← Magyarország

Gf.40353/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.353/2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla ... által képviselt ... felperesnek a ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt 38.G.44.560/2013/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszámú fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága az alperesi társaság változásbejegyzési kérelme alapján
  6. szeptember 16-án meghozott, a Cégközlönyben
  7. október 3-án közzétett Cg..... számú végzésével elrendelte az alperes létesítő okiratának keltét, a jegyzett tőke összegét, a részvények számát és névértékét érintő adatváltozások bejegyzését. A felperes
  8. november 4-én előterjesztett, a
  9. évi V. törvény (Ctv.)
  10. §

(1)bekezdésére alapított keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg..... számú változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, a változásbejegyzésre jogszabálysértően került sor, mert a bejegyzés alapját képező, az alperes alaptőkéjének felemelése tárgyában született igazgatósági határozat tartalma ellentétes az alperes és hitelezői között létrejött csődegyezséggel, valamint az alperes közgyűlésének az alaptőke emelés tárgyában hozott határozatával, amit a bejegyzési eljárás során a cégbíróságnak észlelnie kellett volna és a változásbejegyzési kérelmet el kellett volna utasítania. A felperes állította, azért rendelkezik a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításhoz a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi joggal, mert az alaptőke emelés során kibocsátott új részvényekből 300.546 db őt illeti meg, ugyanakkor a részvények a változásbejegyzéssel jönnek létre, így a változásbejegyző végzés közvetve rá nézve is rendelkezést tartalmaz, ugyanakkor a Ctv. 65. §
(1)bekezdése a kereshetőségi jogot nem korlátozza azon személyek körére, akikre nézve a végzés kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz. Az alperes ellenkérelmében a felperes kereshetőségi joga hiányára hivatkozással elsődlegesen a Pp.
  1. § a) pontja alapján a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte, azt állítva, a keresettel támadott változásbejegyző végzés nem tartalmaz a felperesre nevesítve rendelkezést, ezért a felperes nem rendelkezik a Ctv.
  2. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi joggal. Érdemben is vitatta a kereset megalapozottságát, erre tekintettel is annak elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság
  1. március 28-án meghozott 38.G.44.560/2013/
  2. számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az alperes részére 20.000 forint + áfa perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a Ctv.
  3. §
(1)bekezdése alkalmazása körében kialakult bírói gyakorlat az ügyészen kívüli egyéb jogosultak perindítási jogát megszorítóan értelmezi, csupán abban az esetben ismeri el, ha rájuk nézve a végzés kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz. A keresettel támadott változásbejegyző végzésben a felperesre semmilyen rendelkezés nem szerepel, mindezekből következően a felperes nem rendelkezik a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi joggal. Miután a kereshetőségi jog hiánya csak külön vizsgálat eredményeképp volt megállapítható, a per Pp.
  1. § a) pontja szerinti megszüntetése helyett a kereset ítélettel történő elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. A fellebbezés szerint a Ctv. 65. §
(1)bekezdését tévesen értelmezve jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításra kizárólag annak van kereshetőségi joga, akire a végzés kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú bíróság anélkül utalt e körben a kialakult bírói gyakorlatra, hogy az értelmezését alátámasztó eseti döntéseket megjelölte volna. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján, korlátozó rendelkezés hiányában azt illeti meg perindítási jog, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, ami nemcsak közvetlen, név szerinti megjelöléssel, de közvetett módon is megvalósulhat. Ezzel ellentétes jogértelmezés azt eredményezné, hogy egy nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján soha nem indíthatna pert a társaság részvényeseként őt is érintő változásbejegyző végzéssel szemben. Tekintettel arra, hogy a perbeli változásbejegyző végzés teremti meg a jogi alapját, a felperest az alaptőke emeléssel összefüggésben megillető részvények keletkezésének, a végzés a felperesre rendelkezést tartalmaz, így felperes rendelkezik a végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítási jogosultsággal. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor kereshetőségi jog hiányában a keresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért az eljárás megismétlése szükséges. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A Ctv. idézett rendelkezésére figyelemmel a kereset érdemi elbírálását megelőzően az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a felperes kereshetőségi jogának fennálltát, és helytállóan, az e rendelkezés alkalmazása körében kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően fejtette ki ítélete indokolásában, hogy az ügyészen kívül más személy csakis akkor és annyiban rendelkezik perindítási, kereshetőségi joggal, amennyiben személyére nézve a cégbíróság végzése kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz. (Fővárosi Ítélőtábla a 10.Gf.40.022/2011/5., 10.Gf.40.375/2012/3., Győri Ítélőtábla Gf.IV.30.366/2010/2). Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre nézve nevesítetten rendelkezést nem tartalmaz, ezért a felperes nem rendelkezik a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultsággal és a kereshetőségi jog hiányára tekintettel helytállóan hozott a keresetet elutasító ítéletet. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján felperest kötelezte az alperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
  1. november
  2. napján Dr. Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.