Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.645/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kapetz Mónika (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Hornyák Gyula (címe) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve „f.a." (felszámolója neve, címe) I. rendű, a dr. Élő Gábor (címe) ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a személyesen eljárt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű és a dr. Baracsi Zoltán (címe) ügyvéd által képviselt IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 69.P.24.804/2010/
- számú ítélete ellen a IV. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja és a felperes által a IV. rendű alperes javára fizetendő perköltség összegét 250.000 (Kettőszázötvenezer) forint + áfa összegre felemeli. Kötelezi a felperest, hogy 19.600 (Tizenkilencezer-hatszáz) forint, míg a IV. rendű alperest, hogy 102.800 (Százkettőezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illetéket fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... honlapon megjelent: ... ..., ... ..., ...-án ..., ...-én ..., ...-én ..., ...-én ..., ...-én és ...-án ..., ...-án ..., ...-án ... ..., ...-án ..., ..., ...-én ..., ...-án ... - ..., ...-án ... ...-én ..., ...-án ..., ...-én ..., ...-én ..., ...án ..., ...-én ..., ...-én ..., ...-én ... és ...-én ... című cikkekben valótlanul állította, hogy a felperes a tulajdonában álló és általa vezetett ... működését veszélybe sodorta. Felelőtlen és pénzhajhász magatartásával, több milliós osztalékot vett ki a cégből, ezzel a magyar mezőgazdasági termelők műtrágya szükségletét kockáztatta, jogtalanul összeköttetéseit felhasználva, állami kezességvállalást eszközölt ki az általa felvett hitelért, a dolgozóit jogtalanul „kirúgta", monopolhelyzetével visszaélt, ezzel megsértette a felperesnek a becsülethez, a jóhírnévhez, valamint az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Az I. rendű alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy az ítélet rendelkező részét tegye közzé a ... honlapon és fejezze ki sajnálkozását a cikkek tartalma miatt. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon alatt fizessen meg a felperesnek 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítést, ennek ...-től a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző első napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A felperes keresetét a II., III., IV. rendű alperesekkel szemben elutasította. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000 forint rész-perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 70.000 forint, a IV. rendű alperesnek 90.000 forint perköltséget. A le nem rótt 300.000 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy a felperes 240.000 forintot, az I. rendű alperes pedig 60.000 forintot köteles megfizetni külön felhívásra a Magyar Államnak. A felperes keresetét a Ptk.
- §,
- §
(1)bekezdése, a Ptk.
- §-a, valamint a Ptk.
- §
(1)bekezdése, továbbá az Smtv. 2. §
(1)bekezdése és a 3. §
(1)bekezdése alapján találta részben megalapozottnak. A perköltségviselés körében az I. rendű alperest a Pp.
- §-a alapján részbeni pernyertességére figyelemmel kötelezte a felperes javára rész-perköltség megfizetésére, míg a II., III., IV. rendű alperesek vonatkozásában pervesztes felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a perköltség megfizetésére. A pernyertesség-pervesztesség arányának megfelelően osztotta meg az illetékviselési kötelezettséget a felperes és az I. rendű alperes között a 6/
- (VI. 26.) IM rendeletre is figyelemmel. Az elsőfokú bíróság határozatával szemben a IV. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, kizárólag a javára megállapított 90.000 forint perköltség vonatkozásában. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során mindvégig a peren kívüli megállapodásra törekedett, kifejtve, hogy a felperes keresete alaptalan. Előadta, hogy a felperes keresetét többször módosította, szokatlanul nagy számú cikket tett a per tárgyává, ezen iratmennyiség feldolgozása időigényes volt és komoly odafigyelést igényelt. Az ügyet két bírói tanács tárgyalta tíz tárgyalási napon keresztül. A tárgyalás berekesztését megelőzően becsatolta az ügyvédi megbízási szerződést és teljesítésigazolását, a perköltség megállapítását ennek alapján igényelte. Az első fokon eljárt bíróság ítéletének indokolása semmit nem tartalmaz azzal kapcsolatosan, hogy milyen okból került sor a 90.000 forint összegű perköltség megállapítására, az elsőfokú bíróság nem hivatkozott sem a megbízási szerződésre, sem a teljesítési igazolásra, nem hívta fel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet rendelkezéseit, vagyis nem derül ki, hogy milyen okból és miért éppen a megállapított összegre mérsékelte a megbízási szerződés, valamint a teljesítés igazolás alapján járó, igazolt mértékű ügyvédi munkadíjat. Utalt arra is, hogy a felperes Magyarország egyik leggazdagabb embere. A felperes fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy a IV. rendű alperes a perben szükségtelen munkát fejtett ki, hiszen kizárólag azt kellett volna hitelt érdemlően bizonyítania, hogy nem járt el tartalomszolgáltatóként. Nem kellett volna vizsgálat tárgyává tennie a hírportálon megjelent cikkek állításainak személyiségi jogot sértő voltát, így a szükségtelen munka ellentételezéseként nem igényelheti a szokatlanul nagy összegű ügyvédi munkadíjat. Rámutatott arra, hogy a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése az ügyvédi munkadíj mértékét a pertárgyérték összegéhez igazítja. A magasabb pertárgyértékű ügyek jogi megítélése bonyolultabb, azok igényelnek nagyobb munkát, felelősséget, kockázatot. Jelen ügyben a pertárgyérték 5.000.000 forint volt, erre figyelemmel az ügyvédi munkadíj összegének mérséklése kétségtelenül indokoltnak tekinthető, annak pedig a munkadíj megállapításánál nincs jelentősége, hogy vagyoni helyzetére vonatkozóan milyen tudósítások jelennek meg. A IV. rendű alperes fellebbezése részben alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdése értelmében a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálhatta felül. A fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálására a Pp. 256/A. § b) pontja alapján került sor. Az iratokhoz az A/IV/69/
- és A/IV/69/
- sorszám alatt becsatolt megbízási szerződés és teljesítés igazolás adataiból kitűnően a IV. rendű alperest képviselő jogi képviselő munkadíja a
- szeptember
- napján megkötött megbízási szerződésben foglaltak szerint 40.000 forint/óra összegben került megállapításra. A teljesítés igazolás szerint az ügyvédi munkára fordított idő 40,5 óra, ekként az összes teljesítés díja 1.620.000 forint + 437.400 forint áfa = 2.057.400 forint. A peranyagból megállapíthatóan az elsőfokú bíróság valóban tíz tárgyalási napot tartott az ügyben, melyek közül a
- július
- napján és a
- november
- napján megtartott tárgyaláson a IV. rendű alperes képviselője nem volt jelen. Ugyancsak nem jelent meg a határozathirdetésre halasztott tizenegyedik tárgyalási napon. A tíz tárgyalási nap közül azonban mindössze három tárgyalás vett igénybe hosszabb időt, így a
- február 14-i tárgyalás 50 percig, a
- február 17-ei tárgyalás 55 percig, míg a
- június 13-ai tárgyalás 2 órán át tartott. A további,
- november 16-ai,
- február 11-ei,
- április 10-ei,
- szeptember 4ei, valamint a
- február 26-ai tárgyalások 17, 20, 15, 15, 30 percig tartottak. Ekként a IV. rendű alperes képviselője a tárgyalásokon összesen 5 óra 22 perc időtartamban vett részt. A jogvitában egy négy oldalas terjedelmű ellenkérelmet nyújtott be, valamint két rövid nyilatkozatot, bizonyítási indítványt tartalmazó írásbeli beadványt terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla a megbízási szerződésben foglaltakra, a képviselő tárgyalási jelenlétére, az ügyben kifejtett munkatevékenységére figyelemmel a munkadíjat a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése, 2. §
(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdése alapján mérlegeléssel 250.000 forint összegben találta megállapíthatónak, figyelemmel arra is, hogy a IV. rendű alperes által kért összeg sem az 5 millió forintos pertárgyértékkel, sem az ügyben kifejtett és indokolt képviselői tevékenységgel nem állt arányban. A IV. rendű alperes képviselője költségátalány és egyéb költségek megfizetése iránti igényt nem terjesztett elő. A rendelet 4/A. §
(1)bekezdése értelmében az ügyvédi díj
- §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, így azt a díj összegén, mint adóalapon felül kellett felszámítani. Arra helyesen hivatkozott a felperes fellebbezési ellenkérelmében, hogy a perköltség mértékének meghatározása során a jogszabály nem biztosít lehetőséget a fizetésre kötelezett fél vagyoni helyzetének figyelembe vételére. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. A másodfokú eljárás perköltségének viselése tárgyában a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 81. §
(1)bekezdése értelmében határozott. A IV. rendű alperes fellebbezése csak kisebb részben vezetett eredményre, így a másodfokú bíróság akként határozott, hogy a felperes és a IV. rendű alperes a másodfokú eljárás során felmerülő költségeit maga viseli. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett, és az Itv. 46. §
(1)bekezdése értelmében meghatározott 1.530.000 forint fellebbezett pertárgyérték után számított 8 % mértékű előlegezett illeték 122.400 forint volt, melynek 16 %-át a felperes, a fennmaradó 84. %-át a IV. rendű alperes köteles viselni, figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének rendelkezésére is. ,
- szeptember
- Dr. Hercsik Zita s.k. elõadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselõ Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró