Bfv.235/2014/8 – Kúria

(1)bekezdése értelmében a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztése csak 2 évet meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehetséges. Ezért a 2 éves börtönbüntetés végrehajtásának részbeni felfüggesztése törvénysértő. KÚRIA Bfv.II.235/2014/8.szám A Kúria Budapesten, a

1. év április nyilvános ülésen meghozta a következő hó
2. napján tartott í t é l e t e t: Az önbíráskodás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.82/2013/
3. számú ítéletét a büntetést kiszabó részében annyiban változtatja meg, hogy a terheltet 2 (kettő) év 2 (kettő) hónap börtönbüntetésre ítéli, és így a büntetésből 1 (egy) év 1 (egy) hónapot tekint 2 (kettő) év próbaidőre felfüggesztettnek. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült forint bűnügyi költséget az állam viseli. 2.000,- (kettőezer) Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Bajai Járásbíróság a
4. január hó
5. napján kihirdetett 12.B.506/2011/
6. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki · 1 rendbeli, tettesként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérletében [Btk. 273.§

(1)bekezdés, Btk. 16.§], és · 1 rendbeli, tettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 170.§

(1)és

(2)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés fele részét, 1 év 6 hónap börtönt 3 év próbaidőre felfüggesztette. Kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés végrehajtandó részéből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a terhelt

1. júniusában arról szerzett információt, hogy az S.-en élő nagybátyjától, a mozgáskorlátozott és szellemi fogyatékos T. J.-től V. A. sértett pénzt vett el. A terhelt elhatározta, hogy ezt a pénzt V. A. sértettől visszaszerzi. Ennek érdekében
2. június
3. napján 19 óra 30 perc körül elment V. A. sértett házához, majd az udvarba a nyitott kapun keresztül bement. V. A. sértett a ház bejárati ajtajában tartózkodott, amikor a terhelt fenyegető hangon kérte rajta számon a pénz sorsát. Ezzel egy időben ököllel, kéthárom alkalommal arcon és szemen ütötte, majd az udvarra húzta, ahol ököllel ismét többször fejen ütötte. Az ütések hatására V. A. sértett a földre került, ahol a fejét a terhelt többször megrúgta. A sértett ettől elvesztette az eszméletét, de a terhelt az udvaron talált vödörből vizet öntött rá, hogy eszméletére térjen, majd megkérdezte a sértettet, hogy hogy hol van T. Já. pénze, és ismét többször megütötte. Ezután a sértettet ismét leöntötte egy vödör vízzel és közölte vele, hogy addig jár vissza hozzá, amíg a pénzt meg nem szerzi. V. A. sértett mindvégig azt hangoztatta, hogy nem tudja, milyen pénzről van szó, és azt is, hogy a terheltet nem is ismeri. A bántalmazásnak végül a terhelttel szintén a helyszínen lévő F. J. vetett véget azzal, hogy a terheltet kihúzta a ház udvaráról. A terhelttől elszenvedett bántalmazás eredményeként V. A. sértett a bal arcfél nyomásérzékenységgel, hámhorzsolással, a bal arcüreg falának benyomatos törésével, az arcüregben vérgyülemmel járó zúzódását, a bal szemtájéknak a rostasejtek törésével, bevérzésével, a szem körül kialakult bőrbevérzéssel, bőr alatti léggyülemmel járó zúzódását és következményes enyhe fokú agyrázkódást szenvedett el. Az elszenvedett sérülések büntetőjogi gyógytartama a törésekre tekintettel 8 napon túli, ténylegesen 4-6 hét. A védelmi fellebbezés folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
4. december hó
5. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.82/2013/
6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelttel szemben kiszabott börtönbüntetés tartamát 2 évre leszállította, így a büntetésből 1 évet tekintett próbaidőre felfüggesztettnek, a próbaidő tartamát 2 évre, a eltiltás tartamát 1 évre leszállította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. közügyektől A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján a bizonyítékok mérlegelésével is összhangban - a következőkkel egészítette ki: A terhelt
7. júniusában először a mozgáskorlátozott és szellemi fogyatékos nagybátyjától, T. J.-től értesült arról, hogy egy férfi bántalmazta és korábban elvette tőle a pénzét, azonban megnevezni nem tudta. A terhelt nem tudta ki volt ez a személy, így F. J. településőrtől érdeklődött, aki megnevezte a sértettet, hogy tudomása szerint ő volt az elkövető, és elvezette a terheltet V. A. sértett házához. Amikor a terhelt bántalmazta a sértettet a háza udvarán, akkor a terhelten, a sértetten és F. J.-n túl további személyek is ott tartózkodtak, azonban a sértett bántalmazásába senki nem kapcsolódott be, de nem is mentek a segítségére. A terhelt a sértettől ezen alkalommal többször is követelte a pénzt, amit az információja szerint elvett a nagybátyjától, azonban a sértett ennek nem tett eleget, tagadta, hogy ő vette volna el a pénzt. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában rögzítette, hogy a cselekmények elbírálásakor - a Btk. 2.§-ára figyelemmel - az elkövetéskori,
8. évi IV. törvényt alkalmazta. II. Az első- és másodfokú bíróság jogerős ítélete ellen a terhelt terhére a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség nyújtott be Bfel.B.4887/
9. szám alatt felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§

(1)bekezdés b) pontjában írt okból, az 1978. évi IV. törvény 90.§ának

(1)bekezdésében foglaltak megsértése miatt. A felülvizsgálati indítvány

1. december
2. napján érkezett a Bajai Járásbírósághoz. Az indítvány szerint a másodfokú bíróság ítéletében meghatározott a börtönbüntetés tartama folytán a végrehajtás részbeni felfüggesztése sérti a büntető anyagi jog szabályait, miután az
3. évi IV. törvény 90.§

(1)bekezdése alapján a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztésére csak 2 évet meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén van törvényes lehetőség. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427.§-a

(1)bekezdésének b) pontja alapján a támadott ítéletet változtassa meg, s a terhelttel szemben a börtönbüntetés tartamának felemelésével és az így felemelt szabadságvesztés fele részének próbaidőre történő felfüggesztésével a Btk. rendelkezéseinek megfelelően törvényes büntetést szabjon ki. A Legfőbb Ügyészség a Bf.19/2014. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. A terhelt tekintetében a megtámadott határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta. A Kúria a Be. 420.§-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítványt az átiratukban foglaltakkal egyezően fenntartotta. A nyilvános ülésen jelen lévő védő felszólalásában a büntetéskiszabásnál értékelendő bűnösségi körülmények újraértékelésével a terhelt javára kérte a büntetést megváltoztatni. Hivatkozott e körben a terhelt személyi körülményeire, a cselekmény motívumára, az időmúlásra. Mindezekre figyelemmel a kiszabott szabadságvesztés- büntetés tartamának változatlanul hagyása mellett - a korábbi Btk. 89.§-a alapján - a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta. A terhelt érdemben nem kívánt szólni, csatlakozott a védője által elmondottakhoz. III. A Kúria azt állapította meg, hogy bejelentett felülvizsgálati indítvány alapos. a terhelt terhére A Be. 418.§-ának

(1)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A Kecskeméti Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1. december
2. napján kelt és jogerős 3.Bf.82/2013/
3. számú ítéletének kézbesítését követően a BácsKiskun Megyei Főügyészség a Bajai Járásbíróságra
4. december
5. napján nyújtott be a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt, vagyis a határidők számítását szabályozó Be. 64.§-ának

(2)bekezdésére figyelemmel a hat hónapos jogvesztő határidőn belül. A Kúria rögzíti azt is, hogy miután a Be. 423.§-ának

(2)bekezdése értelmében a rendkívüli jogorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályban volt,

1. évi IV. Büntető Törvénykönyvben (továbbiakban: korábbi Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány felől.
2. A Be. 416.§-a

(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a büntető anyagi jog szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A Kúria főszabályként kötve van a felülvizsgálati indítványhoz: a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 423.§

(4)bekezdés]. A határozat megtámadott része a kiszabott büntetés mértéke, az indítványban meghatározott okot pedig a végrehajtás részbeni felfüggesztésének törvénysértő volta jelenti. Az irányadó tényállás szerint a bűncselekmény elkövetésének időpontja

1. június
2. napja, az elsőfokú bíróság ítéletének kelte
3. január
4. napja, míg a jogerős határozat meghozatalának napja
5. december
6. A Btk.
7. §-a szerint „a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntetőtörvénynek nincs visszaható ereje". Ha a cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor eltérő törvényi rendelkezések vannak hatályban, a bíróságnak a határozat indokolásában számot kell adnia arról, hogy melyik időpontban hatályos rendelkezéseket alkalmazta [BH
8. 377.]. Jelen ügyben a másodfokú bíróság ennek a kötelezettségének eleget tett. Részletes és törvényes indokát adta annak, hogy a terhelttel szemben miért nem eredményez enyhébb elbírálást az új Btk. (
9. évi C. törvény) a terhelt számára. Ennek keretében rámutatott, hogy az elbíráláskori törvény kizárólag a feltételes szabadságra bocsáthatóság általános szabálya tekintetében lett enyhébb a terhelt vonatkozásában, azonban e szabályozás mellett már nincs törvényes lehetőség a szabadságvesztés-büntetés fele részének próbaidőre történő felfüggesztésére, amely miatt viszont egyértelműen kedvezőtlenebb az új törvény alkalmazása. A korábbi Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseit módosító, a
10. évi LXXX. törvény 29.§-ának

(1)bekezdésével beiktatott, és a

(2)bekezdésével megállapított,

1. május hó
2. napjától - ekként a jelen ügyben elbírált cselekmény elkövetésekor - hatályos korábbi Btk.
3. §-ának

(1)bekezdése szerint a két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a szabadságvesztés fele részének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A törvényi rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztése csak 2 évet meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén lehetséges. A másodfokú bíróság azonban a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartamát 2 évre szállította le, ekként a végrehajtás részbeni felfüggesztésére nem volt törvényes lehetősége. Ezért a Kúria a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a Be. 427.§-a

(1)bekezdésének b) pontja II. fordulata alapján a megtámadott határozat büntetést kiszabó részét a terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítvány irányához igazodva megváltoztatta. A Kúria a törvénynek megfelelő határozatot hozva a korábbi Btk. 38.§-a

(1)bekezdésének

1. a)pontja és korábbi Btk. 43.§-a
2. a)pontja alapján a kiszabott börtönbüntetés tartamát a korábbi Btk. 90.§ának

(1)és

(2)bekezdésével összhangban 2 év 2 hónapra felemelte, míg fele részének végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztettnek tekintette. A megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. egyebekben a Be. 426.§-a értelmében

1. A Kúria ugyanakkor a nyilvános ülésen megjelent meghatalmazott védő indítványát nem tartotta alaposnak. Jelen ügyben a jogerős ítélet személyi része tartalmazza, hogy a terhelt büntetett előéletű, korábban a Bajai Városi Bíróság a
2. március
3. napján jogerős 10.B.26/2008/
4. számú ítéletével társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 8 hónap végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, mely próbaidő
5. március
6. napján eredményesen eltelt. A terhelt ugyanakkor a jelen ügyben elbírált bűncselekményeket
7. június
8. napján, vagyis a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének letelte után nem sokkal követte el, ekként büntetőpolitikailag nem elfogadható a bűnösség alapját képező cselekmények miatt felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása. Megjegyzi a Kúria, hogy a védői indítvány azért sem helytálló, mert a Kúria nem bűnösségi körülményeket értékel újra, hanem a törvénysértő büntetést korrigálja. A Kúria egyebekben megállapítja, hogy a Be. 423.§-ának

(5)bekezdésére figyelemmel nem észlelt olyan eljárási törvénysértést, amelynek felülvizsgálatára hivatalból köteles. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő megjelenési díjaként felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§

(1)bekezdés alapján az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a Be. 416.§

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418.§-ának

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421.§-ának

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. április
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, dr. Nánási Illés s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné