← Magyarország

Gf.40044/2014/10 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.044/2014/

  1. A Fõvárosi Ítélõtábla a dr. Kucsera Lászlóügyvéd (....) által képviselt ... (....) felperesnek a dr. Csigi Zsolt ügyvéd (....) által képviselt ... (....) alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Fõvárosi Törvényszék
  2. szeptember 19-én kelt 8.G.40.353/2012/
  3. számú ítélete ellen az alperes részérõl benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következõ ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a marasztalás tőkeösszegét 4.813.543 (négymillió-nyolcszáztizenháromezerötszáznegyvenhárom) forintra leszállítja. A felperes által az államnak külön felhívásra fizetendő kereseti illeték összegét 600.000 (hatszázezer) forintra felemeli, alperes által az államnak fizetendő kereseti illeték összegét 300.000 (háromszázezer) forintra leszállítja. Felperes által alperesnek fizetendő (négyszáznyolcvanhétezer) forintra felemeli. perköltség összegét 487.000 Mellőzi az alperes elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését. Kötelezi a felperest és az alperest, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra fejenként 363.130 (háromszázhatvanháromezer-százharminc) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. A peres felek egyéb másodfokú perköltségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az alperes
  4. április
  5. napjától kezdve különböző időpontokkal és szállítási határidőkkel, különböző paraméterrel rendelkező szabványos, hosszvarratos acélcsöveket rendelt meg a felperestől azzal, hogy azokhoz szabványokra utalással műbizonylatot is kért. A megrendelések alapján a felperes szállítólevelekkel az alperes részére a csöveket átadta és azok vételáráról számlákat állított ki. Alperes a K575/
  6. és a K612/
  7. sorszámú megrendelését törölni kérte, illetve a K539/
  8. számú levélre hivatkozva közölte, a későn leszállított rossz falvastagságú csöveket nem tudja felhasználni, gond van a műbizonylatokkal is. Az alperes a felperes által leszállított csöveket feldolgozta a vele kapcsolatban álló ... megrendelése szerint és előregyártási rajzok alapján, majd azokat Lübeckbe szállította, ahol egy bevásárlóközpontba építették azokat be. A beépített csövekkel kapcsolatban a ... - a .... vizsgálatára hivatkozva - minõségi kifogásokat jelentett be. A ... összefoglaló értékelése szerint a csövek varratait nem teljesen hegesztették át, tömítetlenség, illetve egyenetlenség mutatkozott, a csõ falvastagsága mintegy 43%kal csökkent, mindezek megengedhetetlenek, hibaként értékelendõk a vonatkozó szabvány szerint. Az érintett csõdarabokat kicserélték, majd a rendszer tovább mûködött. A ... és az alperes között több levélváltásra került sor a lübecki kárbejelentéssel kapcsolatban. A felperes és az alperes között ugyancsak levélváltás folyt. A felperes az általa kiállított számlák ellenértékének meg nem fizetése miatt alperest 15.568.574 forint vételár és késedelmi kamatai megfizetésére hívta fel
  9. január 31-én. Az alperes jogi képviselője válaszlevelében a csövek minőségi hibáira hivatkozva közölte, a hibás teljesítés miatt visszatartja a leszállított áru ellenértékét. A varrathibás csövek beépítése kapcsán a ... és az ő partnere, az ... között jogvita támadt, melyről a ... tájékoztatta az alperest, ő pedig a felperest. A Koblenzi Tartományi Bíróság
  10. október 11-én 40.170/
  11. sorszám alatti ítéletével a ... kereseti kérelmét elutasította, megállapításai szerint az ... kifogásolta a lübecki beruházás során az automatikus tűzoltórendszerbe beépített csövek hegesztését, azok hibáit. A beszerzett szakértői vélemény nem igazolta a csövekkel kapcsolatos kifogásokat, így az ... elállt a kifogástól. A szakvélemény szerint a csövek túl vékony falvastagságúak, de ez jogi értelemben nem minősül hibának, a rendszer működőképes, a csövek a falvastagságra vonatkozó szabványokkal szemben jelentős mértékben alulteljesítik az előírt tűréshatárokat, így a ... által megépített rendszer összességében hibás, nem teljesíti a hozzá hasonló rendszerek esetében megszokott és a megrendelő által a rendszer típusa szerint elvárható követelményeket. A ... különböző összegek megfizetésére hívta fel az alperest, mellékelve a szakvéleményt, majd
