← Magyarország

P.20867/2008/181 – Balassagyarmati Törvényszék

A... Törvényszék ... (....) ügyvéd által képviselt ...(....) I.rendű és ... (...) II. rendű felperesnek - az ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző ...ügyvéd, 1...) által képviselt...(..., ....) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.rendű felperesnek 690.287.(hatszázkilencvenezer-kettőszáz-nyolcvanhét) forintot és ennek

  1. augusztus
  2. napjától kezdődően a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát
  3. június 30-ig, míg
  4. július 1-től a kifizetés napjáig a mindenkori késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra személyenként 166.676.(egyszáz hatvanhatezer-hatszáz-hetvenhat) forint feljegyzett kereseti illetéket. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 41.417.-(negyvenegyezernégyszáztizenhét forint) feljegyzett kereseti illetéket. Kötelezi továbbá a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 57.750.-(ötvenhétezer-hétszázötven) forint + Áfa perköltséget, valamint kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 144.070 (egyszáz-negyvennégyezer-hetven) forint perköltséget, míg az ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felperesek maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ...i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a .. Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a .. Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a .. Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben a következő tényállást állapította meg: Az I.rendű felperes tulajdonát képezi a ..-es helyrajzi számú, természetben .., .. szám alatt található ingatlan 1/1 tulajdoni hányada, melyet a II. rendű felperes holtig tartó haszonélvezeti joga terhel. Az I. rendű felperes tulajdonjoga
  5. június
  6. napján vétel jogcímén került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, míg a II. rendű felperes haszonélvezeti jogának bejegyzésére
  7. április
  8. napján került sor. A II.rendű felperes a ... Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
  9. június
  10. napján jogerőre emelkedett ...-as számú határozatával kapott építési engedélyt a... ...es hrsz.-ú ingatlanon létesítendő laképület két ütemben történő megépítésére és zárt szennyvíztároló létesítésére. Ezt követően az építési engedély vonatkozásában jogutódlásra került sor, s az építési hatóság
  11. december 29-én jogerőre emelkedett ...-as számú határozata értelmében az építési engedély jogosultja, az építtető az I.rendű felperes lett. Az I.rendű felperes és az alperes között
  12. február
  13. napján vállalkozói szerződés jött létre az építési engedély alapján megépítendő szerkezetkész lakóépület építési munkáinak elvégzésére a közösen elfogadott költségvetés alapján. A költségvetést
  14. november
  15. napján ... készítette mindkét ütemre vonatkozóan. A szerződő felek megállapodása a költségvetés első üteméhez tartozó munkák elvégzésére terjedt ki, a második ütemre külön szerződést kívántak kötni, melyre azonban a későbbiekben már nem került sor. A költségvetés szerint az első ütemben megvalósítandó építési munkák munkadíja 2.982.016.-forint + 25% Áfa lett volna, azonban a szerződő felek ettől eltérően a szerződésben a vállalkozói munkadíjat 3.200.000.-forint + Áfa összegben határozták meg azzal, hogy az építési anyagokat az építtető biztosítja. A szerződés
  16. pontja rögzítette a fizetési módot, melynek értelmében az építőmesteri munkák 50 %-os készültségi fokánál a vállalkozó részszámlát nyújt be a megrendelőnek. A megrendelő a számla átvételétől számított 8 naptári napon belül készpénzes fizetéssel teljesít. A szerződés
  17. pontjában foglaltak szerint a szerződésben nem szabályozott esetekre a mindenkor érvényes és hatályos jogszabályok érvényesek. A felek a szerződés megkötésekor abban is megállapodtak, hogy az alperes a felelős műszaki vezetői feladatokat is ellátja, a szerződésben kikötött vállalkozói díj az ezen feladat ellátásáért járó díjazást is magába foglalta. A szerződés teljesítésének határideje
  18. szeptember
  19. napja volt. A szerződéskötés során az I. rendű felperes képviseletében édesanyja, a II. rendű felperes járt el, az I. rendű felperes helyett a szerződést is ő írta alá az I. rendű felperes nevét feltüntetve. Az alperes a kivitelezési munkálatokat elkezdte, majd az épület
  20. júliusára elérte a szerkezetkész állapotot. Ekkorra azonban a felek közötti kapcsolat megromlott, így bizalomvesztés folytán a további, a második ütembe tartozó kivitelezési munkák elvégzésére vonatkozó szerződést már nem kötötték meg. A belső munkálatokat az így a vakolást, aljzatbetonozást ...Kft. végezte el. Az alperes részére a
  21. július
  22. napján kelt elszámolás szerint 3.460.000.-forint vállalkozói díj került megfizetésre. A perbeli laklóépület pinceszinti és földszinti részének használatbavételére vonatkozó engedélyt a ... Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
  23. augusztus 23-án adta ki.. számú határozatával azzal a feltétellel, hogy az épület homlokzati vakolását
  24. december 31-éig el kell készíteni. Bár az alperes által kivitelezett lakóépület állékony, általános statikai állapota jó, az alperes részéről több munkálat elvégzése során is hibás teljesítésre került sor. Így többek között a vízóra akna előre gyártott vasbeton panelekből készült elemeinek dróttal való kirögzítése nem megfelelő. Az épület falazata a függőleges síktól eltér, melynek mértéke 0-2-3 cm, az utcai oromfalnál 4 cm. A homlokzati teherhordó és nem teherhordó falak falazása nem egyenletes, mind a vízszintes, mind a függőleges hézagok különböző méretűek, a falazáshoz használatos habarcs vastagsága különböző, nem felel meg a technológiai előírásoknak. Mindezek következtében többletvakolást kellett alkalmazni, melynek folytán a falakon hálós repedések jelentek meg. A nyílásáthidalók sem készültek el szabályosan, azonban „tűrhető" teherbírási kategóriába tartoznak. A pince aljzatbetonozását sem végezte el megfelelően az alperes, mivel a padozaton repedések keletkeztek. A hátsó homlokzaton található loggia vasalásának erőssége nem felel meg a szabványi előírásnak, a vasbetonlemez alátámasztása szükséges. A loggia vasbeton lemezére állítva egy - a fa tetőszerkezet középszelemenjét tartó - székoszlop áll, melynek a vasbetonlemezhez való rögzítése szintén nem megfelelő, továbbá a középszelemen is szabálytalan, szerkezetileg nem megfelelő felfekvéssel készült. A vegyes tüzelésű kémény sem került megfelelően kialakításra, ugyanis a kéményhez beér a tetőszerkezet eleme, amely szabálytalan, mivel a tetőszerkezet minden elemének legalább 12 cm-re kell lennie a kéménytől. A kisméretű téglából készült lábazati fal, illetve a fölötte levő homlokzati fal egymáshoz viszonyított elhelyezkedése sem egységes. Van, ahol a homlokzati fal külső síkja egy síkban van a lábazati fallal, s van olyan is, ahol a homlokzati fal kiugrik a lábazati fal síkjához képest. Az alperes hibás teljesítése miatt a felperesek első ízben a
  25. március 13-án kelt levelükkel fordultak az alpereshez. Ebben hivatkoztak arra, hogy a munkavégzés hibáiról, hiányosságairól már az építkezés folyamán tájékoztatták az alperest, aki a hibák kijavításától elzárkózott, ezért a további munkálatok elvégzésére az .. Kft-vel állapodtak meg. A levélben részletezett, a Kft. ügyvezetője által tapasztalt hibák miatt 900.000.-forint megfizetésére hívták fel az alperest, amely a felperesek valamennyi jogcímen felmerült árcsökkentésre, kártérítésre vonatkozó igényét magába foglalta. Az alperes a
  26. március 27-én kelt válaszlevelében a hibás teljesítéssel kapcsolatban felelősségét nem ismerte el, álláspontja szerint a lakás kivitelezése kellő gondossággal történt, az elvégzett munka megfelelt a szakmai és szabvány előírásoknak. Előadta továbbá, hogy a szerződésben kikötött 4.000.000.-forint munkadíjjal szemben ténylegesen csak 3.460.000.-forint került megfizetésre. Nem került ugyanakkor kiegyenlítésre 111.000.-forint összegben elvégzett pótmunka díja, valamint a szerződésen felül elkészített lépcső 100.000.-forint összegű ellenértéke. Jelezte továbbá, hogy a 751.000.-forint különbözeti összeget viszontkeresetként fogja érvényesíteni perindítás esetén. A felperesek
  27. május 25-ei keltezéssel újabb levelet intéztek az alpereshez, amelyben részletesen felsorolták az általuk észlelt hibákat, azzal, hogy továbbra sem zárkóznak el a peren kívüli megegyezéstől, melyre az alperes a
  28. augusztus 25-i keltezésű levelében reagált, vitatva a 900.000.-forintos követelés jogalapját és összegszerűségét is. Miután a peren kívüli egyezkedés nem vezetett eredményre, a felperesek
  29. december
  30. napján előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását kezdeményezték a...Városi Bíróságon. Kérelmüket azzal indokolták, hogy az építési hatóságtól
  31. tavaszáig kaptak haladékot a külső pucolás és egyéb építkezési munkák elvégzésére, azonban ezzel eltakarásra és kijavításra kerülnének a nem megfelelő szakértelemmel és gondossággal kivitelezett munkarészek, így a későbbiekben megnehezedne a hibák megállapítása. Az előzetes bizonyítási eljárás során ... igazságügyi szakértő
  32. szeptember 30-án Pk. .. szám alatt készített az ügyben szakvéleményt. A felperesek ezen szakvélemény alapján 6 246 176 forint kártérítés, valamint ezen összegnek
  33. augusztus
  34. napjától számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamata megfizetése iránt nyújtottak be keresetet az alperessel szemben, majd módosított keresetükben az alperes hibás teljesítésére tekintettel a Ptk.
  35. §-ára alapítottan 3.000.000.-forint, és ennek
  36. augusztus
  37. napjától számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest a felperesek javára együttesen. Az együttes marasztalás iránti igényüket azzal indokolták, hogy az épület ugyan az I.rendű felperes tulajdonába került, de az építkezéshez szükséges anyagi fedezetet a II. rendű felperes biztosította, melyre tekintettel a javára haszonélvezeti jog alapítására került sor, s az esetek többségében az építkezéssel kapcsolatos feladatokat is ő intézte. A felperesek kártérítési követelése a következő tételekből áll: 1., Vízóra akna kijavításának költsége: 2., Falazat 10 %-os értékcsökkenése 3., Vakolat értékcsökkenése 4., Vakolat repedése miatt legalább egyel több festés költsége (anyag + munkadíj) 5., 1 cm vastag többletvakolat költsége 6., A nyílások áthidalásainak szabálytalansága miatti többletköltség 7., Pince padozata helyreállításának költsége 8., A loggia vasbetonlemezének megerősítése, alátámasztása, székoszlop biztosítása,tető, kémény kijavításának költsége 9., A gázkémény hibái kijavításának költsége 10., A fal és lábazat kialakításának költsége: 11., A lépcsőfok magasság különbségének értékcsökkenése 12., Többletfűtési költség 13., A falazás minősége miatti levonás (szerkezeti értékcsökkenés) 14., Áremelkedés miatti többletköltség 30.000.-forint 100.000.-forint 150.000.-forint 150.000.-forint 300.000.-forint, 300.000.-forint 150.000.-forint 330.000.-forint 30.000.-forint 150.000.-forint 30.000.-forint 110.000.-forint 400.000.-forint, 770.000.-forint. Az alperes érdemi ellenkérelme a felperesek keresetének az elutasítására irányult. Kifogásolta az alperes a II. rendű felperes perbeli legitimációját, figyelemmel arra, hogy jogviszonyban az I. rendű felperessel állt, vele kötött szerződést, amelynek időpontjában a II. rendű felperes még haszonélvezeti joggal nem rendelkezett. Előadta, hogy kétütemű munkavégzésre tett árajánlatot, majd a rendelkezésre álló költségvetés alapján az első ütemre vonatkozóan kötötték meg a vállalkozói szerződést. Az első ütem elkészült, valamint szerződésen felüli pótmunkaként az étkező boltíve, a második ütemből pedig a lépcső is. Ezen munkálatok, valamint az oromfal falazásának és vakolásának munkadíja azonban nem került kiegyenlítésre, mint ahogyan a vállalkozói szerződés alapján még neki járó 540.000.-forint sem, így 700.000.-forint erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő. Hangsúlyozta, hogy sem az építkezés alatt, sem azt követően a felperesek sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem jeleztek, közel két évvel a munkakapcsolat megszűnése után,
  38. márciusában küldtek a részére ügyvédi felszólítást, s nem tették lehetővé számára a hibák megismerését és azok kijavítását sem. A felperesek leszállított kereseti kérelmét is eltúlzottnak tartotta, figyelemmel arra, hogy majdnem annyit követelnek vissza, mint amennyit kifizettek. Utalt arra, hogy ezen összeg 3 460 000 forint volt, így bármiféle százalékos viszonyítás alkalmazása esetén csak ez lehet kiindulási alap. A perben készült szakvélemények közül ... szakvéleményét tartotta elfogadhatónak. A
  39. szám alatt részletesen kimunkált, a felperesi követelést tartalmazó tételekből az
  40. pont vonatkozásában 5 000 Ft-ot, a
  41. pontból 34 600 Ft-ot, a
  42. pontból 80 000 Ft-ot, míg az
  43. tétel kapcsán 75 000 Ft-ot, mindösszesen 194 600 Ft-ot ismert el arra az esetre, ha az összes kötelezés ilyen összegre terjedne ki vele szemben. A felperesek a beszámítási kifogás elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint nem történt olyan munkavégzés az alperes részéről, melyet a szerződés nem tartalmazott, ugyanis az épület szerkezetkész állapotának elérésére kötöttek szerződést, melybe a lépcső is beletartozik, a boltív ugyanakkor egy ajtónyílás helyett került kialakításra, így az többletköltséget nem okozott, míg az oromfal vakolását a II. rendű felperes volt férje készítette. Az I. rendű felperes keresete az alábbiak szerint, részben megalapozott. A Ptk.
  44. §

(1)bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A Ptk. 219. §
(1)bekezdése értelmében más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Ugyanezen jogszabályhely
(2)bekezdése szerint a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. A Ptk. 305. §
(1)bekezdése kimondja, hogy olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A Ptk.
  1. §-a értelmében szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A peres felek jogvitájában a törvényszéknek mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli ingatlan megépítésére vonatkozó vállalkozói szerződés kik között jött létre. A felperesek személyes meghallgatásuk alkalmával egybehangzóan nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy a szerződés megkötésénél a II. rendű felperes az I. rendű felperes megbízásából, az I. rendű felperes képviseletében járt el, helyette aláírva a szerződést. Az alperes álláspontja szerint a szerződést az I. rendű felperessel, mint megrendelővel kötötte, személyes nyilatkozatából kitűnően a szerződési feltételeket a II. rendű felperessel tárgyalta meg, elmondta azt is, hogy a vállalkozói szerződést tartalmazó formanyomtatványt ő biztosította, melyen szereplő üres részeket a II.rendű felperes töltötte ki. A vállalkozói szerződés tehát a II.rendű felperes által képviselt I. rendű felperes és az alperes között jött létre a ...-ban,
  2. szeptember 28-án kelt szerződésben rögzített tartalommal. Ezen túlmenően figyelembe véve azt is, hogy a perbeli ingatlan az I. rendű felperes tulajdonát képezi, a törvényszék álláspontja szerint az I. rendű felperes rendelkezik az ügyben perbeli legitimációval. A továbbiakban a törvényszéknek a felperesi kereset alapján azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes részéről hibás teljesítésére került-e sor. A felperesek a hibás teljesítés tényét a ...igazságügyi szakértő által az előzetes bizonyítási eljárás során készített ...számú szakvéleményben foglaltakkal kívánták alátámasztani, módosított kereseti kérelmükben ezen szakvélemény megállapításait alapul véve határozták meg a hibás teljesítés körét és az annak alapján érvényesített kijavítási költség, illetve értékcsökkenés mértékét. Az alperes vitatta a szakértői vélemény megállapításait, melyre tekintettel a törvényszék személyesen meghallgatta a szakértőt, majd szakvéleményének kiegészítését rendelte el, statikus társszakértő bevonása mellett. Miután a kiegészítő szakvéleményben foglaltakat mindkét fél vitatta és ellentmondásosnak tartotta, a törvényszék ismételten meghallgatta ... igazságügyi szakértőt, valamint az általa bevont.. statikus társszakértőt is. Ezt követően a felperesek az előzetes bizonyítási eljárásban készült, illetve a kiegészítő szakvélemény közötti ellentmondások feloldása érdekében új szakértő kirendelését kérték, mely bizonyítási indítványt a törvényszék elutasított, majd felperesi indítványra ... igazságügyi szakértőt ismételten szakvéleményének kiegészítésére hívta fel az ingatlan egészére vonatkozó értékcsökkenés megállapítása céljából. Mivel a szakértő kiegészítő szakvéleményét bírságolás ellenére sem terjesztette elő, a törvényszék a szakértőt a kirendelés alól felmentette, és új szakértőt rendelt ki. .. igazságügyi szakértő a kirendelő végzésben foglaltaktól eltérően felülvizsgálta a .. igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakat is, és összességében nagyságrendileg jóval kisebb mértékű értékcsökkenést állapított meg az abban foglaltakhoz képest. Az így keletkezett