Pfv.21219/2014/5 – Kúria

(1)Pfv.IV.21.219/2014/5.szám A Kúria a dr. Kummer Ákos ügyvéd által képviselt felperesnek a Papp Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 65.P.24.420/

1. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.410/2013/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet - a másodfokú perköltség és illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. belül fizessen meg együttes másodfokú az és A le nem rót 118.000 (száztizennyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a magyarországi parlamenti párt felperes
4. augusztus 22-én sajtóközleményt adott ki a szíriai konfliktus kapcsán. A közlemény bevezetőjében azt hangsúlyozta a felperes, hogy minden alkalommal felemelte szavát a nemzetközi jog által tiltott fegyverek használata ellen, s amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban megtörtént az eset, most is elutasítja a mérges gáz bevetését Szíriában. Ezt követően a szíriai konfliktus általa vélt hátterét és a lehetséges fejleményeket taglalta, majd annak kapcsán, hogy meggyőződése szerint a gáztámadás kivizsgálására az ENSZ Biztonsági Tanácsa alkalmatlan, határozott kiállásáról tett tanúságot „a szír nép által is elsöprő többséggel támogatott" Aszad-rendszer mellett. Az alperes szerkesztésében
5. augusztus 26-án „Hánynunk kell a .." címmel, „Egy magyar parlamenti párt, amelyik kiállt a gyerekek elgázosítói mellett" alcímmel jelent meg cikk. A sajtóközlemény beszámol egy fényképfelvételről, amely elgázosított gyerekeket ábrázol, majd ezt követően azt találgatja a szerző, hogy vajon ki állhat a támadás mögött. A cikk közlése szerint - bizonyítékok hiányában - a nemzetközi szakértők többsége úgy véli, egy ilyen kiterjedésű akció kizárólag a rezsim műve lehet, „szinte biztos, hogy Aszadék ideggázzal támadtak a saját lakosságukra". Ezt követően közli a cikk, hogy miközben az eset kapcsán a „Nyugat" kezd felébredni, akad olyan magyar parlamenti párt, amelyik a „tettesek" mellé áll. A felperes keresetében az alperes sajtó-helyreigazításra kötelezését kérte. Álláspontja szerint valótlanul állította a sajtóközlemény, hogy a polgári lakosság ellen elkövetett gáztámadás kapcsán a gyermekek halálát is okozó katonai akció végrehajtói mellett áll ki. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése szerint a cikk szerzője kritikát fogalmazott meg a felperes közleményével kapcsolatban. A felperes egy olyan rendszer mellett áll ki, amely a nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint vegyi fegyvereket vethetett be a lakossággal szemben. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére „30.000 forint + áfa" perköltség, valamint az államnak 36.000 forint illeték megfizetésére kötelezte. Az első fokú ítélet indokolása szerint a bíróság nem minősítheti a felperes politikai kiállását, az alperes szerzője viszont ezt megteheti. A szerző a felperes által kiadott közlemény tartalmi elemzése alapján, az arról való vélekedése kifejtésével foglalt állást akként, hogy az Aszad-rendszer melletti kiállással a felperes azt a politikai erőt támogatja, amely feltehetően - mások mellett - a gyermekek halálát is okozó vegyi fegyvereket vetett be. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a cikk írója a felperes nyilatkozatait a valóságnak megfelelően idézte és azokból vont le következtetést, szabadon nyilvánított véleményt a magyar közélet egyik politikai szereplőjéről, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
6. évi CIV. törvény (Smtv.)
7. §

(1)bekezdése alapján a sajtó-helyreigazítási igényt nem alapozza meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett .. portálon az ugyanott

