← Magyarország

Kfv.35351/2014/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság előtt nem vitatott bizonyíték felhasználhatatlanságára a felülvizsgálati eljárásban nem lehet hivatkozni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.351/2014/6.szám A Kúria a Dr. Simon Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugatdunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. május
  2. napján kelt K.27.172/2013/
  3. számú végzésével kijavított,
  4. március
  5. napján kelt K.27.172/2013/
  6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  7. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.172/2013/
  8. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az elsőfokú adóhatóság által a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló áfa adónemben lefolytatott ellenőrzést elrendelő megbízólevelét a felperes részére postai úton
  9. január
  10. napján kézbesítették. A felperes
  11. február 4-én az ellenőrzéssel érintett időszakra önellenőrző bevallást nyújtott be, melyet az elsőfokú hatóság elutasított. Az alperes a 3758841987 számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést hivatkozással az adózás rendjéről szóló
  12. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 93.§

(1)bekezdésére, valamint 49.§
(2)bekezdésére. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét jogerős ítéletével elutasította. Indokolása szerint a felperes és a (a továbbiakban: Posta) között partneri szerződés jött létre, a Posta a szerződésnek megfelelően a küldeményt a függelékben megjelölt címek egyikre szállította ki és a szerződés melléklete szerinti meghatalmazásban megjelölt személyek közül az egyik, Zóka Anita részére adta át. Az alperes helytállóan állapította meg, hogy a megbízólevelet tartalmazó küldeményt
  1. január
  2. napján a felperes átvette. A kiszállított küldemény átvételével egyidejűleg a meghatalmazottnak a tértivevényt is alá kellett volna írnia és azt a partneri szerződés 3.
  3. pontjában foglaltak szerint vissza kellett volna szolgáltatni: erre a felperes eljárása miatt nem került rá sor, ami így nem érinti a kézbesítés szabályszerűségét. A kézbesítési okirat a tényleges átvétel időpontját kellően bizonyítja, megállapítható, hogy a felperes az önellenőrzést a megbízólevél kézbesítését követően nyújtotta be. Erre azonban már nem volt jogszabályi lehetősége. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelemnek megfelelő határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kifogásolta, hogy a partneri szerződést az alperes a felperes részére nem küldte meg, miközben a tárgyaláson megállapítható volt, hogy az okirat egyik fél aláírását sem tartalmazza. Így az nem felel meg a Polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 196.§-a szerinti követelményeknek. Előadta, a felperes szám alatti telephelye a kézbesítéskor már megszűnt, és a foglalkoztató céggel is megszűnt a megállapodás. A felperesnek címzett küldemény birtokába került, ő küldte vissza az adóhatóság részére, miközben a felperesnek nem tagja, nem ügyvezetője és nem meghatalmazottja. Partneri szerződés és telephely hiányában nem lehet megállapítani a küldemény kézbesítésének szabályszerűségét. Az alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (Pp. 272.§
(2)bekezdés, 275.§
(2)bekezdés, BH
  1. KGD
  2. 262.). A felperes az elsőfokú bíróság előtt az alperes által csatolt okiratokat megismerte, azok tartalmát a 6.ssz. tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint nem vitatta, nem kifogásolta, a felülvizsgálati kérelmi hivatkozása szerint eltérő tartalmú szerződést nem csatolta, nem hivatkozott a Pp. 196.§
(1)bekezdésének sérelmére. Az elsőfokú bíróságnak ennek következtében lehetősége volt arra, hogy a kézbesítés megtörténtét a felek által így nem vitatott partneri szerződésnek megfelelően bírálja el. A bizonyítatlanság hiánya állapítható meg a telephelyre vonatkozó felülvizsgálati előadás kapcsán is. A felülvizsgálati eljárásban már olyan új jogszabálysértésre nem hivatkozhat a felperes, amely nem volt az első fokú eljárás tárgya. Erre figyelemmel a felperesnek a partneri szerződés létre sem jöttével kapcsolatos hivatkozását érdemben nem vizsgálható. Mivel a felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. Ezek alapján pedig csak az volt megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának
(1)és 206.§
(1)bekezdései szerint járt el, jogértelmezése logikus, okfejtése közérthető volt. Mindezekre figyelemmel a Kúria az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperest. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné Éva sk. előadó bíró, Dr. Mudráné sk. bíró A kiadmány hiteléül: dr. Oláh dr. Láng Erzsébet

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.