ellentmondásos szakvéleményekre tekintettel a törvényszék külön-külön meghallgatta .. illetve .. igazságügyi szakértőt a másikuk szakvéleményére vonatkoztatottan, azonban a szakértők együttes meghallgatását foganatosítania nem sikerült, előbb .., majd ..szakértő távolmaradása miatt. A törvényszék a rendelkezésre álló szakértői vélemények, valamint a szakértők személyes meghallgatása során előadottak értékelése alapján ..igazságügyi szakértő szakvéleményét kirekesztette a bizonyítékok köréből és ítélkezése alapjául túlnyomó részt .. kiegészítő szakvéleményében és személyes meghallgatása alkalmával elmondottakat fogadta el. ... igazságügyi szakértő ugyanis statikus képesítéssel nem rendelkezik, ennek ellenére az ilyen jellegű szakértelmet igénylő kérdésben is véleményt nyilvánított (loggia oszlopa). Az általa megállapított javítási költségek, értékcsökkenés összegszerűségét számszaki adatokkal, költségvetéssel nem támasztotta alá, becslést alkalmazott. E körben a személyes meghallgatása sem vezetett eredményre, mivel a szakértő továbbra is arra hivatkozott, hogy a munkák volumene miatt nem indokolt normatíva alapján költségvetés készítése, hanem egyedi kalkuláció szükséges. Ezzel szemben ...igazságügyi szakértő kiegészítő szakvéleménye elkészítéséhez méréseket, roncsolásos vizsgálatokat végzett, a statikai kérdések megválaszolásához statikus társszakértőt vont be. A javítási költségek, illetve értékcsökkenések megállapítása körében számításokat közölt, költségvetést készített. A szakértő személyes meghallgatása során kellően megválaszolta, hogy az alapszakvéleményében foglaltakhoz képest a kiegészítő szakvéleményében tett eltérő megállapításokat mi indokolta, miért módosult az általa korábban megállapított javítási költségek, illetve értékcsökkenések összege. Tekintettel arra, hogy a felperesek a 3.000.000.-forintra leszállított kereseti kérelmük vonatkozásában a 153-as sorszám alatt előterjesztett beadványukban a .. igazságügyi szakértő által az előzetes bizonyítási eljárás során készített szakvéleményben foglaltakra utalva tételesen meghatározták azokat hibákat, amelyek vonatkozásában kijavítási költséget, illetve értékcsökkenést kívántak az alperessel szemben érvényesíteni, a törvényszék a kereseti kérelem megalapozottsága körében kizárólag ezen tételeket vizsgálta az alábbiak szerint:
  3. .. igazságügyi szakértő ..számú szakvéleményében megállapította, hogy az alperes által készített vízóra akna előregyártott vasbeton panelekből készült falainak dróttal való kirögzítése nem megfelelő, a szerkezet nincs szakszerűen megszerkesztve. A hiba kijavítására két megoldási módot javasolt, melyből az első az akna teljes szétbontására és új akna építésére irányult, míg a második megoldás szerint a meglévő akna sarkainál alul és felül egy-egy „L" alakban meghajlított erősebb lapos vasat, vagy legalább 50 x 50 mm-es szögvas darabot kellene bedűbelezni, vagy szögbelövővel belőni. A két változat közül a másodikkal számolt, melynek költségét 30.000.-forintban határozta meg. Az alperes azon felvetésére tekintettel azonban, miszerint 17.500.-forintért új, előre gyártott aknát lehet kapni, a szakértő személyes meghallgatása során szakvéleményét azzal pontosította, hogy a vízóra akna kijavítása szögbelövővel megoldható, melynek költsége 5.000.-forint. (...-es számú jegyzőkönyv ... oldala) Majd a szakértő a ... szám alatt előterjesztett kiegészítő szakvéleményében ismételten 30.000.forintot vett figyelembe a vízóraakna helyreállítása kapcsán, amelyet újabb személyes meghallgatása során módosított, előadva, hogy 5.000.-forintos költségből megoldható a vízóra akna megerősítése. (...-as számú jegyzőkönyv
  4. oldala). A felperesek módosított keresetükben a vízóraakna kijavításának költségeként 30.000.-forint megtérítésére kérték az alperest kötelezni, a törvényszék azonban ezen a címen a szakértő személyes meghallgatása során tett nyilatkozata szerinti 5.000.-forint költséget fogadott el.
  5. Ezen beadvány 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, illetve 13-as tételei alatt a felperesek a perbeli épület falazata hibáinak kijavítási költségét, illetve az annak kapcsán felmerült értékcsökkenést kívánták érvényesíteni, mégpedig akként, hogy a 2-es pontban a falazat 10 %-os értékcsökkenése kapcsán 100.000.-forint, a 3-as pontban a vakolat értékcsökkenése miatt 150.000.-forint, a 4-es pont szerint vakolat repedése miatt legalább eggyel több festés költsége címén 150.000.-forint, az 5-ös pontban foglaltak értelmében 1 cm vastag többletvakolat címén 300.000.-forint, míg a 13-as pontban foglaltak szerint a ... -féle alapszakvélemény
  6. oldalán minőségi levonásként megjelölt 10 %-os mértékű értékcsökkenés címén 400.000.-forint követelést jelöltek meg. ... igazságügyi szakértő előzetes bizonyítási eljárásban készült alapszakvéleménye, illetve kiegészítő szakvéleménye alapján megállapítható, hogy az alperes részéről a falazás kivitelezése során hibás teljesítésre került sor. A szakértő mérési vizsgálatok elvégzése alapján megállapította, hogy a külső térelhatároló falazatok túlnyomó része eltér a függőlegestől, az eltérés általában több, mint 3 méter magasságban 2-3 cm, az utcafronton az oromfalnál 4 cm. Ez az eltérés azonban statikai szempontból elhanyagolható pontatlanság. A homlokzati teherhordó és nem teherhordó falak falazása nem egyenletes, mind a vízszintes, mind a függőleges hézagok különböző méretűek, több helyen kitöltetlenek, a falazó habarcs vastagsága egyenetlen. A szakértő szerint a hiba nem javítható, ezért értékcsökkenést állapított meg a falazat vonatkozásában. A szakértő alapszakvéleményében ennek mértékét 400.000.-forintban állapította meg, figyelemmel arra, hogy a szerződés összege 4.000.000.-forint, azonban a munka másodosztályba sorolása miatt minőségi levonást kell alkalmazni, amelynek mértéke a vállalási ár 10 %-a, vagyis 400.000.-forint. A szakértő azonban ezen megállapítását kiegészítő szakvéleményében módosította, figyelemmel arra, hogy az értékcsökkenés mértékét nem a teljes szerződéses összeghez, hanem csupán a falazatra vonatkoztatottan kell megállapítani, így annak összegét a kiegészítő szakvéleményben az ott közölt számítás alapján 40.000.-forintban határozta meg. A felperesek a 2-es és 13-as tétel alatt lényegében ugyanazon tétel vonatkozásában kétszeresen érvényesítettek követelést, egyrészt 100.000.-forint, másrészt 400.000.-forint összegben. A 13-as tétel vonatkozásában ugyanis kifejezetten a törvényszék felhívására akként nyilatkoztak, hogy a .. -féle alapszakvélemény
  7. oldalán megjelölt 400.000.-forintot kívánják érvényesíteni, amely a kiegészítő szakvéleményben 40.000.-forintra került csökkentésre. Ezért a törvényszék az ezen a címen előterjesztett követelést 40.000.-forint erejéig találta megalapozottnak. A falazat függőlegestől való eltérése azonban vastagabb vakolat felhordását tette szükségessé, amelynek következtében a vakolaton hálós repedések jelentek meg. A szakértő álláspontja szerint a vakolat vonatkozásában egyrészt a repedések megszüntetése miatt kijavítási költség is felmerül, de a vakolat vastagsága ettől függetlenül megmarad, amely nem jelentkezne abban az esetben, ha a fal nem térne el a függőlegestől. Ezért a vakolat kapcsán értékcsökkenés jelentkezik, melynek összegét 80.000.-forintban határozta meg, s a törvényszék ezen összeget fogadta el a felperesek által megjelölt 150.000.-forinttal szemben. A felperesek a 4-es pontban a vakolat repedése miatt legalább eggyel több festés költsége címén 150.000.-forintot, míg az 5-ös pontban 1 cm vastag többletvakolat miatt 300.000.-forint kijavítási költséget érvényesítettek. ... igazságügyi szakértő kiegészítő szakvéleményében kifejtette, hogy a szakvélemény mellékletét képező költségvetésben az alapszakvéleményben jelzettekkel összeghangban a kijavítás költségeként azzal számolt, hogy az egyik helyiségben le kell verni a vakolatot és újra kell vakolni, valamint a lakásra számolt 1 cm vastag többletvakolatot. Ennek a költsége 247.080.-forintot tesz ki. A szakértő mindössze utalt arra, hogy az értékcsökkenés, valamint az egyszer felmerülő többletfestés költsége (80.000.-forint + 150.000.-forint = 230.000forint) lényegében ugyanannyit tesz ki, ezért számításaiban a költségvetésben szereplő adatokat vette figyelembe, vagyis a 247.080.-forintot. Így a törvényszék a vakolatok kijavítási költségeként a szakértő által a költségvetésben részletezett 247.080.-forintot fogadta el, figyelembe véve azt is, hogy a szakértő maga sem tartotta indokoltnak emellett az újra festési költség felszámítását. Megjegyzi a törvényszék, hogy az alperes által hivatkozott anyaghibát - I. osztályú helyett II. osztályú tégla felhasználása - a felperes terhére értékelni nem tudta, mivel bizonyításra került, hogy az építkezéshez az... TÜZÉP telephelyéről elszállított és felhasznált építőanyagok I. osztályúak voltak. (
  8. sorszámú igazolás), míg a vakolat vonatkozásában a szakértő egyértelműen nyilatkozott arra, hogy a perbeli esetben a falazat függőlegestől való eltérése indokolta a vastagabb vakolat felhordását, az épületen látható hálós repedéseknek ez az oka, s nem a vakolati anyag hibája. (.... számú kiegészítő szakvélemény .... oldala). 6.) Ezen tételszám alatt a felperesek a nyílások áthidalásainak szabálytalansága miatt az áthidalók cseréjének költségeként 300.000.-forint követelést jelöltek meg. ... igazságügyi szakértő az előzetes bizonyítási eljárásban készített alapszakvéleményében megállapította, hogy a nyílásáthidalások nagyobb részben szabálytalanok, részben azért, mert az áthidalók felfekvése alatt darabolt tégla is található, másrészt az áthidalók feletti nyomott öv kialakítása sem megfelelő. Ezért alapszakvéleményében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rosszul beépített áthidalókat ki kell bontani, és „I" acéltartókat kell beépíteni. Kiegészítő szakvéleményének elkészítéséhez azonban ebben a kérdésben statikus képzettségű társszakértőt vont be, ... személyében. A statikus társszakértő álláspontja szerint a nyílásáthidalók nem szabályosak, de a teherhordó szerkezetek minősítési osztályba való besorolása alapján a „tűrhető" kategóriába tartoznak, bontásra, cserére nincs szükség ezért a törvényszék megítélése szerint ezen felperesi követelés megalapozatlan. A kiegészítő szakvélemény megállapítása szerint az áthidalók a falban készültek, az e miatti értékcsökkenés mértékét azonban a korábbiakban megállapított 40.000.-forint már tartalmazza. 7.) A pince padozatának helyreállítási költségeként a felperesek 150.000.-forint összegű követelést érvényesítettek. ... igazságügyi szakértő előzetes bizonyítás eljárás során készített alapszakvéleménye is rögzítette a pince aljzat betonának repedezettségét, amelynek vonatkozásában utalt arra, hogy csak feltárással állapítható meg biztosan a kiváltó ok. Erre tekintettel a törvényszék e körben is szakvéleményének kiegészítésére hívta fel a szakértőt azzal, hogy feltárás útján állapítsa meg, hogy a repedések az alperes által megvalósított kivitelezési munkával, különösen az alapozással összefüggésben állnak-e. A szakértő kiegészítő szakvéleményében kifejtette, hogy a pince padozatán található repedés jellege azt mutatja, hogy a padlóbeton anyaga valószínűleg zsugorodott. A betonpadló felfeküdt az alatta levő szigetelésre, s rátapadt. Ez a tapadás meggátolta a betonpadló zsugorodását, a zsugorodás után való csúszását, ezért saját feszültség keletkezett a betonban, ami meghaladta a beton húzási szilárdságát, átrepedt. Javításként több lehetséges módozatot is megjelölt, amelyek közül a betonpadozat felbontásának és új padozat készítésének költségével számolt, utalva arra, hogy gletteléssel tökéletesen nem szüntethetők meg a repedések (...-as számú jegyzőkönyv ....,...oldala), illetve ha erre a már meglévő betonrétegre kerülne rá a tervben előírt 2 cm cementsimítás, az ugyanúgy megrepedne, mint maga az alatta lévő réteg. Ennek költsége a szakértő által mellékelt költségvetés szerint 104.831.-forint, ezért a törvényszék ezen összeg vonatkozásában találta megalapozottnak a felperesi követelést (32.435.-forint anyagköltség + 51.430.-forint munkadíj+25 % áfa). 8.) A loggia vasbetonlemezének megerősítése, alátámasztása, székoszlop biztosítása, tetőkémény kijavítási költsége címén a felperesek 330.000.-forint követelést jelöltek meg. ...igazságügyi szakértő alapszakvéleményében kifejtette, hogy a perbeli épület hátsó homlokzatán a középszelement alátámasztó, a loggia vasbetonlemezére állított székoszlopot mind a szelemenhez, mind a loggia vasbetonlemezéhez rögzíteni kell. A székoszlop és a szelemen kapcsolata csapolással biztosított, azonban az oszlop loggiára ráülő végét elmozdulás ellen biztosítani kell. A székoszlop csak akkor terhelhető érdemben a loggiára, ha annak megerősítése már megtörtént. A statikus társszakértő bevonásával készült kiegészítő szakvélemény az alapszakvélemény megállapításait azzal módosította, hogy a fa tetőszerkezet középszelemenje szabálytalan, s szerkezetileg nem megfelelő felfekvéssel készült. Megállapításra került az is, hogy a loggia vasbetonlemezének a falon való felfekvése elégséges, de a kiegészítő szakvélemény elkészültekor a szakértők a vasalási tervet nem ismerték. Ennek hiányában a loggia lemezperemének alátámasztását tartották szükségesnek. A kiegészítő szakvéleményre tett észrevételekhez mellékelten azonban az alperes a szakértők részére megküldte a vasalási tervet, amelynek ismeretében is szükségesnek tartotta a statikus szakértő az alátámasztást, miután a vasalási terv szerint a perbeli esetben a vasalás erőssége a szabványi előírásnak nem felel meg. (...-as számú jegyzőkönyv ... oldala). A loggia alátámasztásának költsége a kiegészítő szakvéleményhez mellékelt költségvetés szerint 96.790.-forintot tesz ki (59.016.- forint anyagköltség + 18.416.-forint munkadíj + 25 % Áfa) ... szakértő a kiegészítő szakvéleményével kapcsolatos meghallgatása során a székoszlop középszelemenhez való csatlakozása, illetve a loggiához való rögzítésre költségeként 10.000.- forintot határozott meg, mellyel a kijavítási költségek összegét kiegészítette.(...-as számú jegyzőkönyv... .... oldala). Az alapszakvélemény rögzítette azt is, hogy a vegyes tüzelésű kémény kialakítása is szabálytalan, mivel a kéményhez beér a tetőszerkezet eleme, holott az előírások szerint a tetőszerkezet minden elemének legalább 12 cm-re kell lennie a kéménytől, így annak a kiváltását el kell készíteni. ... szakértő kiegészítő szakvéleményében ezen megállapítást megerősítette a vonatkozó jogszabályi előírás megjelölésével. Ismételten hangsúlyozta, hogy a kémény és a faszerkezet közötti kapcsolatot meg kell szüntetni, melynek költsége a mellékelt költségvetés szerint 12.722.-forintot tesz ki (6.786.-forint anyagköltség + 3.392.-forint munkadíj + 25 % áfa) A törvényszék tehát ezen tétel vonatkozásában a felperesi követelést a fentiekben megjelölt, a szekértő által megállapított összegek erejéig találta megalapozottnak. 9.) A gázkémény hibáinak kijavítása címén a felperesek 30.000.-forint követelést határoztak meg. ... igazságügyi szakértő alapszakvéleménye a gázkémény hibái vonatkozásában megállapítást nem tartalmazott, nem terjed ki erre a kiegészítő szakvélemény sem, a szakértő mindössze újabb személyes meghallgatása során a ... igazságügyi szakértő szakvéleményében rögzítettekkel összefüggésben tett nyilatkozatot ebben a tekintetben előadva, hogy a problémát meg kellene vizsgálni, és a költségek vonatkozásában sem tudott nyilatkozni (...-as számú jegyzőkönyv
  9. oldal) Mindezekre tekintettel a törvényszék álláspontja szerint a felperesi igény ezen tétel kapcsán megalapozatlan, hiszen sem a hibás teljesítés ténye, sem az esetleges kijavítás költségének összege nem bizonyított. 10.) A fal és a lábazat eltérő kapcsolatának kijavítási költségeként a felperesek 150.000.-forint megfizetését igényelték az alperestől. ...igazságügyi szakértő alapszakvéleményében megállapította, hogy a kisméretű téglából készült lábazati fal, illetve a fölötte levő homlokzati fal egymáshoz viszonyított elhelyezkedése sem egységes. Van ahol a homlokzati fal külső síkja egy síkban van a lábazati fallal, van ahol a homlokzati fal kiugrik a lábazati fal síkjához képest. Az alperes ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy a betongerenda mérete miatt nem tudta elkészíteni a másik oldalon az 5 cm-es kiugrót, azonban ezen állítását nem bizonyította, mint ahogyan azt sem, hogy az építtető felé jelezte volna, hogy a kivitelezés csupán a tervtől eltérően valósulhat meg. A fal és a lábazat eltérő kapcsolatának rendezése miatt felmerülő többletköltség összegét a szakértő 50.000.-forintban állapította meg, melynek összegszerűségét személyes meghallgatása során pontosította azzal, hogy kb. 50 m2-es felületről van szó. A felmerülő többletköltség pedig négyzetméterenként 100 forint. (...-as számú jegyzőkönyv
  10. oldal). A törvényszék a felperesi követelésből ezen a címen tehát a szakértő által megállapított 50.000.forintot fogadta el. 11.) A felperesek a lépcsőfokok eltérő fellépő magassága miatt értékcsökkenésként 30.000.-forint követelést érvényesítettek az alperessel szemben. ...kiegészítő szakvéleményében megállapította, hogy a lépcsőfokok magassága között van eltérés, amely kivitelezési hiba ellenére a lépcső használható, azonban a mindennapos használatban zavaró tényezőt jelent. Ezért értékcsökkenéssel kell számolni, melynek értékét 30.000.-forintban határozta meg. Kifejtette azonban a szakértő azt is, hogy a lépcső burkolt, így nem lehetett megállapítani, hogy az eltérő fellépő magasság a lépcső alapszerkezete, vagy burkolása miatt keletkezett. A lépcsőt az alperes készítette, a burkolási munkálatokat azonban már nem ő végezte. A törvényszék megítélése szerint kétséget kizáróan nem került bizonyításra, hogy a hiba az alperesi munkavégzéssel áll okozati összefüggésben, ezért az ezzel kapcsolatos felperesi követelés nem bizonyított. 12.) A felperesek többletfűtési költség címén követelésüket 110.000.-forintban határozták meg. ... igazságügyi szakértő alapszakvéleményében foglaltak szerint a felperesek azért nem fejezték be az épület homlokzatát, mert akkor az építési hibák jelentős részét eltakarták volna, viszont ugyanazon belső hőmérséklet eléréséhez szükséges hőigény mennyiségét megnövelte a homlokzati vakolat elmaradása. A fűtési idényben a fűtési költség 150.000.-forint körüli összeg, melyet akár 3040 %-kal is megnövelhetett a vakolat hiánya. Ebből következően a többletfűtési költség fűtési idényeként legalább 52.500.-forint (150.000x0,35 = 52.500.-forint), mely két idényre számítva 105.000.-forintot tesz ki. A szakértő ezen megállapítását kiegészítő szakvéleményében is fenntartotta. Miután az alperes kifogásolta, hogy a szakértő fűtési számla hiányában tette ezen megállapítását, a felperesek becsatolták a perbeli ingatlan vonatkozásában felmerült gázszámláikat, előadva, hogy a fűtéshez tűzifát is felhasználtak, melyre vonatkozóan azonban számlát csatolni nem tudtak. A gázszámlákból megállapíthatóan
  11. év vonatkozásában a felperesek 17.319.-forintot, míg
  12. év vonatkozásában 108.008.-forintot fizettek meg a szolgáltató felé. A törvényszék álláspontja szerint a felek közötti jogvitára tekintettel az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakvélemény időpontjáig felperesi részről nem volt elvárható az épület bevakolása, figyelemmel arra, hogy ezzel a falazat hibái eltakarásra kerültek volna. A vakolatlanul hagyás azonban a szakértői megállapítás szerint többletköltséget eredményezett, melynek százalékos mértékét a szakértő 35 %-ban határozta meg. Ezért a törvényszék ezen százalékos mérték alkalmazásával a 2005/2006-os fűtési idényre számítottan (figyelembe véve azt, hogy a
  13. októberétől került használatbavételre az ingatlan) a felperesek oldalán igazoltan felmerült gázdíj 125.327.-forint (17.319.-forint + 108.008.-forint) 35 %-át, azaz 43.864.-forintot fogadott el többletfűtési költségben jelentkező kárként. A
  14. pontban jelzett felperesi követelést a törvényszék a 2-es tétel alatt kifejtettek szerint bírálta el. 14.) Végül a felperesek áremelkedés miatti többletköltség címén 770.000.-forint követelést érvényesítettek az alperessel szemben, figyelemmel arra, hogy ... igazságügyi szakértő alapszakvéleményében foglaltak szerint a befejezési idő elhúzódása is károkat okozhat az építtetők számára. A szakértő ennek összegét 541.128.-forintban állapította meg két évre vonatkoztatva. A törvényszék megítélése szerint a felperesek e vonatkozásban bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget, hiszen nem bizonyították, hogy az alperes hibás teljesítésével összefüggésben, tételesen mely munkálatok elvégzése miatt, milyen összegű költségnövekedés merült fel az időmúlás következtében. A szakértő általános jellegű megállapítása bizonyítékként nem értékelhető, ezért a törvényszék megítélése szerint ezen felperesi követelés is megalapozatlan. A fentiekben kifejtettek alapján a törvényszék az alperesi hibás teljesítéssel összefüggésben bizonyítottan felmerült kár (kijavítási költség és értékcsökkenés) összegét 690.287.-forintban állapította meg. A törvényszék az alperes beszámítási kifogását elutasította az alábbiakra figyelemmel: A perbeli vállalkozási szerződésben a felek a vállalkozói díjat 3.200.000.-forint + Áfa átalányösszegben kötötték ki. A peres felek között nem vitás, hogy a felperesi részről 3.460.000.forint összegű teljesítés történt az alperes felé. A felperesi előadás szerint az Áfát azokban az esetekben fizették meg, amikor az alperes a díjról számlát állított ki, ez pedig két alkalommal valósult meg....-as számú jegyzőkönyv .... oldala). Az alperes ennek kapcsán arra hivatkozott, hogy a számla kiállítására azért került így sor, mert a felperes ekkor kért számlát (...-as számú jegyzőkönyv ...oldal). A törvényszék álláspontja szerint az alperes a meg nem fizetett áfát akkor igényelhetné, ha a vállalkozói díjról számlát állított volna ki. Erre azonban a saját előadása szerint sem került sor. A vállalkozói szerződés mellékletét képező költségvetés szerint a lépcső elkészítése a második ütemhez tartozott, amelyre vonatkozóan a felek között további megállapodás nem jött létre. Ennek ellenére az alperes a lépcsőt elkészítette, mégpedig a tervtől eltérően, vasbeton lépcső kialakításával. A felperesek arra hivatkoztak, hogy az alperessel a szerkezetkész állapot elkészítésében állapodtak meg, amelyhez a lépcső elkészítése is hozzá tartozik, míg az alperes álláspontja az volt, hogy a lépcső a költségvetés második ütemében szerepelt, tehát pótmunkát végzett, melynek díja nem került kiegyenlítésre. Miután a törvényszék által megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes és az alperes között a szerződés az építési munkák első ütemére vonatkozóan a
  15. november
  16. napján készült költségvetés alapján köttetett meg, melyben foglaltak szerint viszont a lépcső elkészítése a második ütemhez tartozott, az alperes részéről a lépcső elkészítése pótmunkaként jelentkezett. Bár a felperesek álláspontja szerint a költségvetés nem állt rendelkezésre a szerződéskötéskor, az később készült és visszadátumozásra került, a törvényszék e körben a költségvetést készítő érdektelen tanú, ... vallomását fogadta el, aki úgy nyilatkozott, hogy a költségvetésen az annak elkészültekori dátum szerepel, továbbá maga a szerződés szövege is konkrétan utal a közösen elfogadott költségvetésre, s a II. rendű felperes is azt adta elő személyes meghallgatása alkalmával, hogy a második ütemre már nem kötöttek szerződést, tehát a
  17. február 28-i megállapodás az építési munkák első ütemének elvégzésére vonatkozott, a lépcső pedig a második ütemben szerepelt. Az alperes azonban nem bizonyította, hogy ezen pótmunka díja vonatkozásában az I. rendű felperessel miben állapodtak meg, az arra vonatkozó számlát sem csatolta, s annak összegét sem jelölte meg, figyelemmel arra, hogy az 540.000.-forint áfa összegen túlmenően beszámítási kifogásként megjelölt 160.000.-forint összefoglalóan tartalmazza a lépcső, a boltív kialakításának, valamint az oromfal falazásának és vakolásának munkadíját. Az alperes a 160.000.-forintból mindössze a boltív készítésének költségét jelölte meg 30-40.000.forintban (...-es számú jegyzőkönyv
  18. oldal). Előadta, hogy a boltív a terven nem szerepelt, egy ajtó helyett került felperesi kívánságra megépítésre, mellyel plusz költség merült fel, ugyanis a boltív készítéséhez sablont kell készíteni, majd később kiszedni és erre a sablonra később már nincs szükség. Az alperes azonban e vonatkozásban sem bizonyította azt, hogy ezen pótmunka vonatkozásában milyen összegű vállalkozói díj került kikötésre, azzal kapcsolatosan számlát sem csatolt. Az általa készített építési napló 1/6 oldalának első bejegyzésében ugyanakkor a következőket rögzítette: „Az építtető a konyhai ajtó fölé boltívet kér, az íveket a szomszédban megtekintette, így azokat a sablonokat fogjuk használni." Ennek figyelembevételével pedig az általa hivatkozott többletköltség felmerülése sem állapítható meg. Az oromfal falazásával és vakolásával kapcsolatban pedig nem bizonyította az alperes, hogy ezen munkavégzés az első ütemen kívül esett és arra külön megállapodást kötöttek, illetve annak mi volt a tartalma. Az erre vonatkozó összegszerűségét sem jelölte meg és számlát sem csatolt erre vonatkozóan. Mindezekre tekintettel a törvényszék a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az alperesi hibás teljesítéssel összefüggésben az alperest 690 287,- forint kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezte az I. r. felperes javára, míg ezt meghaladóan a felperesek keresetét és az alperes beszámítási kifogását elutasította. A törvényszék a késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját a felperesi keresettel egyezően
  19. augusztus
  20. napjában határozta meg míg annak mértékét a Ptk.
  21. §
(1)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy annak körében
  1. július 1-től a
  2. évi XXXIV. törvény
  3. §
(10)bekezdése d.) pontjában foglalt módosítás szerinti rendelkezést vette figyelembe. A törvényszék a perköltség viseléséről a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a pernyertesség, pervesztesség arányában a következők szerint döntött. A felperesek eredeti kereseti kérelmüknek 6.246.176.-forint kártérítés megfizetésére kérték az alperest kötelezni, mely után fizetendő 6 %-os mértékű, 374.770.-forint összegű illeték a felperesek részére engedélyezett személyes illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzésre került. A felperesek ugyan a későbbiekben 3.000.000.-forintra leszállították követelésüket, azonban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 41. §
(2)bekezdése értelmében az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag, alacsonyabb összegben történő megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. Így a törvényszék az alperest a pervesztessége alapján 690.287.-forint után számított 6 % illeték, vagyis 41.417.-forint megfizetésére kötelezte az állam javára, míg a felpereseket a fennmaradó összeg, vagyis személyenként 166.676.-forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére kötelezte. Az illetéken túlmenően azonban az egyéb perköltség vonatkozásában a törvényszék a pernyertesség, pervesztesség arányát a leszállított kereseti kérelemhez képest állapította meg akként, hogy a felperesek 77 %-os arányban lettek pervesztesek és az I. rendű felperes 23- %-os mértékben pernyertes, míg az alperes 23 %-os mértékben lett pervesztes és 77 %-os mértékben pernyertes. Ennek alapján a felpereseket személyenként 57.750.-forint + áfa, mint a 32/2003 (VIII. 22.) IM. Rendelet 3. §
(2)bekezdésének a.) pontja alapján megállapított ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte az alperes javára, míg az alperest 144.070.-forint perköltség megfizetésére kötelezte az I. rendű felperes javára. Ezen összeg magában foglalja az alperesi pervesztesség arányában az előbbiekben hivatkozott IM rendelet alapján kiszámított, az I. rendű felperesnek járó 34 500,- forint ügyvédi munkadíjat, valamint a perben és az előzetes bizonyítási eljárás során felmerült, mindösszesen 476.394.-forint szakértő díjból az alperesi pervesztesség arányában alperesre háruló 23 %-ot, azaz 109.570.-forintot. Az ezt meghaladóan felmerült szakértő díjat pedig pervesztességükre tekintettel a felperesek viselik. A fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
  1. december
  2. napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.