1. augusztus 26-án megjelent „Hánynunk kell a .." című cikkel azonos helyen és betűszedéssel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül 30 napra - vagy amennyiben az eredeti cikk továbbra is elérhető, azzal azonos ideig - tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: A
2. augusztus 26-án „Hánynunk kell a .." címmel megjelent írásunkban azon való tényt, hogy a .. kiállt a szíriai Aszad-rendszer mellett, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha a .. nem ítélné el a mérges gáz bevetését, gyermekek elgázosítását Szíriában. A valóság ezzel szemben az, hogy a .. a
3. augusztus
4. napján kiadott közleményében egyértelműen elutasította a nemzetközi jog által tiltott fegyverek, a mérges gáz bevetését Szíriában." Kötelezte az alperes által szerkesztett portált üzemeltető ..-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak 84.000 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. A jogerős ítélet indokolása szerint a kifogásolt cikk alcíme mellett a cikkben kifejtett azon álláspont, miszerint a felperes parlamenti párt kiállt a „gyermekek elgázosítói" mellett, egyértelműen abban a hamis színben tünteti fel a felperes pártszervezetet, hogy az a Szíriában bevetett vegyi fegyverektől függetlenül, sőt kifejezetten ezen tény ismeretében állt ki az Aszad-rendszer mellett. A cikkből ez egyértelműen megállapítható, az abban való állásfoglalás nélkül is, hogy valójában ki vetette be a mérges gázt Szíriában. A felperes a közleményében ugyanis vastagon szedett betűkkel, kiemelten tüntette fel a nemzetközi jog által tiltott fegyverek használatának és a mérges gáz bevetésének az elutasítását. Ezt követően tartalmazza a közlemény a felperes kiállását az Aszad-rendszer mellett. Miután a párt által kiadott közlemény hangsúlyozta, ez ideig nem nyert bizonyítást, hogy kizárólag az Aszad-rezsim műve volt az ideggáz használata a lakossággal szemben, a kifogásolt írás hamis színben tüntette fel a felperes szíriai rendszer melletti kiállását. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen minősítette a másodfokú bíróság a kifogásolt közlést tényállításnak. A per tárgyává tett cikk egésze a szerző megdöbbenését kifejező véleményt tükröz. A cikk megjelenésének időpontjában a gyanúnál alaposabb jelek utaltak arra, hogy Szíria kormánya vegyi fegyvereket alkalmazott a kirobbant polgárháborúban a civil lakossággal szemben. Ebben a helyzetben a felperes politikai párt - a világpolitika szereplőinek határozott álláspontjával szemben adott ki olyan közleményt, amely nem ítélte el, hanem éppen ellenkezőleg, egyértelműen állást foglalt Szíria diktátori kormánya mellett. A közlemény a bevezető részében kétségtelenül megfogalmazza a felperes elutasítását a mérges gáz bevetése ellen, ezt követően azonban, annak terjedelmesebb részében az Aszadrendszer melletti határozott kiállásról tesz tanúságot. A felperes politikai párt a cikk megjelenésének időpontjában ismert világpolitikai állásponttal szemben kifejezetten ellentétes, a szíriai kormánnyal szemben megfogalmazott vádak súlyosságát figyelmen kívül hagyva, olyan tartalmú nyilatkozatot tett közzé, amely megnyilvánulása kellő ténybeli alappal szolgált arra, hogy az alperes vélemény formájában a következtetéseit a kifogásolt cikkben megfogalmazza. A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a kifogásolt cikk alcíme a sajtó nyilatkozatát egyértelműen olyan hamis színben tüntette fel, mint ha a gyermekek mérges gázzal való megölését nem ítélte volna el és a brutális tett elkövetői mellett álltak ki. Ez a közlés tényállítás, véleménynek nem tekinthető. Ettől függetlenül az sem állítható, hogy az alperes nem vitatott tényekből vonta le a következtetését. A cikk megjelenésének időpontjában és azóta sem bizonyosodott be tényként a gáztámadás elkövetőinek kiléte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Nem osztotta a Kúria másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, mely szerint az alperes azon közlésével, hogy egy magyar parlamenti párt (a felperes) „kiállt a gyerekek elgázosítói mellett", a való tényeket oly módon tüntette fel hamis színben, mintha a felperes nem ítélné el a lakossággal szemben a vegyi fegyverek bevetését. A kifogásolt közlésben a tényállítás csupán az, hogy a felperes kiállt Szíria vezetése mellett, amely a valóságnak megfelelt. A közlés Szíria hatalmon lévő vezetését minősíti a „gyermekek elgázosítói"-ként és még burkoltan sem állítja, hogy a felperes nem ítéli el a vegyi fegyverek bevetését a gyermekekkel szemben. Nem volt bizonyított tényként megállapítható, de kizárható sem, hogy a vegyi fegyvereket a lakossággal szemben Szíria hatalmon lévő vezetése vetette-e be. A nemzetközi felháborodást keltő esemény kapcsán fogalmazta meg a felperes az Aszad-rezsim mellett való határozott kiállását. Ilyen körülmények között adott hangot a cikk szerzője annak a felháborodásának, hogy a felperes olyan politikai erőt biztosít a támogatásáról, amely feltehetően még a vegyi fegyverek civil lakossággal szembeni bevetésére is képes lehetett. Az alperes kifogásolt közlése a felperes nyilatkozatának időzítését és körülményeit - a nyilatkozatot a valóságnak megfelelően idézve az eset nemzetközi megítélésének és saját álláspontjának tükrében, felfokozott hangnemben minősítette, amely értékítéletként, bírálatként véleménynek minősül. Amennyiben a közszereplő felperes bizonyos világpolitikai szereplők elítélő álláspontjával szemben kiállt a vegyi fegyverek bevetésével gyanúsított szíriai vezetés mellett, annak minden következményét viselnie kell, így számolnia kellett azzal is, hogy nyilatkozatát bírálni fogják. Mindezek alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kifogásolt közlés véleményként az Smtv.
5. §

(1)bekezdése alapján a sajtó-helyreigazítási igényt nem alapozza meg. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a Pp. 253. §

(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján megállapított másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A le nem rótt másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. november
3. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok