesek által támadott határozatok nem tagsági jogviszonyukkal kapcsolatosak, ezért a 2009. évi CXLIV. törvény 6. §
(1)bekezdésének e) pontja értelmében perindításra nem jogosultak. Másrészt kifejtette, a
  1. április 16-i taggyűlésen hozott 1-7/
  2. számú taggyűlési határozatokat az alperes a
  3. december 14-i rendkívüli küldöttgyűlésen hozott 11/
  4. számú határozatával hatályon kívül helyezte, ezért nincs olyan határozat, ami felülvizsgálható lenne. A jelen eljárás felfüggesztésének alapjául szolgáló perben eljárt bíróság a felperesek
  5. december 14-i taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetét jogerősen elutasította. Ez azt jelenti, hogy a
  6. december 14-i határozatok jogszerűek, joghatás kiváltására alkalmas határozatok, így a 11/
  7. számú is, amely a
  8. április 16-i határozatokat hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés következtében pedig a
  9. április 16-án hozott taggyűlési határozatok valójában már nem létező, joghatás kiváltására alkalmatlan határozatok. Mivel a jelen per tárgyát képező
  10. április 16-i határozatok a per tartama alatt hatályon kívül helyezésre kerültek, ezért a pernek már nem képezi felülvizsgálható határozat a tárgyát, ezáltal a kereset okafogyottá vált, s ezen okból az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a keresetet. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja szerint tárgyaláson kívül elbírálva az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A pernyertes alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest,
  1. október
  2. . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.