  12. szeptember 25-én bejelentette, további megrendelést nem kíván adni alperesnek, a vele való együttműködés folytatásától eltekint. A felperes kereseti kérelmében 15.130.512 forint és ezen összegnek a Ptk. 301/A.§a szerinti kamatai, valamint a perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az eljárás során - elfogadva az alperes
  13. szeptember 11-i kompenzációs számláját, mely a ... követelésén alapult - kereseti kérelmét leszállította és a
  14. szeptember 29-én kelt módosított kereseti kérelmében 10.661.903 forint és kamatai megfizetésére kérte alperest kötelezni kereseti kérelme jogcímeként a Ptk. 365.§ára és az adásvételi szerződésre hivatkozva, valamint tanúbizonyítást indítványozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte, kifejtve, a Ptk. 379.§-a szerinti szállítási szerződések jöttek létre. Beszámítási kifogással élt a felperesi hibás teljesítésre hivatkozva, későbbiekben annak felperesi keresetleszállítással összefüggésben a felperes elismerésére. Hivatkozott a ... szakvéleményére, csatolta a ...leveleit, illetve szakértői bizonyítást indítványozott. Beszámítási kifogását elsődlegesen árleszállítás címén 10.661.908 forint összegben jelölte meg, másodlagosan ebből az összegből 4.264.908 forint összeget tartott fenn árleszállítás címén, a fennmaradó 6.397.144 forint összegű igényt elmaradt haszon, jóhírnév sérelme és általános kártérítés címén tartotta fenn. A felperes a beszámítási igényt vitatta, annak elutasítását kérte, végleges kereseti kérelmében 15.130.512 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Csatolta a 2215, 2161, 1927, 1885, 1853, 1844, 1784, 1482 és 1422-es számú
  15. évi számláit, összesen 15.130.512 forint összeggel, megjelölve a számlák esedékességéhez képest a kamatszámítás kezdő időpontjait. Az elsőfokú bíróság a perben az alperes indítványára mérnökszakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő adathiányra hivatkozva jelezte a per felfüggesztése indokoltságát a Koblenzi Bíróság előtt folyamatban lévő perre tekintettel. Az elsőfokú bíróság a
  16. november 3-án kelt 16.G.40.320/2009/29-II. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette a Koblenzi Tartományi Bíróság előtt 4.O.170/
  17. ügyszám alatt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig. Az alperes csatolta a Koblenzi Bíróság ítéletét, ezt követően a per folytatódott. Az elsőfokú bíróság tanúként hallgatta meg ..., aki a ...alkalmazásában állt gépkocsivezetőként. Előadta, 5-10 alkalommal a .... ... telepére szállított csöveket szállítólevéllel, ott a cső vastagságát megvizsgálták, megmérték, pár alkalommal volt olyan, hogy nem felelt meg a cső, ezt rávezették a szállítólevélre és visszavitte a telepre. A
  18. szeptember 25-én tartott tárgyaláson a felperes ügyvezetője, illetve az alperes ügyvezetője személyes előadást tettek. A perben .... igazságügyi műszaki szakértő a
  19. február 20-án
  20. sorszám alatt csatolta szakvéleményét, mely szerint a felperes által szállított csövek egy része már teljesítéskor hibás volt, a hibás teljesítés miatt a szakértői mérlegeléssel megállapított árleszállítás mértéke 40%, azaz, a felperest 9.078.307 forint vételár illeti meg. Az elsőfokú bíróság a szakértőt tárgyaláson meghallgatta, hozzá a peres felek kérdéseket idézhettek, a szakvélemény kiegészítésében kiemelte, alperes hibát követett el, mikor műbizonylat nélkül vette át a felperestől a leszállított csöveket. Alperesnek a leszállított csövek fizikai ellenőrzése alkalmával kellett volna kellő gondossággal eljárnia, amennyiben nem megfelelő vastagságú csöveket talált, azok kicseréléséről intézkednie. Ha ez minden esetben megtörtént volna, akkor a ...szakértői vizsgálata során nem talált volna nem kellő falvastagságú csöveket a már összeállított kész sprinkler rendszerben. A belső hegesztési varratoknál feltárt hiányosságok meglétére a .... által lefolytatott részletes műszeres vizsgálatok során derült fény. A felperes először a szakvéleményt elfogadta, majd azzal kapcsolatban a szakértő feltételezéseire hivatkozott. Vitatta azon szakértői megállapítást, mely szerint a felperes a nem kellő falvastagságú, hibás műszaki jellemzőkkel rendelkező csövek beszállításával alperest műszakilag és nem utolsó sorban pénzügyi szempontból és valószínűleg üzleti jóhírnevét tekintve is megkárosította. Alperes a felperesi károkozással kapcsolatos szakvéleménnyel részben egyetértve, nem fogadta el a szakértő azon megállapításait, mely alperes kellő gondosság nélküli eljárására vonatkozott a csövek átvételénél. Az elsőfokú bíróság a
  21. szeptember 19-én kelt 8.G.40.353/2012/
  22. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 9.078.306 forint tőkét, annak
  23. december 20-tól
  24. június 30-ig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegű kamatát,
  25. július 1-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értékű kamatát és 580.470 forint perköltséget, továbbá kötelezte, fizessen meg az államnak külön felhívásra 544.670 forint eljárási illetéket. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 355.330 forint eljárási illetéket, valamint az alperesnek 15 nap alatt 432.960 forint perköltséget. A határozat indokolása szerint a peres felek perbeli előadása alapján, illetve a megrendelésekkel, a szállításokkal és számlázással kapcsolatos részletes tényadatokból következően megállapítható - a Ptk. 365.§, illetve 379.§-aira tekintettel -, hogy a felek közt nem adásvételi szerződések, hanem szállítási szerződések jöttek létre. A Ptk. 205.§

(1)és
(2)bekezdése, illetve 216.§
(1)bekezdése szerint létrejött szerződések szállítási szerződések, a szolgáltatás természete kizárta az adásvétel létrejöttét, az alperes az eseti megrendeléseken több alkalommal a teljesítés későbbi ütemezését is megjelölte, a szállítás is több részletben történt. Az elsőfokú bíróság eseti döntés felhívásával utalt arra, az eltérő minősítése nem jelenti a kereseti kérelmen való túlterjeszkedést. A szerződésszegés tekintetében a szállítási szerződés szabályait kellett figyelembe venni, a felek a Ptk. 380.§-a szerint a szabványra utalással határozták meg a minőséget, a minőségi és mennyiségi vizsgálat módját, illetve a kifogásolás rendjét. Az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául a szakvéleményt, a felek előadását, illetve a csatolt okiratokat értékelve megállapította, a felperes által leszállított csöveket feldolgozás után beépítették a ... által végzett beruházás során. Alperes a leszállított csövekkel kapcsolatban a megrendelőjének kifogásait, kárigényét illetően folyamatosan tájékoztatta a felperest, arról is, lehetőség van az építkezés helyszínén megtekinteni a csöveket, de ezzel a lehetőséggel a felperes nem élt. A szakértő mérlegeléssel állapította meg az árleszállítás mértékét, figyelembe vette az alperes nem kellő gondossággal történő eljárását is a csövek menetvágása és beépítése előtti ellenőrzés kapcsán. A Ptk. 277.§-ára utalással az elsőfokú bíróság kifejtette, a felperes hibásan teljesített, a csövek nem feleltek meg a konkrét minőségi előírásoknak, alperes a megrendelésekben minden esetben feltüntette azt a szabványt, amelynek meg kellett felelnie a leszállított csőnek. Alperes a Ptk. 310.§-a alapján a hibás teljesítésből eredő kára megtérítését kérheti, így a „következménykárok" megtérítésére is igényt tarthat, a ... részére kifizetett csövek cseréjének, illetve a ... szakértője eljárásával kapcsolatos költségek megtérítése is ebbe a körbe tartozik. Az elsőfokú bíróság az alperesi beszámítási kifogásnak részben adott helyt, rögzítve, a szakértő véleménye alapján 10.661.908 forint árleszállítási igényből 4.264.763 forint összegben van helye a beszámításnak a Ptk. 305.§ és 306.§
(1)bekezdés j) pontja felhívásával. A Ptk. 359.§-a felhívása mellett kifejtette - a PK 49. számú állásfoglalásra utalással -, hogy az általános kártérítés feltételei a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állnak fenn, számviteli bizonylatok hiányában sem az elmaradt haszon, sem a felperesi jogellenes magatartás nem nyert bizonyítást, de a jóhírnév sérelmére alapított beszámítási kifogás sem, ebben a körben a Ptk. 78.§ és 84.§-át hívta fel. A kártérítés törvényi tényállási elemei együttes fennállásának hiányában a 6.397.144 forint összegre előterjesztett elmaradt haszon, jóhírnév sérelme és általános kártérítés címén megjelölt beszámítási kifogás elutasításának volt helye. Alperes a Ptk. 310.§, 339.§ és 318.§-a alapítva kártérítési igényt is előterjesztett 4.468.609 forint összeg erejéig, ezt részben helytállónak ítélte. Nem igazolta alperes, hogy a menetvágás, illetve az ellenőrzés során kellő gondossággal járt volna el, nem volt megállapítható mindez, ezért a 4.468.609 forint 40%-a, azaz, 1.787.443 forint összegű beszámítás ebben a körben elfogadható. Az elsőfokú bíróság összesen 6.052.206 forint összegű alperesi beszámításnak adott helyt, azt meghaladóan azt elutasította, s így alperest a felperes részére 9.078.306 forint vételár megfizetésére kötelezte a Ptk. 379.§
(1)bekezdése alapján. Utalt arra, a keresetmódosítással kapcsolatos alperesi kifogás alaptalan, a késedelmi kamat kezdő időpontjának középarányos megállapításának volt helye a Ptk. 298.§ a) pontja, illetve a Ptk. 301/A.§
(2)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság a Pp. 81.§-a felhívása mellett a pernyertesség-pervesztesség aránya alapján állapította meg a perköltséget, az alperest 580.470 forint, a felperest pedig 432.960 forint perköltség megfizetésére kötelezte, továbbá rendelkezett a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetéséről szintén a pernyertesség-pervesztesség arányát figyelembe véve. (Az ítéletét a 8.G.40.353/2012/38. számú végzésével kijavította az indokolás 18. oldal második bekezdés 6. sorát illetően.) Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A kereset elutasítását, másodlagosan a beszámítási kifogás teljes megítélésével az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte. Előadta, a keresetnek a Ptk. 365.§
(1)bekezdése szerint nincs jogalapja, azt el kellett volna utasítani a Pp. 121.§
(1)bekezdés c) pontja folytán. A felperes eredetileg számlatartozásként jogszabályi hivatkozás nélkül határozta meg keresete jogalapját, a későbbiekben pedig vételár jogcímén a Ptk. 365.§
(1)bekezdését jelölte meg. Mindvégig ezen kereset elutasítását kérte, az elsőfokú bíróságnak el kellett volna a kereseti kérelmet utasítania, mert ahhoz kötve volt. A másodlagos, beszámítási igénye tekintetében annak teljes megítélését kérte, utalva arra, a felperes az eredeti, 15.130.512 forint összegű keresetét azért szállította le 10.661.903 forintra, mert kompenzációként elfogadta az általa csatolt okiratokat, a tényleges alperesi vagyoni kár igazolására. A felperes az eljárás későbbi szakában azért emelte fel keresetét, mert állítása szerint nem bizonyított, hogy a lübecki építési területen az általa szállított csövek kerültek beszerelésre. Nem a kár tényét és annak mértékét vitatta, hanem azt, hogy a kár az ő hibás teljesítéséből keletkezett volna. Ez a felperesi előadás megdőlt, a csövek hibái miatt keletkezett vagyoni kárért a felperes felelős. A megosztási arányt a szakértő a szavatossági jog körében látta alkalmazhatónak, ezt nem vonatkoztatta az okozott kár megosztására. A kárviselés megosztása kapcsán mulasztása nem állapítható meg, úgy járt el, ahogy az elvárható volt, szabványra hivatkozva rendelte meg a felperestől a csöveket, minden esetben megkövetelte a műbizonylat csatolását. A minőségellenőrzést is elvégezte, megjelölve szavatossági igényét, amikor a csővégeknél a nem megfelelő falvastagság észlelhető volt, a csövek kicserélését kérte, annak a felperes eleget is tett. A lübecki építkezésen észlelt hibákról is haladéktalanul tájékoztatta a felperest, így téves volt az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy nem megfelelő gondossággal járt el. Kifejtette, a cső belsejében lévő egyenetlenségek, a hosszvarratok hiányos áthegesztettsége, illetve a cső anyagának kémiai összetétele csak laboratóriumi körülmények között vizsgálható, erre nem volt módja, ez nem várható el. A műbizonylatok paramétereinek a szállítmány nem minden esetben felelt meg, ezért a fellelt hibák jellegét is figyelembe véve azokat nem lehetett észlelni az átvételkor, csak amikor a rendszer folyamatos nyomás alá került. Téves volt a másodlagos, a jóhírnév sérelméből eredő károk beszámításával összefüggő beszámítás elutasítása is, az erre vonatkozó igényét a szakértő is megerősítette. Összegszerűséget egzakt módon nem lehet igazolni, de az általános kártérítés alkalmazható. Utalt a csövek kötelező alkalmassági idejére, a várható további szivárgásokra. Az alperes a felperesi fellebbezési ellenkérelemre észrevételeket tett, a fellebbezésében írtakat fenntartva előadta, rendszeres megrendelője volt a felperesnek és a szerződésszerű teljesítések ellenértékét határidőben mindig megfizette. A perbeli szállítmányok azonban nem feleltek meg sem a megrendelésnek, sem a szabványnak és a tanúsítványnak sem, így a felperes hibásan teljesített. A hibás csövek minőségi bizonylatait nem tudta csatolni, s azok származási helyét sem jelölte meg. A peranyagból látható, hogy a lübecki beruházás során a felperesi hibás teljesítés milyen bonyodalmakat, károkat okozott, azok elhárítása érdekében a felperes semmit nem tett. A felperes az alperesi menetvágásra hivatkozik, ugyanakkor a szakvélemény és a Koblenzi Bíróság ítélete is megállapítja, hogy a csövek hibái a szabványnak nem megfelelő anyagminőségre, falvastagságra, illetve arra vezethetők vissza, hogy a csövek a hosszvarratoknál nem megfelelően lettek áthegesztve. A kárösszeg kapcsán annak nagyságrendjét valószínűsítette, az általános kár megtérítése iránti igénye megalapozott. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, a kereset korábbi leszállítására kizárólag azért került sor, mert az akkor nehéz gazdasági helyzetben mielőbb szeretett volna a követeléséhez jutni. A Koblenzi Bíróság ítélete, illetve a levelezések tekintetében megállapítható, hogy az elkészített sprinkler berendezés azóta is kifogástalanul üzemel, ez kétségessé teszi a beszámítás jogosságát. Az alperesnek a ... való kapcsolatára történő hivatkozása nem bizonyított, nem ismert sem a ... sem az alperes pénzügyi helyzete, az alperes a kárra vonatkozó állításait nem támasztotta alá. A szakértő által is megerősítetten a csövek alperes általi feldolgozásánál a menetvágásnál a csövek hibája észlelhető lett volna kellő gondosság mellett. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott: Az elsőfokú bíróság a tényállást lényegileg helyesen állapította meg, jogi következtetéseit a Fõvárosi Ítélõtábla nagyobb részben osztotta. A jelen ügyre alkalmazandó 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 379.§
(1)bekezdése értelmében szállítási szerzõdés alapján a szállító köteles a szerzõdésben meghatározott dolgot a kikötött késõbbi idõpontban vagy idõszakban a megrendelõnek átadni, a megrendelõ pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A 380.§ szerint a felek a dolog minõségét, a minõség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minõségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, mûszaki feltételre, más elõírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felek között nem adásvételi szerződések, hanem szállítási szerződések jöttek létre. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra is - az általa megjelölt eseti döntés mellett -, hogy a felperes a Ptk. 365.§-ára, adásvételi szerződésre hivatkozott, azonban a jogviszony bíróság általi eltérő minősítése nem jelenti azt, hogy az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett volna, a jogcímhez kötöttség nem érvényesül, a kereseti kérelem kapcsán az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a felek közti szállítási szerződést, illetve az alperesi hivatkozás folytán a felperesi szerződésszegést. A Ptk. 305.§
(1)bekezdése alapján olyan szerzõdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés idõpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzõdésben meghatározott tulajdonságoknak. A 306.§
(1)bekezdés b) pontja értelmében alperes a felperes által szolgáltatott csövek hibáira, a hibás teljesítésre tekintettel alappal érvényesíthetett beszámítási kifogásként árleszállítási igényt. ... igazságügyi szakértő 9.078.307 forint összegben állapította meg a 40%-os árleszállítás figyelembevételével a felperes által alperesnek szállított csövek ellenértékét. A Ptk. 310.§-a alapján szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésbõl eredõ kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. Ebben a körben a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, az eljárás során a felperes elfogadva az alperes
  1. szeptember 11-i kompenzációs számláját, mely a .... követelésén alapul - kereseti kérelmét leszállította a
  2. szeptember 29-én kelt módosított kereseti kérelmében 10.661.903 forintra. Bár utóbb kereseti kérelmét ismét felemelte, a Fõvárosi Ítélõtábla álláspontja szerint ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a kereset-leszállítással lényegileg az alperesi kárigényt, mint beszámítási igényt a felperes elismerte. Utal a Fõvárosi Ítélõtábla arra, hogy a ....szakvéleménye, a .... levelezése az elismerésen túlmenõen is alátámasztja ezen alperesi beszámítási igényt. Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a további alperesi beszámítási igény nem bizonyított, azonban a fentebb kifejtettekre tekintettel az árleszállításból eredő 9.078.306 forint összegű felperesi követelést tovább kellett csökkenteni a 4.264.763 forint összegű további alperesi beszámítási igénnyel, így a felperes szállítási szerződésből eredő jogszerű követelésének tőkeösszege 4.813.543 forint. Mindezekre tekintettel a Fõvárosi Ítélõtábla a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján az elsõfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva a marasztalás tõkeösszegét 4.813.543 forintra szállította le, nem érintve az elsõfokú bíróságnak a kamatfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseit. A Pp. 81.§
(1)bekezdése szerint részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felõl a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által elõlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az elõlegezett költségek összege között nincsen számottevõ különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét. Az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályi rendelkezés felhívása mellett rendelkezett a perköltség viseléséről, azonban a fentebb kifejtettek szerint az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása kapcsán módosul a perköltség összege is, másrészt tévedett az elsőfokú bíróság, amikor mindkét felet kötelezte az elsőfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség fizetésére. A kereseti kérelemhez képest az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a felperes egyharmad részben pernyertes, míg kétharmad részben pervesztes lett, az alperes által előlegezett szakértői költségeket is figyelembe véve ezért a Fővárosi Ítélőtábla a felperest kötelezte a rendelkezõ rész szerint a Pp. 81.§
(1)bekezdése és 239.§-a alkalmazásával a felperest az alperes javára perköltség fizetésére, s mellõzte az alperes perköltségben marasztalását; a fenti arány figyelembevételével döntött az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték megosztásáról. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes fellebbezett, a fellebbezési értékhez képest hozzávetőlegesen fele-fele arányban lett pernyertes, illetve pervesztes, ezért a Fõvárosi Ítélõtábla akként rendelkezett, a le nem rótt fellebbezési illeték fele-fele arányban történõ viselése mellett a felek a másodfokú eljárással kapcsolatosan egyéb költségeiket maguk viselik [Pp. 81.§
(2)bekezdése, 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet 13.§, 15.§, 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése]. Budapest,
  1. november
  2. . Molnár József s. k. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Rutkai Éva s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselõ . Hegedûs Mária s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.