Bfv.997/2014/7 – Kúria

(1)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmenti, a magánvádló jogi képviselője részére 38.100 (harmincnyolcezeregyszáz) forint költség megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzi. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Gyöngyösi Járásbíróság a 2013. január 29-én meghozott 9.B.31/2012/13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében [1978. évi IV. törvény 180. §

(1)bekezdés b) pont], ezért egy évre próbára bocsátotta. A másodfokon eljárt Egri Törvényszék a

1. január 29-én jogerőre emelkedett 4.Bf.142/2013/
2. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős határozatban megállapított tényállás lényege szerint a terhelt ... község polgármestere, míg a magánvádló 2006-ig volt polgármester ...-on, azóta tisztséget nem viselő állampolgár. A terhelt
3. február
4. napján előterjesztést és határozati javaslatot fogalmazott meg, amit másnap a községi képviselőtestület ülésén előterjesztett. Ennek értelmében a testület az önkormányzatot sértő - internetes fórumokon és az írott médiában megjelent - nyilatkozatai miatt hat személyt, köztük a magánvádlót „persona non grata", azaz nemkívánatos személyeknek nyilvánítja, és őket eltiltja az önkormányzat intézményeinek és rendezvényeinek látogatásától. ... Község Önkormányzata elfogadta az erről szóló határozatot, amit közzétett a ... című - 1200-1400 példányszámban megjelent - sajtókiadvány márciusi számában, és az eljutott a község valamennyi háztartásába. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt a védője útján - a törvényes ok megjelölése nélkül - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a persona non grata kifejezés nem haladja meg az alkotmányban is biztosított véleményszabadság jogát. Ez a kifejezés nem becsmérlő, nem gyalázkodó, nem több egy véleménynyilvánításnál. Jelen ügyben nem két ország egymás közti kapcsolatáról, vagy diplomáciai mentességet élvező személyekről van szó, így a persona non grata kifejezést szó szerint kell értelmezni, mely a "nem kívánatos személy" fogalma. Eszerint valaki egy másik személyről azt állítja, hogy számára az illető egy nem szeretett, nem kedvelt személy. Ez azonban becsmérlőnek, lealacsonyítónak nem tekintendő. Mindezen túl a magánvádló, mint volt polgármester és képviselő-testületi tag, így közszereplő, következésképpen a véleménynyilvánítás köre őt illetően tágabb, mint más személyeknél. Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, és a terheltet a becsületsértés vétségnek vádja alól mentse fel. A magánvádló jogi képviselőjének észrevétele szerint az ügyben eljárt bíróságok helyesen ítélték meg a terhelt magatartását, azt helyesen minősítették bűncselekménynek, és alkalmaztak a terhelttel szemben joghátrányt. Helyesen állapította meg az Egri Törvényszék, hogy a "persona non grata" kifejezés egyértelműen negatív értékítéletet hordozó, súlyosan sértő, megbélyegző, a becsület csorbítására alkalmas kifejezés, ezért a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Kúria a Be.
5. §

(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az

(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)és
2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. Az 1978. évi IV. törvény 180. §.

(1)bekezdés b) pontja alapján a becsületsértés vétségét az követi el, aki valakiről az 1978. évi IV. törvény 179. §.

(1)bekezdésében meghatározott eseteken kívül a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ nagy nyilvánosság előtt. Az első fokon eljárt bíróság álláspontja szerint a „persona non grata" megjelölés nem tényállítás, nem tényre utaló kifejezés használata, hanem egyértelműen olyan kifejezés és negatív kicsengésű megbélyegzés, amely alkalmas a sértett személy becsületének csorbítására, mivel jelentése „nem kívánatos" személy. Az előterjesztés révén azonnal kilenc személy szerzett tudomást a magánvádló megbélyegezéséről, így már ekkor nagy nyilvánosság előtt hangzott el a sérelmezett kifejezés. Ezt csak tovább fokozta, hogy később határozati formában egy sajtótermékben is közzétéve, az egész falu tudomást szerzett a magánvádlót sértő kifejezésről. A másodfokon eljárt törvényszék - egyetértve az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával - kifejtette, hogy a képviselő-testület határozatában szereplő „persona non grata" kifejezés meghaladja a véleménynyilvánítás, kritika határát. A „persona non grata" a diplomácia történetén végigvonuló latin kifejezés, amelynek lényege, hogy a diplomáciai kapcsolatok jogában a fogadó állam közölheti a küldő állammal, hogy valamely diplomatáját elfogadhatatlannak tartja. Ezt bármikor megteheti, még a kinevezése előtt is, de általában a státusz megadása után, miután „persona non grata" nyilatkozatot tesz. A kifejezés további értelmezése szerint a fogadó ország a diplomáciai tevékenységet ellátó személyt az ország érdekeivel ellentétes tevékenység miatt távozásra szólíthatja fel a „persona non grata"-t, azaz az állam területén nem kívánatos személynek nyilvánítva. Így ez egyértelműen negatív értékítéletet hordozó, súlyosan sértő, megbélyegző, a becsület csorbítására alkalmas kifejezés. A fenti ítéleti megállapításokkal szemben a Kúria az alábbiakra utal: A bírói gyakorlat következetes annak megítélésében, hogy a rosszalló értékítéletet magában foglaló kifejezés nem alkalmas a bűncselekmény megállapítására (BH 1995.77.). A rágalmazó tényállításnak egyrészt a becsület csorbítására kell alkalmasnak lennie, másrészt nem a sértett szubjektív értékítéletének egyéni megítélésének, érzelmi beállítottságának, vagy esetleges érzékenységének van jelentősége, hanem annak, hogy a tényállítás az objektív értelmezés alapján, és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására. A magánvádló által sérelmezett kifejezés azonban nélkülözi a közfelfogás szerint is durva, gyalázkodó jelleget, tartalmára nézve ezért nem alkalmas a magánvádló társadalmi megbecsülésének csorbítására. Ily módon sem a rágalmazás, sem a becsületsértés szempontjából tényállásszerű tényállítás, vagy kifejezés használata a terhelt részéről nem történt. A törvény azokat a becsületérzést sértő magatartásokat, tényállításokat, illetve becsmérlő szidalmazásban, durva tapintatlanságban és ízléstelen gesztusokban megnyilvánuló magatartásokat rendeli büntetni, amelyek alkalmasak az emberi becsület jelentősebb sérelmének megállapítására. Enélkül azonban legfeljebb a szabálysértési felelősségre vonásra kerülhet sor. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 427. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.31/2012/

1. számú ítéletét, valamint az Egri Törvényszék 4.Bf.142/2013/
2. számú végzését megváltoztatta, és a terheltet az ellene becsületsértés vétsége [
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól a Be. 6. §

(3)bekezdés a) pontjának első fordulatára figyelemmel - bűncselekmény hiánya miatt - felmentette. Az ítélet elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatot a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. a Budapest,

1. október
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő