A határozat elvi tartalma: A kft. új tagja csak akkor felel a volt tag által vállalt készfizető kezességért, ha ebben bizonyíthatóan külön is megállapodtak. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.225/2014/4.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Sebők Imre Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Sebők Imre ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Bujáky Éva ügyvéd által képviselt I.r., Göcsei Ákos II.r., III.r., IV. r. alperesek ellen tartozás megfizetése iránt a Veszprémi Törvényszéken 1.G.40.127/
- számon indult és a Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.076/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperesek részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 843.700 (nyolcszáznegyvenháromezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes jogelődje, Zrt. a
- december 6-án kelt kölcsönszerződés alapján 24.000.000 Ft kölcsönt nyújtott a Kft. (a továbbiakban: Kft.) részére. A Kft. tagja, a jelen per alperesei ezen megállapodás részeként készfizető kezességet vállaltak a Kft-nek a kölcsönszerződésből eredő, a felperes jogelődjével szemben fennálló tartozásáért. A felperes a kölcsönszerződést - az adós szerződésszegésére tekintettel -
- december 22-én kézbesített levelében felmondta, a fennmaradó tartozás összege ekkor 8.437.439 Ft volt. A felperes ezt a tartozást - fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem útján, illetve a Kft-vel szemben indult felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényként érvényesítette. A jelen per alperesei ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 8.437.439 Ft és járulékai erejéig, tekintettel arra, hogy készfizető kezességvállalásuk ellenére a Kft. tartozását nem fizették meg. (A Kft-vel szemben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett). Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy a felperessel szemben fennálló tartozásukat a G Kft. átvállalta, amihez a felperes hozzájárult. Az elsőfokú bíróság ítéletével egyetemlegesen kötelezte az alpereseket 8.437.439 Ft és járulékai megfizetésére. Megítélése szerint nem volt vitás a perben, hogy az alperesek és a felperes között készfizető kezesi szerződés jött létre. Erre való tekintettel az alpereseknek kellett bizonyítaniuk azt, hogy a tartozásukat a G Kft. átvállalta és ehhez a felperes hozzájárult. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezt a tényt sem a Kft.
- december 14-i taggyűléséről felvett jegyzőkönyv, sem a felperes által készített új szerződés-tervezetek nem támasztják alá, ezért az alperesek kötelesek a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a felperes felé helytállni. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy az alperesek és a G Kft. között létrejött volna megállapodás a tartozás átvállalásról. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben annak tartalma szerint - az alperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy az eljárt bíróságok nem tisztázták, a felperes hogyan és milyen jogalapon lépett az eredeti jogosult helyébe. Álláspontjuk szerint, mivel az alperesek a Kftben lévő üzletrészeiket eladták a G Kft-nek, az üzletrész új tulajdonosa a kötelezettségeket is átvállalta az alperesektől. A tartozás-átvállalás egyébként sincs formai előírásokhoz kötve, és érvényesen létrejöhet a jogosult hozzájárulása nélkül is. A szerződés tervezetek elkészülte bizonyítja a felperes hozzájárulását a tartozás átvállalásához. A társaság tartozásaiért pedig a mindenkori tulajdonosok „kezeskednek". A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. Az alperesek felülvizsgálati kérelmére tekintettel a Kúria utal az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésére, amelyben megállapította, hogy a Zrt. jogutódja - beolvadás folytán - a felperes. E végzés fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett, ezért ezt a tényt a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelem részeként a Kúria már nem vizsgálhatja. (Egyébként a beolvadás tényét a nyilvános cégnyilvántartás adatai közhitelesen igazolják). Az alperesek nem vitatták azt a tényt az eljárás során, hogy a felperessel a Ptk.
- §-a szerinti, érvényes készfizető kezesi szerződést kötöttek. Védekezésük a felülvizsgálati kérelmükben is arra irányult, hogy üzletrészeiket a G Kft-nek eladták, a vevő a felperes felé fennálló tartozásukat is átvállalta. A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban, hogy a tartozásátvállalás tényét az alpereseknek kellett bizonyítani. A készfizető kezesi kötelezettséget az alperesek személyesen vállalták, önmagában azzal, hogy a Kft-ben lévő üzletrészeiket átruházták, a személyesen vállalt készfizetői kötelezettségük nem szűnt meg. A
- december 14-én megtartott taggyűlésről készült jegyzőkönyvből nem állapítható meg az, hogy az új tulajdonos ez utóbbi kötelezettségeket átvállalta volna. A felperes által előkészített, szerződés-tervezetek sem alkalmasak ez utóbbi tény igazolására. A tartozás-átvállalás valóban nincs formai előírásokhoz kötve, az eljárt bíróságok azonban nem formai hiányosságok miatt, hanem a tartozás-átvállalás tényének bizonyítatlanságára tekintettel nem adtak helyt az alperesek védekezésének. A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alpereseket a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, a felperes jogi képviselője által kifejtett ügyvédi munkával arányban álló - felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az alperesek a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján kötelesek az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- január
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró