Debreceni Ítélőtábla Bf.III.422/2014/
- A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- október
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntető ügyben az Egri Törvényszék
- április
- napján kihirdetett 6.B.397/2013/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A vádlott kábítószerre elkövetett bűncselekményeit kábítószerrel visszaélés bűntettének [
- évi IV. törvény 282/C. §
(1)és
(4)bekezdés
- tétel] minősíti. A halmazati büntetés mértékét 3 (három) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre, a közügyektől eltiltás tartamát 4 (négy) évre enyhíti. A vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 550 000 (ötszázötvenezer) Ft-ra csökkenti. A T6/
- szám alatt nyilvántartott Acurela mérleg helyesen
- tételszám alatti, a Hauser mérleg pedig
- tételszám alatti. A P.6/
- szám alatt a 210 100 (kettőszáztízezeregyszáz) Ft készpénz
- tételszám alatt van nyilvántartva,
- szám alatt pedig 17 100 (tizenhétezer-egyszáz) Ft van lefoglalva, mely utóbbira is irányadó az elsőfokú ítélet rendelkezése. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 1 019 224 (egymilliótizenkilencezer-kettőszázhuszonnégy) Ft terheli, az állam pedig 136 167 (egyszázharminchatezer-egyszázhatvanhét) Ft-ot visel. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott állandó bejelentett lakcíme: ..., személyazonosító igazolványának száma: .... Indokolás: A törvényszék ítélete ellen az ügyész részben megalapozatlanság (
- és
- tényállási pontban írt cselekmények) és téves jogi minősítés, a büntetés súlyosítása céljából jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védője a bűncselekmény enyhébb minősítése és a kiszabott büntetés enyhítése végett éltek perorvoslattal. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést - annak helyes indokai alapján - fenntartotta és a büntetőügy érdemi elbírálása érdekében bizonyítás felvételét tartotta szükségesnek. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által beszerzett elmeorvosszakértői vélemény - a kábítószerfüggőséggel kapcsolatban - megalapozatlan, nem felel meg az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet
- számú módszertani levelében írtaknak. A dr. Herbszt Sarolta és társszakértője által adott szakvélemény, továbbá annak az elsőfokú tárgyaláson történt szóbeli kiegészítése azért nem helytálló, mert a szakértők az élettörténeti, betegségtörténeti adatokat nem kellően értékelték és nem vették figyelembe a fogda, valamint a bv. intézeti orvosi dokumentumokat, továbbá a vádlott 2011-
- évekre vonatkozó kábítószerfüggőségére kizárólag a jelen ügy tárgyát képező cselekményeket jóval megelőző évekre vonatkozó egészségügyi dokumentáció alapján vontak le következtetést. Mindezek miatt véleménye szerint újabb igazságügyi elmeovosszakértő kirendelése - szükség esetén a vélemények ütköztetése - indokolt, ezért tárgyalás tartására tett indítványt, amelyet a másodfokú eljárásban is fenntartott. A védő a fellebbezését igen részletes jogi érvekkel alátámasztott módon írásban hosszasan indokolta. Ebben a vádhatóság bizonyítási indítványát nem tartotta megalapozottnak. E körben a másodfokú bíróság előtt indokait fenntartotta, egyben rámutatott arra, hogy a felkérésre dr. Baraczka Balázs és dr. Fülöp Zoltán által
- október
- napján kelt szakvélemény előzményi adatai részletesen tartalmazzák az ügyészség által hiányolt, egyben kifogásolt orvosi dokumentumok leírását, ezért új elmeorvosszakértői vélemény készítése nem szükséges. Az 1/
- Büntető jogegységi határozatra hivatkozva kifejtette továbbá azon jogi álláspontját, hogy a vádlott közegészség elleni bűncselekményeinek jogi minősítését szükséges megváltoztatni az
- évi IV. törvény 282/C. §
(1)bekezdés és
(4)bekezdésének I. fordulata szerint és mivel az
- és
- tényállásban leírt cselekmények azonos alaptényállásba tartoznak, ezért 1 rendbelinek minősülnek. A büntetési tétel változása a kiszabott büntetés jelentős enyhítését is eredményezhetné. Az ítélőtábla a kétirányú fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, figyelemmel a Be.
