A határozat elvi tartalma: A Közösségbe belépő természetes személy által behozható pénzmennyiség értelmezése. A döntés európai jogi kapcsolódása: 1889/2005/EK rendelet A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.258/2014/4.szám A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, a Dr. Nagy László ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Délalföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága alperes ellen vámigazgatási bírság ügyében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 7.K.27.480/
- számon megindított; és ugyanezen bíróság
- november 7-én kelt 7.K.27.480/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alul megjelölt napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő Í t é l e t e t A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 7.K.27.480/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s: A felperes
- június 13-án jelentkezett harmadmagával az forgalmi rendszámú személygépkocsival a kötelezettség teljesítése érdekében ideiglenes biztosítási rendelkezést foganatosított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Röszkei Határkirendeltségének másodhalmi szolgálattevési helyén. A gépkocsiban utazók nem tettek nyilatkozatot sem írásban sem szóban arra bejelentés köteles készpénzzel rendelkeznek-e. vonatkozóan, hogy A tételes vámvizsgálat eredményeként a gépkocsiban utazó T. Cs. magyar állampolgár kézitáskájából azonban 58.000 USA dollár készpénz került elő, amelyre vonatkozóan a felperes hatósági kérdésre előadta, hogy a készpénz az Ő tulajdonát képezi, amelyet igazolt is szerbiai banki bizonylattal. Az elsőfokú hatóság
- június 4-én kelt 282981197 iktatószámú határozatával a felperest 5.270.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú hatóság kötelező határozata ellen, amelyet az alperes
- július 9-én kelt 2209772298 iktatószámú határozatával elutasított és az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Az alperes a Közösség területére belépő, illetőleg a Közösség területét elhagyók készpénz ellenőrzéséről szóló
- október 26-ai 1889/2005/EK rendeletre, (a továbbiakban: EK rendelet) valamint ennek végrehajtásáról szóló
- évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 5/A.§-ának
(1)bekezdése b) pontjára, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú hatóság kellően feltárt tényállása alapján a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak, a felperes nyilatkozatának megfelelően alkalmazta a közösségi és nemzeti jogszabályt. Az alperes megállapította továbbá, hogy az elsőfokú hatóság helyesen számította ki a közigazgatási bírságot az EK rendelet 3-as cikke alapján. A Törvény 1.§
(1)bekezdés és a 2.§
(3)bekezdés, továbbá az 5/A.§
(1)bekezdés b) pontja alapján. Helyesen járt el az elsőfokú hatóság az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése során is, a közigazgatási eljárások és szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 29/A.§-a szerint. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért azt jogerős ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az EK rendelet
- cikkére,
- cikkének
(1)bekezdésére, 9. cikkének
(1)bekezdésére,3. cikkére, amelyek a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit tartalmazzák. Az elsőfokú bíróság felhívta a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit a birtokos fogalmának meghatározására, amely jelen esetben a tényállás tekintetében a felperes minősítésére tökéletesen alkalmas és megfelelő. A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős elsőfokú ítélet ellen és kérte annak megváltoztatását, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését, továbbá a Pp. 155/A.§-a alapján indítványozta, hogy a Kúria az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást. A felperes álláspontja szerint jogsértő az elsőfokú bíróság ítélete, mivel olyan nemzeti jogszabály értelmezésén és alkalmazásán alapul, amely ellentétes a közvetlen hatállyal bíró EK rendelettel. A nemzeti jogszabállyal szemben az Európai Unió rendelete elsőbbséget élvez, tehát alkalmazása meg kell előzze az nemzeti jogszabály alkalmazását és ellentétes rendelkezések esetén az Európai Unió rendeletét kell alkalmazni. Sérelmezte továbbá a felperes, hogy a szankció alkalmazása során a küszöbérték alatti teljes feltalált pénzösszeget vette az alperes és elsőfokú hatósága a bírság alapjául. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete mindenben megfelel az európai és nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek, kellően megalapozott tényállásból megfelelő következtetéseket vont le. A szankció alkalmazásánál a jogszabályoknak megfelelően állapította meg a bírság összegét. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria az előzetes döntéshozatali indítványt sem találta megalapozottnak, az indítványban előterjesztett kérdések megválaszolása nem igényel olyan értelmezési feladatot, amelyet a megfelelően feltárt tényállásból az elsőfokú bíróság ne vonhatott volna le egyértelmű következtetéseket a jogszabály céljának eléréséhez. A meghatározott eszközök olyan mértékben egyértelműek, olyan jogi helyzetet teremtettek, amelyek biztosították az elsőfokú bíróság részére az egyértelmű jogértelmezés lehetőségét. Az ellenőrzés során a tényállás tisztázása alapvetően a felperes nyilatkozatai és az általa becsatolt okiratok alapján történt. E tényállás egyértelműen bizonyítja, hogy a Ptk. 187.§
(1)bekezdése értelmében a felperes a fellelt készpénz összeget hatalmában tartja, afelett egyértelműen ő tulajdonosként rendelkezik. E tényeket a későbbi eljárás során a felperes meg sem kísérelte megdönteni, tekintettel arra, hogy azok a helyszínen egyértelműen és az eljárás alá vont felperes nyilatkozatai, közreműködése és egyetértése mellett kerültek megállapításra. Az idegen kézitáska használata nem változtatta meg a felperes sem fizikai, sem jogi helyzetét a fellelt pénzösszegek tekintetében. A terrorizmus elleni harc, amelynek egyik eszköze a pénzmosás elleni fellépés olyan összeurópai és nemzeti érdek, amelynek során az Európai Közösség és a nemzetállamok teljes egyetértő együttműködése valósult meg. Az EK rendelet 3. cikk
(1)bekezdése szerint a Közösségbe belépő, vagy a Közösséget elhagyó természetes személy, aki 10.000 EUR vagy azt meghaladó értékű készpénzt tart magánál, köteles erről az összegről a rendelettel összhangban azon tagállam hatóságának nyilatkozni, amelyen keresztül a Közösségbe belép vagy elhagyja azt. A nyilatkozattételi kötelezettség nem teljesül, amennyiben a közölt információ téves vagy hiányos. A 3. cikk szerinti nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a 4.cikk
(1)bekezdése szerint a hatáskörrel rendelkező hatóságok tisztviselőit a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően fel kell hatalmazni a természetes személyek, poggyászuk és szállítóeszközük ellenőrzésére. A 3. cikk szerinti nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a 4.cikk
(2)bekezdése szerint a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételekkel összhangban a készpénz közigazgatási határozattal lefoglalható. A Törvény 5/A.§
(1)bekezdése alapján az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, az EK rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk
(1)bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti, a Rendelet 9. cikkének megfelelően
- a)10.000 euró vagy azt meghaladó, de 20.000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 10%-ának,
- b)20.000 eurót meghaladó, de 50.000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 40%-ának,
- c)50.000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 60%-ának megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie. A bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell alkalmazni. A bírság összegének forintban történő meghatározásához a 2.§
(3)bekezdését kell alkalmazni. Fenti szabályozásból következik, hogy a 10.000 eurós összeghatár a nyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozik, ennek elmulasztása esetén azonban a fent idézett jogszabályhely alapján a szankciók kiszabásánál a teljes érintett összeg, tehát az az összeg a bírság alapja, amelyre vonatkozóan a nyilatkozattételi kötelezettséget elmulasztották. A 10.000 eurós értékhatár abban az esetben vehető figyelembe, ha az nyilatkozattételi kötelezettséget nem keletkeztető összeg nem éri el a 10.000 eurót. Abban az esetben ha ez az összeg meghaladja, akkor a szankció alkalmazásánál a fent idézett Tv. 5/A.§ szerinti számítást kell alkalmazni. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során fenti kifejtettek szerint megállapította, hogy a jogerős ítélet a jogszabályoknak mindenben megfelel, ezért azt a Kúria a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 271.§
(2)bekezdése alapján irányadó Pp. 78.§
(1)bekezdése, valamint az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény 43.§-a alapján a felperes perköltségének megfizetésére, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére köteles. Budapest,
- október
- Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke és előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró, Dr. Heinemann Csilla sk. bíró A kiadmány hiteléül: írnok