- §-ának
(1)bekezdésére. Megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítás során betartotta a büntető eljárás szabályait, a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat beszerezte. Indokolási kötelezettségének a Be. 258. §-ának
(3)bekezdésében írtak szerint megfelelő mértékben eleget tett. Az ítélőtábla az ügyészség bizonyítási indítványának nem adott helyt. A dr. Baraczka Balázs és dr. Fülöp Zoltán által - felkérésre készített - igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény (okirati bizonyíték), amely
- október
- napján kelt, a vádlottat kábítószerfüggőnek véleményezte
- és
- évekre, figyelembe vette a
- számú módszertani levél útmutatásait is. Az elsőfokú bíróság ennek ismeretében igazságügyi elmeorvosszakértői véleményt szerzett be, amelyet dr. Herbszt Sarolta és dr. Vörös Ferenc szakértők készítettek. A vizsgálatra
- december
- napján került sor. A vélemény elkészítésénél figyelemmel voltak dr. Baraczka Balázs és dr. Fülöp Zoltán által készített szakvéleményre, az abban szereplő orvosi dokumentáció adataira. Ebben a vádlott előzetes fogvatartásának idejére vonatkozó két IMEI Ambulancia (
- augusztus
- és
- április 15.) vizsgálat leírása is szerepel. A vélemény mindkétszer: „kevert szorongásos depresszív zavar, kevert pszichoaktív szer használat” diagnózist tartalmazott. Az elsőfokú bíróság
- március
- napján tartott tárgyaláson meghallgatta dr. Herbszt Saroltát, valamint dr. Vörös Ferencet (Egri Törvényszék 6.B.397/2013/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv). A szakértők továbbra is fenntartották a vádlott kábítószerfüggőségére vonatkozó véleményüket, rámutatva arra, hogy azt a szakma szabályai szerint alakították ki, és ismerték a dr. Baraczka Balázs, valamint dr. Fülöp Zoltán által jegyzett véleményt, külön kitértek az IMEI dokumentációra. Mindezekre figyelemmel - egyetértve a védő e körben elfoglalt álláspontjával - az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bizonyítás felvétele céljából tárgyalás tartására a Be.
- §-a értelmében nincs szükség, a megalapozott szakértői véleménnyel szemben aggály nem merülhet fel, ezért az ügyészség bizonyítási indítványát elutasította, és a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen járt el. A törvényszék által megállapított tényállásból - amelyet érdemben senki nem vitatott - a másodfokú bíróság mellőzi azt, hogy kereskedés céljából termesztette a vádlott a kannabiszt, „amellyel elősegítette a kábítószer eljuttatását a fogyasztóhoz.” (elsőfokú ítélet 4. bekezdés). Az iratok tartalma alapján [Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pont] a
- tényállás úgy helyesbítendő, hogy a vádlott már nyomozati szakban,
- január
- napján megtérítette az ÉMÁSZ kárát. E módosításokkal a tényállás megalapozott és a Be.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban irányadó. A törvényszék a vádlott bűnösségére okszerűen következtetett, mind a közegészség, mind pedig a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában. Ez utóbbi cselekmény jogi minősítése helyes és törvényes. Az ítélőtábla ugyanakkor nem értett egyet a kábítószerrel kapcsolatos cselekmények jogi minősítésével. Az 57/
- számú BK vélemény II/
- pont b/ alpontja szerint a kábítószerrel kereskedés minden olyan tevékenységet magában foglal, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, továbbadását, szállítását, elosztását. Ilyen, vagy ide vonatkoztatható egyéb résztevékenységet sem az első fokú ítélet tényállása, de a vád sem tartalmaz. A 662 tő - mely kétségtelenül igen nagy mennyiség - önmagában nem ad alapot arra, hogy a kábítószerrel való kereskedést a vádlott terhére meg lehessen állapítani. Egyéb bizonyított tény nem került rögzítésre, amelyből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a vádlott anyagi haszonszerzés érdekében, kereskedelmi célzattal termesztette volna a növényeket. Ezen indokok alapján vált szükségessé a tényállás módosítása. A bíróságnak a vádról kell döntenie. Az ügyészi vádirat csupán annyit tartalmaz, hogy a vádlott „kannabisz növényt termesztett kereskedés céljából”. Ezzel a vádhatóság a kábítószerrel visszaélés bűntettének forgalmazói (terjesztői) típusú előkészületét tette vád tárgyává, amelynek büntetési tétele az
- évi IV. törvény 282/A. §-a
(4)bekezdésének a/ pontja értelmében 2 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztés. Az 1/
- számú büntető jogegységi határozatot III/
- pontja értelmében bármely fogyasztói típusú elkövetői magatartás befejezett alakzatának megállapítása - jelen esetben a kábítószer termesztése - értelemszerűen kizárja bármely terjesztői típusú elkövetési magatartással megvalósuló bűncselekmény - enyhébb megítélésű - előkészületének megállapítását. Mindezekből csak azt a jogi következtetést lehet levonni, hogy a vádlottnak - mint kábítószerfüggő személynek - az
- tényállási pontban írt cselekménye az
- évi IV. törvény 282/C. §
(1)bekezdésében meghatározott, de a
(4)bekezdés
- tétele szerint jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének minősül, amelynek a büntetési tétele 2 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés. A Btk.
- §-a értelmében helyes a bűncselekmény elkövetésekor hatályban lévő
- évi IV. törvény alkalmazása, hiszen az új anyagi jogi törvény, a
- évi C. törvény már nem kezeli privilegizált alakzatként, ezáltal enyhébben büntetendőként a kábítószerfüggő elkövető cselekményét. A törvényszék a vádlott
- tényállási pontban írt cselekményét helyesen minősítette az
- évi IV. törvény 282/C. §
(1)bekezdésébe ütköző - tartással elkövetett - kábítószerrel visszaélés vétségének. A kábítószer termesztése és tartása azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások, ezért természetes egységet képeznek. Ennek következtében a vádlott 1. és 2. tényállásban írt közegészség elleni cselekményei 1 rendbelinek minősülnek az 1978. évi IV. törvény 282/C. §-ának
(1)bekezdése és
(4)bekezdésének
- tétele szerint. Az elsőfokú bíróság jórészt feltárta a vádlott javára és terhére értékelhető bűnösségi körülményeket, amelyek azonban - részben a minősítés változtatás következtében helyesbítendők. Ahogy a törvényszék helyesen hivatkozott rá, csak a kettőnél több bűncselekmény halmazata értékelendő súlyosító körülményként, ezért az ítélőtábla a halmazatot (1-1 rendbeli bűncselekmény) már nem vette figyelembe a vádlott terhére, míg a vagyon elleni bűncselekmény kárának teljes mértékű megtérítésének további enyhítő hatást kell tulajdonítani. A közegészség elleni bűncselekmény jogi minősítésének változására és nem utolsó sorban az enyhébb büntetési tételre figyelemmel az ítélőtábla - a büntetés középmértékét irányadónak tekintve - enyhítette a rendelkező részben írtak szerint a büntetés tartamát. A vádlott felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állva követett el ismét bűncselekményeket, ezért az ítélőtábla további enyhítésre nem látott lehetőséget. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát a főbüntetéshez igazítva szintén enyhítette. Az így kiszabott büntetés igazodik a vádlott személyi társadalomra veszélyességéhez, a megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, nem utolsó sorban a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményekhez is, és összhatásában szükséges, de elegendő is az
- évi IV. törvény
- §-ában írt büntetési cél eléréséhez. A vádlottól lefoglalt 227 100 Ft készpénz kapcsán semmiféle bizonyíték nem volt arra, hogy erre a pénzösszegre az
- évi IV. törvény 77/B. §-át lehetne alkalmazni. A vagyonelkobzás mértékét ezért ezen összeggel csökkentette és azt 550 000 Ft-ban határozta meg. Elírások következtében az ítélőtábla pontosította a bűnjelekről szóló rendelkezést, egyben feltüntette a 17 100 Ft-ot is, melyre irányadónak tekintette a törvényszék azon rendelkezését, miszerint ezt is vissza kell tartani a vagyonelkobzás, továbbá a bűnügyi költség biztosítására. Az elsőfokú bíróság a vádlottra terhelt olyan bűnügyi költségeket is, amelyek részben szükségtelenül merültek fel (írásszakértői vélemény), részben nem vele kapcsolatosak (...), ezért az ítélőtábla helyesbítette a vádlottat terhelő bűnügyi költség összegét és értelemszerűen korrigálta az állam terhén maradó költséget. A kifejtettek következtében a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. Végezetül rögzítette a vádlott állandó bejelentett lakcímét, illetve személyazonosító igazolványának a számát, mivel ez utóbbit az elsőfokú határozat nem tartalmazta. Debrecen,
- október
- Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: Az Egri Törvényszék 6.B.397/2013/
- számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt változtatásokkal a mai napon jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- október
- . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -